12.07.2015 Views

A FŐNIX ÉBREDÉSE

A FŐNIX ÉBREDÉSE

A FŐNIX ÉBREDÉSE

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

– Engedj el, bátyám! Azt hittem, kardforgatásra tanítasz, nem birkózásra.– Kardforgatásra tanítalak és a józan ész használatára.– Ezzel?– Akár egy pofonnal is, ha kell.Veras nem küzdött többet, hanem felnézett a bátyjára.– Figyelnek minket.Domer ekkor jött rá, mi a fiú baja.Komolyságot erőltetett az arcára, és elengedte öccsét.– Amit még meg kell tanulnod – mondta neki halkan –, az az önmérséklet művészete, és hogy nemásnak harcolj, hanem magadért.– Amint megtanulok lovagként küzdeni, megtanulom az önmérsékletet is.– Nem úgy van az. A türelem, ami a tudásból ered, csak azok sajátja, akik fejükben márkialakították önnön maguk képét. Sorban kell lépegetni a lépcsőkön fel, nem pedig összevissza.Veras tekintete elfelhősödött. A fiú sértetten lépett hátra.– Keményen megdolgozom a tudásért. Ha azt tenném, amit mondasz, a korombeliekkeljátszanék, és nem veled.– Haj, de nem tudsz uralkodni magadon – nevetett fel Domer, és meg akarta borzolni öccseüstökét, ám Veras ellépett keze alól. – Hohó – rikkantott fel az idősebb testvér. – Nézd már…– Nem vagyok gyerek!– Nem?Domer megindult Veras felé, aki érezte bátyja lendületét, és nyakába szedte a lábát. Domer nemszégyellt utánaszaladni, átrohantak a termen, ki a folyosóra, el a beugrók, szobrok és ajtók előtt.A lépteik ütemes visszhangot vertek a boltívek alatt.Csodálkozó őrök és szolgák mellett rohantak el. Veras kínosnak érezte a helyzetet, Domerviszont nem törődött velük. Miért ne futhatna a leendő király az öccse után? Nála ez is a testmozgásrésze volt.Persze utolérte a fiút, és együtt zuhantak be egy fal tövébe a kemény márványlapokra, aholDomer gyorsan felülkerekedett. Lefogta jobbjával Veras két karját, majd baljával játékosanmegborzolta a haját. Veras a fogával kapott bátyja keze után, ami Domert határozottanszórakoztatta.– Ezért egyszer majd még kihívlak párbajra – nyögte a kisebbik fiú dühösen.– Nem csinálnál te olyat – nevetett Domer. – Mert a végén a kardlapommal fenekelnélek el…– Nem űzhetsz gúnyt belőlem.– Dehogynem! A bátyád vagyok, és egyszer a királyod leszek.– Azt lesheted! Elvándorlok Revenzába. Vagy akárhová a világon.– Menj csak! De csak egy lovat és egy kardot vihetsz!– Elég lesz az!– És itt hagyod Meldianát?Nővére nevére Verast igazi dühroham öntötte el, de Domer ezt is akarta elérni. A fiú rúgkapált,Domer meg csak nevetett és lefogta. Nem tudta megállni, hogy ne folytassa öccse ingerlését.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!