Dr. Koós Sándor előadása - MTA ATK TAKI

Két lábbal a földönMagyar Tudományos AkadémiaAgrártudományi KutatóközpontTalajtani és Agrokémiai IntézetKét lábbal a földönA talaj környezeti funkciói,helye a bioszférábanDr. KOÓS SándorFöld Napja a REX ÁllatszigetenBudapest, 2013. április 20.

Két lábbal a földöna TALAJ, ergo a Talajtan …A TALAJ több millió éves:a Föld szilárd kérgének legkülsőburka, vagyis a PEDOSZFÉRAA Talajtan egy fiatal tudomány:a mezőgazdasági termelésfokozásának egy alapvetőtudományos háttere …Tessedik Sámuel 1779 szarvasi Gazdasági Iskolaa talajok kialakulása, képződése, összetétele, felépítése, fizikai,kémiai és biológiai tulajdonságainak és funkcióinak vizsgálata,valamint osztályozása és elterjedésének tanulmányozása

Két lábbal a földönTárs- és segédtudományokGeológiaKőzettanÁsványtanGeomorfológiaÉghajlattanTermészeti földrajzHidrológiaNövénytanNövényélettanMikrobiológiaÁllattanKémiaFizikaÖkológiaFöldműveléstanTérinformatikaMatematikaÁltalános talajtanTalajásványtanTalajfizikaTalajkémiaTalajkolloidikaTalajbiológiaTalajgenetikaTalajföldrajza Talajtan …Alkalmazott talajtanTalajművelésTalajvédelemTalajjavításTrágyázás talajtani alapjaiÖntözés talajtani alapjaiTalajtérképezésTalajminősítésKörnyezetvédelem talajtani alapjai

Két lábbal a földöna TALAJA talaj finnugor eredetű szó:telek, terület – a termőterületkiterjedése, és a minősége | talp + alj.Alapvető tulajdonsága a termékenységea növények számára kellő időpontbanmegfelelő mennyiségű és minőségű vizetés tápanyagot szolgáltasson a rajta élőnövények számára, mellyel lehetővé tesziaz elsődleges biomassza megtermelődését.Feltételesen megújuló természetierőforrás, amely központi helye abiogeokémiai körforgásnak, így az anyagés energiaáramlásnak.

Két lábbal a földöna TALAJhidroszféraA talaj a földkéreglegkülsőmultifunkcionálisrésze, mely különbözőtulajdonságokkal,tulajdonságegyüttesekkelésfunkciókkal bír.bioszféraA többi természetierőforrásintegrátora.litoszféraatmosztféra

Két lábbal a földöna Talaj funkcióiAz anyag és energia (tápanyagok) átalakításának,körforgásának, illetve tárolásának színtere

Két lábbal a földöna Talaj funkcióiTápanyag és víz biztosítása a rajta és/vagybenne élő élőlények számára

Két lábbal a földönHáromfázisú polidiszperz rendszera Talaj funkcióiÉletteret biztosít a benne élő állatok ésmikroorganizmusok számára

Két lábbal a földöna Talaj funkcióiTompító (pufferelő) ésszűrő képesség

Két lábbal a földöna Talaj funkcióiKözeg az építmények és a közlekedés számára„… a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!”

Két lábbal a földöna Talaj funkcióiA szférákban végbemenő változások, illetve azemberi történelem emlékeinek megőrzése

Két lábbal a földöna TALAJOK nagyon különbözőek

Két lábbal a földönMagyarország genetikus talajtérképe

Két lábbal a földönVaszilij Dokucsajev1846 – 1903Talajképző tényezőkmilyen talajok képződhetnekaz egyes területekenTalajképző folyamatoka talajok képződésénekmikéntjét határozzák megEltérő talajok kialakulásaA talajok képződése és fejlődése folyamatos, irányamódjaa talajképző tényezők és a talaj önfejlődésénekhatására módosul.

