AMANDA QUICK NE NÉZZ HÁTRA!

- Lehet poénkodni, kedves sógoröcsém – mondta kioktató hanghordozássalTobias -, de most aztán végképp nem hiányzik nekünk, hogy belekeveredjünkegy kocsmai verekedésbe. Ezt talán nem nehéz belátni.- Ígérem, meg se szólalok.Tobias megint az ablakok piszkossárga derengését figyelte, és a fejét rázta. –Nem fogod elhinni, de Lavinia arra próbált rávenni, hogy hozzam el őt ebbe acsehóba, és mutassam be Mosolygó Jacknek. És kocsmai ribancnak akartaálcázni magát!Anthony tényleg nem hitte le. Sőt, teljesen meg volt döbbenve. – Úristen!Ugye, nem mentél bele?- Úriember nem visz magával nőt egy ilyen helyre – mosolygott Tobias. – DeLavinia jól megharagudott rám. Azt hiszi, távol akarom tartani őt a nyomozásszempontjából fontos kapcsolataimtól.- És jól hiszi. Vagy nem?- De. És én ezzel csak jót akarok neki. Nem hagyhatom, hogy ilyenkörnyéken bóklásszon. Amúgy is hajlamos a vakmerő, meggondolatlanhúzásokra. Nem hagyhatom, hogy valami nagy hülyeséget csináljon.Tobias megállt a Dögkeselyű ajtaja előtt, s még egyszer utoljára végigmérte asógorát. Anthony kikötői trógernak volt öltözve. Nagy csizmájában, foltozott,lötyögő nadrágjában és félkabátjában úgy nézett ki, mint aki éppen most fejeztebe az egész napos kirakodást a közeli kikötőben egy hajóról. A gyűrött karimájúkalapot meg jól a fejébe húzta, hogy elrejtse úri divat szerint nyírott haját, shogy a kocsmai „kollégák”nagyon tudjanak a szemébe nézni.Tobias hasonló „alkalmi” szerelésben feszített. Az ő megjelenését méghitelesebbé tette, hogy enyhén bicegett a meglőtt bal lábára. A Dögkeselyűtörzsvendégei különféle veszélyes, hol törvényes, hol törvénytelen foglalkozástűztek. És körülbelül úgy néztek ki, mintha valami kalózregényből léptek volnaelő: bőven akadt köztük falábú, félszemű, csonka kezű éssebhelyes arcú.- Na, csak ügyesen - intett Tobias, és benyitott a füstös helyiségbe. - És nenézz senkinek mereven a szemébe, mert azt itt sértésnek is vehetik.- Ezt is említetted már - szólt ki a kalapja alól Anthony. - Ne izgulj. Nem kellidegeskedni. Nem foglak lebuktatni.- Remélem, én sem téged - súgta oda Tobias. - Gyerünk! Vágjunk bele!Megindult befelé, kissé még hangsúlyozva is a sántikálást. Anthony egylépés távolságból követte.Odabent a hatalmas kandallóban zúgva lobogó tűz pokolbeli fénnyelvilágította meg a díszes társaságot. A hosszú fapadokon szorongó emberek ittak,