A FŐNIX ÉBREDÉSE

Főnix első gondolata az volt, hogy széttapossa a tüzet. Ám mire kigondolta, a tűz már akkoráranőtt, hogy lehetetlen volt széttaposni. Előre nincs kiút, nézett az ajtó felé Főnix, de hátrafelé lehet,hogy van valahol egy kilazult deszka, amelyen keresztül kibújhat innen.Nyomban elindult a pajta hátulja felé. A negyedik lépésnél azonban a nyakába szakadt valaki.Az a valaki úgy gondolhatta, hogy Főnix a kinti támadókhoz tartozik, mert amint a földrehengeredtek, ütni, rúgni kezdte. Főnix először az arca elé kapta a karját, és úgy védekezett, majdamikor megelégelte a rúgásokat, megpróbálta elkapni támadójának a lábát. Sikerült is, mire fölmegcsavarta. Halk nyikkanás hallatszott, a támadó kifordult, és a másik lábával arcon rúgta Főnixet.Főnix hátrahengeredett, és gyorsan felugrott.Szemtől szemben állt egy tizenhat év körüli falusi suhanccal.Egy kis ideig méregették egymást, miközben a tűz mellettük felkapott a gerendázatra is, és alángok kezdtek kiterjedni föléjük.– Ki kellene innen mennünk – mondta Főnix és a tűz felé intett. Már érezte a forróságot.– Megöllek, te mocskos birodalmi bérenc! – válaszolta a fiú.– Nem vagyok birodalmi – mondta Főnix határozottan, majd eszébe jutott, hogy szinte nem tudmagáról semmit, így aztán birodalmi is lehetne.– Akkor mit keresel itt? Nem ismerlek – felelt a fiú.Vékonyabb és kisebb is volt, mint Főnix. Szálas izmai és napbarnított bőre kemény, kétkezimunkáról árulkodott.Főnix megnézte a saját karját, jókora izmok dagadoztak rajta.Konditerem, ugrott be rögtön a szó, ám hirtelen nem tudta, mit is jelent.– Semmi közöm ahhoz, ami kint folyik – mondta Főnix.– És ezt ki hiszi el?– Tényleg így van. – Főnix a lángoló szalma felé intett. – Itt aludtam a pajtában… Úgy látszik,nem találtam jobb helyet…– Én is. És a csatazaj ébresztett föl – mondta a fiú most már bizonytalanul. Főnix izmai rá ishatással voltak. – Nincs fegyvered, de nem nézel ki parasztnak. Edirből szöktél el?– Nem… Nem hiszem.Akkor mordovai vagy? Vagy Revenzából jöttél? Főnix feje fölül izzó szalmadarabok kezdtek elhullani, és kezdett nagyon, de nagyon meleg lenni.A pajta gerendázata recsegett, a tűz átterjedt a tetőre is. A lángok gyorsan kúsztak följebb ésföljebb, majd aztán szét. Mintha csak élnének. Befonták az épületet, s egyre hangosabban falták fela fafalakat. A szalmabálák gyulladtak be a legnehezebben, fekete füstöt eresztettek magukból, s ez afüst nehézkesen hömpölygött alá a magasból.– Nem menekülhetnénk ki innen? – kérdezte Főnix erősen izzadva. – Utána kitaláljuk, honnanjöttem.A fiú láthatóan gyorsan döntött. Oldalra lépett, és a szerszámok közül kiemelt egy jókoracséplőbotot, s Főnix elé dobta…– Vedd fel!Magának egy vasvillát választott ki.