A FŐNIX ÉBREDÉSE

– Nem működik.– Ne hajtogasd ezt! – kiabálta Violeta. – Mit csináltam rosszul? Én igyekszem, annyira, deannyira igyekszem!– Nem figyelsz rám? Én változtam. És nem tudom ezt csinálni… Ezt az életet élni!– Figyelni fogok. Hozzád változom!A lány könyörgőre fogta. Ragaszkodott Főnixhez, és semmit nem értett. Hiszen ő még mindigszereti. Azt hitte, ez megint csak valami érzelmi mélypont, amire olyan sok példa volt pár hete.– Violeta! – Főnix felállt, és megragadta a lány két kezét. – Nem benned van a hiba, és neakarj… hozzám változni. Ez nem mennie. Érted?– Ne küldj el! – sírta el magát a lány, amitől Főnix gazembernek érezte magát.– Van egy világ – kezdte. – Van egy világ… megváltoztam – fejezte be aztán másként. – Sokdologra rájöttem… magamról is. És ez… ez a kapcsolat nem az, amit akarok. Szedd össze aruháidat, és menj el.– Szemét vagy! – támadt fel a lányban a dac. – Egy rohadt szemét állat vagy.– Ha így neked jobb – vont vállat Főnix. – Szemét vagyok.– Egy rohadt szemét állat.– Igen.– Hitegettél egész végig, ugye?… És most ezt csinálod velem.– Csak szedd össze a cuccaidat és menj!– Rohadék!– Violeta! Menj!… Csak menj el!A lány sírva fakadt, és sírva pakolt össze. Főnix a szoba közepén állt, és kiüresedő aggyal nézte.Nézte, és tudta, hogy ezt kellett tennie. Tudta, hogy helyesen cselekszik.Minden megváltozott. S az ő új világában Violetának nincs már helye.