AMANDA QUICK NE NÉZZ HÁTRA!

mágnesező hipnotizálásnak sem. Az egész terápia nem más, mint ócskaszemfényvesztés. Csalás, hókuszpókusz, ostoba emberek etetése.Tobiasnak tehát az volt a véleménye, hogy a mély transz előidézésénekképessége egyszerű salrlatánoskodás, amely csak arra jó, hogy elszórakoztassa akönnyen becsapható embereket. Legföljebb annyit volt hajlandó elfogadni ebbőlaz egészből, hogy egy dörzsölt magnetoterapeuta némileg befolyása alá tudjavonni a gyenge akaratú embereket, de ez is csak az ügylettel szembenimélységes gyanakvását erősítette.Azt azonban ő sem tagadhatta, hogy a mágneses hipnotizálás iránt nagy azérdeklődés, hiába mondanak róla barmit az orvosok és a komoly tudósok. ÉsTóbiást néha nyugtalanság töltötte el, ha belegondolt, hogy Lavinia is kitanultaezt a mesterséget.Hudsonék bő félóra múlva távoztak. Lavinia kísérte ki őket Tobias ott maradtaz őrhelyén az ablaknál, és onnan figyelte, ahogy Howard és a feleségebeszállnak egy bérkocsiba.Lavinia még megvárta, amíg a kocsi elindul, azután becsukta a bejárati ajtót.S amikor pár pillanattal később belépett a társalgóba, már sokkal jobbhangulatban volt, mint amikor hazaérkezett. A család régi barátjával valótalálkozás láthatóan oldott valamit a feszültségén. Tobias nem is tudta,miképpen vélekedjék Hudsonról. Lehet, hogy mégiscsak van valami hatalmamások kedélyállapotának befolyásolására?- Kérsz még egy teát, Tobias? - ült vissza Lavinia a kanapéra, és fölemelte akannát. - Én iszom egyet.- Köszönöm, nem kérek. - A háta mögött összekulcsolt kezekkel csak nézte anőt. - Mi a fészkes fene történt veled ma délután?Lavinia összerezzent a kérdésre. Még a teát is melléöntötte egy kicsit- Az isten áldjon meg, a frászt hozod rám. - Fölmarkolt egy szalvétát, éselkezdte feltörölgetrú az asztalról a teafoltot. - Honnan a fészkes fenéből veszed,hogy bármi is történt velem?- Tudtad, hogy ma vendégek jönnek, és itt fognak várni rád. Hiszen te magadhívtad meg őket.Lavinia erősen koncentrált egy kisebb teafolt felitatására. - Már mondtam,hogy elnéztem az időt, aztán meg lassan ment a forgalom az utcákon.- Lavinia, én nem vagyok tökhülye, azt már tudhatnád.- Na, ebből elég volt - lökte félre a vizes szalvétát Lavinia. - Most semmikedvem ehhez a kihallgatósdihoz. És különben sincs semmi közöd amagánügyeimhez. Esküszöm, újabban úgy kezdesz viselkedni, mintha a férjemvolnál.