Kékvilág - Festo
Kékvilág - Festo
Kékvilág - Festo
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
kékvilág<br />
2012.3<br />
Fókuszban<br />
Az autóipar<br />
Helyzetkép, megoldások, fejlesztések<br />
Inspiráció<br />
Bolygónk korlátozott<br />
erőforrásai<br />
Energiamegtakarítási lehetőségek<br />
Iránytű<br />
Az akkumulátor<br />
Kihívás az elektromos autók<br />
gyártásánál<br />
Szinergia<br />
Mechatronika és<br />
oktatás<br />
Új irányok
Az autóipar fejlődése – mérföldkövek<br />
1771 – Az első háromkerekű, gőzgéppel<br />
hajtott teherszállító jármű<br />
1821 – Az első gőzgéppel hajtott postakocsi<br />
1862 – Az első négyütemű ciklusban dolgozó<br />
erőgép<br />
1876 – Az első benzinmotor<br />
1880 – Az első sűrített levegővel felfújt<br />
kerékköpeny<br />
1894 – Az első autóverseny<br />
1900 – Az első hibrid autó a 3,5 lóerős<br />
„voiturette”<br />
1976 – A Toyota első hibrid autója<br />
2002 – A Honda bemutatja a Honda Civic<br />
Hybridet<br />
A jövő<br />
• Környezetbarát, egyedi, „rendszerképes”<br />
autók<br />
• Egyre nagyobb szerep az elektronikának<br />
• További és egyre gyorsabb technológiai<br />
innovációk<br />
Néhány példa a várható fejlesztésekre<br />
• Nagy teljesítményű, kis motorok<br />
• Autóba szerelt digitális tv<br />
• Aktív gyalogosvédelem<br />
• Öntisztuló fényezés<br />
• Pszichológiailag vezérelt légkondicionálás
kékvilág 2012.3<br />
Fókuszban: az autóipar 2 – 3
A lehetőségekről, valamint a magyar kis- és középvállalkozások szerepéről<br />
Helyzetkép a magyar<br />
gép- és járműiparról<br />
2011 áprilisában a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a Commerzbank,<br />
valamint a Noerr és Társai Iroda együttműködésében, a Német–Magyar<br />
Ipari és Kereskedelmi Kamara és tagvállalatai támogatásával készült<br />
el egy tanulmány, mely a magyar kis- és középvállalatok gép- és<br />
járműiparba történő beszállítói lehetőségeit elemezte. A cikk<br />
röviden összefoglalja a tanulmány megállapításait és a javasolt<br />
stratégiákat, annak érdekében, hogy érintett vevőinknek tájékoztatást<br />
nyújthassunk a magyarországi piaci helyzetről és lehetőségeikről.
Nemzetgazdasági összefüggések<br />
2001 óta a gép- és járműipar jelentősége<br />
a magyar feldolgozóiparban folyamatosan<br />
növekszik. Az ágazat 115 000 főt<br />
foglalkoztatott 2009-ben, ez a feldolgozóipari<br />
munkaerő mintegy 20%-át<br />
jelentette. A járműiparban ezen belül<br />
68 000-en dolgoztak. A két ágazat a versenyszektorban<br />
dolgozók 6,3%-át foglalkoztatta,<br />
de ha a kapcsolódó ágazatokat<br />
tekintjük, akkor ez még jelentősebb<br />
szám. 2011-ben a magyar exportban<br />
60%-ot tettek ki, növekvő volumennel.<br />
Az export aránya a külföldi, a magyar<br />
és a vegyes tulajdonú cégekben is igen<br />
magas, úgy tűnik, hogy igazán sikeresek<br />
azok a cégek lehetnek, amelyek a beszállítói<br />
tevékenységen kívül exportot<br />
is bonyolítanak. A Kopint Konjunktúra<br />
Kutatási Alapítvány felmérése szerint<br />
ugyanakkor a vállalatok nyereségpozíciója<br />
nem függ az export arányától. Valószínűsíthető,<br />
hogy az üzemi szintű eredmény<br />
nem a belföldi/külföldi értékesítés<br />
tényétől, mértékétől függ, hanem a vállalat<br />
által gyártott termék hozzáadott<br />
értékétől, innovációtartalmától, a vállalat<br />
stratégiai tervezésétől, a menedzsment<br />
és üzemszervezés minőségétől…<br />
Beszállítói struktúra szintjei a gép- és<br />
járműiparban<br />
Magyarországon a járműipari befektetők<br />
OEM és Tier-1 szinten kizárólag multinacionális<br />
vállalatok. Ezen a szinten<br />
a végtermékgyártóknak saját nevükön,<br />
márkájukon beszállító ipari üzemek vagy<br />
rendszerintegrátorok definiálhatók. Rendszerint<br />
összetett, komplett, bonyolult<br />
részegységeket, alkatrészeket szállítanak,<br />
melyekhez „alsóbb szintű” beszállítók<br />
közreműködését veszik igénybe. Ezek a<br />
multinacionális vállalatok jelentős fejlesztéseket<br />
hajtanak végre Magyarországon.<br />
A második szintű beszállítók jelentik<br />
a beszállítói piramis „teherhordó gerincét”.<br />
Itt már megtalálhatók a hazai tő-<br />
kéből létrehozott közepes vállalkozások<br />
is, bár nem túl nagy számban. A velük<br />
szemben támasztott követelményrendszer<br />
igen szerteágazó, ugyanakkor nem<br />
enyhébb, mint a Tier-1-es beszállítói követelményrendszer.<br />
Ezek költségvonzata<br />
tehát ugyanolyan nagy, sőt a fajlagos<br />
költségeket tekintve akár nagyobb is<br />
lehet, mint az elsőrendű beszállítóknál.<br />
A legfontosabb követelmények:<br />
• Minőségtanúsítás, korszerű vállalatirányítási,<br />
menedzsmentrendszerek alkalmazása.<br />
A megbízható és egyenletes<br />
minőség leegyszerűsíti az autógyárak<br />
számára az idegenáru átvételét, így a<br />
„just in time”-alapú gyártási rendszer<br />
egyik szükséges feltétele. Az egyik<br />
legismertebb európai követelményrendszer<br />
a VDA, leginkább a németországi<br />
autógyáraknál jellemző (Franciaországban<br />
az EAQF, Olaszországban az AVSQ).<br />
Szinte mindegyik az ISO 9001-es szabványra<br />
épül, ezt egészítik ki autóipari<br />
követelményekkel. Magyarországon a<br />
legszélesebb körben alkalmazott rendszer<br />
a VDA 6.3 és 6.5 verziója.<br />
• K+F, innovációs képesség, termékminőség.<br />
Az autóipar az egyik<br />
legdinamikusabban fejlődő ágazat<br />
a technológiát tekintve. Aki nem tud<br />
lépést tartani a folyamatosan változó<br />
kékvilág 2012.3<br />
Fókuszban: az autóipar 4 – 5<br />
igényekkel, előbb-utóbb elveszíti<br />
versenyképességét. Fontos, hogy a beszállítók<br />
minél magasabb szintű mérnöki<br />
tudással, fejlesztési eredményekkel<br />
rendelkezzenek és így hozzáadott<br />
értékű termékekkel, szolgáltatásokkal<br />
kössék magukhoz megrendelőiket.<br />
• Tőkeerő, mely a fejlesztésekhez elengedhetetlen.<br />
Sajnos a magyarországi<br />
kis- és középvállalkozások éppen<br />
ennek hiányában kevésbé képesek<br />
versenyelőnyre szert tenni, vagy azt<br />
megtartani.<br />
• Foglalkoztatottak száma, munkaerő<br />
képzettsége. Ideálisnak tűnik az 50-<br />
200 fős, tartalékokkal rendelkező cég,<br />
ahol nagyon fontos tényező a vezetés<br />
üzleti és piacismerete, a stratégiai<br />
építkezés igénye, a képzett munkaerő<br />
és a képzésbe történő befektetés,<br />
a menedzsment általános és ménöki<br />
tudásának színvonala, a vezetői képességek<br />
megléte a megfelelő műszaki és<br />
gazdálkodási kommunikációra, nem<br />
utolsósorban pedig a nyelvismeret.<br />
• A megrendelőtől való távolság. A szállítási<br />
idő lerövidítése megtakarítást<br />
jelent a cégeknek, így inkább arra<br />
törekszenek, hogy ne távolságban,<br />
hanem időben legyenek a legközelebb<br />
partnereikhez.