Két lábbal a földönSzerves anyagSzerves-szervetlenkolloid komplexHolt szervesanyagHumuszA szintA szintB szintMállásnak indultkőzetMállott kőzetMállott kőzetC szintMállott kőzetC szintAlapkőzet Alapkőzet Alapkőzet AlapkőzetA kőzet mállanikezdSzerves anyagbólhumusz képződikKétszintes talajképződése: A és CHáromszintes talajképződése:A, B és C

Két lábbal a földönFizikai, kémiai, biológiai mállásFizikai: rétegnyomás, hőmérséklet, fagyhatás (2200 kg/cm2),kiszáradás, sókristályképződés (100 kg/cm2),növényi gyökerek nyomása (10–15 kg/cm2)oxidációval járó térfogat növekedés (vas)víz és szél aprózó hatása.Kémiai: kioldás sorrendje:1. alkáli fémek sói,2. alkáli földpátok sói,3. szilikátok hidrolíziseTrópusok: sok csapadék, savanyú pH: kaolinit típusú agyagásványokkeletkeznekMérsékelt égöv: kevesebb csapadék, alkalikus: illit és montmorillonit típusú.Biológiai: baktériumok, gombák, protozoák és a talaj mezo és makro faunája,illetve a talajban és a talajon lévő növényzet formálja a talaj szerves anyagkészletét: humuszosodás folyamata – a talaj termékenységének egyik alapvetőmeghatározója.

Két lábbal a földön

Két lábbal a földönA talajképződés tényezőiDokucsajev öt tényező együtteshatását jelölte meg:1. Éghajlat;2. Növényzet;3. Alapkőzet;4. Domborzat;5. A talajok kora.‘Sigmond ezt az öt tényezőt később kiegészítettemég három hatással:6. Mikroorganizmusok;7. Állatvilág;8. Antropogén hatások.

Két lábbal a földönAz éghajlati tényezőkCsapadék:bőséges csapadék kilugzási, agyagvándorlási folyamatokatindíthat el, melyek a talaj végső dinamikáját alakítják ki.- Víz mennyisége;- Átnedvesedés időtartama.Hőmérséklet:Magasabb hőmérsékleten gyorsabban mennek végbe a kémiaiátalakulások. Pl. trópusi talajoknál a lateritesedés (magashőmérsékleten szeszquioxidok és kvarc) – jó vízvezetőképességűek, de széteső szerkezetűekpárolgás: sófelhalmozódás – szikesedés kialakulása.szervesanyag gazdálkodás: tundrákon -1°Cátlaghőmérséklet – szervesanyag alig tud lebomlani,átnedvesedett talajok. Trópusokon magas hőmérséklet, ígygyors szervesanyag bomlás – fokozott biológiai aktivitás.

Két lábbal a földönAz alapkőzetA kialakulásának körülményeitől függően nagyon változatos lehet:- magmás: mélységi (gránit) vagy kiömlési (riolit) – savanyú (riolit),semleges (andezit) vagy bázikus (bazalt);- üledékes kőzetek: vulkáni tufák (hamu leülepedése), törmelékesüledékes kőzetek aprózódás és másodlagos felhalmozódás –breccsa, konglomerátumok), oldatból kivált és a szerves eredetűüledékes kőzetek;- átalakulási kőzetek: márvány, fillit, agyagpala.Szállítás: szél (futóhomok) vagy víz (iszap)Lösz: fakósárga, rétegzetlen, nagyfokú porozitás, vízáteresztő képessége jó,szénsavas mésztartalom, morzsalékos szerkezetTulajdonságaik meghatározzák a talaj tulajdonságait: meszeskőzeten nincs elsavanyodás, míg egy savanyú kőzeten lehetKőzethatású talajok: rendzina (mészkövön), nyirok talajok (nemkarbonátos – andezit)

