AZ MTA MEZŐGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2003/2XV. évfolyam • 2. számAZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2 2003/2Konferenciák – tanácskozások• Az elmúlt év végén az olaszországiSalsomaggioréban rendezték meg azEUCARPIA Gabona SzekciójánakKonferenciáját, melyen intézetünkbõlhárom nemesítõ és két genetikus kutatóvett részt. Dr. Bedõ Zoltán igazgató„A búzanemesítés fõ irányvonalai: atájfajtáktól a molekuláris szelekcióig”címmel tartott bevezetõ elõadást.Munkatársaink új kutatási eredményeittovábbi egy elõadás és háromposzter mutatta be.• A IX. Növénynemesítési TudományosNapokat március 5–6-án a Magyar TudományosAkadémia Roosevelt tériépületében tartották. A plenáris ülés keretébenintézetünk 2002-ben Fleischmann-díjjalkitüntetett igazgatóhelyettese,dr. Szundy Tamás összegeztekukoricanemesítõi tevékenységét. A tanácskozásonkutatóink 13 elõadássalés 12 poszterrel képviseltették magukatés intézetünket.• Siófokon, az Ezüstpart Hotelben április14–15-én tartották kongresszusukata magyar genetikusok. A rangosnemzetközi eseményen munkatársainkhárom elõadásban és 8 poszterbenszámoltak be legújabb kutatásieredményeikrõl.Eseménynaptár• Az MTA Társadalomkutató Központ, aBudapesti Európa Intézet és az MTAMezõgazdasági Kutatóintézete 2003. április17-én az MTA Jakobinus termében„Genetikailag módosított élelmiszerekaz EU-ban” címmel konferenciát rendezett.Glatz Ferenc akadémikus megnyitójaután dr. Biacs Péter helyettes államtitkárvitaindítója, majd intézetünkigazgatója, dr. Bedõ Zoltán „Mezõgazdaságitechnológiák és a GMO növények”címû elõadása következett. Eztkövetõen Dudits Dénes és Balázs Ervinakadémikusok, dr. Nechay Gábor osztályvezetõés Móra Veronika tájékoztattaa mintegy 70 fõnyi hallgatóságot atéma egy-egy sajátságos területérõl.* Május 15-én, Gödöllõn a III. NövénytermesztésiTudományos Naponegy elõadás és 6 poszter mutattabe a martonvásári kutatási eredményeket.• 2003-ban van 50 éve annak, hogy aNövényfajtaminõsítõ Tanács elõszörrészesített állami elismerésben beltenyésztéseshibridkukoricát. Ez volt a„Martonvásári 5. számú beltenyésztéseshibrid (Mv 5)”. Ezen európai jelentõségûeseményre emlékezve 2003.szeptember 30-án tudományos konferenciátrendezünk intézetünkben.Vásárok – kiállítások• A Budapesti Vásárközpontban 2003.február 19–22. között a hagyományosAgro-Mashexpo Nemzetközi Mezõgazdaságiés Mezõgép Szakkiállításonintézetünk az Elitmag Kft-vel és a BázismagKft-vel közösen képviseltettemagát.Kitüntetések – díjak• Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmábóla Fejér Megyei Közgyûlésposztumusz díszpolgári címet adományozottintézetünk néhai igazgatójának,Gyõrffy Béla akadémikusnak.Az elismeréssel azt a több mint50 éven keresztül végzett kiemelkedõkutató, kutatásszervezõ, népszerûsítõ,szemléletformáló tevékenységet méltatták,mellyel nemcsak Martonvásárnak,de a megyének, és hazánknakis elismerést szerzett a tudományoséletben és a gyakorlati szakembereknépes társadalmában.• A MAG címû mezõgazdasági és környezetgazdálkodásiszakfolyóirat2003. évi „MAG ARANYTOLL”díját dr. Szunics László: A biotermékbiológiai alapja a betegségekreellenálló fajta termesztése címû szakcikkenyerte el.TARTALOMJEGYZÉKCímfotó: Vécsy AttilaEseménynaptár 2A Szellemi Tulajdon Világnapján: Millenniumi Díj Martonvásárnak 3Dr. Láng László – Dr. Bedõ Zoltán: Magyarországon vetünk, az EU-ban aratunk 4Dr. Bedõ Zoltán – Dr. Láng László: Subával az EU piacokra:három új, javító minõségû Mv búzafajta 6Dr. Szunics László – Dr. Pocsai Emil – Dr. Vida Gyula – Dr. Veisz Ottó –Dr. Láng László – Dr. Bedõ Zoltán: Vírus virtus 8Dr. Árendás Tamás – Dr. Bónis Péter: A trágyázás hatása õszi búza állományokgyomosodására 11Dr. Veisz Ottó – Dr. Vida Gyula – Dr. Szunics László – Dr. Láng László – Dr. Bedõ Zoltán:Hideg napok a durum búzára: az Mv Makaróni állja a telet 13Dr. Berzsenyi Zoltán – Dr. Dang Quoc Lap – Torkos Gyula – Takács Emõke:Kukoricahibridek mûtrágyareakciójának vizsgálata különbözõ függvényekkeltartamkísérletben 15Dr. Bónis Péter – Dr. Árendás Tamás – Torkos Gyula – Takács Emõke –Dr. Marton L. Csaba: Martonvásári kukoricahibridek herbicid tolerancia vizsgálata 18Harnos Noémi: A búza növekedésének szimulációs modellezése 20Beethoven estek, Martonvásár, 2003 21Dr. Szunics László: Újak a vártán 22Marton L. Csaba a Kukorica Kutatási Szekció új vezetõje 22Galiba Gábor a Genetikai Osztály új vezetõje 23Lángné dr. Molnár Márta a Sejtbiológiai Osztály új vezetõje 24Köszöntjük a 70 éves dr. Balla Lászlót 25Dr. Kovács István – Dr. Pintér János: Dr. Kovács Károly (1926-2003) 26Dr. Hornyák Mária: 175 évvel ezelõtt nyílt meg Budán Közép-Európa elsõ kisdedóvó intézete 27MartonVásáraz MTA Mezõgazdasági Kutatóintézeténekközleményei.Felelõs kiadó: Dr. Bedõ ZoltánFelelõs szerkesztõ: Dr. Veisz OttóSzerkeszti a szerkesztõbizottság.A szerkesztõbizottság elnöke:Dr. Szunics LászlóA szerkesztõbizottság titkára:Dr. Molnár DénesA szerkesztõbizottság tagjai:Dr. Bedõ Zoltán, Dr. Berzsenyi Zoltán,Dr. Bõdy Zoltán, Dr. Sutka József,Dr. Szundy Tamás, Szundy Péter,Dr. Veisz Ottó.Rovatvezetõk:Dr. Barnabás Beáta (biológia),Dr. Kizmus Lajos (hírrovat),Dr. Láng László (kalászos gabonanemesítés),Dr. Marton L. Csaba (kukoricanemesítés),Dr. Páldi Emil (biokémia),Dr. Pintér János (vetõmagtermesztés),Üvegesné dr. Hornyák Mária(kultúrtörténet),Dr. Veisz Ottó (rezisztencia nemesítés)Lektorok: Dr. Árendás Tamás,Dr. Kõszegi BélaISSN: 1217-5498Megjelent a Lénia Bt. gondozásában

2003/2A Szellemi Tulajdon Világnapján:Millenniumi Díj MartonvásárnakTörténelmi mérföldkõ elõtt áll a magyartársadalom az Európai Unióhoztörténõ csatlakozás jövõ évibeteljesülésével. Az esemény arra sarkalltaaz ENSZ szellemi tulajdon védelemmelfoglalkozó szervezete, a WIPO általmeghirdetett „Szellemi Tulajdon Világnapján”a rendezést magára vállaló MagyarSzabadalmi Hivatalt, hogy számotvessen a magyar szellemi mûhelyekreépítõ és európai gondolatiságú „hozományunkkal”.Nem kevés ez a hozzájárulás, amit mimost az Európai Unióba, az ismét egyesülõEurópába viszünk magunkkal. A magyartudomány, a mûvészet és a technológiaikultúra eredményei mind gazdagítjákaz amúgy is európainak számító örökséget,amit az emberiség magáénak vallhat –mondta ünnepi beszédében dr. BendzselMiklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökeáprilis 25-én, az Uránia Filmpalotábanmegrendezett nagyszabású ünnepségen.Rajta kívül olyan rangos személyiségekmondták el gondolataikat, mint Prof.Kroó Norbert, az MTA fõtitkára, valamintSzabó István Oscar-díjas filmrendezõ.Kutatóintézetünk nagy megtiszteltetésbenrészesült, amikor e rendezvényenátvehettük a Millenniumi Díjat dr.Bendzsel Miklóstól, a Magyar SzabadalmiHivatal elnökétõl. A díszes kitüntetésmellé járó oklevélbõl kiolvasható, hogyebben a díjban azon hazai intézményekrészesülnek, melyek sokat tettek a szellemitulajdon védelméért. Kutatóintézetünksokrétû kutatási tevékenysége révén közismertenszámos szabadalommal rendelkezik.E tudományos eredmények gyakorlatihasznosítását minden martonvásárivezetõ feladatának tekintette, és tekintinapjainkban is. A gyakorlati hasznosításegyik legalapvetõbb feltétele a létrehozottszellemi tulajdon – a növényfajta,vagy a hibrid, annak beltenyésztett vonalaiés legújabban pedig az új biotechnológiaivalamint molekuláris nemesítésieredmények – szabadalmaztatása. Hogyezek a találmányok valóban jelentõs értéketképviselnek, azt mutatja széleskörûelterjedésük mind hazánkban, mind külföldön.A martonvásári nemesítésû és honosításúnövényfajták és -hibridek nemzetgazdaságijelentõségét jól példázza, hogyévente e növények termesztésével hazánkbanmintegy 70 milliárd Ft érték keletkezika magyar mezõgazdaságban, amikörülbelül százötvenszerese az intézetünknekállami alapellátásból juttatottösszegnek. Talán éppen ezek az adatok isbizonyítják, hogy a magyar állam és fõhatóságunk,a Magyar Tudományos Akadémiajó helyre, hatékony alkotóerejû közösségrebízza az adófizetõ magyar állampolgárokpénzét.A Szellemi Tulajdon Világnapján átadottkitüntetés aktualitását az is adta,hogy kutatóintézetünk szerény lehetõségeivelmindent megtett az elmúlt idõszakbanaz Európai Uniós jogharmonizációbóladódó változások hatékony bevezetéséért,a zökkenõmentes átállás biztosításáért.Ennek során a módosított Szabadalmitörvényben a növényfajták szabadalmivédelme helyett az EU gyakorlatnak megfelelõena növényfajták oltalmi rendszerekerült elfogadásra a magyar Országgyûlésben.Nagy örömünkre szolgált, hogyebben a munkában mind a Magyar SzabadalmiHivatallal, mind az Országos MezõgazdaságiMinõsítõ Intézettel nagyszerûegyüttmûködés alakult ki.A magyar történelem egy új fejezetekezdõdött el EU csatlakozásunk athénialáírásával 2003 áprilisában. BendzselMiklós elnök szavaival élve, felkészülten,egészséges önbizalommal nézhetnek az„Akropolisz utáni idõk elé” a magyar tudományés mûvészet azon alkotói, akikvalódi értéket visznek magukkal az újraformálódóEurópába.3Kroó Norbert az MTA fõtitkára Szabó István Oscar-díjas filmrendezõ Bendzsel Miklós az MSZH elnöke

