1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Langó Péter 102 Honfoglaláskorvaló edényt és az 1853 előtt a tom<strong>sz</strong>ki kormányzóságban talált tálakat Darkevic és Fedorova volgaibolgárnak határozta meg, míg Marsak ez utóbbit a Káma-mentén ké<strong>sz</strong>ült darabként említi. Darkevic(1976), 170.; Fedorova (2003), 62.; 64-65.; Marschak (1986), 100. Vö. még Marsak (1996), 98.35 Fedorova (1990); Fedorova (2003), 53., 57.; Fodor István: Leletek Magna Hungáriától Etelközig. InHonfoglalás és régé<strong>sz</strong>et. Szerk.: Kovács L. Budapest, 1994,47-65., 59.; Marsak (1996), 16-17., 114-117., 120-12<strong>1.</strong>36 Darkevic (1976), 173.; Fodor (1979), 11-12.37 Otcety Imperatorskoj archeologiceskoj komissii. 1892,92.38 Ja. I. Smirnov: Vostocnoe serebro. Atlas drevnej serebrjanoj i zolotoj posudy vostocnago proischozdenija,najdennoj preimuscestvenno v predelach Rossijskoj imperii. Sanktpeterburg, 1909, Tab. 37., 157.39 A sapkaviselet folyamatos meglétére utalna Lá<strong>sz</strong>ló Gyula <strong>sz</strong>erint <strong>sz</strong>erint Könyves Kálmán törvénye,melyben a papok <strong>sz</strong>ámára megtiltja a kucsma hordását. A törvény <strong>sz</strong>övege („Nullus, qui in cleroestimatur, vestibus utatur laicalibus,Sutpote fisso pellicio veltunica sparsa, manica"gilva,rubra stragulavelviridi clamide, caliga seu cappa, calceo picto velsericato, camisia quoque"et tunica et serico; non inpectore conserantur nodisvel fibulis, sed amplexantur collum quasi". Col I. 70.) azonban nem akucsma tiltására utal, hanem - amint azt Závod<strong>sz</strong>ky Levente már 1904-ben kimutatta - elsősorbanarról rendelkezik, hogy ne ha<strong>sz</strong>náljanak világi öltözéket az egyházi <strong>sz</strong>emélyek. Kálmán végzése nema Lá<strong>sz</strong>ló Gyula által sejtetett, jellegzetesen sajátos magyar elemek meglétét tiltja, hanem - a latin zsinatihatározatokkal <strong>sz</strong>inkronban - az egyháziak világi öltözetét. Jól tükrözi ezt az 1090-es amalfi és az1102-es londoni végzés is („Utque omnia scandala omnesque occasiones laicis subtrahantur, scissisvestibus clericos abuti ulterius prohibemus, et ne pomposis induantur exuviis admonemus." Conc.Melfit. a. 1090. c. XIII. [Mansi. XX. col. 724.] „Ut vestes clericorum sint unius coloris et calceamentaordinata." Conc. London. a. 1102. c. X. [Mansi T. XX. col. 115<strong>1.</strong>] Vö. Závod<strong>sz</strong>ky Levente: SzentIstván Szent Lá<strong>sz</strong>ló és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Budapest, 1904. Vö.még Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Budapest, 1893, 588., 369.lj.40 Lá<strong>sz</strong>ló (1942), 84-85.41 Uo. 85.42 Uo. 20-2<strong>1.</strong>, 73-79., 85.43 Uo. 85., 306.lj.; Vö. Lá<strong>sz</strong>ló Gyula: A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Budapest, 1941,42. A kenézlői leletekre vonatkozólag lásd még Fettich Nándor: Adatok a honfoglaláskorarchaeologiájához. ArchÉrt 45 (1931), 48-112., 305-329., 88., 90.; Révé<strong>sz</strong> Lá<strong>sz</strong>ló: Kenézlő -Fazeka<strong>sz</strong>ug. In „Őseinket felhozád..." A honfoglaló magyarság. Szerk.: Fodor István - Révé<strong>sz</strong> Lá<strong>sz</strong>ló- Wolf Mária- M. Nepper Ibolya. Budapest, 1996, 150-152. A tarcali tarsolylemezzel kapcsolatbanuő: Tarcal-Veréb-árok. In uo. 120-123.44 Lá<strong>sz</strong>ló (1942), 86.45 Lá<strong>sz</strong>ló (1942), 89-90. Harmatta János később tovább fűzte Lá<strong>sz</strong>ló Gyula gondolatát. A Hérodoto<strong>sz</strong>leírásában megjelenő iürkákban, akik már ismerték a lovas solymá<strong>sz</strong>atot (Hérodoto<strong>sz</strong>: A görög-perzsaháborúk története. IV. 22.), Harmatta a proto-magyarokat vélte felismerni. A forráshely leírásátös<strong>sz</strong>ekapcsolta az o<strong>sz</strong>tják medveénekek lovas vadá<strong>sz</strong> alakjával is. Vö. Harmatta János: A magyarságőstörténete. Magyar Tudomány 97 (1990), 243-26<strong>1.</strong>, 250. Felvetésének nyelvé<strong>sz</strong>eti, valamint néprajzielemeit, nem lévén sem nyelvé<strong>sz</strong>, sem etnológus, nem tudom megítélni. A iürkák és magyarok kapcsolataazonban nem igazolható a történeti forráskritika oldaláról: Hérodoto<strong>sz</strong> leírása ugyanis nem tartalmazegyetlen olyan elemet sem, amely alkalmas lenne arra, hogy annak segítségével az egykori iürkákatbármely későbbi - történeti forrásokban <strong>sz</strong>ereplő - csoporttal ös<strong>sz</strong>ekapcsoljuk. A forráshelyen <strong>sz</strong>ereplőnév - mint önelnevezés, vagy mint más népek által egy adott csoportra ha<strong>sz</strong>nált elnevezés - másforrásból nem ismert, és a korai magyar hagyományban sem maradt fenn. A iürkák és egy feltételezett- de nem bizonyított - proto-magyar csoport ös<strong>sz</strong>ekapcsolása nem tekinthető olyan történeti hipotézisnek,amellyel a kutatásnak <strong>sz</strong>ámolni kellene.46 Fettich Nándor: Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ági kereskedelmi utak és az ősmagyarság. Budapest, 1933; Uő: A levediaimagyarság a régé<strong>sz</strong>et megvilágításában. Századok 67 (1933), 250-276., 370-399., 273-276.47 Lá<strong>sz</strong>ló (1942), 88.48 Uo. 87.49 Szőke (1962), 15.50 Marschak (1986), 99.51 Csanád Bálint: Probleme der archaologischen Forschung zur awarischen Landnahme. In AusgewahlteProbleme europaischer Landnahmen des Früh- und Hochmittelalters: Metodische GrundlagendiskussionSchneider. Szeged,im Grenzbereich1995, Sigmaringen, 245-248.;zwischenKristó 1993,ArchaologieI.195-273., Gyula: Aundhonfoglalók 203-204.;Geschichte.régé<strong>sz</strong>eti Uő:Hrsg.:Kelet, hagyatékánakMichaela korai avarokMüller-Willekeltezéséről Bizánc-(Rendhagyókapcsolatai.Reinhard
Change language