Pan VI 2 0127.pdf - Címlap

HOLLÓ ÉSTÁRSA BT.TemetkezésiSzolgálatTemetkezésiszolgáltatásCegléd, Pesti út 15., Tel: 53/317-622Vidéken: Tápiószõlõs, Dózsa Gy. u. 1.Alföldi Józsefné, Tel: 53/385-331Újszilvás, Alkotmány u. 62.Ledacs-Kiss Imréné, Tel: 53/387-216Farmos, Széchenyi ul 30.Szécsényi Gáborné, Tel: 53/390-543Ceglédbercel, Cserõi út 21.Holló Pálné, Tel: 53/378-397tott, tárlatot vezetett, többször a nemrég mégCegléden élő, polgári iskolai Kacziány Ödönfestőművésszel. Kolozsvárott pezseg a kulturálisélet. Az Ellenzék c. újság 1881 nyarán hírüladja, hogy „Mátyás király emlékére Kolozsvártfelállítandó szobor létesítése érdekében szűkebbkörű értekezlet volt az Iparkamara helyiségében.”Előkészítő bizottságról döntöttek, melynektagja lett Széchy Károly, felsőbb leányiskolaitanár. Abban a bizottságban is ott volt, amelyika 8 pályázatból Fad rusz Jánosnak ítélte azelső, a négyezer koronás pályadíjat. Közbenszámtalan új műve, irodalmi tanulmánya jelentmeg, s 1885-től a kolozsvári egyetem magántanára,majd 90-től rendes tanára. 1894-től esztétikátis tanított, s 1893/94-ben, Brandt Józsefrektorsága idején a bölcsészkar dékánja volt.Szép Ilonka címmel verses regényt írt, Kazin -czy Ferenc levelezéséről, Vajda Péterről, Gva -dányi Józsefről jelentős tanulmányokat készített.A Mátyás szobrot 1902. október 12-énavatták föl. Az egyetem, Széchy Károly javaslatáratiszteletbeli doktorrá avatta FadruszJánost! Ebben az évben választották megSzéchy Károlyt az MTA levelező tagjává.Kolozsváron vette feleségül Lorenz Jozep hine-t,aki ismert írónő volt, az Állatok védelme c. lapkiadója, s az egyesület elnöke. 1905 elején GyulaiPál helyére, a budapesti egyetem irodalomtörténetitanszékének élére került. Voltak tanítványai,akik követték őt. Kristóf György el – jöttutána, hogy bölcsészdoktori munkáját, szigorlatátnála tegye le. A tudós professzor pályája1906. január 3-án derékba tört, beteg szíve örökremegállt. Dr. Kristóf György előadási módszerétígy jellemzi: [Széchy áll a katedrán] (4) „segészen nekihevülten, szónoki tűzzel és telt pátosszalszaval. Szavalja a Pannóniai éneket, aZrínyi Miklós házasságát, a Bessenyei születésiévét, sőt szavalta, mikor néhai Halász Ignácothelyettesítette, a finnugor és török ragok közöttikülönbséget is. Szavalt Széchy mindent és mindenkor.Szavalt, mert rajongott tárgyáért, szavalt,mert amit előadott, nemcsak szerette szenvedéllyel,hanem a legapróbb részletecskéig tudtais. Széchy tüzes szónokiassága s patetikushanghordozása első percben nem egy hallgatójánakhozta mozgásba nevetőizmait. De csak egypillanatra. Mert a másodikban már mindenkiérezte az ő tárgyszeretetének, lelkesedésének nemhazug voltát, hogy a folyton ömlő tartalom hatalmasáradatként borítja el a nevetési ingert. Mindenkinekazonnal tudomásul kellett venni, hogyegy lelkes és nagy tudományú férfiút hallgat, akinekegyénisége teljesen beleolvadt a szaktudományba.”– Cegléd szülötte volt.[Ezúton köszönöm Péter Zoltán lelkész úr szíves segítségétaz anyakönyvi adatok megtalálásában.]DR. SZABÓ ALFRÉD1) Hidvégi: Závodszky Károly akadémikus emlékére. CeglédiHírlap 1976. okt. 23.2) A magyar irodalom története IV. kötet Bp. 1965. Akadémiaikiadó.3) Kereszty Orsolya: A nők középfokú oktatása a kolozsváriközségi/állami felsőbb leányiskolában a dualizmus koriMagyarországon. ELTE Doktori disszertáció Bp. 2007.4) Idézi Gaál György: Kristóf György c. munkájában. ErdélyiDigitális Adattár 2011.