AMANDA QUICK NE NÉZZ HÁTRA!

- Hát például reggelenként. Ébredéskor azzal köszönthetnéd, hogy istennőhözhasonlítod őt.- Istennőhöz?! Te megőrültél?- Ez csak egy ötlet. Egy javaslat. Tobiasa bal combját masszírozgatta, éssokáig nem szólalt meg.- Na és miféle istennőhöz? - érdeklődött aztán.-Hát, nagyon nem lehet mellényúlni, ha azt mondjuk egy nőnek, hogy ő egyvalóságos Venus.- Venus! Hát ez színtiszta hülyeség. Lavinia a pofámba röhögne.- Nem biztos - mondta elgondolkodva Anthony. - Nem hiszem, hogy akadolyan nő, akinek nem tetszene, ha reggel Venushoz hasonlítanák.- Jaj!Anthony úgy vélte, egyelőre megtett mindent, amit ebben a témakörbenmegtehetett. Ideje tehát visszatérni a másik, a súlyosabb problémához.- Ha meg tudnám szerezni a szükséges dohányt -kezdett bele lazán -, talán nekem is megengedné Crakenburne, hogy egyrészvénnyel beszálljak a legközelebbi hajós vállalkozásába.- De egy ilyen befektetéshez a pénzt nem megtalálni azokban az alvilágiklubokban, ahol elborult agyú emberek hajszolják görcsös igyekezettel aszerencséjüket - emelte fel figyelmeztetően az ujját Tobias. Förtelmes helyek azilyenek.A komor árnyak egyre sötétebbek lettek a kocsi belsejében.- Már többször próbáltam elmagyarázni neked, hogy üzletemberkéntvalószínűleg fényes karriert csinálhatnál - folytatta kimért hangon Tobias. -Kiváló érzéked van a számokhoz és a részletek átlátásához is. Crackenburneszívesen beajánlana téged valamelyik barátjához.- Engem az a szakma nem érdekel.Megint beállt a nagy csönd.- Nekem más javaslatom van - szólalt meg Anthony, Most már óvatosanhaladt előre, mert érezte, hogy közel jár a végcéljához.- Halljuk - nézett rá Tóbiás.- Fölvehetnél munkatársnak. Alkalmazottnak, asszisztensnek...- Alkalmanként már így is ezt a szerepet töltöd be.- De csak informálisan - ütötte tovább Anthony a vasat. Mert egész délutánez járt a fejében. - És én a hivatalos alkalmazottad akarok lenni. Egyfajta