AMANDA QUICK NE NÉZZ HÁTRA!

- Én sem mondhatnám, hogy a nők ruhaboltba kísérgetése volna a kedvencidőtöltésem.Celeste kinyitotta a kis legyezőjét, s annak széle fölött nézett csábosán aférfira. Tobias azonban nem a szemét, hanem a legyezőt figyelte. Azt aszokatlan, szem kápráztató mintát, a rikító színeket, az anyagba varrt, szikrázógyöngyöcskéket és aranyfényű flittereket. Tobias úgy érezte, egy ilyen holmiinkább való a bálterembe, mint az utcára, de aztán csak legyintett magában,hogy mit ért ő a divathoz...- És Mrs. Lake-et otthon hagyta? - kérdezte félig elfordított fejjel Celeste. -Hiányzott egy kis magányos kóborlás?- Az úgy van, éppen, hogy... szóval most megyek oda, vele fogok találkozni -szerencsétlenkedett Tobias a válaszolással, mert idegesítette, ahogy a nő babráltazzal a legyezővel. – Ide jött, a közeli könyvesboltba, megvásárolni egy újverseskötetet.- Ó! Verseskötet! Ez szép. Én is kedvelem a költészetet - forgatta Celeste úgya legyezőt, hogy a nap visszfénye Tobias szemébe villogjon. - És most szóljonhozzá, micsoda véletlenek vannak: hát én is éppen abba a könyvesboltbaigyekszem! Nem bánja, ha magával tartok?- Nem.Természetesen nem - hökkent meg Tobias, de ügyesen leplezte.Celeste erre rutinos mozdulattal belekarolt a férfiba, és tovább villogtatta alegyezőjét.- Szép időnk van, nem?- A szép idő, sajnos, gyorsan véget ér.- Ne legyen már ilyen pesszimista, Mr. March.- Ez nem pesszimizmus. Ez tény - szögezte le Tobias, és a francba kívánta aszemébe villogtatott legyezőt, a nővel együtt.- Úgy látom, maga a kemény tényekkel szeret szembenézni - nézett a kalapjapereme alól Celeste. - És nem az álmok és a fantáziák embere.- Az álmok és fantáziák azoknak valók, akik egy hamis, elképzelt világbanakarnak élni.- Ezzel nem értek egyet, uram - takarta el megint a fél arcát a legyezővelCeleste. - Vannak ugyanis álmok és fantáziák, amelyek valóra válnak. De csakakkor, ha az ember hajlandó ezért áldozatokat is hozni.- Én meg úgy látom, hogy miután az ember meghozta azokat „áldozatokat”,az álom- és fantáziabuborékok egykettőre kipukkadnak. A leggyakrabban ezszokott történni.