Az alsóbb szintű beszállítók<br />
Itt már csökken a minősítések szerepe,<br />
cserébe viszont nagyfokú árverseny<br />
jelentkezik, hiszen a termékek bármikor<br />
helyettesíthetők olcsóbb termékekkel.<br />
Az árverseny miatt kevesebb az<br />
árrés, így a nyereség és ezzel együtt<br />
a fejlesztésre fordítható összegek. Magyarországon<br />
ezen a szinten található<br />
jelentősebb mennyiségű vállalkozás,<br />
akik így nagyon erős versenyben kell<br />
hogy helytálljanak.<br />
Magyar paradoxon: a fejlett<br />
sokszereplős beszállítói ipar szinte<br />
csak exportra termel<br />
Kevéssé sikerült kihasználni a külföldi<br />
vállalatok jelenlétét, illetve az abból<br />
származó előnyöket. Ennek egyik szembetűnő<br />
jelensége, hogy milyen kevéssé<br />
tudtak a magyar tulajdonú kis- és<br />
közepes vállalkozások beépülni a multinacionális<br />
cégek beszállítói körébe.<br />
Pedig ez egy egész térség iparát képes<br />
dinamizálni. Magyarország beszállítói<br />
hálózatának fejlettsége a régiós átlagot<br />
meghaladja, ám nyugat-európai mércével<br />
mérve igen fejletlen. Ennek főbb<br />
okai: a gyenge tőkeerő, a K+F elmaradása,<br />
az üzleti és piacismeretek, a nyelvi,<br />
kommunikációs készségek, a stratégiai<br />
építkezés igényének, nem utolsósorban<br />
pedig a jól képzett munkaerő hiánya.<br />
A szűkös magyar beszállítói piac szétaprózott.<br />
Kézenfekvő lenne a piaci szereplők<br />
együttműködése, illetve ennek<br />
erősítése, cégek összeolvadása, esetleg<br />
felvásárlással nagyobb vállalatok létrehozása.<br />
Mindezek révén egyesített<br />
erővel, egy cégre jutóan kevesebb tőkebefektetéssel<br />
nagyobb eredmények<br />
lennének elérhetőek.<br />
Az ágazat egyik legsebezhetőbb pontja:<br />
a szakember-utánpótlás<br />
A gép- és járműipari vállalatok fejlődését<br />
nagyban korlátozza a képzett szakemberek<br />
hiánya. Nem a futószalagon dolgozó,<br />
képzetlen munkaerőről van szó – belőlük<br />
alapvetően nincs hiány. Nagyon hiányoznak<br />
azonban a szakirányú közép- és felsőfokú<br />
végzettségű szakemberek, kevés<br />
a fémipari szakmunkás, és ezek közül<br />
sokan nem rendelkeznek a munkavégzéshez<br />
szükséges konkrét ismeretekkel.<br />
Ráadásul szemléletbeli változásra is<br />
szükség lenne. A kétkezi munka értéke<br />
az utóbbi évtizedekben leértékelődött,<br />
ugyanakkor ez pontosan ellentétes az<br />
ezekben a szakmákban tapasztalható<br />
technológiai fejlődéssel. Egy szakember<br />
véleménye szerint: „egy CNC-gépkezelő<br />
keze kevésbé piszkolódik be, mint egy<br />
irodistáé, aki a nyomtatóban festéket<br />
cserél”.<br />
A nagy integrátor cégek ezen igyekszenek<br />
segíteni, mely azonban alapvetően<br />
saját munkaerő-szükségletük kielégítését<br />
célozza. Így például saját képzőhelyeket<br />
tartanak fenn, együttműködnek helyi<br />
képzőintézményekkel, egyetemekkel.<br />
Ezek fontos kezdeményezések, azonban<br />
nem oldják meg a magyar kis- és középvállalkozások<br />
korlátozott lehetőségeit.<br />
Itt jellemzően nincsen pénz az oktatásra,<br />
továbbképzésre. Alacsonyabb béreket<br />
tudnak fizetni, ami maga után vonja a<br />
képzetlenebb munkaerő alkalmazását,<br />
különösen azokon a területeken, ahol<br />
a foglalkoztatásban verseny alakult ki.<br />
További problémát jelent a szakemberek<br />
mobilitásának hiánya, illetve a lakhatási<br />
lehetőségek korlátozottsága. Hosszabb<br />
távon a szakemberek hiánya az ágazat<br />
fejlődésének súlyos korlátját képezheti.<br />
A tanulmány megfogalmazott néhány javaslatot<br />
a problémák kezelésére és a magyar<br />
kis- és középvállalatok versenyhelyzetbe<br />
hozására. Néhányat ezek közül<br />
felsorolunk (a teljesség igénye nélkül).<br />
• Több mérnököt kellene képezni, mégpedig<br />
nem akármilyeneket – hanem<br />
gyakorlati tudással rendelkezőket.<br />
• Fejleszteni kellene a középfokú szakoktatást<br />
és a szakmunkásképzést, különösen<br />
a fémipari szakmák oktatása<br />
területén.<br />
• Az iskolai nyelvoktatást praktikusabbá,<br />
beszéd- és szövegértés-centrikusabbá<br />
kellene tenni.<br />
• Az EU-s és kormányzati támogatások<br />
elbírálását gyorsabbá és kevésbé bürokratikussá<br />
kellene tenni.<br />
• Egyszerűsíteni kellene a szabályozási<br />
környezetet.<br />
• K+F pályázatok alsó értékhatárát és<br />
önrészét életszerűen alacsonnyá kellene<br />
tenni.<br />
• A foglalkoztatás szabályait rugalmasabbá<br />
kellene tenni.<br />
• Az állami támogatást össze kellene<br />
kötni a magyar beszállítói részarány<br />
növelésének elvárásával.<br />
• Típusbizonyítványok, iparjogvédelem<br />
területén ki kellene használni a megengedőbb<br />
EU-szabályozást.<br />
Cikkünkkel arra próbálunk rávilágítani,<br />
hogy milyen kihívások és lehetőségek<br />
jelentkeznek az egyértelműen fejlődő<br />
gép- és járműgyártás területén a magyarországi<br />
kis- és középvállalkozások<br />
számára.<br />
A <strong>Festo</strong> multinacionális cégként, tapasztalataival<br />
és sokrétű tevékenységével<br />
hatékonyan tudja támogatni partnereit<br />
versenyképességük javításában. Legyen<br />
szó akár a termékfejlesztésnél, géptervezésnél,<br />
gépgyártásnál nyújtott műszaki<br />
