AMANDA QUICK NE NÉZZ HÁTRA!

lanatban elengedte Lavinia kezét. És az a szédítő, feneketlen mélység is azonnaleltűnt a tekintetéből.- így van - mondta fogcsikorgatva Hudson. A mélyen búgó rezonanciák iseltűntek a hangjából. Megve-tően végigmérte Tobiast. - Mert bár szegényCeleste volt a tolvaj, némi alaptalan rágalmak is terjengenek arról, hogy netánnekem is közöm lett volna ezekhez a dolgokhoz. Ezekhez az ékszerlopásokhoz.- Igen, tudom. Én magam is hallottam ilyen pletykákat, éppen ma délelőtt aklubomban. - Tobias elengedte az áldozatát. - De természetesen senki semmitnem tud bizonyítani.- Hát persze hogy nem tudják bizonyítani - mondta Hudson indulatosan. -Mert nincs is mit bizonytani. Én az égvilágon semmit sem tudtam Celeste viseltdolgairól.- Az nem számít - vont vállat Tobias. - Átkozottul nehéz lesz elhallgattatniazokat a szóbeszédeket, hogy maga a cinkostársa volt Celeste-nek. És amígilyen pletykák terjengenek, addig nehéz lesz pácienseket szerezni a magasabbkörökből.Ebben a Tobiasban tényleg nincs semmi együttérzés, gondolta Lavinia. Sőt,most is úgy néz erre az emberre, mint a ragadozó a zsákmányára.- És hová megy most? - kérdezte gyorsan Hudsontól.- Még nem döntöttem el. Valahová, ahol folytatni tudom a kutatásaimat és akísérleteimet.- Én nagyon sok szerencsét kívánok magának ehhez a kutatásokhoz -mosolygott Lavinia.- Köszönöm - indult az ajtó felé Hudson, majd mellé állt és visszafordult.Hosszan, elmélázva nézett Laviniára. - De ne féljen, kedvesem, mi még fogunktalálkozni. Végül is régi barátok vagyunk, nem igaz? Mindig is éreztem, vanközöttünk valami eltéphetett kapcsolat. Olyan kötelék, amelyet nemszakíthatnak el a sors viszontagságai vagy - és itt jeges pillantást vetett Tobiasra- az olyan emberek véleménye, akik egy idöre felbukkannak az életünkben.Lavinia látta, hogy Tobias mindjárt nekiugrik Hudson torkának, ezértgyorsan a két férfi közé állt.- Hát akkor az isten áldja meg magát, Hudson - mondta nyájasan, de mostnem nyújtott kezet. - Minden jót kívánok magának.- Egyelőre elbúcsúzom, kedvesem.Hudson még egyszer elmosolyodott és kiment.Távozása után egy kis csönd ülte meg a szobát. Sem Lavinia, sem Tobiasnem szólalt meg, amíg Mrs. Chilton ki nem kísérte a hívatlan vendéget.