A FŐNIX ÉBREDÉSE

Tizenegyedik fejezetAz adesszai királyi palota olyan volt, mint egy termeszvár, falai, termei, folyosói az elmúltévtizedek során egymásra épültek, s lassan átláthatatlan labirintust képeztek. A Birodalom rövidfennállása alatt a királyok mind úgy érezték, hozzá kell építeniük a maguk templomát, báltermét,lovagi termét, őrtornyait a palotához, így alakult ki az épület mostani, ám feltehetően korántsemvégleges formája.Laurus király nyolc éve ült a trónon, de ez alatt a nyolc év alatt elődeihez méltó céltudatossággalépíttette meg és rendeztette be a maga termeit. A királyi fogadóterem, ahol az étkezések folytak, apalota leghatalmasabb helyisége volt. Négy sor oszlop tartotta a mennyezetet, amelynek közepénegy kürtő nyílt az ég felé, s alatta hatalmas tűz lobogott. Az étkezésnél használt asztalokat a tűzkörül helyezték el, körben, megkerültek négy oszlopot is. A háttérben fáklyák lobogtak – Lauruskirály jobban szerette a fáklyákat, mint a mécseseket vagy a tűzserpenyőket.A királyi vacsorákon mindig sokan voltak, a legrosszabb időkben is legalább hatvanan ültékkörbe az asztalt. Ezen az estén több mint százan vendégeskedtek a királynál. Laurus meg akartamutatni hatalmát, amely az álmodók számával egyre nagyobb lett.– Eljön az idő, Orkhon – mondta a háta mögött strázsáló testőrparancsnoknak –, amikor aBirodalom lesz a leghatalmasabb ezen a világon. Az álmodók felemelik majd, és a világ uráváteszik.Minden bizonnyal, felség – hajolt közelebb Orkhon.A fekete bőrű testőrkapitány is álmodó volt valaha, tudta, miről beszél a király. Abban a másikvilágban, Szomáliában volt katona. Egészen a hadnagyi rangig eljutott Aideed tábornok seregében,majd a tábornok 1996-os halála után elszegődött egy hadúrhoz. Szomáliföldön halt meg, Sanaagtartományban, egy rajtaütésben. Egy nyolcéves kölyök lőtte le, egy akkora fegyverrel, amit alig bírtel. Ő pedig végleg itt ragadt.Álomföldön.– Ilyen támogatottságban nem is reménykedtem – folytatta a király. – Karmen is, és a Kereskedőis velünk vannak. Mordovának leáldozott.Orkhon a mulatozókat nézte, az ingyenélőket, akik kiszolgálják a királyt, de ezernyi érdekükezeregy felé húzza őket. Orkhon ismerte ezt a másik életéből. Marakodó vezérek, szétszabdaltország. Szomáliának is csak egy erős uralkodó kellett volna. De ahány klán, annyi hadúr.– Mordova még mindig erős. Nehéz ellenfél lesz – mondta a királynak.– Mordova négyezer éves. Ennyi idő elég egy királyságnak. Ideje kimúlnia.– De nem fog magától kimúlni.A király felnézett a testőrparancsnokra, majd intett, mintha legyet hessentene el.– A győzelmünk ilyen szövetségesekkel nem lehet kétséges. És megvannak a katonáink is! –Felnevetett. – A Birodalom száz éve még nem létezett. Hetven éve azt mondták, mit keres az amaroknyi ember azon a kopár földön? Ötven éve csendesen csodálkoztak, hogy városok nőnek ki asemmiből. Húsz éve már óvatosan figyelnek bennünket. És most… most már félnek tőlünk.A király vigyorgott, majd felállt. Az asztal mentén két oldalt sorban elhallgattak az emberek.Akik szemben ültek, s a tűztől nem látták Laurist, a jelekből azok is rájöttek, hogy a király beszélniakar, és befogták a szájukat.A Birodalom első embere felemelte aranykupáját.