4 2003/2Magyarországon vetünk, az EU-ban aratunkAz ismert Európai Uniós csatlakozásifeltételek alapján megállapítható,hogy a magyar gabonavertikumpozíciója kedvezõ. Nem véletlen,hogy az EU bonyolult érdekviszonyaiellenére is kifejezésre jutott amagyar kenyérbúza és kukorica létjogosultságánakelismerése. Amikor már lassana következõ vetési szezonról, és azEU-ba történõ belépésünk utáni aratásrólgondolkozunk, felvetõdik a kérdés,hogy versenyképességünk megtartása ésjavítása érdekében milyen területekenkell még jobban alkalmazkodnunk azEU követelményeihez, és hol kell megõriznünkhazai sajátosságainkat, amielõnyt jelenthet a jövõben is. Pozitív hatásalehet az agráriumra annak, hogy felgyorsula mezõgazdaságot kiszolgálószektor fejlõdése. Ehhez tartozik a vetõmag-termelésés vetõmag-kereskedelemis. A változó gazdasági környezetben amagyar vetõmagiparnak még inkább illeszkedniekell a nyíltabb piaci viszonyokhoz,a régióra kiszélesedõ versenyhez.Az elmúlt hónapokban megtörténtekazok a törvénymódosítások, melyeka teljes jogi harmonizációt segítik elõ.Nagy érdeklõdés kísérte a Martonvásáronmegtartott, a Vetõmag Terméktanácsés a Magyar Szabadalmi Hivataláltal e témakörben rendezett szakmai fórumot.A törvényi szabályozásnál lassúbba szemléletváltás a piaci szereplõkfunkciójának megítélésében. Fel kell készülnünka tovább erõsödõ konkurenciára,valamint a támogatási lehetõségekhatékony kihasználására.Nem változnak ugyanakkor Magyarországés a régió agroökológiai adottságai.Ennek megfelelõen a reális helyénkell kezelnünk az EU fajtalistát, amelyvalójában egy elvi és nem egyértelmûagronómiai lehetõséget jelent a listánszereplõ összes fajta termesztésére. Amikorpiaci érdektõl vezérelve olyan véleményekhangzanak el, hogy Magyarországtólegészen Németországig egyformánsúlyos aszálykáros övezetben termelünk,akkor az ötvenes évek gyapottermesztésejut az eszünkbe, és „déjavue” érzés fog el bennünket.E jelenségeknek tudható be, hogyamikor a búzafajták tulajdonságait vizsgáljuk,összehasonlítjuk jellemzõiket ésezek alapján kiválasztjuk a számunkralegkedvezõbb típusokat, a termõképességés minõség mellett mindig sok szóesik az alkalmazkodó képességrõl. Ezazt jelenti, hogy a növénynek meg kellhálálnia a jó termesztési feltételeket, deel kell tûrnie a számára kedvezõtlen hatásokatis. Ezek lehetnek idõjárási anomáliák,rossz talajadottságok, vagy a növénytkárosító betegségek és kártevõkegyaránt. Annak megállapítása, hogy egyfajta milyen kedvezõtlen hatást és milyenmértékben képes elviselni, nem egyszerûfeladat. Az alkalmazkodó képesség csakolyan feltételek között állapítható meg,ahol a stresszt kiváltó hatás jelen van és anövény védekezésre kényszerül. Igennagy gazdasági kár származna abból, ha afajták tûrõképességét csupán a termesztésitapasztalatok alapján kívánnánk megismerni,ezért mind a nemesítés, mind pediga fajtakísérletezés során mesterségesstresszhelyzetet kialakítva vizsgáljuk anövényeket. Speciális kísérletekben, évjárattólfüggetlenül megállapítható afagyállóság, szimulálható a legtöbb kórokozófajtákra gyakorolt hatása. Egyretöbb módszertani próbálkozás folyik világszertea szárazságtûrõ képesség objektívvizsgálati módszereinek kidolgozására.Mindezek a vizsgálatok és módszereklehetõvé teszik, hogy kiszûrjük azokat afajtákat, amelyek ellenállósága a legfontosabbstresszekkel szemben gyenge,ezért elterjedésük a köztermesztésben –az akár kis gyakorisággal fellépõ környezetihatás esetén is – katasztrofális következményekkeljárna.Az elmúlt, átlagosnál hidegebb – denem példátlanul hideg – tél hosszabb idõóta elõször tette próbára a növények télállóságát.A fajok fagyállóságuk sorrendjébenszenvedtek károkat. Nem csakMagyarországon, hanem a környezõ országokbanis sok helyen kifagyott az õszikáposztarepce. A búzánál gyengébbfagyállóságú õszi durum búza leggyengébbfagyállóságú fajtái kipusztultak, dea nagyobb vetésterületû fajták csak kisebbkárokat szenvedtek. Helyenként éskisebb mértékben ritkult meg az õszi árpa,részben a fagy, részben pedig ahópenész kártétele miatt. A kitettebb helyekentöbb õszi búza fajtajelölt kifagyott,de szerencsére a termesztett fajtákbanjelentõs kiritkulás nem volt tapasztalható.Ha a hótakaró nem védte volnameg a búzát, olyan komoly károk keletkezhettekvolna nálunk is, mint több másországban. Romániában elsõsorban a

