AMANDA QUICK NE NÉZZ HÁTRA!

- Lehet, hogy igazad van. Egy unalmas kérdezősködéssel eltöltött délelőttmég nem tántorítja el az embert semmitől. Pláne, ha még lelkes és fiatal.- No igen. De jut eszembe: mit mondjak Howardnak? Őszintén szólvaaggódom az idegállapotáért. Eléggé ki van borulva.- Javasold neki, hogy kezeltesse a megtépázott idegeít. Valami szakmabelikuruzslóval...- Ne komolytalankodj már megint.- Halálkomolyan mondom. Lavinia egyenesen a szemébe nézett. - Tégederről az oldalról nem érdekel Howard. Igaz?- Igaz. Szerintem nagyon valószínű, hogy ő a felesége gyilkosa. Rátört egyféltékenységi roham, és kész. És, minek tagadjam, nem egy szimpatikus figura.- Ha annyira utálod, akkor éppenséggel ki is szállhatsz ebből a nyomozásból.- Ez képtelenség, és te is nagyon jól tudod. - Odament Laviniához, és kétkezével a fotel karfájára támaszkodva az arcába hajolt. -Nem szállhatok ki, amígte is benne vagy. Nem hagyhatlak egyedül ebben a veszélyes vállalkozásban.Lavinia kissé lúdbőrös lett a férfi szemében tükröződő kőkeményelszántságtól. - Miért gyanakszol te annyira Howardra? Semmi bizonyítékodnincsen, hogy ő ölte volna meg Celeste-et. Vagy van valami? – kérdeztemegilletődötten, mert azért kellemes is volt az a kis megborzongás.- Nincs. Nem tudom bizonyítékokkal alátámasztani a sejtésemet, demeggyőződésem, hogy a ti régi családi barátotoknak lehetnek rejtettérdekeltségei és hátsó szándékai ebben az ügyben. Biztosra veszem, hogy eszeágában sincs megbosszulni a felesége meggyilkolását, s hogy ez nem is állhatérdekében. És csak felhasznál téged, hogy megkaparintsa azt a rohadt karkötőt.- Hülyeség. Te már akkor utáltad Howardot, amikor Celeste-nek még semmibaja nem volt. Igazam van?- Igen. Nem tagadom, hogy az első perctől kezdve ellenszenves nekem ez afigura. Utáltam már akkor is, amikor a felesége még a legjobb egészségnekörvendett, és most sem találom semmivel sem szímpatikusabbnak vagymegbízhatóbbnak.- Sejtem. Lerí rólad az első naptól kezdve, amióta itt találtalak benneteket atársalgóban. De én egyszerűen képtelen vagyok megérteni ezt a fajta „meglátniés megutálni" hozzáállást. Mi a fészkes fene az, ami az első pillanattól kezdveennyire ellenszenvessé teszi számodra ezt az embert?Tobias olyan sokáig nem felelt, hogy Lavinia már le is mondott a válaszról.Érezte, hogy a férfi két erős keze hogyan markolja a karfákat. Arca, melyet mostegészen közelről lehetett nézegetni, olyan volt, mintha kőből faragták volna ki.Volt ebben az emberben valami kérlelhetetlen, mozdíthatatlan és