támogatásról, az autóipari gyártókkal<br />
és Tier-1 piac szereplőivel való szoros<br />
kapcsolatból fakadó, átadható tapasztalatokról<br />
vagy az oktatás területén jelentkező<br />
lehetőségekről.<br />
A cikk forrása:<br />
Gyukics Rita, Klauber Mátyás, Palócz<br />
Éva, Páczi Erzsébet, Vakhal Péter (2011):<br />
A magyar kis- és középvállalatok beszállítói<br />
szerepének erősítéséről szóló stratégia<br />
kidolgozása a gép- és gépjárműipari<br />
ágazatban: a jelenlegi helyzet tanulságai<br />
és a lehetőségek kihasználásának eszközei,<br />
Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány,<br />
http.//www.kopintalapitvany.hu/<br />
kutatas/Commerz_beszall/amagyarkkv_<br />
beszallitoi.pdf (utolsó letöltés: 2012.<br />
szeptember 18.)
Beszállítói érdekképviselet az autóiparban<br />
Hírös Klaszter<br />
A Hírös Beszállítói Klasztert 2008. augusztus 14-én hozta létre 19 vállalkozás,<br />
jellemzően a gépiparban érdekelt vállalatok, de szakmai képviseleti szerv<br />
és főiskola is részt vett az alapításban. A klaszter létrehozásának célja az<br />
volt, hogy egy alulról építkező, szorosan együttműködő szervezet, vállalati<br />
csoportosulás jöjjön létre, mely tartósan egyesíteni tudja a jelenleg is működő<br />
kutató, fejlesztő, gyártó, szervizelő vállalkozások erőforrásait.<br />
A klaszter létrehozását az a tény is elősegítette,<br />
hogy Kecskemét környékén<br />
a Daimler 2008-as gyárépítési döntése<br />
révén kialakult Magyarország 5-ik járműgyártó<br />
centruma is, melyet a Kormány<br />
1313/2012 (VIII. 27.) határozata révén<br />
Kecskemét és térsége kiemelt járműipari<br />
központjává nyilvánított.<br />
A Hírös Beszállítói Klaszter jelenleg<br />
26 taggal üzemel, és az eddigi tevékenysége<br />
a klaszter létrehozásával, a beszállítói<br />
adatbázis megvalósításával, honlapfejlesztéssel<br />
és az első rendezvények<br />
megszervezésével összegezhető. Ehhez<br />
pályázati forrást is sikerült elnyerni<br />
(DAOP 1.2.1.-2008-0010), mely pályázat<br />
pénzügyi zárása 2012. augusztusában<br />
sikeresen megtörtént.<br />
Az elkövetkező időszak nagy feladata<br />
a klaszter stratégiájának elkészítése és<br />
innovációs klaszterként történő akkreditációja<br />
(várhatóan 2012 őszén). Ezen<br />
túlmenően elkezdődött egy együttműködési<br />
folyamat a Kecskemét környéki<br />
3 klaszter (3P, AIPA és HBK) horizontális<br />
és vertikális együttműködésének<br />
kialakítására is. Ezáltal több mint 100<br />
vállalat és intézmény együttes fellépése<br />
és közös együttműködése feltételeinek<br />
a meghatározása vette kezdetét a 2012.<br />
szeptember 27-i közös klaszterbizottsági<br />
üléssel.<br />
A klaszterstratégia megalkotása során<br />
jellemzően két iparágat vizsgáltunk<br />
(gépipar és járműipar), melyek között<br />
átfedések is találhatóak. A járműipar<br />
tekintetében elsődleges prioritásként kezeltük<br />
a beszállítói hálózatokban történő<br />
együttműködés és belépési lehetőségeket,<br />
melyen belül a beszállítói képesség<br />
fejlesztését priorizáltuk. Továbbá komoly<br />
igény mutatkozik a duális szakképzés és<br />
gyakorlatigényes (duális) mérnökképzés<br />
ismételt bevezetésére is. A gépipar és<br />
járműipar részére egyaránt fontos szegmens<br />
az anyagtudományi és gépgyártástechnológiai<br />
fejlesztések elindítása,<br />
és ezen projektekben a Klaszter aktív<br />
közreműködő szerepet vállal.<br />
Kecskeméti Program<br />
Ezen új típusú vízió alapján kezdődött<br />
meg Kecskemét és a Mercedes-Benz Manufacturing<br />
Hungary Kft., valamint a kormányzat<br />
közös jövőképalkotása, első<br />
lépésként az oktatásban történő szorosabb<br />
együttműködés kialakításával.<br />
A stratégiai dokumentációban szereplő<br />
együttműködést ki kell terjeszteni<br />
a Hírös Beszállítói Klaszter tagjaira is.<br />
Ennek már most is kiváló példája volt<br />
a Kecskeméti Főiskola, a Mercedes Manufacturing<br />
Kft. és a Knorr-Bremse Kft.<br />
által közösen előkészített gyakorlatigé-<br />
kékvilág 2012.3<br />
Fókuszban: az autóipar 6 – 7<br />
nyes (duális) járműiparimérnök-képzés<br />
2012. szeptemberi elindítása.<br />
A Klaszter projektmenedzsment-szervezetét<br />
a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi<br />
és Iparkamara által létrehozott<br />
HÍRÖS-KULCS Kamarai Gazdaságszervező<br />
és Fejlesztő Kft. adja, ami a kamara<br />
100%-os tulajdona. A menedzsmentszervezet<br />
tevékenységét a Kamara székhelyén<br />
látja el.<br />
Az elkövetkező néhány hónap egyik<br />
legfontosabb feladata az Akkreditált<br />
Innovációs Klaszter cím megszerzése.<br />
Az akkreditáció azokat a fejlődő hazai<br />
klasztereket ismeri el, amelyek már több<br />
éve bizonyítottan és eredményesen<br />
együttműködnek, valamint ezt a szakmai<br />
összefogást közös megegyezéssel<br />
intézményesítették. A cím ugyan közvetlen<br />
pénzügyi támogatással nem jár, de<br />
bizonyos pályázatokon jogosulttá tesz<br />
a kizárólagos részvételre, más esetekben<br />
pedig értékes többletpontok megszerzésére.<br />
Továbbá hazai és nemzetközi klaszterekkel<br />
történő együttműködések megkezdése<br />
is cél, mely révén a tagok újabb<br />
potenciális beszállítói lehetőségekhez<br />
juthatnak.
