A FŐNIX ÉBREDÉSE

Harmadik fejezetSteve egész délelőtt csak téblábolt, nem tudta, mit kezdjen magával. Benézett a hűtőbe, de csakgyanús színű kajákat talált ott. Megszagolta a tejet, nem volt épp bizalomkeltő a szaga, így aztánvisszatette a helyére. Bekapcsolta a tévét, addig nyomogatta, míg el nem unta magát. Vagy olyansorozatok mentek, amiket látott már, vagy olyanok, amik nem érdekelték. Elidőzött egy konyhaieszközöket reklámozó tévéshopnál, aztán átkapcsolt az MTV-re. Elunta azt is, de hagyta, haddszóljon. Felállt, átment a számítógépe elé. Bekapcsolta, aztán elheveredett az ágyon egy magyarvárakról szóló könyvvel.Réka csak pár napja ment el, de máris mintha hiányzott volna a rend az életéből.Ezt nagyon nem értette.Elolvasott pár oldalt a könyvből, majd a plafont nézte. Egyszerre eszébe jutott, hogy mára megkellett már érkeznie egy honoráriumának. Nosza, a számítógép elé ült, fellépett az internetre, ésbehívta számlavezető bankjának az oldalát. Beütötte a kódokat, majd megnézte az egyenlegét, ésboldog vigyorral az arcán dőlt hátra a bőrfotelben. Megérkezett a pénze.Nagy teher esett le a válláról, bár volt még egy kis tartaléka, amivel kihúzhatta volna egyhónapig, ha nem fizeti be a számláit. De most semmi szükség a spórolásra, egy magazin kifizette afilléres regényt, amit írt nekik. Természetesen álnéven. Női álnéven. Két szerelmes szív egymásratalál…Egy percig gondolkodott csak, mi legyen, aztán úgy döntött, hogy a jól végzett munkaeredményeképpen meghívja magát egy buliba. Amúgy sincs más dolga, s egyedül halálra unjamagát. A mobilja után nyúlt.– Este az Aloéban? – kérdezte Norbitól, aki mindig kapható volt ilyenre. – Találkozzunk ötkor,kilencig ötszázas csak egy koktél…– Rendben. Nőt hozzak?– Steve eltöprengett.– Én egyedül megyek… de te hozhatod Nórát, ha megvan még.– Menj a fenébe! -Steve vigyorgott.– Ötkor.Aztán letette a telefont, és eltöprengett, kit hívjon még. Fél órán belül egész nagy partit csődítettössze. Számolt, és úgy vélte, lesznek vagy tizenöten.Pontosan tizenheten voltak, össze kellett tologatni az asztalokat. Koktélozni kezdtek, és Steveegy óra alatt lenyomott négyet. A legjobban egy mályvaszínű, kicsit szörpízű, édeskés pia jött beneki. Jég és gin volt benne, meg egy rózsaszín szívószál.Norbi ült le mellé a negyedik pohárnál.– Mire iszunk? – kérdezte.– A kifizetett munkákra.– Mit írtál? Krimi? Riportok? Életregény valamelyik nagymellű celebről? – Norbi oldalba bökteStevet. – Ez nem lenne rossz, mi?– Egyik sem. Egy szimpla szerelmes regényt. Jön a lány, találkozik egy fiúval, aki amnéziás,mert autóbalesete volt, és nem tudja, hogy egy óriási vállalat feje. Egymásba szeretnek, aztánjönnek az emlékek, és kis kavarás után a medvebőrön kötnek ki a kandalló előtt.– Ez nagyon nyálas!