külföldi fajták szenvedtek károkat, deUkrajnában a jó fagyállóságú búzák isnagy területen pusztultak el. Ez utóbbipéldából látszik, hogy extrém hideg, hónélküli tél esetén a kifagyás teljesen nemkerülhetõ el, de gondos fajtaválasztássala kockázat jelentõsen csökkenthetõ.Annak ellenére, hogy a fajták szárazságtûréseobjektíven nehezen értékelhetõ,az elmúlt két évben az ország nyugati,– elméletileg csapadékosabb, de szárazságsújtotta – vidékein volt rá példa,hogy zölden elszáradt, termést nem adótáblákat kellett leszecskázni. Az ilyenkárok megelõzésére nem túl késõi érésûés sztyeppi származású fajták választásajavasolható.A növényeknek alkalmazkodniukkell a szerény hazai tápanyag utánpótláshozés az agrotechnikai hiányosságokhozis. Köztudott, hogy ha a búza tápanyagellátásanem optimális, elõször a minõség,majd a termés csökkenése figyelhetõmeg. Az elmúlt tíz évben a minõségstabilitás felértékelõdött, hiszen a termelésbengazdaságossági okokból csökkentenikell a csupán takarmányozás céljáraalkalmas termés mennyiségét.A 2003 õszén elvetett búzát már azEurópai Unióban aratjuk le! Mindnyájankészülünk az új lehetõségek kihasználására,találgatjuk, számítgatjuk, mitérdemes változtatni a búza termesztésekor.A gabonatermelõk az elõrejelzésekszerint jobb jövedelem pozícióba kerülnek,ami remélhetõleg lehetõséget biztosíta ráfordítások mérsékelt növelésére.A jobb talajmunka, a növekvõ – de észszerû– mûtrágyázás, az idõben végzettnövényvédelem, a jó minõségû vetõmaghasználata mind-mind a termés és a minõségnöveléséhez, és ami talán mégfontosabb, az ingadozások mérsékléséhezvezethet. Többen felvetették, hogyha az intervenciós ár minimális minõségikövetelmények esetén is a mainál nagyobbbevételt fog biztosítani, mi ösztönzia jó minõség elérését? Érdemeslesz nagy tömegû, gyenge minõségû búzáttermeszteni? Martonvásáron úgygondoljuk, hogy nem ez lesz a követendõút. Bár tudunk ajánlani ilyen termesztésicélra optimális – közepes minõségû– fajtát, és 2003 õszén is várható ilyen újfajtánk minõsítése, mi továbbra is a kiválóminõség megcélzását javasoljuk.Ennek az a biológiai oka, hogy szárazéghajlatunkon, ahol a víz a termést leginkábbkorlátozó környezeti tényezõ, a jó2003/2és gyenge minõségû fajták termõképességeközött nincs olyan nagy különbség,mint Nyugat-Európában. Ha az intervenciósár magasabb, mint a jelenlegi belföldiértékesítési ár, ez nem jelenti azt, hogya feldolgozóipar (Magyarországon vagymás EU tagállamban) ne fizetne ennéltöbbet a jó minõségû termékért. Tekintve,hogy a vámhatárok az EU-n belül eltûnnek,egy-egy kereskedõ vagy malomúj dimenziókban gondolkozhat. A helyipékek ellátása mellett kiépíthet olyan piacipozíciókat kicsit távolabb, ahováévente, rendszeresen és szerzõdéses biztonsággaladhatja el áruját. Mi jobb minõségûbúzát tudunk elõállítani, mint azEurópai Unió legtöbb országa, ezért versenyelõnybenvagyunk riválisainkkalszemben. Meg kell ugyanakkor szoknunk,hogy az új, szabad piacon évjárattólfüggetlenül állandó, megbízható minõségûtermékkel kell megjelennünk.Korábbi minõségbúza termeltetési tapasztalatokazt mutatják, hogy a kiválóminõség az évjárat és termõhely hatásaimiatt jó agrotechnikával is csak 70–75%valószínûséggel érhetõ el. A jó piaci pozíciókmegtartásához ezért a legjobb minõségûfajták használatával a teljes termesztéstechnológiaújragondolására ésnagyon pontos betartására van szükség.A másik gyakran felvetõdõ kérdés,hogy egy év múlva milyen lesz a fajtaellátottságbúzából? A csatlakozást követõenjogilag engedély nélkül szaporíthatólesz Magyarországon minden olyanfajta, amelyet az EU bármely tagállamábanminõsítettek. Több mint száz évvelezelõtt azért indult meg a hazai fajtavizsgálatés minõsítés, hogy azonosítsákazokat a fajtákat, amelyek termesztéseengedélyezhetõ, mert vetésük nem jelentindokolatlan kockázatot. A kötelezõ hazaifajtaminõsítés jogilag megszûnik, dea fajták kipróbálásának szakmai indokaiváltozatlanok, ezért ennek jelentõségenem csökken. Az elmúlt ötven évben aliberális hazai fajtaminõsítés – nagyonhelyesen – nem korlátozta a külföldi fajtáktermesztését Magyarországon. Másféltucatnyi nemesítõ cég búzafajtája vanmár ma is minõsítve hazánkban, tehátminden olyan fajta kipróbálása folyik,amelyek termesztésére valamilyen esélyis van. Nem hisszük, hogy ezeken kívültömegével lennének kiváló búzafajták,amelyek eláraszthatnák az országot.Várható azonban, hogy több fajtából fogvetõmag beérkezni üzemi kipróbálásra,ami színesítheti a képet, de egyben igennagy kockázattal is jár a kísérletezõ hajlamúemberek számára.Az uniós csatlakozás vonzata nemcsak az, hogy a külföldi fajták szabadonjöhetnek be Magyarországra, hanem azis, hogy a mi fajtáink is adminisztratívkorlátozások nélkül terjedhetnekEurópa-szerte. Természetesen tudjuk,hogy csak ott lehetnek sikeresek, ahol azéghajlati feltételek a mieinkhez hasonlóak,tehát nagy valószínûséggel nem fogjukpéldául az angol vetõmag-piacotmeghódítani. Számos olyan terület vanazonban, ahol piaci esélyeink – és így avetõmagszaporító partnereink esélyei is– nagyok. A szabad forgalmazás ellenérekülföldön folytatni fogjuk a korábbihozhasonló kisparcellás fajtakipróbálást,mert a fajtaajánlás nagy felelõsség,és nem csak egyszer kívánunk vetõmagoteladni, hanem hosszú távon szeretnénka termelõk szemébe nézni és az õmegelégedésükre dolgozni.Láng László – Bedõ Zoltán5

6 2003/2Subával az EU piacokra:három új, javító minõségû Mv búzafajtaAmartonvásári búzanemesítésidejében felismerte, hogy a magyarbúza vertikum egyik kitörésipontja a jó minõségû búzafajták termesztése.Emiatt a búzanemesítési kutatásokbanjelentõs súlyt helyezünk abeltartalmi minõség javítására, a tartalékfehérje komponensek biokémiai ésgenomikai vizsgálatára, a technológiaiminõség és más agronómiai tulajdonságegy genotípusba történõ egyesítésére, új,kiváló malom- és sütõipari minõségûfajták szelekciójára, valamint a minõség-centrikustermesztési technológiákfejlesztésére. A törekvésünk megegyezika nemzetközi tendenciákkal, hiszenvilágszerte, de különösen Európábanfelértékelõdött a fogyasztó által preferáltminõség kutatása.A martonvásári minõségbúza programszándékai találkoztak a termelõkigényeivel, a malom- és tésztaipar, valaminta gabonakereskedelem megváltozottkövetelményeivel. Így elsõként alakítottukki hazánkban a rendszerváltozásután a kiváló malom- és sütõipari minõségû,nagy sikértartalmú, a régi magyarbúza hagyományait követõ keményszemûbúzafajták széles választékát, amima széleskörû népszerûségnek örvendországszerte.A jó minõségû búzafajták keresleténeknövekedése miatt a martonvásárikutatók tovább szélesítik a fajtakínálatot,és több minõség típus elõállításáttûzték ki célul az elmúlt idõszakban. Ismeretesugyanis, hogy az elmúlt évekbenköztermesztésbe került martonvásáribúzafajtáknak nemcsak a termésstabilitásukmegfelelõ, hanem a maloméssütõipari tulajdonságaik is átlagon felülieka szélsõségesen különbözõ agroökológiaiés agrotechnikai feltételek között,ami a magyar búzatermesztés elsõszámúproblémája napjainkban. Annakellenére, hogy a fogyasztói minõségi elvárásoktólés a termesztési célkitûzésektõlfüggõen különbözõ fajtatípusokelõállítását végezzük, továbbra is a nagyfehérjetartalmú fajtatípus nemesítése élvezprioritást a martonvásári kutatásokban.A nagy fehérjetartalom mellettazonban egyre inkább fontos követelménytöbbek között a stresszrezisztenciatovábbi javítása, a reológiai tulajdonságokjavítása, stabilitásának növelése,a nyugat-európai sütõipari vizsgálatieljárások alapján kiváló fajták nemesítése,stb.A martonvásári fajtajelöltek közülnégy minõsítésére lett volna lehetõség2002 õszén, de a legjobbak kiválasztásáratörekedve mi három új fajta minõsítésétkértük a Fajtaminõsítõ Tanácstólabból az elvbõl kiindulva, hogy csak avalóban kimagasló beltartalmi minõségieredményeket adó fajtajelöltek vetõmagjakerülhessen el a termelõkhöz. Ígyaz állami elismerést kapott három újmartonvásári búzafajta mind javító malmiminõségû az OMMI vizsgálataialapján. A legújabb fajtáink, az Mv Süveges(Mv 14-2000), az Mv Suba (Mv18-2000) és az Mv Ködmön (Mv 22-2000) nagy fehérjetartalmúak (1. táblázat),de elsõsorban a fehérje minõségitulajdonságok fejlesztése jegyében kerültekelõállításra. Ezt bizonyítja, hogyminden vizsgálati évben A 2 volt a farinográfértéke az Mv Süvegesnek, kétévben A 2 , egy évben A 1 az Mv Ködmönnek,míg az Mv Suba mind a háromvizsgálati évben az A 1 sütõipari minõségicsoportba sorolható. A kiváló si-kérminõséget mutatja a nagy farinográfosvízfelvevõ képesség és a kis sikérterülés.Különösen az Mv Suba 2 mmhezközeli sikérterülése kiemelkedõ azaszályos termõévekben.Közismert, hogy a hivatalos magyarbúza lisztminõség szabvány nem tartalmaznéhány olyan vizsgálati módszert,amely egyes nyugat-európai országokbanfontos kritériumként szerepel a lisztekminõsítésében. Ide tartozik példáulaz alveográfos vizsgálat. Ennek okanagyrészt a hagyományokra, a kenyérgyártásitechnológiák különbözõségérevezethetõ vissza. Nálunk a német tradíciókhozhasonló módon a reológiai tulajdonságokatelsõsorban a farinográfosvizsgálattal határozzuk meg azalveográfos értékelés helyett. Általábanelmondható, hogy a két vizsgálati módszerközött jó az összefüggés, de vannakeltérések is.A magyar búza nyugat-európai exportpiacilehetõségei miatt már több évevégzünk fajtáinkkal és törzseinkkelalveográfos vizsgálatokat, értékelvén elsõsorbanaz alveográfos deformációsenergiát kifejezõ W értéket. A franciaelõírások szerint ez az érték 250 felett a1. táblázatÚj Mv búzafajták minõségi tulajdonságai(OMMI, 2000–2002)Tulajdonság Mv Mv Mv Mv EmmaSüveges Ködmön Suba (kontroll)Farinográf értékszám 73,2 A 2 82,1 A 2 89,8 A 1 84,9 A 2Farinográf vízfelvevõ képesség (%) 64,4 63,5 62,9 62,0Esésszám (sec) 446 432 425 368Fehérje tartalom (%) 15,5 15,4 15,6 15,0*Sikérterülés (mm) 4,3 3,8 2,2 4,0Sikérmennyiség (%) 35,4 33,3 32,2 33,7* kétéves adat2. táblázatÚj, javító minõségû martonvásári búzafajták minõségvizsgálati eredményei(Martonvásár, 2002)Fajta Alveográf deformációs Farinográf értékszámenergia W (10 –4 J)Mv Suba 453,4 100 A 1Mv Ködmön 233,2 100 A 1Mv Süveges 265,8 88,6 A 1

