1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Falko Daim 27 Kárpát-medence kincseilítási anyag. Időközben kerültek elő ugyan öntött ezüstveretek, ezek azonban nem zártleletegyüttesekből <strong>sz</strong>ármaznak, hanem <strong>sz</strong>órványleletként gyűjtötték ös<strong>sz</strong>e őket.20 A kérdéstehát továbbra is nyitott: miként néztek ki azon aranyedények, amelyek például Krumkán a<strong>sz</strong>talán állhattak?A nagy<strong>sz</strong>entmiklósi kincs datálásával kapcsolatban <strong>sz</strong>ámos elmélet létezik. Az vitathatatlan,hogy a 7. és 9. <strong>sz</strong>ázad között ké<strong>sz</strong>ült, mint ahogy az is, hogy a különfélecsoportok nem egy<strong>sz</strong>erre ké<strong>sz</strong>ültek. Való<strong>sz</strong>ínűleg a korai darabokat (II. csoport) a 8.<strong>sz</strong>ázad első felében ké<strong>sz</strong>ítették, míg a későbbieket a 8. <strong>sz</strong>ázad második felében. A csoportokonbelül az antikváriusi és technikai vizsgálatok segítségével <strong>sz</strong>intén megállapíthatóakkronológiai sorrendek, ezeket a III. csoportnál be is mutattuk. A kelyheket és azivókürtöt (I. csoport) egyébként a 7. <strong>sz</strong>ázadra datálják, mégis feltételezhetjük, hogyezek még a 8. <strong>sz</strong>ázadban is az előkelők étké<strong>sz</strong>letéhez tartozhattak. Az utólag beponcoltrovásfeliratok pedig inkább a III. csoport korai fázisára utalnak. A nagy<strong>sz</strong>entmiklósikelyheket és az ivókürtöt így a 8. <strong>sz</strong>ázad második felében is ké<strong>sz</strong>íthették.Termé<strong>sz</strong>etesen fontos kérdés, hogy a kincs az elásásáig avar kézben volt, és így alegkésőbbi darab még a 8. <strong>sz</strong>ázadból <strong>sz</strong>ármazik. Az „avar elmélet" képviselőinek főérve a kincs késői ré<strong>sz</strong>einek <strong>sz</strong>oros ös<strong>sz</strong>efonódása a késő avar iparművé<strong>sz</strong>ettel. A „bolgárelmélet" követői a kere<strong>sz</strong>tény kere<strong>sz</strong>teket és a feliratokat hozzák fel érvként, mivelezeknek a késő avar kultúrában semmiféle párhuzama sincs. Igen könnyen elképzelhető,hogy a nagy<strong>sz</strong>entmiklósi kincs egykor az avar kagán kincstárához tartozhatott, ésegy ré<strong>sz</strong>e az avar háborúkat követő zűrzavarok vagy a későbbi események során akorábbi avar határterületen került a földbe. Ha azonban a bolgár királyi kincstárhoztartozott, akkor azt a kérdést kell feltennünk, miért nem az óbolgár központban, Pliskaés Preslav környékén ásták el, és miért a korábbi avar településterületen. Maga a lelőhelyfekvése is inkább az avar elméletet táma<strong>sz</strong>tja alá, még ha a végleges bizonyítékhiányzik is.Bármelyik fejedelem birtokában volt a kincs, bárki is rendelte meg az egyes tárgyakelké<strong>sz</strong>ítését, és bárki <strong>sz</strong>ámára is álltak rendelkezésre azon anyagi e<strong>sz</strong>közök, amelyeksegítségével kiváló művé<strong>sz</strong>eket foglalkoztatott - egy biztos, hogy kiváló ismeretekkelrendelkezett. Ugyanis több régi motívumkincsből tudott meríteni, és több kultúra mitológiájátismerte. A bizánci tradíciók, a kelet-európai és közép-ázsiai, valamint aziráni motívum- és formavilág előtte, illetve a tanácsadói és művé<strong>sz</strong>ei előtt egyarántismert volt. Méghozzá úgy, hogy az egyes elemekkel ját<strong>sz</strong>ani tudott, azokat új ös<strong>sz</strong>efüggésekbetudta helyezni, aktuális vagy hozzáillő közlésekkel tudta ellátni. Magátólérthetőnek tarthatjuk, hogy a megrendelő s a művé<strong>sz</strong>ek egyaránt rendkívüli képzettséggelés ugyanakkora kulturális erővel rendelkeztek.Jegyzetek1 A Budapesten őrzött akták gondos kiértékelését elsőként Prohá<strong>sz</strong>ka Péter végezte el. Lásd Prohá<strong>sz</strong>kaPéter: Der Weg des Schatzes von Nagy<strong>sz</strong>entmiklós von der Entdeckung bis zur Ankunft in der Wienerk. k. Antikensammlung. In Gold der Awaren. Der Goldschatz von Nagy<strong>sz</strong>entmiklós. Ausstellungskatalog.Budapest, 2002, 47-56.2 Joseph Arneth: Die antiken Gold- und Silbermonumente des k. k. Münz- und Antiken-Cabinettes inWien. Wien, 1850; Prohá<strong>sz</strong>ka: i.m. 47.3 Joseph Hampel: Der Goldfund vom Nagy<strong>sz</strong>entmiklós, sogennanter „Schatz des <strong>Attila</strong>". Beitrag zurKunstgeschichte der Völkerwanderungsepoche. Budapest, 1885; Uő: Alterthümer des frühen Mittelaltersin Ungarn I-III. Braunschweig, 1905, Band III. Taf. 288-319.
Change language