A FŐNIX ÉBREDÉSE

Tizenhetedik fejezetGoran a hajnali zűrzavarra ébredt,a vastag falakon és ajtókon át is beszűrődött némi zaj afolyosóról. Gyorsan magára kapott pár ruhadarabot, és kinyitotta az ajtót. Nem akart kimenni, csakaz ott álló őröktől akarta megkérdezni, mi történt. Ám alig lépett előre, mindjárt két kardszegeződött a mellkasának.Ezen még a revenzai lovag is megdöbbent. Az elmúlt éjszakákat kivétel nélkül a szobájábantöltötte, őrizet mellett, illetve napközben is csak két őr kíséretében közlekedhetett a palotában, ámfegyvert eddig a pillanatig nem szegeztek neki. Vendéglátója és leendő apósa, a mordovai uralkodótisztességes bánásmódban részesítette. Goran tudta, hogy sokan úgy vélik, köze van Scoronmeggyilkolásához, ezért kapott őrizetet, a hivatalos verzió szerint persze azért kapta, nehogy az őélete is veszélybe kerüljön.Különös módon kezelték az itteniek a gyilkosságot. Goran úgy látta, nem tudnak mit kezdenivele. Bezzeg Revenzában mindennaposak voltak a merényletek, és nem okozott ekkora problémátfeldolgozni őket. Igaz, még ha tudták is, ki követte el, sokszor akkor sem tettek semmit. Akinekhatalma van, annak jogában áll bárkibe beledöfni a tőrét.Habár ez fordítva is igaz volt, tőrrel akár hatalmat is lehetett szerezni. Tőrrel, méreggel, de egydarab széklábbal is.Goran ezekben a napokban úgy látta, Mordova nem természetes szerveződés. Ahol egygyilkosság ekkora gondot okoz, az nem életre való szervezet. Ám ezt a véleményét nem osztottameg senkivel. Bízott benne, hogy pár nap elteltével alábbhagy a zavarodottság a palotában, s őtelengedik.Meldiana örült annak, hogy vőlegénye a körülmények ellenére is itt van, de azért szóvá tetteapjának, hogy a gyanú, amit ellene táplálnak, igazságtalan, s hogy nem illő itt tartóztatni arevenzait. Goran csak remélhette, hogy leendő apósa végül engedni fog lánya unszolásának.Most azonban ott állt az ajtóban, és két kard csiklandozta bőrét. A helyzet nem javult, haneminkább romlott.– Mi történt itt? – kérdezte az őröktől, majd mivel azok nem válaszoltak, sokkal fenyegetőbbenés hangosabban tette fel a kérdést. – Mi történt?Nem számított, hogy nincs a kezében kard, fellépése és címe elbizonytalanította az őröket.Pengéjük ugyan meg se rezzent, viszont válaszoltak.– Ismét megkíséreltek egy merényletet a palotában.– Kit öltek meg?– Senkit. A gyilkos veszett oda…– Kit akart megölni?A két őr egymásra pillantott, és Goran gyomrában hirtelen csomóba ugrott a rossz érzés.– Kit? – üvöltött rá az őrökre.– Meldiana hercegnőt.Goran egy hosszú pillanatig csak állt, majd kezével elütötte a kardokat mellkasa elől, s előrébblépett. Ki akart rohanni a folyosóra, el az őrök mellett, de azok résen voltak. A közelebb állóutánanyúlt, és elkapta a lovag ingét, ezzel pillanatnyi megtorpanásra kényszerítve. A másik őr ekkorkét kézzel lefogta a revenzait.Goran küzdött és lerázta magáról a katonákat, de a folyosón feltűnt még kettő, s társaik