A FŐNIX ÉBREDÉSE

Meruvius Főnix mögé állt.– Nekem ez… szokatlan – mondta neki Főnix zavartan.– Ez a te éjszakád – hajolt a füléhez Meruvius. – Csak annyi a feladatod, hogy fogadod azáldozatukat.– Milyen áldozatot?– Ezek az emberek neked szánták az életüket. Mindegyik megtanult valamit, amiben a legjobblett. Most megmutatják, mit tudnak. Ígérem, nem fognak nagyon megterhelni.– Rendben, megteszem, amit kell.– Köszönjük, Főnix. Csupán annyit kell mondanod a felajánlás után, hogy fogadom… Determészetesen, ha valakivel szemben fenntartásaid vannak, el is utasíthatod.– Mi lesz akkor vele?– Semmi. Még ma éjszaka elbocsájtjuk, s hajnal előtt ki kell költöznie az erődből.Főnix biccentett.Meruvius felegyenesedett, megkerülte az asztalt, majd az este szertartás mesterévé vált. Felemeltkézzel üdvözölte az egybegyűlteket, s bemutatta nekik Főnixet. Éltette őt és a pillanatot. Főnixmagában helyesbített, nem a mosdatás volt az este legkínosabb része, hanem ez.Aztán gyümölcsöket hoztak és vizet. A gyümölcsöket szomjoltásra, a vizet arra az esetre, havalaki nem felelne meg. Aki a felajánláskor nem bizonyult megfelelőnek, azt meg kellett locsolnivízzel.Meruvius mindent kézben tartott.Először a mindennapi képességekben járatosak jöttek. Férfiak, akik a legmagasabbra éslegtávolabbra ugrottak, a leggyorsabban és a legügyesebben másztak, vagy a legnagyobb súlytvoltak képesek felemelni. Főnix elég sok izomembert látott súlyt emelni, fekve vagy állva nyomni akonditeremben, de ezen a bemutatón elhűlt a csodálkozástól.– Én leszek a lábad – mondta egy szálas legény ezután. – Gyermekkorom óta futok, és gyorsvagyok, mint a paripák. – Letette talizmánját Főnix lába elé. – Fogadd áldozatom.Visszavonult a tér egyik szélére, és mire Főnix pillanthatott volna, már a másik oldalon volt.– Fogadom – bólintott Főnix szertartásosan. A fiú lefutotta volna százon a jamaikai Usain Boltotis. Legalább két másodpercet rávert a pekingi 9.69-re.Két férfi vonult elé, az egyiknek kardok voltak a hátán keresztben, a másiknak egy kétélűszablya, ami kicsit a gírek karmonjára emlékeztetett. Meghajoltak Főnix felé, majd elővettékfegyvereiket.Dobok szólaltak meg a háttérben, s a két férfi egymásnak esett. Rövid ideig küzdöttek,lendülettel, de vigyázva. Egyiküknek sem esett baja. Szertartás volt ez, nem harc. Utána letettékfegyvereiket a többi talizmán mellé, és ők is áldozatuk elfogadását kérték.Egy íjász lépett elő, majd egy dárdás… s így ment ez egész este. A harcosokat, katonákatkülönféle mesterségek készítői követték. Doktorok, vajákosok, a füvek s a természet ismerői. AzÖröktűz szektája tökéletes keresztmetszete volt egy társadalomnak. Mindenki helyet kapott benne, smindenki a tökéletességre törekedett. A vége felé még egy szakács is felvonult, akinek az estefolyamán ezen túl is jutott szerep, különleges vacsorát főzött az ünnepeltnek.Sülteket hús nélkül. Italt alkohol nélkül.Különös este volt. Különös és hosszú. A bemutató csaknem négy órán keresztül tartott, néhaunalmas volt, néha meghökkentő. Hol egyetlen ember mutatta be tudását, hol hatan együtt.