2003/273. táblázatÚj Mv minõségi búzafajták stresszrezisztenciája(OMMI adatok)Mv Mv Mv Mv EmmaSüveges Suba Ködmön (kontroll)Lisztharmat (%)*természetes fertõzöttség 13,9 15,4 10,3 28,4mesterséges fertõzöttség 27,5 20,6 12,5 37,5Szárrozsda (%)* 8,8 8,8 22,5 25,0Levélrozsda (%)** 1,0 2,5 1,0 22,5Kifagyás (%) fitotronban* 25,1 29,8 27,4 n.a.* fertõzött felület, kétéves adatok (2000 és 2001)** 2001. évi adatkiváló, 160 és 250 között az I. osztályú,120 és 160 között pedig a II. osztályúreológiai minõségi csoportnak felel meg.A martonvásári lisztminõség laboratóriumbanmegvizsgáltuk a három új martonvásárifajtát alveográf készülékkel, ésa W érték kimagaslóan nagynak bizonyultaz Mv Suba lisztmintájának esetében.A francia minõségi osztályozás szerintez a fajta a kiváló csoportba sorolható.Szintén meghaladta a 250-es W értéketaz Mv Süveges, míg az Mv Ködmönaz elsõ osztály követelményeinek megfelelõ(2. táblázat).A három új, javító minõségû fajtatermõképessége is kiemelkedõ a minõségibúzafajták csoportjában, mivel a többikonkurens új, most minõsített, külföldieredetû, jó minõségû fajtához képest2,8–7,1%-kal teremnek többet. A középkoraiéréscsoport minõségi kontrollját,az Mv Emmát 9,1–11,9%-kal elõztékmeg, ami már tetemes terméstöbbletetjelenthet a gyakorlatban.Az új martonvásári búzafajták termesztésbevonását indokolja az abiotikusés biotikus stresszekkel szembenimegbízható ellenállóságuk (3. táblázat).Az OMMI vizsgálati adatai alapján újfajtáink igen kis mértékben fertõzõdnekmind természetes, mind provokációs körülményekközött lisztharmattal. Mégfontosabbnak tartjuk, hogy szinte teljesenmentesek voltak az OMMI kísérletébena levélrozsda fertõzéstõl, ami azegyik legveszélyesebb és gyakran fellépõ,a minõséget is negatívan befolyásológombabetegséggé vált a régiónkban azelmúlt idõszakban. A szárrozsdávalszemben jó az Mv Süveges és az MvSuba ellenállósága, míg közepes az MvKödmöné.Az idei tél bebizonyította, hogy afagyállóságot sem szabad figyelmen kívülhagynunk a fajtakiválasztás során. Kétéveshivatalos vizsgálatok szerint mind ahárom új fajta átlagon felüli fagyállóságú,ami általában a legtöbb martonvásári fajtáraegyébként is jellemzõ.A három új javító minõségû martonvásáribúzafajta újabb elõrelépést jelentaz Európai Unióban és a világ más régióibanis versenyképes magyar búza fejlesztésében.Gyors elterjesztésükhöz sikeresvetõmag szaporításuk is hozzájárul,és már ebben az évben kisebb menynyiségûII. szaporulati fokú vetõmag isrendelkezésre fog állni. A következõévekben a már meglévõ, és a búzatermesztésbenszéleskörûen elterjedt nagysikértartalmú martonvásári búzafajtákkalegyütt az új búzafajtáink hozzájárulnakahhoz a kedvezõ véleményhez, amia magyar búza minõségérõl az elmúltévekben ismét kezd kialakulni. Ha ezt avéleményt a termelés többi tényezõjénekfejlesztésével is sikerül majd pozitívanformálnunk, egyre jobb esélyünk lehet amagyar búza eredményes termesztésére.Bedõ Zoltán – Láng László

8 2003/2Az õszi árpa levélsárgulás 2002.évi okairól sokat vitatkoztak aszakemberek. Szóltak a lehetségesmeteorológiai, agrotechnikai, élettani,kórtani, rovartani és fajta vonzatairól,valamint a védekezés lehetõségeirõl. Egzaktvírusdiagnosztikai vizsgálatainkeredményeinek fényében közelebb kerülhetünkaz elmúlt esztendõ õszi árpábankeletkezett károk okainak tisztázásához.Szerotípus(törzs)RPVMAVPAVRMVSGVRhopalosiphumpadiMacrosiphum(= Sitobion)avenaeRhopalosiphumpadi ésMacrosiphumavenaeRhopalosiphummaidisSchizaphisgraminum1. táblázatAz árpa sárga törpeség vírusok új elnevezése, a volt törzsek ésaz alapvetõ vektorokVektorÚj elnevezésTeljes névgabona sárga törpeség víruscereal yellow dwarf virusárpa sárga törpeség vírus -MAVbarley yellow dwarf virus -MAVárpa sárga törpeség vírus -PAVbarley yellow dwarf virus -PAVVírus virtusárpa sárga törpeség vírus -RMVbarley yellow dwarf virus -RMVárpa sárga törpeség vírus -SGVbarley yellow dwarf virus -SGV2. táblázatKalászos gabonákon kimutatott vírusok megoszlása(Martonvásár, 2002)RövidítésGSTVCYDVÁSTV-MAVBYDV-MAVÁSTV-PAVBYDV-PAVVírusFertõzöttségdb %Vizsgált minta 260 100,0Vírusmentes 21 8,1Fertõzött 239 91,9ÁSTV-MAV 1 0,4ÁSTV-MAV+BTV 16 6,2ÁSTV-SGV+BTV 1 0,4ÁSTV-RMV+BTV 8 3,1ÁSTV-PAV+BTV 7 2,7ÁSTV-MAV+ÁSTV-PAV+BTV 1 0,4GSTV 1 0,4GSTV+BTV 6 2,2BTV 198 76,1„...fertõzõ növénybetegségek már õsidõktõl fogva mindig meg voltakés töltötték be a természet háztartásában részükre kijelölt szerepet.”(K. Tompa Arthur, 1902)ÁSTV-RMVBYDV-RMVÁSTV-SGVBYDV-SGVKorábbi megfigyeléseinkA kalászosokon a vírusok okozta betegségekaz utóbbi években nálunk is egyregyakoribbak. Az eddig izolált vírusokközül a világon mintegy kétszáz károsítjaa fontosabb gazdasági növényeket. Ebbõlközel 50 a gabona patogén vírus.Ezek közül többet Magyarországon isizoláltak.Megfigyeléseink alapján, mindenekelõttintézetünk nemesítési tenyészkertjeiben,ahol genetikailag nagyon eltérõanyagok találhatók, a kenyérbúzát 1972,1976, 1980, 1981, 1982, 1986, 1989,1990, 1996, 1998, 2000 és 2002-ben támadtameg nagyobb mértékben a vírus.A durum búzát fõleg 1996-ban és 2002-ben károsította.A búzával azonos években az õsziárpán is megjelentek a különbözõ vírusok.Õszi árpa kísérletünk mindenekelõtt1989-ben és 1990-ben jelentõs kártszenvedett, 2002-ben pedig ezideig sohanem látott pusztítást okozott benne a vírusfertõzés.Az árpa sárga törpeség vírusaz õszi árpán 1982-ben Fejér megyébenepidémiaszerûen lépett fel, a gazdaságokszámos táblát a kártétel nagysága miattkiszántottak. Az õszi árpa vetések 2002-ben, az ország szinte minden részén károsodtak.Felmérések szerint a 2001õszén elvetett 218 ezer ha õszi árpábólközel 13500 hektárt ki kellett szántani. Amegmaradt terület jelentõs részén is aszokásosnál kisebb termést takarítottakbe. Más adatok arról tanúskodnak, hogya vizsgált õszi árpa vetések 14,2%-ánmár 2001 õszén növény-egészségügyiproblémákat találtak. A vírus okozta fertõzéseka termés megsemmisítése miattjelentõs gazdasági kárt okoztak.Mintegy harminc évet felölelõ vizsgálatiadataink szerint korábban az árpasárga törpeség vírus okozott nagyobbkárt, a ’90-es évek közepétõl pediga búza törpeség vírus vált fokozatosangyakoribbá a búza- és az árpa vetésekbenegyaránt. Kísérleteinkben a búzatörpeség vírust azonosítottuk gyakrabban2002-ben.Az árpa sárga törpeség vírusA gabonafélékre patogén, Magyarországonis izolált vírusok közül a világon azegyik legelterjedtebb és legismertebbkórokozó az árpa sárga törpeség vírus(ÁSTV), a nemzetközi szakirodalombanismert nevén: barley yellow dwarf virus(BYDV). Viszonyaink között 1966-banazonosították az õszi árpán, 1972-ben abúzán, 1983-ban a kukoricán, 1984-bena rizsen és 1986-ban a tritikálén.Vektorok. A vírus sem mechanikailagsem maggal nem vihetõ át. A levéltetvekterjesztik. Régebben vektorspecifikusság

