A FŐNIX ÉBREDÉSE

– Holnap elkezdünk beszivárogni Mordovba – tért rá ezek után Harod a másnapi feladatokra. –Nem egy kapun és nem egyszerre megyünk. A feladatot megkönnyíti Veras herceg halála, telelesznek az utak parasztokkal, akik a koporsóhoz vagy a sírhoz mennek. Vegyüljetek el közöttük,lehetőség szerint magányos vándor benyomását keltve. A kapuőrök ne figyeljenek fel rátok!…Csendesen ballagjatok be a városba, és a Hegyicsillag Fogadóban vagy a szomszédos fogadókvalamelyikében szálljatok meg. Nem kelthettek feltűnést, nem hangoskodhattok, nem köthettek belesenkibe! Aki ezt megteszi, annak saját kezűleg tépem ki a szívét.– Jókor jött ez a halál – jegyezte meg az a férfi, akinek Adesszában levágta a fülét, és akit a társaiazóta csak Félfülűnek hívtak.– Jókor bizony – bólintott Harod –, nem is tudjátok, menynyire. Kétszeresen is jól jött, mivelVeras herceg az áldozat…– Hol hallottad ezt? – kérdezte Daburon. – Hegyen-völgyön jöttünk át, mit sem tudunk amordovi történésekből.– Az egész ország ezt beszéli. Valaki megfojtotta, azután kivájta mindkét szemét, hogy amágusok tehetetlenek legyenek. Okos gyilkos volt, tanulni lehet tőle. Tanuljatok tőle ti is, és nekövessetek el hibát! De térjünk vissza a feladathoz!– Egy kérdésem volna – szólalt meg Mellanis. – A fogadóban is úgy kell tennünk, mintha nemismernénk egymást?– Igen. Kaptok egy helyet, ahol meghúzzátok magatokat. Most ez a fontos. Akit meglátokrészegen, azt kidobom a csapatból. Aki pofázni mer, azt pedig felzabáitatom a vaddisznókkal,miután szilánkosra vertem az arcát.Az emberek csendesen bólogattak. Harod hangjából szemernyi kétség sem sugárzott. Őmegteszi, amit ígér. Barnazol megropogtatta az ujjait.– A hegyi emberek feltűnést fognak kelteni – szólalt meg ismét Mellanis. – Hirtelen megérkeziköt hegyi melák, és nem is ismerik egymást?– A hegyi emberek és még páran Barnazol vezetésével itt maradnak, ezen a táborhelyen.– Miért is? – horkant fel a hegyiek vezetője. – Idáig eljöttünk, és nem adsz nekünk feladatot? Hanem adsz feladatot, hogy lesz fizetségünk?Harod felcsattant.– Hallgassatok, barmok! Nem azt mondtam, hogy nem lesz feladatotok, csak hogy nem jöttök bea városba. Mindenki megkapja a fizetségét. Aki bejön és aki kint marad, az is.– De a kockázat vajon ugyanakkora, amit az vállal, aki bemegy? – kérdezte egy rosszarcú alak.Valami megvillant a tűz fölött, és a közbeszóló csodálkozva nézett a mellkasára, amelyből egytőr állt ki. Nézte még egy kicsit, majd egyszerűen eldőlt.– Van még valaki, aki nem mer kockáztatni? – kérdezte Harod. – Valaki, aki úgy gondolja,különbség van bent és kint között?Senki sem jelentkezett.– Rendben van – bólintott a vezér. – Mint láthatjátok, egy csendes tábortűz mellett is könnyedénmeg lehet halni. Az élet az, ami kockázatos.Valaki felröhögött. Harod elmosolyodott. Gyilkosan és ridegen, mint egy hóhér.– Földeljétek el hajnalra azt a gyáva sakált! És ne halljak többet széthúzásról. Akik kintmaradnak, azoknak is meglesz a feladatuk. Később.Mellanis megkotorta a tüzet, és egy karvastagságú ágat tett a parázsra. Kis lángok keltek életre, shaltak el rögtön. Megint sötét lett.