AMANDA QUICK NE NÉZZ HÁTRA!

HuszonháromA MÁGNESEZŐ HIPNOTIZŐR MAGA NYITOTT AJTÓT, de mintha nemnagyon örült volna, hogy Tobiast látja az ajtaja előtt.- March. Ilyen váratlanul. Mi dolga van errefelé? - fürkészte nyugtalanul alátogató arcát. – Talán valami hírt hozott a gyilkosról?- Beszélni akarok magával - válaszolt Tobias, s azzal már be is lépett,majdnem félresodorva az útból a házigazdát - Ugye nincs kifogása az ellen, habejövök?- Maradt még választásom? - nézett bosszúsan Howard Hudson. - Na,kövessen.Becsukta a bejárati ajtót, és megindult egy rövid folyosón. A hall végén lévőszoba felé tartottak. Tobias figyelte a ház berendezését. A társalgó ajtaja nyitvavolt. Odabent majdnem teljes sötétség, s mindössze egy szék és egy asztal.Minden sötétítő függöny be volt húzva. Bútor szinte sehol. Hudsonék láthatóannem vesződtek a bérelt ház berendezésével. Vagy azért, mert Celeste-etmegölték, mielőtt összeválogathatta volna a lakástextíliát mega bútorokat. Vagypedig azért, mert Hudson egyébként sem akart sokáig ebben a városbantartózkodni.Hudson egy barátságtalan dolgozószobába tereitea vendéget. - Ha gondolja,foglaljon helyet. Megkínálnám teával, de az inasomnak ma szabadnapja van.Tobias nem ült le. Inkább megállt az ablakban, háttal a fénynek. Gyorsankörbepillantott a helyiségben. A polcokon alig néhány könyv porosodott. Voltköztük egy nagyon régi, repedezett borítójú kötet. A falak csupaszok, sehol egykép. Az asztalon nem volt semmiféle személyes vagy munkára utaló tárgy.- Ha jól sejtem, nem tervezett hosszabb tartózkodást ebben a városban -jegyezte meg Tobias.Lehet, hogy Hudson meglepődött, de nem mutatta. Beállt az asztala mögé. Ésvéletlenül vagy szándékosan éppen ott állt meg, ahová alig jutott fény. És ebbőla a félhomályos térszegletből nézett Tobiasra, tengermély szemmel.- Arra céloz, hogy kevés itt a bútor? - húzta elő mintegy mellékesen azsebóráját Hudson. Az aranylánc lelógó vége könnyed ingázásba kezdett. - Nos,béreljük a házat. Celeste-tel nem volt időnk rendesen kicsomagolni, hogy abútorvásárlásról ne is beszéljünk. Aztán őt megölték, s nekem elment a kedvema lakberendezéstől. Ez talán érthető.- Érthető.