A FŐNIX ÉBREDÉSE

– …amikor Ramas rám nézett, volt a tekintetében valami sötét, valami állati vágy, hogymegborzongtam. Éreztél már ilyet? Amikor elfogy az erőd, és remegni kezd a lábad…– Ramas lovag remek szerető lehet.– Én nem akarok egy lenni a sok közül.– A sok közül? Mit hallottál?– Buta tyúkok – suttogta Veras az ágy alatt, és homlokát a földre ejtette. Amit hallott, felért egykínzással.Aztán eljött a pillanat, amikor Meldiana haja kontyba tekeredett végre, a fürdővíz pedigelkészült. A hercegnő udvarhölgyei kíséretében átvonult a lakosztálya melletti fürdőhelyiségbe.Veras hallotta, ahogy Meldiana beleereszkedik a vízbe, és ajkáról sóhajok törnek fel. Udvarhölgyeikörülötte sürögtek-forogtak.– Csak feküdni akarok – mondta a hercegnő. – Masszírozzátok meg a homlokomat!…Veras kivárt egy keveset, aztán lassan előkúszott az ágy alól. A szoba üres volt, a fürdőhelyiségfelől gőz áramlott befelé.Az ajtó résnyire nyitva állt. A fiú torkában dobogó szívvel osont oda. Józan eszével tudta, hogyinkább mennie kellene, de szíve erősebbnek bizonyult. A fürdőből kis csobbanásokat hallott, majdijedten torpant meg, amikor Meldiana hirtelen megszólalt, s a hangja igencsak közelinek tűnt,– Ott jó… Ott jó lesz…Veras sosem tett még ilyet, mindene remegett, de semmit sem várt még olyan nagyon, mint azt,hogy belessen a résen át. Nem volt a lovagi vagy udvari életnek olyan momentuma, amely ezt avágyát fölülírta volna.Letérdelt, majd közelebb hajolt, arcán érezte a kiáramló párás meleget… és bekukkantott.Nagy csalódására csak homályos foltokat látott a párán túl. A fiú rájött, hogy fel kell állnia, skicsit jobban ki kell nyitnia az ajtót. Három ujját beakasztotta az ajtószárnyba, és lassan, óvatosanmeghúzta a vasalt fatákolmányt.Sikerült a nyílást növelnie. A gőz méltóságteljesen hömpölygött ki alul, és oszlott szét a szobalégterében. Veras felemelkedett, és meglátta a Meldiana feje körül ügyködő udvarhölgyeket.Melegük lehetett, mert megbontották az ingvállukat. A meleg pára cseppjei mint gyémántok ültekmeg finom, fehér bőrükön.A fiú nyelt egyet, és kitörölte az izzadtságcseppeket a szeméből.– Most a talpamat – intett a hercegnő.A két udvarhölgy megkerülte az ezüstkádat. Meldiana lejjebb csúszott a fürdővízben, és kiemeltea lábát. Veras megpillanthatta feszes és hosszú combját is…A fiú látott már női combokat. Akadtak alkalmak, amikor a nemesek mulattak a trónterembenvagy a palota szárnyaiban, s akkor bizony voltak ott könnyűvérű lányok is, de sosem érzett mégolyan izgalmat, mint Meldiana combjai láttán. Messze volt tőlük, s pára zavarta pillantása útját,mégis, a fiú úgy vélte, nincs náluk szebb a világon. Amit mégsem látott, azt fantáziája képeivelpótolta.Tudta, hogy Meldiana a féltestvére, apja első feleségének szülötte, ám nem vérségi köteléketérzett iránta, hanem szerelmet. Éjszakánként arról ábrándozott, hogy a hercegnő egyszer az övélesz. Arra vágyott, hogy a revenzai vőlegény, Goran egy ütközetben végzetes sebet kapjon. Sőt talánő maga sebesíthetné meg egy párbajban, amire majd kihívná Gorant valamely, lovaghoz nem méltómagatartása miatt…Verast kopogás riasztotta fel álmodozásából. A lakosztály külső ajtaján kopogtak.