2003/29alapján határozták meg a törzseit, amelyekszerológiailag is identifikálhatók.Számos megfigyelés szerint nem mindenesetben szoros a köztük lévõ korreláció.Újabban (1999) az árpa sárga törpeség vírustismert törzseinek genom szervezõdésealapján két alcsoportra osztották ésezeket a törzseket önálló fajként tartjákszámon. Így az RPV törzs a gabona sárgatörpeség vírus (GSTV) nevet kapta. Amásik négy törzs egy-egy önálló árpa sárgatörpeség vírus faj elnevezés alapjáulszolgált, mégpedig: ÁSTV-MAV;ÁSTV-PAV; ÁSTV-RMV; ÁSTV-SGV.A volt törzseket, az alapvetõ vektorokatés új elnevezésüket az 1. táblázatbanfoglaltuk össze. A könnyebb eligazodásvégett célszerûnek tartottuk angol és magyarnevüket együttesen ismertetni. Atáblázatban nem található a nemrég(1998) vektorátviteli kísérletek ésELISA teszt alapján Kínában azonosítottÁSTV-GPV és az ÁSTV-DAV szerotípus.Ottani kutatók szerint az elsõ alapvetõvektora a Schizaphis graminum ésa Rhopalosiphum padi, a másodiké azAcyrthosiphum dirhodum és a Macrosiphumavenae.A vírusra jellemzõ szimptómák. Afertõzött kalászos növények leveleiKultúraÕSZI ÁRPAÕSZI BÚZAÕSZI DURUMBÚZATAVASZIDURUMBÚZATRITIKÁLÉZAB3. táblázatKülönbözõ kalászos gabona fajokon kimutatott vírusok megoszlása(Martonvásár, 2002)VírusFertõzöttségdb %Vizsgált minta 50 100Vírusmentes 0 0Fertõzött 50 100ÁSTV-PAV+BTV 3 6ÁSTV-MAV+BTV 10 20ÁSTV-MAV+ÁSTV-PAV+BTV 1 2BTV 36 72Vizsgált minta 50 100Vírusmentes 5 10Fertõzött 45 90ÁSTV-MAV 1 2ÁSTV-MAV+BTV 6 12ÁSTV-SGV+BTV 1 2GSTV 1 2GSTV+BTV 3 6BTV 33 66Vizsgált minta 50 100Vírusmentes 3 6Fertõzött 47 94ÁSTV-RMV+BTV 4 8GSTV+BTV 2 4BTV 41 82Vizsgált minta 10 100Vírusmentes 0 0Fertõzött 10 100ÁSTV-RMV+BTV 4 40BTV 6 60Vizsgált minta 50 100Vírusmentes 1 2Fertõzött 49 98ÁSTV-PAV+BTV 4 8GSTV+BTV 1 2BTV 44 88Vizsgált minta 50 100Vírus mentes 12 24Fertõzött 38 76BTV 38 761. kép Vírusfertõzött növényarany- vagy narancssárgára színezõdnek,esetenként megvörösödnek, néha merevek,elállóak. Ha a fertõzés korai, a növényekgyenge gyökérzetet fejlesztenek,erõteljesen bokrosodnak, a növekedésbenvisszamaradnak és fejletlen kalászokathoznak, amelyek jelentõs hányadasteril, vagy csak szorult szemek találhatókbenne. Az õsszel vagy kora tavasszalfertõzõdött növények egy része még akalászolásig, vagy a betakarításig elhal.A búza törpeség vírusA Magyarországon 1988-ban azonosítottbúza törpeség vírus (BTV), angolul:wheat dwarf virus (WDV) gyorsan terjed.Adataink szerint napjainkban hazánkbana kalászosok legelterjedtebb vírusa,így a legnagyobb mennyiségi ésminõségi kárt okozza. Vektora a csíkosgabona kabóca (Psammotettix alienus).Mechanikai úton és vetõmaggal nem terjed.A vírusra jellemzõ szimptómák nagyonhasonlítanak az árpa sárga törpeségvíruséhoz, ezért a diagnosztizálásánálnagyon óvatosnak kell lenni. A tünetekalapján e két vírus pontos elkülönítéselehetetlen. Vektorátvitel vagy szerológiaivizsgálat hiányában a kórokozók nemazonosíthatók.Mit mutatnak a 2002-benvégzett felméréseink?A virológiai vizsgálatokhoz 2002 májusvégén gyûjtöttük be a kalászosok levélsárgulásés törpeség tüneteit mutató,spontán fertõzõdött mintáit a martonvásárikutatóintézet tenyészkertjeiben. Avírusokat DAS-ELISA teszttel azonosítottuk.Az árpa sárga törpeség vírusok kimutatásáhozAgdia, a búza törpeség ví-

10 2003/2rus diagnosztizálásához Sanofi gyártmányúkészítményeket használtunk. A szerológiaireakciókat 405 nm-nél LabsystemsMultiskan Plus ELISA fotométerrelértékeltük. Azokat a mintákat tekintettükfertõzöttnek, amelyeknek a mértextinkció értéke legalább kétszerese voltaz egészségesekének.1. Izolált vírusok ismertetése. A 2.táblázat adatai alapján a martonvásárikalászos gabona kísérletekbõl a levélsárgulásés a törpeség tüneteit mutató 260begyûjtött és analizált növénybõl 21-rõl(8,1%) sem az ÁSTV valamely faját,sem a BTV-t nem tudtuk izolálni. Ez aztjelenti, hogy rajtuk kívül egyéb gabonapatogénkórokozók is hasonló tüneteketválthatnak ki. Ennek tisztázása továbbikutatásokat igényel. Az árpa sárga törpeségvírus csoportot csak a mintáknak0,4%-ában sikerült kimutatni, 13,2%-ában együttesen az ÁST és a BT vírust.A gabona sárga törpeség vírus (GSTV) 1(0,4%), a BTV-vel együtt 6 (2,2%) ízbenvolt izolálható a kórokozó populációban.A 2002-es erõs vírusfertõzés oka mindenekelõtta búza törpeség vírus megjelenéseés erõteljes felszaporodása volt,ugyanis 76,1%-ban, a táblázatban láthatóegyéb vírusokkal komplex fertõzésbenpedig 91,1%-ban fordult elõ.2. Különbözõ gabonafajokról izoláltvírusok megoszlása. Lényeges azeltérés a gabonafajok között (3. táblázat).A vírus fertõzöttségre utaló tünetesnövények 76%-ától (zab) 100%-áig terjedõen(õszi árpa) voltak a vírus gazdanövényei.Mindegyik gabona fajon aBTV dominált. A tavaszi durum búzán60, a tritikálén 88%-ban. A zabról izoláltuka legkevesebb (1), az õszi búzáróla legtöbb (6) vírus fajt. Az õszi árpán 4féle vírust, vagy ezek közös fertõzéséttaláltuk.A 3. táblázat adataiból az is látható,hogy az õszi árpa vírusfertõzés szimptómáitviselõ növényeinek 100%-a bizonyultvírusfertõzöttnek. A BTV-vel fertõzöttnövények aránya 72%. Csupán4. táblázatVírusminták megoszlása(Martonvásár, 2002)VírusGyakoriságdb %ÁSTV 1 0.4ÁSTV+BTV 33 13.9GSTV 1 0.4GSTV+BTV 6 2.5BTV 198 82.8Összesen 239 100.0csak ÁSTV-vel fertõzött egyedek nemvoltak. A vizsgált egyedek 20%-án azÁSTV-MAV és BTV, valamint 6%-ánaz ÁSTV-PAV és BTV kombinációt találtuk.Csak ennél a fajnál találtunk egyolyan növényt (2%), amelyrõl háromfélevírust izoláltunk. Az õszi búzán is a BTV(66%) uralkodott. Ezt követte az ÁSTV-MAV+BTV együttes. Csak itt találtunkkét olyan növényt, amelyen egy-egy vírusvolt (ÁSTV-MAV és GSTV). Azõszi durum búzát három vírus károsította.Domináns fajnak a BTV bizonyult. Atavaszi durum búzán a búza törpeség víruson(60%) kívül az ÁSTV-RMV+BTV(40%) komplex fertõzés volt diagnosztizálható.A tritikálét a BTV és két kombinációjafertõzte. A zabon – a korábbiévektõl eltérõen – csak búza törpeség vírusttaláltunk.3. Fertõzött növényekrõl izolált vírusokmegoszlása. A 4. táblázatban a fertõzöttnövényekrõl izolált vírusok megoszlásátmutatjuk be. Ezek az adatok isalátámasztják a búza törpeség vírus dominanciáját(82,8%). Valamely ÁSTVfaj önállóan nagyon ritkán fordul elõ(ÁSTV és GSTV egyaránt 0,4%). Ennéllényegesen gyakoribb a BTV-vel alkotottegyüttes hányada (13,9 és 2,5%).Miért károsíthatták az õsziárpát az ország majdnemminden részén a vírusok?Ennek okait többek között abban látjuk,hogy 2001 szeptemberében lehullott jelentõsmennyiségû csapadék (országosantöbb, mint 100 mm) után a termesztõkigyekeztek a talajmunkát gyorsan elvégezni,jó minõségû vetõágyat készíteniés a vetéshez idejekorán hozzáfogni. Akorán és optimális idõben, a nedves talajbakerült vetõmag a hûvös szeptembert2. kép Vírusfertõzött parcellákkövetõ meleg októberben gyorsan kikeltés a növényzet fejlõdésnek indult, erõteljesenbokrosodott. Az átlagosnál melegebboktóber és a buja növényzet kedvezetta vírusvektorok gyors elszaporodásánakés aktív tevékenységének, ami jelentõsõszi fertõzést váltott ki. Majd aszárazságra forduló hosszú õszön a fertõzéstõlmeggyötört növények jobbanszenvedtek. Ezt a helyzetet tovább rontottaa hideg, csapadék nélküli tél és a kifejezettenszáraz tavasz. Például Martonvásártérségében márciusban 19 mm esõesett. A vektorok a száraz tavaszban ésaszályos nyáron is intenzíven terjesztettéka vírusokat. Nõtt az állomány fertõzöttsége.Így a kórokozók és a szárazságegyüttes hatásának következtében a fejlõdésbenvisszamaradt, gyenge növényzetsárgult, a hajtások nagy része elpusztult.A kalászok satnyák, gyakran sterilekmaradtak. A növekedésben visszamaradt,kis asszimilációs felületû, gyengegyökérzetû növények termése lényegesenelmaradt a szokásostól. Az eddigieketösszefoglalva természetesen nem állítjuk,hogy minden kárt a vírusok által okozottfertõzés váltott ki, de azt igen, hogy jelentõsszerepük volt az õszi árpa termesztés2002. évi nagyon gyenge eredményeiben.Amint a 2–4. táblázatok adataibóllátható, az árpán kívül az egyéb kalászosokis fogékonyak a vírusokra, így azokbanis jelentõs kárt okozhatnak. A kártételmegelõzése végett minden fertõzésrehajlamosító tényezõt célszerû a lehetségeslegkisebb mértékre csökkenteni.Epidémia, kártétel, védekezésA vírusok által kiváltott epidémia kialakulásátbefolyásolja a kiterjedt gazda-