Az automatizálás optimalizálja az e-mobilitást<br />
Kihívás az elektromos autók<br />
gyártásánál: az akkumulátor<br />
A németországi utakon jelenleg 2300 elektromos autó közlekedik, 2020-ban ez a szám<br />
eléri majd az egymilliót. Az ipar előtt áll a nagy jelentőségű kihívás: hogyan lehet olcsó<br />
akkumulátorokat nagy mennyiségben előállítani? Az automatizálási iparnak vannak erre<br />
a kérdésre jó válaszai.<br />
Aki az elektromobilitást a széles<br />
piac számára elérhetővé<br />
akarja tenni, annak csökkentenie<br />
kell az elektromos autók<br />
akkumulátorainak árát. Ez ugyanis még<br />
mindig az elektromobilitás árának egyik<br />
óriási növelő tényezője. A probléma:<br />
az akkumulátorokat még mindig főleg<br />
kézzel, sok egyedi lépésben gyártják.<br />
A kompetencia csökkenti a költségeket<br />
„A tisztán elektromos járművek hozzáadott<br />
értékének mintegy 30-40 százalékát<br />
teszik ki az akkumulátorok” – mondta<br />
Michael Karcher, a <strong>Festo</strong> elektronika- és<br />
szoláriparág vezetője. „A későbbi gazdaságos<br />
tömeggyártáshoz technológiailag<br />
rugalmas elektróda- és cellagyártást kell<br />
kialakítani az akkumulátor-prototípusok<br />
előállításához, nagyfokú szabványosítással<br />
és nagyfokú automatizáltsággal.<br />
Ezzel csökkenthetők a gyártási költségek,<br />
és biztosítható a termékek minősége.”<br />
Ez minden szinten hatékony és<br />
megbízható automatizálástechnikai kompetenciát<br />
követel meg. Ígéretesek azok<br />
a mechatronikai megoldások, amelyek<br />
a technológia- és gyártásautomatizálás<br />
különféle területeiről származó tapasztalatokat<br />
integrálják és ültetik át az akkumulátorgyártás<br />
legújabb technológiáiba.<br />
Innováció mechatronikával<br />
„A mi vevőink az automatizálástechnikai<br />
iparból nagyon jól ismerik az autóipari<br />
szektort, ami az eddigi tevékenységi<br />
területeiket illeti. Amikor azonban az akkumulátorgyártás<br />
optimális feltételeiről<br />
esik szó, többé-kevésbé a nulláról indulnak”,<br />
mondta Karcher úr. Ahhoz, hogy<br />
egy folyamatot az alapjaitól kezdve újradefiniáljunk,<br />
olyan innovációs hajtóerőre<br />
van szükség, mint pl. a mechatronika és<br />
a vállalat hajlandósága arra, hogy innovatív<br />
utakon induljon el. Pontosan ez történt<br />
az automatizálásirendszer-beszállító<br />
és berendezésépítő ads.tec cégnél.<br />
A Stuttgart közeli székhelyű vállalat<br />
automatizált gyártórendszert fejlesztett<br />
ki a lítiumionos, nagy teljesítményű energiatárolók<br />
gyártására.<br />
Az érzékeny cellák védelme<br />
A BMBF, a német oktatási és kutatási<br />
szövetségi minisztérium által kezdeményezett<br />
FUEL projekt keretében az ads.tec<br />
először egy laboratóriumi gyártási módszert<br />
fejlesztett ki, amely automatizálja<br />
a cellák ragasztását, adagolását és<br />
mozgatását. Dr. Peter Korff, az automatizálási<br />
üzletág vezetője szerint az volt<br />
a cél, hogy olyan gyártóberendezéseket<br />
tudjanak kínálni, amelyekkel gyorsan és<br />
kedvező költséggel lehet cellákat és akkumulátor-rendszereket<br />
előállítani. „A lítiumion<br />
cellák nagyon érzékenyek. Ügyelnünk<br />
kellett arra, hogy a folyamat során<br />
megtartsuk a cellák minőségét és – különösen<br />
a mozgatás során – ne károsítsuk<br />
vagy szennyezzük azokat. Mivel nekünk<br />
az akkumulátorok gyártástechnikájához<br />
új keretfeltételeket kell létrehozni,<br />
nyitottak vagyunk új megoldásokra és<br />
ötletekre. A lítiumion cellák mozgatására<br />
a <strong>Festo</strong> céggel együtt új handling-végkészülék<br />
megoldást terveztünk, olyan<br />
légcsapágyazással, amelyet eddig csak a<br />
szolár- vagy az elektronikai iparban használtak”,<br />
mondta Dr. Korff.<br />
A tárgyak egyenletesen csúsznak<br />
A szolár- és elektronikai iparban a <strong>Festo</strong><br />
cég ATBT légcsapágyát üveglapok és<br />
vékony filmek érintés nélküli továbbítására<br />
használják. A finom felület<br />
fölött kialakuló levegőréteg biztosítja<br />
a tárgy egyenletes csúszását. Az ads.<br />
tec cég számára a <strong>Festo</strong> mérnökei az<br />
úgynevezett fordított hatást használták<br />
ki: a kiterjedt vákuumot, a cellacsomagok<br />
mozgatásához a berendezésben.<br />
„A szokásos vákuum-szívókorongos megoldásoknál<br />
a cellákat csak pontszerűen<br />
tudnánk megfogni, ezzel nem mindig<br />
volna biztosítható a cellák biztonságos<br />
megfogása”, mondta Michael Karcher.<br />
A légcsapágy teljes felületen megfogást<br />
ad, így a ragasztási művelet továbbra<br />
már nem okoz gyártási hibát.
