A FŐNIX ÉBREDÉSE

Deff pont arról beszélt a két tündével, hogy ideje odébbállni Gastronisból, amikor az őrzőbetoppant a fogadó ajtaján. A páncélos katona körbepillantott, s felfedezte őket. Szilárd léptekkelindult el feléjük.A lovag feltápászkodott az asztal mellől, és megkerülte a csapatot. Mire az őrző eléjük ért, márott magasodott közte, illetve a két tünde és Főnix között.– Khealnor… – morogta Deff – Hogy van a báró?… Húzza még a száját, ha jófajta pálinkátiszik?Az őrző megállt előtte, keze a kardja markolatán nyugodott.– Veled semmi dolgom, Deff.– Deff lovag…– Régen volt már az.– A lovag mindig lovag marad. Mindenki más bukhat, de a lovag, mindig lovag marad.Kiváltképp egy őrzőnek vagy zsoldosnak, ha az megszólítja őt.– Rendben… lovag – adta be a derekát Khealnor. – Lépj félre, mert nem hozzád jöttem, hanemazért az emberért!Az őrző keze felemelkedett, és ujja egyenesen megállt Főnixen.Deff hátrapillantott.– Hát, az az ember a védelmem alatt áll. Mondj egy jó okot, miért akarod elvinni, különben megkell küzdened velem.– Esetleg velem is – mosolygott a padon ülve Edvir és a tőrét megpörgette az asztallapon.Khealnor hallgatott. Nem az esélyeket mérlegelte, hanem a dühét nyelte le. Mereven nézte arendíthetetlen lovagot, és a mögötte ücsörgő tündéket. Ám ha a parancsot teljesíteni akarta, akkormeg kellett alázkodnia.– Az alázat a lovagok erénye – mondta Deff. Tudta, mi játszódik le a másikban. – És persze azőrzőké is. Ha nem tudod elválasztani a jót a rossztól, és uralkodni magadon, akkor nem érdemledmeg, hogy őrző légy.– Ne mondd meg nekem, mit kell tennem! – sziszegte Khealnor. – Nézz magadra, öreg!…Deff keze meglendült, és öklével mellkason vágta a katonát. A páncél kitartott, de Khealnorhátratántorodott. Mire visszanyerte az egyensúlyát, már a kezében volt a kardja, s vágott vele Defffelé, aki hárította a vágást.Merthogy ő is kardot rántott.– Állj! – ugrott fel Főnix, és a magasba tartotta a kezét. A két páncélos – lovag és őrző – le nemvették volna a szemüket egymásról.– Az őrzők Eronis király katonái, ezt még én is tudom – mondta Főnix. – Nyilván oka van, hogyoda kell mennem. Mi ez az ok?– Jól tudod, idegen – felete Khealnor. – Eronis király parancsa, hogy ha Mordova területénhozzád hasonló idegent találunk, kísérjük fel a várba. Az uralkodó többet akar tudni arról a világról,ahonnan jöttök.– Ez nem ilyen egyszerű – felete Főnix. – Mennyi idő innen a főváros?– Lóvágtában három nap.– Egyrészt nem bírom a vágtát – mondta Főnix. – Másrészt legkésőbb egy nap múlva eltűnökinnen, és ott fogok megjelenni, ahol a lovag és a tünde… Ez már csak így működik – tette hozzá.