növény kör (kultúrnövények, gyomféleségek),amely a rezervoár szerepét is betöltheti,az állandó fertõzési gócok, valamintaz infekciót átvivõ vektorok jelenléteés aktivitása, a kultúrnövények vetésterületénekkoncentráltsága, a fogékonyfajták termesztése, a fogékonyságrahajlamosító agrotechnikai tényezõk(monokultúra, árvakelések, gyomos területek),a járvány és az azt megelõzõévek idõjárása, a lehetséges védekezéselmulasztása.Kártétel. Több éves adataink alapjána kalászos kultúrákban a fertõzés hatásárajelentõs a növényenkénti szalma(5–65%), szemszám (5–81%), szemtömeg(5–90%) és ezerszemtömeg (5-45%)csökkenés, ami a fertõzött egyedek arányábanokoz egységnyi területen termésveszteséget(0–97%). Romlik a termésminõsége és csökken a vetõmag értéke.Mivel a kórokozók elterjedése jelentõsterméskieséshez vezethet, ezért a kártételleküzdése, a veszteségek elkerüléseAmezõgazda által mûvelt területekena termesztett kultúrnövényekés az azokkal együtt élõ,nem kívánatos gyomok mennyisége,aránya döntõ hatással van a termésmennyiségére, használati értékére. A2003/2védekezést igényel. A védekezés lényegea kórokozó és a gazdanövény közti kapcsolatlétrejöttének a megakadályozása.Ennek leghatásosabb módja az integráltnövényvédelem lehetõségeinek a kihasználása.Az integrált növényvédelem szervesrésze a hatályban lévõ törvények ésrendeletek betartásán kívül az adott agroökoszisztématörvényszerûségeire alapozottagrotechnikai, kémiai és biológiaieljárások célszerû alkalmazása oly módon,hogy az megvédje a kultúrnövényeketa kórokozóktól és kártevõktõl, ugyanakkorveszélytelen a hasznos tevékenységetfolytató élõlényekre és nem, vagycsak csekély mértékben szennyezi a biológiaikörnyezetet.A célirányos, idõben és megfelelõszínvonalon kivitelezett növényvédelmibeavatkozások eredménye a nagy és stabilterméshozam. Az agrotechnikai védekezésilehetõségek általában megelõzõjellegûek, fontosságuk azonban így semlebecsülendõ. Ezen védekezési módnak,A trágyázás hatása õszi búza állományokgyomosodására1. kép Mûtrágya kezelések hatása az õszi búza fejlettségéreMartonvásár, 2002. május 28.11annak ellenére, hogy csak önmagában alkalmazvanem ad elégséges védelmet akórokozókkal szemben, nagy a jelentõségeés haszna. A termesztés-technológiaieljárások gondos betartása csökkenti a kitettséget.Kerülendõ a betegségre hajlamosítómindennemû technológiai elem,annál is inkább, mivel a szakszerû agrotechnikaegyrészt önmagában, másrészt anövényvédõ szerek hatáskifejtésében isjelentõs hatással van az eredményes növényvédelemre.A kémiai növényvédelemnekinkább csak közvetett szerepevan, ami a vektorok elterjedésének megakadályozásábanrealizálódik. Sok esetbenelégséges lehet a potenciális veszélynekkitett táblaszélek védelme. A célirányos,ökonómiailag ésszerû, ökológiailaghelyes környezet- és költségkímélõ biológiainövényvédelem alapeleme az ellenállófajta elõállítása és termesztése.Szunics László – Pocsai Emil-Vida Gyula – Veisz Ottó-Láng László – Bedõ Zoltángyomnövények és a termést nem képzõkultúrnövények jelenléte miatt bekövetkezõjövedelemveszteség csökkentéseszükségessé teszi azok biológiai sajátságainak,a termõhelyi adottságoknak, azalkalmazott agrotechnikai eljárások hatásainakés a közöttük lévõ kölcsönhatásoknakaz ismeretét.Valamennyi szántóföldi növényünk,így az õszi búza állományok gyomszabályozásánakis fontos eleme – a különbözõtalajtényezõk között – a termesz-Trágyázatlan kontroll NK kezelés NPK kezelés

12 2003/21. ábra Mûtrágyák hatása õszi búza állományok gyomosodásáraI. kísérlet – kukorica elõvetemény2. ábra Mûtrágyák hatása õszi búza állományok gyomosodásáraII. kísérlet – õszi búza elõveteménytett faj, illetve fajta optimális fejlõdésétbiztosító, kielégítõ tápelem-ellátottság.A megfelelõ trágyázás, azon túl, hogynöveli a növények által felvehetõ tápanyagokmennyiségét, a búza intenzívebbfejlõdése révén javítja a gyomokkalszemben annak vízért, tápelemekért,fényért folytatott versenyképességét. Atalajok tápelem-készletének a növelésetermészetesen a tábla gyomfaj összetételére,azok tápelem-felvételére és növekedéséreis hatást gyakorol. Az integráltgyomszabályozás egyéb elemeivel (agrotechnikai,mechanikai, biológiai, kémiai)kiegészítve azonban a trágyázásközvetett módon is növelheti egy õszibúzafajta termését, javíthatja annak minõségét.Martonvásáron a 2002. évben kéttrágyázási tartamkísérletben vizsgáltukmeg különbözõ tápanyag kombinációkhatását – kukoricával kétévenként váltvatermesztett – õszi búza állományoknyár eleji gyomfaj összetételére ésgyomborítottságára. A szántott rétegbenátlagosan 2,8-3,2% humuszt tartalmazóerdõmaradványos csernozjom talaj (II.számú szántóföldi termõhely) az ALoldhatófoszfor- és kálium-tartalomalapján a „gyenge”, illetve a „közepes”ellátottsági kategóriába tartozott a kísérletekmegkezdésekor, az 1950-es évekvégén. Napjainkban, az egyes kezelésekbenaz õsszel, alapmûvelés elõtt kijuttatottP- és K-hatóanyag mennyisége80-80 kg/ha. Az ½-½ arányban megosztott,õsszel és tél végén-kora tavaszszaladott N teljes mennyisége 160 kg hektáronként.A kísérleteket – a legfejlettebbnövények fejlõdési stádiumához igazítva– az õszi búza szárbaindulásakorGranstar 75 DF + Starane 250 ECgyomirtó szerek 20 g/ha + 0,4 l/ha dózisúkombinációjával kezeltük. A nyárelején elvégzett felvételezések soránmeghatároztuk az egyes parcellákgyomfajait és becsültük azok borítottságiarányát (%).Annak ellenére, hogy az I. kísérletbena több mint négy évtizede nem trágyázottparcellákon a kukorica után vetettõszi búza rendkívül fejletlen volt (1.kép – trágyázatlan kontroll), a gyomokkalfedett terület aránya nem érte el a8%-ot (1. ábra). A kísérletben összesenhét gyomfajt azonosítottunk. Az 1997.évi IV. országos gyomfelvételezés eredményeivelösszhangban a búza 10 kiemelkedõ,valamint elsõrendû fontosságúfaja közül öt, a mezei acat (Cirsiumarvense – CIRAR), az apró szulák(Convolvulus arvensis – CONAR), aparlagfû (Ambrosia artemisiifolia –AMBAR), az ebszikfû (Matricariainodora – MATIN) és a fehér libatop(Chenopodium album – CHEAL) Martonvásáronis domináns fajnak bizonyult.A búzák kielégítõ tápláltsági állapota,a megfelelõen bokrosodott,komplett állományok is hozzájárultakahhoz, hogy a nitrogénnel és foszforralegyaránt kezelt parcellák (1. kép – NPKkezelés) gyakorlatilag gyommentesekvoltak.A II. kísérletben az õszi búzát mármásodik éve termesztettük a 2002. évben.A kezelések jelölésében a „/” jelzéselõtti betûk az 1976 elõtti mûtrágya kezeléseket,az utána következõk napjainkmûtrágya kombinációit jelentik (2. ábra).Annak ellenére, hogy minden parcellátnitrogénnel és káliummal is trágyáztunk,az igen gyenge foszfor-ellátottságúparcellákon (0/NK és N/NK)31,5 és 27,8%, a foszforral gyengén ellátotttalajokon (P/NK és NPK/NK) 23,8és 18,5% volt az átlagos gyomborítottság.Az ezeken a parcellákon elõforduló11 gyomfaj közül különösen a nehezenirtható, évelõ, szaporítógyökeres (G 3 ) aprószulák és mezei acat terjedését figyeltükmeg. A mindhárom makroelemet tartalmazókezelésben (K/NPK) a megfelelõnitrogén- és foszfor-ellátottságnakköszönhetõen még a búza után vetettbúzában is jelentõsen csökkent a gyomosodásmértéke. A két kísérlet eredményeinekegyüttes értékelése arra isfelhívja a figyelmet, hogy az agrotechnikaitényezõk között a trágyázás kedvezõhatása mellett a vetésforgó is rendkívülfontos eleme az õszi búza állományokgyomszabályozásának.Árendás Tamás –Bónis Péter