Az emberek e-mobilitást akarnak<br />
A TÜV Rheinland tanulmánya az<br />
elektromobilitásról megállapította, hogy<br />
világszerte nő az elektromos autók<br />
elfogadottsága. Ez mindenekelőtt a növekvő<br />
mobilitású feltörekvő piacokra<br />
érvényes, Kínára és Indiára. Az indiaiak<br />
92%-a és a kínaiak 88%-a kész arra,<br />
hogy ha a következő öt évben új autót<br />
vásárol, akkor elektromos autó mellett<br />
döntsön. Az e-mobilitás elfogadottsága<br />
a maga 57%-ával jelentősen kisebb,<br />
azonban mégis pozitív Németországban<br />
és az Egyesült Államokban. Hasonló<br />
értékeket mértek Nagy-Britanniában és<br />
Franciaországban is.<br />
Gyártóberendezés az ads.tec<br />
cégtől: Lítiumion energiatárolók<br />
automatikus ragasztása,<br />
adagolása és mozgatása<br />
ATBT légcsapágy a ragasztási<br />
műveletben: A <strong>Festo</strong> az automatizáltság<br />
fokától függően szállít<br />
sűrítettlevegő-ellátást, valamint<br />
levegő- és vákuum-előkészítő<br />
egységeket és hozzájuk illeszkedő<br />
szelep- és vezérlő intelligenciát.<br />
Megkérdeztük<br />
kékvilág 2012.3<br />
Iránytű 8 – 9<br />
Michael Karcher<br />
DE elektronika-<br />
és szoláripari<br />
szegmens vezető,<br />
<strong>Festo</strong><br />
Az akkumulátorok konstrukciója által<br />
támasztott követelményekhez hasonlóra<br />
már léteznek megoldások a szénszálas<br />
anyagok gyártásában. Létezhet<br />
itt egy technológiatranszfer?<br />
Michael Karcher: Teljes mértékben,<br />
igen. A könnyű kivitel kritikus szerepet<br />
játszik az elektromos járművek gyártásában.<br />
A mérnökeink számára nagyon<br />
jó kiindulópont ez, mert a textiliparból<br />
és az élelmiszeriparból ismerik a hajlékony<br />
szövetek mozgatásának követelményeit.<br />
Ilyen környezetben nagyon<br />
fontos, hogy az alaktalan anyagokat<br />
óvatosan fogjuk meg, a mozgatás<br />
és a lerakás közben a szálirányra<br />
ügyeljünk, és kerüljük el az anyag<br />
szerkezetének fölösleges terhelését.<br />
Ez a know-how-ismeret nagyon jól<br />
átvihető az akkumulátorgyártás automatizálásába.
Hatékony kezdeményező erő<br />
Erőteljes<br />
változás<br />
Amikor konkrét energiahatékonysági intézkedések<br />
bevezetéséről van szó, sok berendezésgyártó és -kezelő<br />
elbizonytalanodik. A német iparban bevezetett számos<br />
hatékony kezdeményezés már utat mutat. Ezek<br />
gyújtószikraként szolgálhatnak a nemzetközi<br />
erőfeszítések számára, amelyek célja,<br />
hogy sokkal gondosabban használjuk<br />
bolygónk korlátozott erőforrásait.
kékvilág 2012.3<br />
Inspiráció 10–11<br />
Potenciális megtakarítás<br />
az autóiparban: A jármű<br />
egész élettartama alatt<br />
elfogyasztott energiának<br />
a 20%-át már a gyártás<br />
során felhasználja
Semmi sem mutat arra, hogy<br />
az energiaárak növekvő tendenciája<br />
középtávon megfordulna.<br />
Ennek többek között<br />
a feltörekvő BRIC-országok növekvő<br />
energiaéhsége és a fosszilis tüzelőanyagok<br />
végessége az oka. Ehhez járul<br />
még az a bizonytalanság, hogy ezt a<br />
megújuló energiahordozókkal teljesen<br />
pótolni lehet-e valaha. A tények világosan<br />
beszélnek: az elmúlt 10 évben az<br />
energiaárak az iparban évente átlagosan<br />
Energiahatékonyság@<strong>Festo</strong><br />
Minden ipari alkalmazásnak speciális követelményei<br />
vannak, ami a műszaki és gazdaságossági kritériumokat<br />
illeti. Ilyenek például a sebesség, a terhelhetőség,<br />
a pontosság, a hatásfok vagy a merevség, valamint<br />
a bekerülési költségek (ár, üzembe helyezés, felszerelés)<br />
és az üzemeltetés költségei (karbantartás, élettartam,<br />
energiaköltségek). Az energiahatékonyság fontossága<br />
az alkalmazás függvényében változik. „Ezt a feladatot<br />
először is világosan meg kell határozni, mielőtt a felhasználó<br />
dönt a hajtástechnológiáról – elektromos, pneumatikus<br />
vagy a kettő valamilyen kombinációja”, mondta<br />
dr. Axel-Andreas Gomeringer, a <strong>Festo</strong> energiahatékonysági<br />
szakértője.<br />
Még kevés számú intézkedésnek is pozitív hatása lehet<br />
az energiahatékonyságra. Ilyenek az energiamegtakarítási<br />
szolgáltatások, a továbbképzések, a levegőtakarékos<br />
kapcsolások, a súlycsökkentés, az energia visszanyerés,<br />
de még a hajtómű megfelelő méretezése vagy<br />
a szivárgás, a nyomásszint, a csőtérfogat vagy a kopás<br />
csökkentése is. A vevők megadják az alkalmazás paramétereit,<br />
és a <strong>Festo</strong> szakemberei ellenőrzik ezeket és<br />
megkeresik a leghatékonyabb alternatívákat ezekhez.<br />
Az „Energy efficiency@<strong>Festo</strong>” kiadvány hasznos bevezetés<br />
a témába. Az interneten rendelkezésre állnak<br />
szoftverek a hajtóművek optimális konfigurálásához és<br />
egy új energiahatékonyság-számító eszköz is. Ezekkel<br />
a felhasználó különféle változókkal kiszámíthatja a sűrített<br />
levegő előállításának költségeit, és meghatározhatja<br />
a sűrítettlevegő-felhasználás megtakarítási potenciálját.<br />
www.festo.com/energyefficiency<br />
kb. 12,5%-kal nőttek. Ezzel együtt a<br />
vállalatok számára ezek a költségek kétháromszor<br />
gyorsabban nőttek, mint az<br />
eddig mindig stratégiai fontosságúnak<br />
tekintett személyi költségek.<br />
Az energiaárak felrobbannak<br />
Meglepő ezek után, hogy sok vállalkozásnak<br />
nincs részletes áttekintése<br />
az energiaköltségek megoszlásáról.<br />
A felelősök ugyan többnyire tudják,<br />
