1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Langó Péter 104 Honfoglaláskorungarischen Typ aus der frühmittelalterliche Siedlung von Krivina, Bezirk Ruse, Bulgarien. EurasiaAntiqua 8 (2002), 493-514.69 Put' iz varjag v greki i iz grek... - The Road from the Varangians to the Greeks and from the Greeks...Moskva, 1996.70 Németh Gyula: Magyarok és törökök I. Budapest, 1990, 126-130.71 Györffy György: A magyarság keleti elemei. Budapest, 1990, 182-183; László (1942).72 Révész (1996), 74-76.73 A női sírokban is vannak ilyen levél alakú csüngők, de ezek ott inkább a viselet részeként az eltemetettnők nyakláncát díszítették. Vö. Horváth Ciprián: Láncékszerek a honfoglalás kori leletanyagban -Kettenschmucksachen in dem landnahmezeitlichen Fundmaterial. MFMÉ-StudArch 10 (2004), 459-482.74 R. S. Írlov: Srednedneprovskaja tradicija metalloobrabotki v X-XI vv. In Kul'tura i isskustvosrednevekovogo goroda. Red.: I. P. Rusanova. Moskva, 1984, 32-52.75 St. Witljanow: Ein vergoldetes Silbermedaillon aus Preslaw. Acta ArchHung 42 (1990), 195-204. Vö.Teodora Kroumova: The Pecheneg Bridle. Central Europe University Budapest, 2001.76 Alfred Salomny: Eine chinesische Schmuckform und ihre Verbreitung in Eurasia. Eurasia SeptentrionalisAntiqua 9 (1934), 323-335.; László (1942), 82.77 D. I. Blifeld: Davn'orus'ki pamjatniki Sestovici. Kiev, 1977. Vö. még Oleksandr Mocja: Le role desélites guerricres dans la formation des centres urbains de la Rus' kiévienne, d'aprés la fouille destombes. In Les centres proto-urbains russes enttre Scandinavie, Byzance et Orient. Ed. par: M. Kazanski,A. Nerecessian, C. Zuckerman. Paris, 2000, 267-282.78 Klement Benda: Stríbrny trec se sokolníkem ze Starého Mésta u Uherského Hradiste - SilberneZierscheibe mit Darstellung eines Falkenreiters von Staré Mésto in Mahren. PamArch 54 (1963), 41-66.; Uő: Bemerkungen zum Stil und zur Chronologie der spatawarenzeitlichen Metallkunst. Uméní 19(1971), 1-32., 25-28.; Bálint (2004), 329-333.;Uő: Zobrazenie na treci zo Starého Mésta. In Zborníkna pocest' Dariny Bialekovelj. Red.: Gabriel Fusek. Nitra, 2004, 31-34.79 Erla B. Hohler: Holzschnitzkunst. In Wikinger, Warager, Normannen. Die Skandinavier und Europa800-1200. Mainz, 1992, 206-207.80 Bálint (2004), 330.81 Benda (1963), 50.; Anna Akasoy: Neuere Erkenntnisse zu den arabischen Vorlagen der lateinischenFalknereiliteratur. In XXVIII Deutscher Orientalstag Abstract. Bamberg, 2001. Lásd még 7000 JahreKunst in Iran. Essen, 1962, 161. No. 456.; Davids Samling: Islamic Kunst. Kobenhavn, 1975, 22/1968.; Trésors (1966), 136. No. 814.82 Irving Lavin: The Hunting Mosaics of Antioch and Their Sources. A Study of Compositional Principlesin the Development of Early Mediaeval Style. DOP 17 (1963), 179-286.; Benda (1963), 47-48.; Wilkinson(1986), 212.83 Az integráció és az adaptáció közti különbségről lásd Bálint (2004), 325-326., 336-337.84 László (1942), XIII. t. 2.; Gian Carlo Menis: ILangobardi (1990), 307-308. Bálint (2004), 330-332.85 Smirnov (1909), No. 160-161.; Ris. 22-23.86 Bálint (2004), 333.87 Eva Baer: Le suaire de saint Lazare: une ancienne bordeire hispano-islamique datable. Oriental Art 12(1967), 1-14.; André Strasberg: La suaire de saint Lazare. In Autun: prémices et floraison de l'artroman. Autun, 2003, 85-88.88 Falko Daim: Scharnierbeschlag mit Darstellung eines Falkners. In Hunnen+Awaren. Hrsg.: FalkoDaim. Halbturn, 1996, 353.; Bálint (2004), 330.89 Ettinghausen (1970), 129.; Wilkinson (1986), 213.; Rachel Ward: Islamic Metalwork. London, 1993,20-21.90 A szalehardi tálon jól látható az is, hogy a vadász egy madarat kíván elfogni. Hasonló rész az utemilszkitálon nem figyelhető meg.91 Smirnov (1964).92 E. A Savel'eva: Vymskie mogil'niki XI-XIV vv. Leningrad, 1987, 111-118.93 A kései tradícióra jó példák az északi területen előkerült ábrázolások, melyek a legtöbb esetbenkisméretű korongokon, amuletteken láthatók. Vö. Krylasova (2001). Szerepükre vonatkozólag lásdmég Smirnov (1964), 63-64.94 Mesterházy (1998), 150.95 Áttekintésükre: Bálint (2004).97 96 Jósa László Fodor von Monokdomb. András: Kétpó. István: - Wolf Acta A Honfoglaláskori In Mária kétpói „Őseinket ArchHung - csésze. M. Nepper felhozád..." 32 Élet leletről (1980), és Ibolya. Tudomány, Gégényben. 251-265.; A Budapest, honfoglaló 1977; ArchÉrt Madaras 1996, László magyarság. 24 144-145. Selmeczi: (1904), László Szerk.: 175-176.; - Der Selmeczi landnahmezeitliche Fodor Fodor László: István István: Kétpó. - Révész Gégény- Fund In