Az õszi durum búza biztonságostermesztésének egyik fontosfeltétele a fajták megfelelõ télésfagyállósága, az adott ökológiai körülményekközött a téli évszakban leggyakrabbanelõforduló fagyokkal szembeniellenállóképesség. Ennek megítéléséhezcélszerû megvizsgálni az idõjárásiviszonyokat. Az 1. ábrán bemutatjuk a2002. december 5. és 2003. március 10.között Martonvásáron mért hõmérsékletminimum és maximum adatait, valamintaz átlagokat. Látható, hogy kisebb-nagyobbhõmérsékleti ingadozások mellettlegalább három, huzamosabb ideig tartójelentõsebb lehûlést lehetett regisztrálni.Szinte az egész február hideg volt, többízben is elérte a hõmérséklet a –15°C és–20°C közötti intervallumot. Ezért az elmúltévek enyhébb idõjárását követõen a2002/2003 év telének alacsonyabb hõmérsékleteés egyes területeken a hótakaróhiánya miatt látható kipusztulások ismétemlékeztetnek bennünket arra, hogyaz õszi kalászosok fajtaválasztásánálnem lehet figyelmen kívül hagyni e fontostulajdonságot. A Bánkúti 1201 õszikenyér búzafajtát megközelítõen 50 évenkeresztül termesztették Magyarországonaz elmúlt század közepén. Ezen idõszakalatt csak néhány évben jegyezték fel róla,hogy a kemény tél miatt kissé megritkult.Megítélésünk szerint a biztonságosõszi búza termesztéséhez egy adott fajtánakezért legalább olyan fagyállóságúnakkell lennie, mint a Bánkúti 1201.A martonvásári kenyér- és durum búzanemesítésiprogramban e tulajdonságtekintetében az elõzõekben megfogalmazottakelérésére törekszünk. Az elõállítotttörzsek fagyállósági értékét fitotronikísérletekben határozzuk meg és ennekismeretében döntünk az állami kísérletekbetörténõ bejelentésükrõl. Így akkoris pontos adatok vannak a fajták fagyállóságáról,ha az enyhe téli viszonyoknem teszik lehetõvé a télállóság szántóföldiértékelését. Különösen fontos ez adurum búza nemesítésénél, mivel a tradicionálisdurum búza termõterületek azenyhébb telû országokban találhatók, ígye tulajdonság genetikai variabilitása jóvalkisebb a közönséges búzáénál. ElsõsorbanIrán, a Kaukázus és a Balkán-félszigetegyes területein a hideget jól tûrõ,2003/2Hideg napok a durum búzára:az Mv Makaróni állja a teletde hosszabb vernalizációt nem igénylõ,járó típusú durum fajtákat termesztenek.E genotípusok hidegtûrése azonban elmaradaz õszi aestivum fajtákétól.A martonvásári durum búzanemesítésiprogram eredményei e területennemzetközi összehasonlításban is említésreméltóak. A saját nemesítésûdurum búzafajták közül a Martondur 1,Martondur 3, Mv Makaróni fajták ésHõmérséklet, hı mØrsØklet, °C151050-5-10-15-20-2512.0512.1012.1512.2012.2512.301.041.091.1413az MvTD 22-01, valamint az MvTD26-01 fajtajelöltek fagyállósága eléri aBánkúti 1201 közönséges búza fagyállóságát(1. táblázat), ugyanakkor szignifikánsanjobb a gyenge fagyállóságú kenyérbúzafajta, az NS Rana 2 és a közepestélállóságú Kompolti korai õszi árpafajtáknál.Durum búzafajtáink ez évtelén bizonyították megbízható télállóságukat.A tenyészkertben márciusban1. ábra Martonvásár körzetének hõmérsékleti adatai(2002. december 5. – 2003. március 10.)1.191.24nap1.292.031. táblázat Durum búzafajták és -törzsek fitotroni hidegtûréseés szántóföldi télállósága2.082.132.182.232.28Minimum minimum`tlag átlagMaximum maximumFajta Életben maradási %Fitotron (1999-2002) Szántóföld–13 °C – 15 °C (2002/2003)Durum búzaMartondur 1 87,1 73,5 100,0Martondur 3 89,2 75,9 100,0Mv Maxi 68,4 30,6 80,0Mv Makaróni 94,7 88,0 100,0MvTD 22-01 87,7 79,1 100,0MvTD 26-01 86,7 75,8 100,0PWD1216 41,5 14,5 77,7H7092-11/WPB881 45,1 00,0 13,3KenyérbúzaBánkúti 1201 87,5 77,1 –NS Rana 2 53,6 24,6 –Õszi árpaKompolti korai 64,1 4,2 –SzD 5% 15,3 15,5 7,03.053.10

14 2003/22. táblázat Az Mv Makaróni technológiai minõsége és a szabványhatárértékei (Martonvásár, 1998-2001)Tulajdonság Mv Makaróni MSZ 6383: 1998Durum I Durum II.Szemkeménység, HI 91,3 – –Üvegesség, % 71,3 60,0 30,0Ezerszemtömeg, g 39,6 – –Fehérjetartalom, % 13,3 12,5 12,0Nedves sikér, % 38,8 32,0 30,0Sárga pigment, mg/kg* 7,3 5,0 3,5Sárga index 25,1 – –*OMMI adatfelvételezett áttelelési értékek (1. táblázat)szoros összefüggést mutatnak a fitotronbanmeghatározott fagyállóságiadatokkal, így például a kiváló fagyállóságúMv Makaróni fajtánál nem találtunkkipusztult növényeket (1. kép),míg a gyenge fagyállóságú PWD 1216és a H7092-11/WPB881 genotípusoknáljelentõs volt a növényszám csökkenés.Mivel a durum búza speciális feldolgozóipariigényeket elégít ki, ezért az afajta lehet sikeres a köztermesztésben,amely nem csak télálló és produktív, hanema lehetõ legtöbb beltartalmi tulajdonságbanjobb, mint a határérték, melyeketaz MSZ 6383:1998 és a MagyarÉlelmiszerkönyv 2-61 fejezete szabályoz.Az elõírások ismeretében építettükfel Martonvásáron azt a szelekciós eljárást,amely lehetõvé teszi a produktív,télálló, jó malom- és tésztaipari minõségûfajták nemesítését és termesztését. Etekintetben az Mv Makaróni fajtábansikerült leginkább egyesíteni a kiválótél- és fagyállóságot, a termõképességeta kimagaslóan jó beltartalmi tulajdonságokkal,amelyek lényegesen felülmúljáka szabvány követelményeit (2.táblázat).Az Mv Makaróni az agrotechnikaielõírások gondos betartása mellett az országbármely részén sikerrel termeszthetõ.A fajta jól bokrosodik és tavasszal jólregenerálódik. Az idõben kijuttatott fejtrágyasokat javíthat a növényzet állapotán.A termésbiztonságot meghatározó tu-lajdonságok közül a fagy- és télállóságakiváló, meghaladja a Bánkúti 1201-ét.Középkorai érésû, átlagos éghajlati körülményekközött nem hajlamos a megszorulásra.Közepesen magas szárú, szilárdszalmájú, megdõlés ellenállósága jó, gépiaratásra alkalmas. A termésbiztonságnagymértékben függ a fajták rezisztenciájátólis, ezért provokációs tenyészkertekbenévrõl-évre teszteljük különbözõkórokozókkal szembeni viselkedésüket.Az Mv Makaróni levélrozsdával ésszárrozsdával szemben ellenálló, lisztharmatramérsékelten ellenálló. Borostyánszínûszemtermésébõl száraztésztagyártására alkalmas alapanyag nyerhetõ.Beltartalmi mutatói közül többek közöttkiemelkedõ a sárga pigment tartalma ésnedves sikér mennyisége.A durum búza nemesítés egyik legnehezebbfeladata a télállóság és a minõségegy fajtában történõ egyesítése. Intézetünkmár rendelkezik olyan õszidurum búzafajtákkal, melyeket jótermõképesség, megbízható fagyállóságés kiváló minõség jellemez. Ezérta fajtaválasztásnál a produktivitás ésa minõségi követelmények kielégítésévelegy idõben a termesztés biztonságárais figyelemmel lehetünk.Veisz Ottó – Vida Gyula –Szunics László –Láng László – Bedõ Zoltán1. kép Az Mv Makaróni (bal oldali parcella) veszteség nélkül áttelelt

2003/2 15Kukoricahibridek mûtrágyareakciójánakvizsgálata különbözõ függvényekkeltartamkísérletbenAkultúrnövények mûtrágyareakciójánakanalízise és a mûtrágyázásoptimális dózisánakmeghatározása magában foglalja különbözõfüggvények illesztését a mûtrágyázásidóziskísérletbõl származó termésadatokhoz.A függvények többé-kevésbéeltérõ hatásgörbe típust ábrázolnak,és ennek megfelelõen a levonható következtetésekis eltérõek.Mintegy 150 évvel ezelõtt tette közzéLiebig híres tézisét a növényi reakciókról(minimum törvény), mely matematikailag„lineáris reakció és plató”modellnek tekinthetõ. Mitscherlich(1909) az ún. telítõdési függvényt alkalmaztaa termésgörbe leírására. A növényireakció kiterjesztése egynél többtápanyagra, Baule (1918) kutatásainaktulajdonítható, aki szorzatos relációt javasolta tápanyagok között. Heady ésPesek (1954) javasolta a polinomiálisfüggvények (másodfokú, négyzetgyökstb.) használatát. Ezek a modellek jól illeszkedneka kísérleti adatokhoz és különösena másodfokú függvényt – egyszerûségemiatt is – széleskörûen használjáka kultúrnövények mûtrágyareakciójánakleírására. Legalább két évtizedigtartott azonban annak felismerése,hogy ezek a polinom függvények a determinációskoefficienssel (R 2 ) mért figyelemreméltóilleszkedésük ellenére,jelentõs mértékben felülbecsülhetik amûtrágya optimális mennyiségét.Több évtizeden keresztül a növénytermesztõkaz empirikus modelleket kizárólaga determinációs koefficiens (R 2 )alapján értékelték. A kutatások eddigieredményei világosan mutatják, hogy amegfelelõ függvény kiválasztására többfigyelmet kell fordítani az eddigieknél. Akutatás adatbázisát egy 1967-ben beállított,hét kezelést tartalmazó mûtrágyázásitartamkísérlet 26 éves adatsorozata képezte.A kutatás célja volt: (1) a kezeléshatásokértékelése varianciaanalízissel éskumulált terméskülönbség módszerrel,(2) a kukoricahibridek mûtrágyareakciójánakanalízise négy eltérõ függvényösszehasonlító vizsgálatával és (3) a regresszióseltérések analízise.Kísérleti kezelésekA kéttényezõs, osztott parcellás (splitplot)elrendezésû mûtrágyázási tartamkísérletetGyõrffy Béla és munkatársai1967-ben állították be Martonvásáron,az intézet kísérleti területén. A kísérletterülete nagymértékben erodált, rosszvízgazdálkodású, talaja a szántott rétegbenenyhén savanyú, foszforral gyengén,káliummal jól ellátott, humuszos vályog,típusa erdõmaradványos csernozjom.A kísérletben a mûtrágyakezeléseket(fõparcella) négy ismétlésben, véletlenblokkelrendezésben állították be. Azalparcellákat a kukoricahibridek képezték,osztott parcellás elrendezésben. Akísérleti fõparcella mérete 8 m x 7 m =56 m 2 . A kísérlet 7 NPK mûtrágya dózisttartalmaz (NPK aránya: 2:1:1). A kísérletikezelések a következõk (NPK dózisakg ha –1 -ban): 1. kontroll (mûtrágyázásnélkül) 2. 100 kg NPK, 3. 200 kg NPK,4. 300 kg NPK, 5. 400 kg NPK, 6. 600kg NPK, 7. 800 kg NPK. A kísérletben akukoricát hagyományos agrotechnikávalmonokultúrában termesztjük.A kísérleti kezelések termésre gyakorolthatását varianciaanalízissel és atartamkísérletekre kidolgozott kumulatívmódszerrel értékeltük. A regresszióanalízisbennégy különbözõ függvénytillesztettünk az évenkénti kísérleti termésadatokhoz:másodfokú, négyzetgyök,inverz exponenciális és lineárisplatófüggvényeket. A regressziótól valóeltéréseket kvartilis ábra formájábanszemléltetjük.A terméseredmények értékelése varianciaanalízisselés kumulatív terméselemzésmódszerrelA mûtrágyázás hatása a kukorica termésérea vizsgált 26 évbõl 21 évben szignifikánsvolt. A kísérlet kezdõ évétõl eltekintve,a nem szignifikáns mûtrágyahatásoktöbbnyire aszályos években fordultakelõ. A hibridhatás három év kivételévelszignifikáns volt, ez azonban elsõsorbana hibridek eltérõ termésszintjétjelentette. Az évek figyelembevételénalapuló kombinált varianciaanalíziseredménye alapján megállapítottuk,1. ábra A mûtrágyázás kumulált hatása a kukorica szemterméséretartamkísérletben (1967–2000)Kumulált terméskülönbség t/haKontroll200 kg NPK300 kg NPK400 kg NPK600 kg NPK800 kg NPK100 kg NPK (bázis)