mekkorák az energiaköltségek egy adott<br />
Szivárgás lokalizálása ultrahangos<br />
érzékelővel: A <strong>Festo</strong> energiamegtakarítási<br />
szolgáltatásaival a vállalatok kézben<br />
tarthatják az energiafogyasztásukat<br />
évben, azonban ritkán van kielégítően<br />
dokumentálva az energiafogyasztás<br />
annak érdekében, hogy a megtakarítási<br />
intézkedéseket az összes feladathoz képest<br />
értékelni lehessen. Az is szokásos<br />
gyakorlat, hogy az energiaköltségeket<br />
hozzászámítják az állandó kiadásokhoz<br />
vagy a változó termelési költségekhez,<br />
és nem mutatják ki egyenként. Az olyan<br />
kezdeményezések, mint pl. a Green Carbody,<br />
a Blue Competence, az EnEffAH,<br />
a ZVEI vagy a német VDI/VDE mérés- és
automatizálástechnikai társaság szakmai<br />
kiadványai és a <strong>Festo</strong>-nak a számos<br />
vállalat által már nagyra értékelt energiamegtakarítási<br />
szolgáltatásai már tisztítják<br />
a képet, és megmutatják a nagyobb<br />
energiahatékonyság felé vezető utat.<br />
Green Carbody<br />
Egy autó már a gyártása során elhasználja<br />
a teljes élettartama alatt szükséges<br />
energia 20%-át. Annak érdekében, hogy<br />
ezt az értéket csökkentsék, Németországban<br />
60 vállalat életre hívta a „Green<br />
Carbody Technologies” innovációs<br />
szövetséget. „A szövetség célja, hogy<br />
az autó gyártása során felhasznált energiának<br />
akár 50%-át is megtakarítsuk”,<br />
mondta Dr. Jan Bredau, a <strong>Festo</strong> egyik<br />
vezetője.<br />
A „Sűrített levegő hatékony felhasználásának<br />
megtervezése” részprojektben<br />
a Volkswagen, a Boge Kompressoren,<br />
a <strong>Festo</strong> és a Frauenhofer IWU dolgozott<br />
azon, hogy a pneumatikus alkalmazásoknál<br />
energetikai ráfordításokat takarítsanak<br />
meg. Ezeknél a berendezéseknél<br />
elsősorban hegesztőelektródákhoz,<br />
megfogókhoz, könyökemelős befogókhoz,<br />
kihúzóhengerekhez és egyéb hengerekhez<br />
használnak sűrített levegőt.<br />
Sűrített levegő kell még olyan folyamatokhoz<br />
is, mint pl. a lézeres hegesztés.<br />
A sűrítettlevegő-fogyasztás elemzése<br />
Az energiaigény jelentősen csökkenthető<br />
a levegőfogyasztás átfogó elemzésével<br />
a karosszériagyártásban, a sűrítettlevegő-előállító<br />
és a -fogyasztó oldal jobb<br />
összehangolásával, a szimulációval<br />
segített elrendezésekkel, valamint energiafelügyelettel<br />
és diagnosztikával. A fogyasztási<br />
adatokat rögzítik, meghatározzák<br />
az energiahatékonyság növeléséhez<br />
tartozó megoldásokat, és azonosítják<br />
a tervezéstől, valamint az üzemeléstől<br />
függő veszteségeket.<br />
Vannak olyan, a sűrítettlevegő-fogyasztást<br />
megbecsülő eszközök, amelyek már<br />
a tervezési fázisban biztosítják a pneumatikus<br />
alkalmazások előállító, és fogyasztó<br />
oldalának optimális és energia-<br />
„A szövetség célja, hogy az autó gyártása<br />
során felhasznált energiának akár 50%-át<br />
is megtakarítsuk.”<br />
Dr. Jan Bredau, a <strong>Festo</strong> „Customer Solutions” részlegének vezetője<br />
hatékony összehangolását. „Az energia<br />
megtakarításának ezek sikeres eszközei,<br />
és időközben már más autógyártók is<br />
érdeklődnek irántuk”, mondta Werner<br />
Reichelt, a <strong>Festo</strong> autóipari részlegének<br />
vezetője.<br />
50%-kal kevesebb energia<br />
Az ipari áramfogyasztás 70%-a jut az<br />
elektromos motorokra. Az elektromos<br />
motorok energiafogyasztására a handling<br />
technikában nincs megbízható megkülönböztetés.<br />
Ugyancsak nincsenek<br />
pontos adatok a pneumatikus technika<br />
részarányára.<br />
Az „Energiahatékonyság a hajtóművek-<br />
és handling technika gyártásában” (röviden<br />
EnEffAH) együttes projekt szakértői<br />
akár 50% megtakarítási potenciált is<br />
remélnek az elektromotoroknál és a pneumatikus<br />
rendszereknél. A szövetségi<br />
kormányzat támogatásával az EnEffAH<br />
energiamegtakarítási koncepciókat és<br />
berendezésoptimalizálási eljárásokat<br />
dolgozott ki a pneumatikus és elektromos<br />
meghajtású handling rendszerekhez,<br />
olyan cégekkel együttműködve,<br />
mint a Kaeser Kompressors, Cooper<br />
Tools, <strong>Festo</strong> és a stuttgarti egyetem<br />
intézeteivel, valamint a Fraunhofer Instituttal.<br />
A VDMA Blue Competence<br />
A VDMA fenntarthatósági kezdeményezése,<br />
amely a „Blue Competence” nevet<br />
viseli, már hozott jelentős javulásokat a<br />
gép- és berendezésgyártók hatékonyságában.<br />
A 2000. év fogyasztásával összehasonlítva<br />
a gép- és berendezésgyártók<br />
termékei ma már annyi energiát takarítanak<br />
meg, amennyi a németországi,<br />
ausztriai és svájci, összesen 48 millió<br />
háztartás áramigényének felel meg.<br />
A VDMA véleménye szerint az innovatív<br />
gépek és berendezések használatával tíz<br />
éven belül megduplázódhat az energiamegtakarítás.<br />
A VDMA tagszervezetei<br />
arra akarják használni a „Blue Competence”<br />
kezdeményezést, hogy felhívják<br />
a nyilvánosság figyelmét az energiahatékonyságra,<br />
és megmutassák, hogy az<br />
ipar technológiailag vezető cégei milyen<br />
megtakarításokat tesznek lehetővé.<br />
A német iparban bevezetett hatékonyságnövelő<br />
kezdeményezések akár egyénileg,<br />
akár kollektíven használhatók a<br />
megtakarítási potenciál azonosítására.<br />
Ezek segítik a vállalatokat abban, hogy<br />
