A FŐNIX ÉBREDÉSE

– Igyekezz hát! Most pedig menj!Lucius meghajolt, majd kiment a teremből.Nem tudott azonban nyugton maradni, sietős léptekkel felszaladt a csigalépcsőn a trónteremfölötti emeletre, gyorsabban futott, mint amikor a híreket hozta. Végigrohant a folyosókon, sbevette magát egy poros szobába, amelyben számos, hajdan díszként szolgáló állatbőrt és kitömötttrófeát tartottak. Az egyik ládát félrehúzta, s feltárult előtte egy csapóajtó. Lucius leereszkedett atitkos járatba.Itt már halkan mozgott, a szűk, levegőtlen folyosóban nem volt helye a gyors mozdulatoknak.Felkavarná a leülepedett port, és a köhögése messzire hallatszana. Emlékezetből ismerte ezeknek ajáratoknak a rajzát, tudta, hol ágazik majd el az út, úgy húsz lépés után, ahol jobbra kell fordulnia.Jobbra is fordult, és undorral törölt le arcáról egy pókhálót, amibe belefutott.– Pókok – morogta maga elé.Nem sokkal később a trónterem kandallójának kéményéhez érkezett. A kandalló túloldalán atérképszobában volt egy kis hővezető nyílás, azon át felszűrődött a hang a kéménykürtőbe.Éppen Sohan báró beszélt.– …a csapatokkal ellenőrzés alatt tudom tartani a hegyi utakat, hágókat és a vízi közlekedést, ígyha valaki erővel akar átjutni Karmen és a mowurok területéről Mordovába, azt leleplezzük ésmegállítjuk. A mágikus praktikákkal azonban nem tudok mit kezdeni.– Karmen ereje hatalmas – felelte a király. – Mágiájának nincsen párja. Ha egyenesen idejönne,nem tudom, mágusaink és papjaink vagy a négyezer éves rúnák mennyi ideig védhetnék a palotátvele szemben. Ha mágiát akarna használni, már megtette volna.– Más dolog nyíltan rátámadni Mordova királyi városára, és más mágiával felvértezni egycsapatot, amelynek feladata a hercegnő elfogása.– Igazad van, Sohan…A király elhallgatott, valamit rakosgathatott, Lucius apró koccanásokat hallott. A nemes lassan aföldre csúszott, és kényelembe helyezte magát. Hallgatni arany, gondolta. Hallgatózni szintén az…Nem érzett lelkiismeret furdalást azért, mert kihallgatja Mordova királyát.Az ország érdekei mindenekelőtt.– Mágusaink megadnak neked minden segítséget – szólalt meg a király. – Igazlátó szemeketvagy fegyvereket, melyek lehántják az ellenségről a mágikus álcát. Nem tudom, jut mindencsapatodnak, oszd el jól…– Úgy lesz, felség.– Segíts rajtam, éppen úgy, ahogy hajdanán tetted.– Meldiana a szívemhez nőtt, felség.– Igen… Mindannyiunknak.Lucius összevonta a szemöldökét. Mi köze Sohan bárónak Meldiana hercegnőhöz? Semmivelsem látta többször, mint a húgait. Azonfelül a báró ötven is elmúlt már, és a hírek szerint csendescsaládi életet él a várában.Ám Lucius kihallott valami a hangjából… és a királyéból is… Jó füle volt a hangsúlyokhoz.– Oanoris hadúr tartományából a határ menti falukat te kapod meg – mondta a király. – Ezt a hatfalut… – Nyilván a térképen mutatta is, melyekre gondol.– Nem fog tetszeni a hadúrnak.– Elfogadja a királyi döntést. Én pedig kárpótolom majd a veszteségekért. A határvédelem teljes