A FŐNIX ÉBREDÉSE

– Csecsenföldön – morogta az orosz.– Most harcos vagy mágus? – kérdezte Deff.– Mindkettő. Nekem eddig ez a világ békésebb volt, mint odaát. De adjatok bármilyen fegyvert akezembe, és helytállók azokkal is.A lovag felállt, és kurtán biccentett.– Üdvözlünk a csapatban.Elesztriel vállalta magára a feladatot, hogy bemutatja új társukat a hercegnőnek és azudvarhölgyének. Ő valahogy mindig megtalálta a hangot Meldianával.– Én megyek előre – mondta Elesztriel az orosznak. – Majd beengedlek, ha elmondtam nekimindent.Elesztriel benyitott, és amint belépett, rögtön be is csukta maga mögött az ajtót.– Kicsit hisztérikus – mondta Főnix az orosznak. – Készülj fel rá!– Melyik nő nem az? – kérdezett vissza Igor. – Volt egy feleségem Moszkvában. Tizenkilencvoltam, amikor elvettem.– Hisztérikus volt?– Ő talán nem is annyira. De az anyja… jobb ötletnek tűnt belépni a hadseregbe, mint mellettükmaradni.Erre nem tudott Főnix mit mondani.Kisvártatva csörömpölés és kiabálás hallatszott az ajtó mögül, ami meglepő módon hirtelenidegessé tette Deffet, egyik lábáról a másikra állt.– Nem nyugszik a lány – morogta maga elé. – Csecsemőnek is ilyen volt, órákig visított. Akkorazt hittem, majd kinövi… Körbejárom az épületet – mondta hangosabban, aztán kifordult aszobából.Elesztriel nézett ki a hercegnő lakrészéből, s intett Főnixnek és az orosznak.– Gyertek!Meldiana a szoba sarkában állt, és egy agyagtál cserepei feküdtek a lába előtt. Körben szerteszétgyümölcsök. Udvarhölgye az ágyon ült kisírt szemekkel.– Engedd meg, úrnőm, hogy bemutassam új kísérőnket, Igort – mondta finom hanglejtéssel atünde nő. – A nifini mágusok küldték, hogy segítségünkre legyen az út folyamán.– Még valaki, aki menekülni segít, vagy végre teszünk is valamit a segítségével? – kérdezteMeldiana harciasan.Elesztriel elengedte a füle mellett a kérdést. Inkább Igorhoz fordult, s előre invitálta egy lágyintésével.– Álmodó ő is, de a mágia mellett mestere a fegyvereknek.– Meneküléshez egy goblin csapat is elég lenne – folytatta Meldiana. – Semmi szükség nincsálmodókra vagy tündékre. Sőt egypár jó ló, esetleg két öszvér is megtenné.– Megvan az ideje a harcnak – felelte Elesztriel végtelen türelemmel, amiért Főnix csodálta is.Meldiana kimozdult a sarokból. A tekintetét Elesztrielen tartotta, miközben a cserepek romjait ésa gyümölcsöket úgy lépte át, mintha csak lebegne fölöttük.– Én azt mondom, a harc ideje már eljött. A vőlegényemet veszély fenyegeti. Saját seregünkpróbálja elfogni. Mordovát is veszély fenyegeti. Nem szabadna elmenekülni. Karmen elől úgysem