Két lábbal a földönA domborzatTengerszint feletti magasság (klíma változás és a vegetációváltozása, stb.)Hegyvidék-dombvidék jobban ki van téve az eróziónak –állandó, dinamikus változás (lejtő felső harmada teljesenlepusztulhat, egészen a talajdinamika megszűnéséig vezethet)Égtáji kitetteség: pl. Magyarországonaz ÉNy lejtők kitettebbek azeróziónak | besugárzás: déli lejtőkTalajvíz felszínhez való közelsége –mélysége meghatározó. talajtípusokkialakulása: talajvíz közel van: láposterületek; réti talajok; szikesek;csernozjom talajok

Két lábbal a földönA talajok koraAbszolút kora: a talajképződés kezdete óta eltelt idő – pontosadat erre vonatkozóan nincs, de akár több, millió éves islehet!Kivételek: pl. Nyugat-Finnországban egyes partvidékek 5–6 ezerévvel ezelőtt emelkedte ki – megindulhatott a talajképződésRelatív kora: a környezetitényezők lassítják vagygyorsítják a talajképződésifolyamatokat:pl. erózió, defláció,antropogén hatások, stb.

Két lábbal a földön! Antropogén hatások !Alapvetően majdnem mindeneddig felsorolt tényezőre hat(kivételt képez az alapkőzet):• Lecsapolások – vízrendezések;• Intenzív talajművelés;• Intenzív tápanyag visszapótlás –műtrágyázás előtérbe kerülése;• Ipari-mezőgazdaságiszennyezések;• Területrendezések –meliorációs tevékenységek;• Éghajlat változás – globálisfelmelegedés.

Két lábbal a földönsolumtájpolipedonpedonA talaj tanulmányozásaA pedon „egytalajnak” (egységestalajfoltnak) arétegzettségétreprezentálólegkisebb testtalajszelvény

Két lábbal a földönA talajszelvénytalajszelvényfeltalajaltalajSolumA+E+B+? Cvalamennyi talajszint,amelyet talajképzőfolyamatokátalakítottaktalajképző kőzet(subsztrátum)regolit ágyazati kőzetgeológiai szelvény

Két lábbal a földönA talajszelvényA szinthumuszos, felső szintE szintkifakult kilúgzási szintB szintfelhalmozódási szintC szinttalajképző kőzet

Két lábbal a földönGenetikai talajszintekA talajképző tényezők és folyamatok eredményeként kialakult,elkülönült talajrétegeket genetikai talajszinteknek nevezzük.H szinta le nem bomlott, vagy csak részlegesen lebomlottnagy mennyiségű szervesanyagot tartalmazó,időszakos vízborítású felszíni szint (huzamos ideigtartó vízzel telítettség)O szinta le nem bomlott, vagy csak részlegesen lebomlottnagy mennyiségű szervesanyagot (levél, fenyőtű,ág, gally, stb.) tartalmazó felszíni szint. Mindszerves mind ásványi talajok felszínén előfordul(sohasem telített vízzel huzamos ideig)

Két lábbal a földönA szinta felszínen lévő szervesanyagban gazdag, sötét színűszint. Az egykori vegetáció és klíma, továbbá ajelenkori művelési viszonyok függvényében igenváltozatosak lehetnekGenetikai talajszintekB szintaz A, E, O vagy a H szintek alatt fekvőfelhalmozódási vagy átmeneti szint

Két lábbal a földönE szinta kifakult eluviális, kilúgzási szint. Ásványi szint,melyre jellemző az agyagásványok, a vas, azalumínium vagy ezek vegyületeinek a hiányaGenetikai talajszintekC szinta C-szintet a nem kemény vagy tömör talajképző kőzet jelölésérehasználjukR szintaz ágyazati kemény kőzetet jelöljük, melyet még nem alakítottak át amállási és más talajképző folyamatok (24 óra áztatás után semiszapolódik szét)

Két lábbal a földönKöszönömfigyelmeteket!