AMANDA QUICK NE NÉZZ HÁTRA!

magát, amikor Howard mélyen a szemébe nézett azzal a tengermély, bénítótekintetével. És igaz, ami igaz, ő sem szeretne még egyszer így, kettesbentalálkozni Howarddal. De neki ez a Tobias akkor se dirigáljon!- Ígérd meg, Lavinia!- Hát jó. Ha ez boldoggá tesz - vetette oda kelletlenül. - De csak akkor, havégre elengeded a grabancomat, és megengeded, hogy normálisan leüljek vagy akét lábamra álljak.Tobias elengedte.- Ezentúl csak egy harmadik személy jelenlétében állok szóba Howarddal. Ezmegfelel neked?- Nem teljesen. Az igazi az volna, ha egyszer s mindenkorra megszakítanálvele minden kapcsolatot. De mert nem valószínű, hogy ezt megteszed, egyelőremegelégszem azzal az ígéreteddel, hogy ezentúl nem maradsz kettesbenHowarddal.- Ezt tényleg megígérem. És most elég az idétlenkedésből - rendezgetteLavinia a szoknyáját és a haját. - Van épp elég tennivalónk.- Hát az tényleg van - komorult el megint Tobias tekintete. - Ma megtudtamegy-két érdekes dolgot Crackenburne-től. Emlékszel, hogy Celeste, amikor asaját referenciájukról beszélt, mellesleg elég pimasz módon, két bathi főnemestemlített. Két lordot. Nos, kiderült, hogy mindkét lordtól értékes ékszereketloptak el. Jó, mi?- Régiségeket?- Nem. Legalábbis ezt nem említették. De jó darabokat. Egy pár gyémántfülbevalót és egy drágaköves nyakláncot.- Szent isten! - suttogta Lavinia, és lassan visszaereszkedett a székébe. -Celeste ezek szerint tényleg ékszertolvaj volt. Mintha valami belső erő hajtottavolna, hogy értékes régiségeket és egyéb kincseket lopkodjon. De honnanfakadhatott ez a késztetés?- Jó kérdés. Az én tapasztalataim szerint a profi tolvajok általábanmeghatározott zsákmányfajtákra szakosodnak. De ez most mellékes. A fontosaz, hogy ez az információ kissé más megvilágításba helyezi az ügyet.- Vagyis?- Nekem az a gyanúm, hogy Howard Hudson és felesége családiválalkozásként, közösen dolgozott ebben „szakmában”.Laviniát megint elfutotta a méreg. - Micsoda?! Újabb vádak a szegényHoward ellen? Most már ékszertolvajnak is ki akarod kiáltani?