A FŐNIX ÉBREDÉSE

Nyolcadik fejezetMellanis volt harmadmagával őrségben az északi kapunál, amikor Deff, a gírek, a két szekér,rajtuk a nők és elrejtőzve a két tünde, elhagyták Ravórát. Éppen csak kelt a nap. Mellanis rögtönugrasztotta a társait, Tiguront és Garielt.– Gariel, figyelmeztesd a megfigyelőket a többi kapunál, hogy nyomban vágtassanak a táborba.Tiguron pedig követi a szekereket a terv szerint.– És te?– Én előremegyek, és felébresztem a csapatot.Mellanis késlekedés nélkül lóra kapott, és a táborba vágtatott, ahol az őrök mellett Harod isébren volt. Úgy tűnt, mintha a lova nyergében aludt volna.– Gyerünk, gyerünk! – keltette az embereit Harod. – Nem táncmulatságba készülünk…Rövid idő alatt tábort bontottak. A készülődés csendben, felesleges mozdulatok nélkül zajlott.Talán még gyorsabban is, mint az előző napokban. Mindenki érezte, hogy a mai nap döntőfontosságú lesz.Hamarosan megérkeztek a többiek is a városkapuk őrzéséből.– Te itt maradsz – mondta Harod Mellanisnak. – Meg kell várnod valakiket.– Kik lennének azok?– Három edoán. Legkésőbb délre ide kell érniük. Fogadd őket, és gyertek utánunk!Mellanis bólintott.– Merre menjünk?– Merre mentek a szekerek?– Az északi kapun jöttek ki, és a keleti útra tértek rá.– Ti is arra gyertek. Most még az úton maradnak. Minden kereszteződésnél ott hagyok egyembert, aki eligazít benneteket.– Értettem.A csapat elindult, Mellanis maradt. A férfi letelepedett egy magas tölgy tövébe, és harmatosfűszálat kezdett rágcsálni.Az edoánok kiváló íjászok voltak, talán a legkiválóbbak az egész világon. Messzire elláttak, azemberi szemnek beláthatatlan tartományokig, és hatalmas erejük folytán olyan íjakat is fel tudtakhúzni, amilyeneket rajtuk kívül csupán az aurasi tündék, de ők is leginkább mágiával. E különlegesfajt a nifini mágusok teremtették egyszerű négylábú kérődzőkből, amikor a muhin hordák a világotfenyegették. A muhinokat legyőzték, a mágusok e különleges, immár két lábon járó kreatúráiviszont megmaradtak, szaporodtak, törzseket alkottak, s a nagyobb rengetegek mélyén telepedtekle. Kizárólag növényekkel táplálkoztak.Harod ismert egy edoán települést valamely távoli erdőben, és miután visszatért Ravórából, aholkifürkészte a fogadót, és beszélt a lovaggal, elküldetett oda pár íjászért. Úgy vélte, kell a segítség.Egy kevés aranyba kerül ugyan, de megéri az árát.A vezér mindent eltervezett. A gírek nehéz ellenfelek lesznek, sok emberét le fogják kötni, ám őkezzel együtt is túlerőben vannak, sokszoros túlerőben. Semmit nem lehet azonban a véletlenrehagyni. Az edoánok le tudják majd nyilazni a csapat veszélyesebb tagjait, miközben ők maguk a