A FŐNIX ÉBREDÉSE

– Az – vigyorgott Steve. – De a zsét megszárítva kapom. Mellékeveredett egy műfordító haverjais, aki egy Tara Moss-regényt fordított.– Mikor leszel kész?– Egy hét – mondta Gergő.– Ki a franc az a Tara Moss?– Egy kanadai ausztrál modell. Csomó kép van róla a neten… van egy férje és egy hatméterespitonja.Ezen röhögtek.– Szóval te is szerelmes regényben utazol.– Nem olyan rossz ez – védte a regényt Gergő. – Különben is, Harry Harrison már ült a kocsimülésén, amikor egy sajtótájékoztatóra vittem, és tőle is fordítottam valamit. Remélem, ez meg fogtörténni egyszer Tara Moss-szal is….Akadt olyan is, akit Steve nem ismert. Gábor, aki fotós volt, magával hozott egy srácot, akimontázsokkal foglalkozott, és művésznek képzelte magát.– Egy fotózáson ismerkedtünk össze, megnézte a képeimet, és azt mondta, remek alapanyaglenne.– Kamuzik – felelte Steve, és hozzátette. – Egy sznob köcsög, messziről lerí róla. Te sokkal jobbképeket csinálsz annál, Gábor, hogy ez a pesti sznob szétszabdalja.– Nem tudom.– Legalább fizet érte?– Nem.– Na látod!– De még csak tanulom a fotózást. Csak próbálgatom magamat.– Én is az írást. Jó író és jó fotós holtig tanul.Steve vigyorgott, majd kért egy másik koktélt az asztalt leszedő pincértől.Később felbomlott a rend, mindenki beszélgetett mindenkivel. Más ismerősök is jöttek aszomszéd asztaloktól.– Réka hol van? – ült le Steve mellé Nóra.– Kivitték Brüsszelbe tolmácsolni – mondta Steve. – Valami fejesnek kellett egy tolmács párnapra.– Brüsszelbe?– Aha. Most biztos részeg politikusok között ül egy belga sörözőben és megpróbálja a dolgokatelsimítani a pincérekkel. Mert ő olyan rendszerető…– Ne légy undok, Steve!– Oké… Remélem, bejön neki.– Ennyire meg akarsz szabadulni tőle? Réka nem ezt érdemli.– Nem, én tényleg drukkolok neki… – Steve kicsit felhúzta magát, ő nem azt mondta, amit Nórakihallott belőle. – Olyan nehéz ezt elhinni?– Nem úgy hangzott.– Nem érdekel.