fenntartható üzleti gyakorlatot folytassanak<br />
és hatékonyan használják a forrásokat.<br />
Egy beruházás nettó eredménye az,<br />
hogy jó a környezetnek és jó a vállalati<br />
mérlegnek is.<br />
www.eneffah.de<br />
www.bluecompetence.net<br />
www.vdi.eu<br />
kékvilág 2012.3<br />
Inspiráció 12 – 13
13 állomás, 350 vendég<br />
Expotainer Roadshow<br />
A <strong>Festo</strong> 2012. augusztus 27. – szeptember 7. között nagyszabású<br />
rendezvénysorozat keretében mutatta be partnereinek<br />
legújabb termékeit, megoldásait. Az Olaszországból érkezett<br />
kamionon számos mozgó alkalmazási példát láthattak vendégeink,<br />
így például:<br />
• egy DAPS fordítómű által működtetett pillangószelepet, ami<br />
különféle granulátumok töltési folyamatát mutatta,<br />
• EHMB modult, mely CD-ROM-ok rakodását végezte gyorsan<br />
és pontosan,<br />
• pick and place megoldást – kis helyre, chipek rakodásához<br />
optimalizálva,<br />
• intelligens kamerarendszert SBOI-Q kamerával, integrált<br />
PLC-vel vezérelt elektromos handling egységekkel,<br />
• két elektromos tengelyt, mely gyorsan, csendesen és<br />
pontosan szerelt össze alkatrészeket,<br />
• rugalmas 5 tengelyes, háromdimenziós portált, 5-ös<br />
szabadságfokkal – munkadarabok kezelésére,<br />
• EGSL elektromos hajtást, mely pendrive-okat helyezett<br />
a csatlakozókba,<br />
• szervo-pneumatikus rendszert – két DGCI CPX és CMAX<br />
vezérlővel vezérelve,<br />
• ESS és ESG vákuum-megfogókat, melyek a munkadarabok<br />
felszedésének számos lehetőségét mutatták be,<br />
• 4 rozsdamentes pneumatikus hengert az élelmiszeripari,<br />
tisztatéri gyártáshoz,<br />
• PPS és PPV véghelyzet-csillapítás összehasonlítását<br />
szolgáló modellt,<br />
• 9 különböző vezérlőt, elektromos hajtásokkal.<br />
Szinte érintés nélküli megfogás<br />
Az OGGB a Bernoulli-elv alapján fogja meg<br />
a szilíciumlapkákat<br />
A <strong>Festo</strong> OGGB szinte érintés nélkül működő megfogója a vákuum-szívókorongok<br />
valódi alternatívája a nagyon érzékeny<br />
napelemek vagy más, törékeny munkadarabok szereléséhez<br />
és manipulálásához. Ez a megfogó nemcsak egyenletesen és<br />
gazdaságosan továbbítja a vékony, hajlékony munkadarabokat,<br />
hanem meghízhatóan és gyorsan is, a Bernoulli-elv segítségével.<br />
A sűrített levegőt szuperszonikus sebességre gyorsítják egy<br />
vékony résen keresztül. Ez erőteljes vákuumot hoz létre a<br />
megfogó alsó oldalán. A Bernoulli-vákuum-szívókorong lágyan<br />
felveszi a szilíciumlapkát, és megbízhatóan megtartja.<br />
A szükséges vákuum az üzemi feszültség szabályozásával<br />
állítható be. Az úgynevezett maximális emelési magasság is<br />
precízen beállítható így. Az különösen fontos az olyan érzékeny<br />
munkadarabok manipulálásánál, mint a napelemek, hogy<br />
egész idő alatt ugyanazzal a beállítással, megbízhatóan történjen<br />
a szilíciumlapkák megfogása és továbbítása. A felfogó<br />
felületek az alkalmazástól függően POM, PEEK vagy rozsdamentesacél-betétek<br />
lehetnek.<br />
A szokásos vákuum-szívókorongokhoz képest további jelentős<br />
előny az a tény, hogy nem kerülhet a rendszerbe szennyeződés<br />
(mint például amilyen a lapkák törésénél keletkező szilíciumpor).<br />
Ez azt jelenti, hogy nincs szükség költséges szűrőrendszerekre.<br />
A rendezvény az egész ország területére kiterjedt, 13 állomást<br />
érintett, Kazincbarcikától Kapuvárig. A vendégek száma meghaladta<br />
a 350-et, óriási érdeklődés övezte a pick and place,<br />
e-drive és handling megoldásokat, valamint a <strong>Festo</strong> energiamegtakarítási<br />
szolgáltatását.<br />
Az OGGB megfogó a Bernoulli-elv alapján szinte nem érinti a munkadarabot
2012. szeptember 25.<br />
Új irányok<br />
a mechatronika és<br />
az automatizálás<br />
oktatásában<br />
A <strong>Festo</strong> Didactic a szakképző intézmények<br />
oktatói számára szervezett hagyományos őszi<br />
rendezvénye iránt idén is nagy volt az érdeklődés.<br />
Az intézményvezetők fontosnak tartották<br />
munkatársaik részvételét a találkozón, amit<br />
ezúttal a <strong>Festo</strong> székházában rendeztünk meg.<br />
Magyar siker az EuroSkills versenyen<br />
A <strong>Festo</strong> támogatásával és felkészítésével<br />
induló magyar mechatronika csapat<br />
aranyérmet szerzett az EuroSkills 2012<br />
versenyen!<br />
A versenyen való részvételt a Magyar<br />
Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)<br />
szervezte, a versenyzők felkészítését és<br />
támogatását szponzorok, többek között<br />
a <strong>Festo</strong> Kft. valósította meg. Ebben az<br />
évben a magyar csapat minden korábbi<br />
szereplését messze felülmúlva 5 arany-,<br />
1 ezüst- és 5 bronzérmet szerzett. Ezzel<br />
a kiváló teljesítménnyel Magyarország<br />
a 24 résztvevő országból az ötödik legeredményesebb<br />
lett.<br />
Az Euroskills elnevezésű versenyen<br />
44 szakmában több mint 400 fiatal,<br />
szakmát tanuló versenyző indult.<br />
A 11 szakmában 20 versenyzőt indító<br />
magyar csapat eredménye különösen<br />
annak fényében figyelemre méltó,<br />
hogy szinte minden versenyzőnk<br />
dobogóra állhatott.<br />
A <strong>Festo</strong> nevében mindannyian gratulálunk<br />
a versenyzőknek és felkészítőiknek<br />
a kimagasló eredményekért, és további<br />
fényes sikereket kívánunk nekik!<br />
A <strong>Festo</strong> Kft. 2006 óta támogatója az<br />
akkor megalakult SkillsHungary programnak.<br />
