A FŐNIX ÉBREDÉSE

– Azért is jöttem, hogy közöljem, elvisznek Mordovból egy rejtekhelyre, ahol az életedbiztonságban van. Készülj, holnap indultok! És örülj, hogy így döntöttem, nem másként.Ezután a király elhagyta a lakosztályt. Meldiana gyűlölködő kiáltásai még messzire elkísérték afolyosón.Deff összeszedte a társaságot, és az utolsónak maradó Főnix lakrészébe ment velük. Ott voltEdvir és Elesztriel, illetve Steve is, aki különösképpen csendesnek tűnt.Deff intett nekik, hogy helyezzék kényelembe magukat, mire Steve és Főnix az ágy széléretelepedett, a tündék viszont állva maradtak.– Hosszú és veszélyes útra fogunk menni – kezdte Deff. – Ahogy Eronis király kívánta, elrejtjüka lányát a gonosz szándékok és tekintetek elől. A tárnokmester tájékoztatása szerint azonban ahercegnő nincs jó állapotban.– Nem csodálom – szólt közbe Elesztriel. – A király katonákat küldött a revenzai lovag után.– Tudom – morogta Deff. – Sohan fia, Khealnor vezeti a hajszát. Goran nem sok jóra számíthat,ha elkapják.– Merre menekült?– Azt mondják, Ravóra felé, s mi is arra fogunk elindulni.– Keletnek tartunk? – lepődött meg Edvir. – A Birodalom felé? Azt hittem, Nifinbe megyünk, ésott rejtjük el a hercegnőt.– Nifin túl békés. Karmen felfalja a nifini varázslókat reggelire, ha megtudja, hogy ott vanMeldiana. És felégeti az országot.– No, csak nincs ekkora hatalma? – nevetett Steve, de komor tekinteteket kapott válaszul. – Nemár!– Nem az a gond, hogy nagy a hatalma, hanem, hogy senki sem tudja, honnan ered. Varázslataiellen kevés hatékony eszköz van, emellett mowurok alkotják seregét, akik szintén nem evilágilények.– Legyőzhetők ők is, nem?– Láttál már mowurfészket? – kérdezte Edvir.– Hogy láttam volna? Végig veletek voltam.– Majd azután kérdezz, ha láttál egyet! Deff leintette őket.– Karmenre és a mowurokra ne is gondoljatok, mert a gondolat is nagy úr. Ne csaljuk utánunkőket ezzel!– Ravóra lesz az első állomásunk az úton? – tért vissza a témára Edvir.– Igen. Ott majd felszedünk néhány segítőt. Nem sokat, nehogy feltűnést keltsünk. Az út egyszakaszán rablóktól kell tartani, s nem szeretném elveszíteni a hercegnőt, még mielőtt a búvóhelyreérünk.– Nem értem. Akárhogy haladunk, hacsak nem álcázottan, akkor bizony követhetnek minket.– Hát álcázzuk. Csak addig követhetnek, amíg be nem megyünk a törpök elhagyott tárnáiba.– Ó, de utálok a föld alatt lenni – bukott ki Elesztrielből.– Én se kevésbé – morogta a lovag –, de ez szükséges lesz.– Kik lesznek a segítőink?– Majd Ravórában elárulom. Nem mintha nem bíznék bennetek, de errefelé a falnak is füle van.