Serlegi Gábor 56 Római emlékekhoz hasonlóan - a teste két oldalán fodrozódó köpeny alkotja. Egyértelmű, hogy azábrázolt alak a nyár meg<strong>sz</strong>emélyesítője, amely a mi veretünkről teljes mértékben hiányzik.A fülke és az ábrázolt alak méretei alapján azonban beleillik a leilei lemezképei közé, annak ellenére, hogy fülkéjének lezárása félköríves.Hasonló verettöredékeket, architektonikus elemekből kialakított fülkékben megjelenítettalakábrázolásokkal a Birodalom más tartományaiból is ismerünk. AKaiseraugstban20 (I. térkép 12.) előkerült scriniumvereten istenalakok - Apolló, Minerva,Merkúr - azonosíthatók, fölső ré<strong>sz</strong>én függőleges kannelúrával, míg alsó felénharánt irányú csíkozással dí<strong>sz</strong>ített, korintho<strong>sz</strong>i o<strong>sz</strong>lopfőkkel koronázott o<strong>sz</strong>lopok között(8. kép). A fülkéket azonos o<strong>sz</strong>lopokról induló, íves lezárások kötik ös<strong>sz</strong>e. Az ívekközötti ré<strong>sz</strong>en rozetta-dí<strong>sz</strong>ítés látható, az árkádsort alul és felül tojássor motívum keretezi.A trieri múzeumban őrzött, ismeretlen lelőhelyű darabon21 - kannelúrával dí<strong>sz</strong>ítettés timpanonnal lezárt árkádsorból kialakított fülkékben - <strong>sz</strong>intén római istenalakok(Jupiter/Po<strong>sz</strong>eidón, Merkúr, Fortuna, Bacchus, Apolló) láthatóak (9. kép). Az oromzatokat<strong>sz</strong>alaggal dí<strong>sz</strong>ített ko<strong>sz</strong>orú ékíti. Mathay-bei-Mandeuere-ben (I. térkép 1<strong>1.</strong>) kerültelő az a ládikaveret-töredék,22 amelyen csavart kannelurás o<strong>sz</strong>lopok között Bacchus,egy maenad és Apolló ábrázolása látható. A fülkék lezárása azonos o<strong>sz</strong>loprólindul, az ívvel és timpanonnal lezárt képmezők felváltva következnek. A két megmaradto<strong>sz</strong>lop közül az egyik kannelúrával dí<strong>sz</strong>ített, míg a másik sima. Egy Münchenbenőrzött darabon ókere<strong>sz</strong>tény témájú ábrázolással találkozunk.23 A jelenet közepén Kri<strong>sz</strong>tustláthatjuk két pálmafa között, tőle jobbra, illetve balra kannelúrával dí<strong>sz</strong>ített, egymástkövető, közös o<strong>sz</strong>lopokon nyugvó íves és három<strong>sz</strong>ögletű lezárású fülkékből kialakítottárkádsor alatt a tizenkét apostol áll. A lemez többi töredékén, kör alakú medalionokbanókere<strong>sz</strong>tény jeleneteket ábrázoltak. A veret mindkét hos<strong>sz</strong>anti oldalát, párhuzamosgyöngysor-dí<strong>sz</strong>ek között, inda-motívum zárja le <strong>sz</strong>őlőfürtökkel.Egy kissé távolabbra mutató párhuzamként fel kell még idéznünk a bevezetőbenmár említett esquilinusi kincs két darabját. A Proiecta-ládika24 oldalát egy körbeérőjelenetsor dí<strong>sz</strong>íti, amelynek alakjait azonos o<strong>sz</strong>lopfőkről induló, íves és timpanonnallezárt fülkékben ábrázolták (2. kép). A fülkelezárások találkozásánál madár-, gyümölcsöskosár-és rozettamotívum figyelhető meg. A kincs másik darabjánál, a Múzsákládikóján25 a dobozka testén közös o<strong>sz</strong>lopokról induló, íves lezárású fülkékben múzsaábrázolásokláthatók.A Thensa Capitolinaként (Róma) ismert, késő római kocsivereteken mitológiai jeleneteketábrázoltak, korintho<strong>sz</strong>i o<strong>sz</strong>lopfőkkel ékített o<strong>sz</strong>lopok között. Az o<strong>sz</strong>lopokatfelül timpanonnal kötötték ös<strong>sz</strong>e, folyamatos árkádsort alakítva ki ezzel. A timpanonok<strong>sz</strong>árai mentén, kör alakú medalionokban profilból ábrázolt női portrék láthatóak, amedalionokat két oldalról <strong>sz</strong>árnyas Ero<strong>sz</strong>-alakok tartják.26É<strong>sz</strong>re kell tehát vennünk, hogy a lellei és a fentebb leírt, a Nemzeti Múzeumbanőrzött, múzsa-ábrázolásos ládikaveret jeleneteinek sajátossága nem is annyira a per<strong>sz</strong>onifikációkbanés azok megjelenítésében rejlik, mint inkább az ábrázolás teljességében.Ezzel az architektonikus elemekkel tagolt, ám ennek ellenére ös<strong>sz</strong>efüggő képi megfogalmazássala Kr. u. 3. <strong>sz</strong>ázadi <strong>sz</strong>arkofág-faragásban találkozhatunk. Az úgynevezetto<strong>sz</strong>lopos <strong>sz</strong>arkofágok (Saulen-Sarkophage) „aedicula-típusaként" apo<strong>sz</strong>trofált alcsoportjábanegyaránt megtalálhatóak azok az év<strong>sz</strong>ak-, illetve múzsaábrázolásos faragványok,amelyeken az alakok egymást követő és egymáshoz kapcsolódó, architektonikuselemekből álló fülkékben jelennek meg.27 A fentebb leírtak alapján egyet kell értenem
Serlegi Gábor 57 Római emlékekA gorsiumi ládikaveret (Fitz 1970 nyomán)I. térkép
Change language