Szponzori és felkészítő tevékenységünkkel<br />
minden évben támogattuk a fiatal<br />
szakemberek, versenyzők kijutását a nemzetközi<br />
szakmai versenyekre: Shizuokába,<br />
Rotterdamba, Calgaryba, Lisszabonba,<br />
Londonba és Spa-Francorchamps-ba.<br />
A <strong>Festo</strong> Didactic németországi központja<br />
kékvilág 2012.3<br />
Didactic 14 – 15<br />
Szakmai előadások alapozták meg az eszmecserét:<br />
• Komplex mechatronikai mintaprojekt bemutatása<br />
– az MTA SZTAKI SmartFactory Laboratórium<br />
<strong>Festo</strong> eszközökkel megvalósítva<br />
• Moduláris labor/tanműhely-felépítés – hogyan<br />
a legcélszerűbb?<br />
• Mechatronikai „piactér” a legújabb<br />
fejlesztésekkel<br />
Kellemes környezetben kötetlen beszélgetési lehetőséget<br />
biztosítottunk a résztvevők számára, hogy<br />
eszmét és tapasztalatokat cserélve folytathassák<br />
a felkészülést az új típusú szakképzésre.<br />
A nap fénypontja vitathatatlanul a „Sörcsapoló<br />
robotok” projekt bemutatása volt. Az „életszerű”<br />
bemutatót minden meghívott vendég élvezte, hiszen<br />
a robotkocsmáros kínálatában barna, világos<br />
és alkoholmentes sör is szerepelt. Az oktatók mosolyogva<br />
állapították meg, hogy bizony egy hasonló<br />
műhelygyakorlat még a diákok érdeklődését is<br />
felkeltené.<br />
A rendezvény hagyományosan kellemes környezetét<br />
grillsátor és Segway-próbakör tette teljessé.<br />
A <strong>Festo</strong> Didactic kellemes kötelességének tett eleget<br />
a korábban meghirdetett „Elektronika oktatókészlet<br />
nyereményjáték” eredményhirdetésére sort<br />
kerítve. A TP1011 alap elektronikai oktatókészlet<br />
felhasználásával a legötletesebb kapcsolást létrehozó<br />
3 iskola egy-egy készletet vihetett haza.<br />
Testvércégünk, a <strong>Festo</strong>-AM Gyártó Kft. örömmel<br />
látta vendégül a meghívott oktatókat egy gyárlátogatásra,<br />
akik újabb ipari tapasztalat élményével<br />
gazdagodva vettek részt a szakmai program záróeseményén:<br />
a legújabb fejlesztésű elektromos hajtásokról<br />
szóló áttekintő előadáson.<br />
révén 21 éve a nemzetközi Skills-mozgalom<br />
globális támogatói is vagyunk egyben.<br />
Erőfeszítéseinket fémjelzi a rotterdami<br />
4. hely és Best of Nation díj, a lisszaboni<br />
3. helyezés, valamint a 2012-es<br />
spa-francorchamps-i győzelem és Best<br />
of Nation díj.<br />
Cégünk munkatársai a versenyeken való<br />
tanulmányutakkal, valamint a versenyzők,<br />
szakértők, versenyfelelősök és felkészítők<br />
munkája révén rengeteg új tapasztalatot<br />
szereztek, amit az újabb versenyzőgenerációk<br />
és végső soron a magyar<br />
szakképzés javára hasznosítunk.
Új kolléga<br />
Istenes László<br />
műszaki szaktanácsadó<br />
Kollégánk 2007 óta foglalkozik ipari<br />
automatizálással.<br />
Mielőtt a <strong>Festo</strong> Kft.-hez került,<br />
a Bosch-Rexroth Kft.-nél értékesítő<br />
mérnökként tevékenykedett.<br />
A <strong>Festo</strong> Kft.-nél mérnök<br />
szaktanácsadóként feladata a cég<br />
közép-magyarországi partnereivel<br />
való kapcsolattartás, műszaki<br />
támogatás, szaktanácsadás.<br />
A <strong>Festo</strong> a közösségi<br />
portálokon<br />
A YouTube csatornák hatalmas sikerét követően a <strong>Festo</strong><br />
csatlakozott a Twitter- és a Facebook-közösséghez a 2012.<br />
évi hannoveri vásár ideje alatt.<br />
Április végétől meg lehet találni itt a <strong>Festo</strong>-ról szóló<br />
információkat, az innovációit, az új termékeket, valamint<br />
az álláslehetőségeket és az oktatási ajánlatokat.<br />
Szintén naprakész információk találhatók a különféle<br />
eseményekről és kiállításokról, vásárokról.<br />
A <strong>Festo</strong> magyarországi vállalata is létrehozta saját<br />
Facebook-oldalát, melyen naprakész információkat<br />
nyújtunk eseményeinkről, híreinkről, és várjuk partnereink<br />
csatlakozását, valamint véleményét.<br />
Csatlakozzon a <strong>Festo</strong>-hoz ezeken az oldalakon is.<br />
Elérhetőségeink<br />
hotline: (1) 436-5100<br />
telefax: (1) 436-5101<br />
telefon: (1) 436-5111<br />
e-mail: info_hu@festo.com<br />
www.festo.hu<br />
Kérjük, hogy ajánlatkéréseiket<br />
és megrendeléseiket a<br />
hotline_hu@festo.com<br />
e-mail címre küldjék.<br />
<strong>Festo</strong> Magyarország:<br />
<strong>Festo</strong> nemzetközi:<br />
www.facebook.com/<strong>Festo</strong>Magyarorszag<br />
www.festo.com/facebook<br />
www.festo.com/youtube<br />
www.festo.com/twitter<br />
Amennyiben további információt szeretne kapni a cégről vagy termékeinkről, keresse fel a www.festo.hu weboldalt, vagy küldje vissza<br />
információkérő lapunkat Lukács Andrea részére a (06-1) 436-5101 faxszámra.<br />
Küldő neve: Igényel-e személyes tanácsadást? igen nem<br />
Cég: A jövőben milyen hírlevelet kíván kapni?<br />
E-mail:<br />
Postacím:<br />
Telefon: Fax:<br />
Más, a cégnél dolgozó kolléga is szeretné kapni a <strong>Kékvilág</strong> magazint<br />
Név:<br />
E-mail:<br />
Termék- és megoldásorientált HTML:<br />
elektronika pneumatika energiamegtakarítási szolgáltatások<br />
technológiai folyamatok automatizálása oktatás<br />
Nyomtatott <strong>Kékvilág</strong> magazin Nem kérek hírlevelet<br />
Magyar nyelvű információs anyagot kér<br />
Levegő-előkészítő egységekről Pneumatikus munkahengerekről<br />
Elektromos hajtásokról Mágnesszelepekről<br />
Kiegészítő elemekről DVD katalógus Tanfolyamokról<br />
2012/02/hírlevél_q3
Change language