16hogy a kukorica termésére legjelentõsebbvolt az évjárat hatása, ezután következetta mûtrágyázás hatása és jelentõsenkisebb volt a hibrid hatása. A kölcsönhatásokközül legfontosabb volt azév x hibrid kölcsönhatás. A varianciaanalíziseredményei alapján 300 kg ha –1NPK dózis felett a mûtrágyázásnak márnem volt szignifikáns hatása a termésre,másrészt a mûtrágyázás hatását platómaximumjellemezte a pont-maximumhelyett. A vizsgált 23 év átlagában a kukoricatermése (t ha –1 ) mûtrágya-kezelésenkénta következõ volt: 1: 4.238d, 2:5.520c, 3: 6.466a, 4: 6.316ab, 5: 6.503a,6: 6.425ab, 7: 6.226b (az azonos betûveljelölt kezelések szignifikánsan nem különbözneka Duncan teszt alapján).A kísérletben mért termésreakcióévenkénti részletességû adatainak felhasználásávalaz 1. ábrán bemutatjuk amûtrágyakezelések kumulatív hatását akukorica szemtermésére. Báziskezelésneka 100 kg ha –1 mûtrágya dózist választottukés a különbözõ kezelések akumulált terméskülönbségeket mutatjáka báziskezeléshez viszonyítva. Látható,hogy a trágyázás nélküli kontroll évrõlévre nagyobb terméscsökkenéshez vezet,görbéje fokozatosan lehajlik. A 26.évben az összes terméshiány a báziskezeléshezviszonyítva 35.84 t ha –1 . A trágyázásikezelések között az elsõ 6-8 évbenalig van különbség. A mûtrágyakezelésekkumulált tartamhatásában háromcsoportot lehet elkülöníteni (1. ábra).A báziskezeléshez viszonyítva legnagyobbkumulált terméstöbbletet(25.89 és 25.53 t ha –1 ) a 200 és 400 kgha –1 NPK dózisnál kaptuk. A másodikcsoportban a báziskezeléshez viszonyítottterméstöbblet kisebb, 19.49 és 21.27t ha –1 volt. A többi mûtrágyakezeléshezviszonyítva jelentõs volt a lemaradás a800 kg ha –1 NPK kezelésnél, itt a báziskezeléshezviszonyított terméstöbbletmindössze 15.07 t ha –1 volt.A kukoricahibridek mûtrágyareakciójánakvizsgálata regresszióanalízisselA determinációs koefficiens (R 2 )alapján leggyengébb volt a másodfokúfüggvény illeszkedése. A vizsgált 26évbõl 12 évben nem volt szignifikáns,10 évben 5%-os, 4 évben 1%-os szintenvolt szignifikáns az illeszkedés. A négyzetgyökfüggvény illeszkedése az R 2alapján minden évben 0.1%-os szintenszignifikáns volt. Az inverz exponenciálisés lineáris-plató függvények R 2 érté-2003/22. ábra A kukorica szemtermés mûtrágya dózistól függõ változásánakelõrejelzése négy különbözõ függvény illesztésével (26 év átlaga).A csillaggal a mért termést jelöltükkei hasonló nagyságrendûek voltak ésegy, illetve három év kivételével 0.1%-os szinten szignifikáns illeszkedést mutattak.A függvények hasonló maximálistermést jeleztek elõre, jóllehet a másodfokúfüggvény alapján minden évben alegnagyobb maximális termést (26 év átlagában7.02 t ha –1 ) kaptuk, amely kismértékbenmeghaladta a kísérletbenvizsgált 26 év átlagában mért legnagyobbtermést (6.76 t ha –1 ). A négyzetgyökfüggvény illesztése alapján meghatározottmaximális termés a kísérletbenmért adatoktól legkevésbé tért el, 26 évátlagában 6.50 t ha –1 volt. Az inverz exponenciálisés lineáris-plató függvényekegymástól kevésbé eltérõ termésmaximumot(26 év átlagában 6.65 és 6.56 tha –1 ) mutattak.A függvények alapján elõrejelzettoptimális NPK mûtrágya dózis 26 év átlagában490 kg NPK ha –1 volt a másodfokúfüggvénynél, amely több mint kétszeresea lineáris-plató modell általelõrejelzett optimumnál (234 kg ha –1NPK) és 66%-kal magasabb az inverzexponenciális függvény által elõrejelzettoptimumnál (295 kg ha –1 ). A négyzetgyökfüggvény által elõrejelzett optimálisNPK dózis 23 év átlagában 418 kgha –1 volt. Három évben (1970, 1999,2000) a mért termésadatokban nem voltcsökkenés, ezáltal a négyzetgyök függvénybõlszámított optimum távoli extrapoláltérték (1000 és 1500 kg ha –1 ) lettvolnaA 2. ábrán jól megfigyelhetõ a függvényekeltérõ illeszkedése a 26 év kísérletiátlagadataihoz. Az inverz exponenciálisés a lineáris-plató függvény egyarántjól illeszkedett, mûtrágyázás nélkül kisebbtermést jeleznek elõre, mint a másodfokúfüggvény és nagyobb, valós termésreakciótmutatnak 200–250 kg NPKdózisig. Ugyanakkor a másodfokú függvényirreális termésnövekedést mutategészen 400–600 kg NPK dózisig. Látható,hogy a másodfokú függvény jelentõsenfelülbecsüli a mûtrágyázás optimá-

2003/2lis dózisát. Nagyon jól illeszkedik az adatokhoza négyzetgyök függvény. A 2. ábraillusztrálja annak fontosságát, hogy amûtrágyázási kísérletben legalább 5-8kezelés (dózis) legyen több éven keresztül,illetve több kísérleti helyen a mûtrágyareakcióanalíziséhez és a mûtrágyázásoptimális dózisának meghatározásához.Az eltérést a regressziótól (mért termés– számított termés) a különbözõfüggvények illesztésekor a 3. ábra szemléltetikvartilis ábra formájában. Legtöbbesetben a regressziós függvények mûtrágyadózis szerinti eltérés (maradék) értékeirandom eloszlást mutattak. A másodfokúmodell eltérés értékei mûtrágya dózisonkéntazonban szinuszgörbe típusúmintázatot mutattak.3. ábra Eltérés a regressziótól (mért termés – számított termés) a különbözõfüggvények illesztésekor kvartilis ábra formájában (n=26)17Következtetések és javaslatok1. A három eltérõ módszerrel (varianciaanalízis,kumulatív terméselemzésés regresszióanalízis) végzett vizsgálatokegybehangzó eredménye alapján akukoricahibridek termése 200–400 kgha –1 NPK mûtrágya dózisnál volt a legnagyobb.A vizsgált években a kukoricatermése – a mûtrágyakezelések és a hibridekátlagában – 2.53 és 10.03 t ha –1 közöttváltozott, 5.77 t ha –1 medián értékkel.A mûtrágya-hatás – a rendkívülaszályos évektõl eltekintve – minden évbenszignifikáns volt. Az évjárat-hatásalapvetõen a termés szintjét határoztameg, a mûtrágyareakció mintázatát nembefolyásolta.2. Az R 2 determinációs koefficiensönmagában nem elegendõ kritérium afüggvény illeszkedésének megítélésére.Kutatásaink rámutattak arra, hogy afüggvények kiválasztásánál a determinációskoefficiens mellett alapvetõ kritériumnakkell tekinteni a reziduális eltérések(mért termés – számított termés)elemzését.3. Melyik függvényt illesszük? A maximálistermés meghatározására egyszerûségemiatt – mind az értelmezhetõség,mind számítástechnikai szempontból –leginkább a másodfokú függvényt részesítikelõnyben. A másodfokú függvényazonban – ahogy vizsgálatainkból kitûnt– a maximális termés és az ehhez szükségesoptimális dózis meghatározására nemnagyon alkalmas, ugyanis ahhoz a megtévesztõkövetkeztetéshez vezet, hogy a kísérletbenadott legnagyobb dózissal elérttermés a maximum körül van, a dózis továbbinövelése pedig depresszióval jár. Amásodfokú függvény e hátrányának az azoka, hogy a maximum körül igen erõs agörbe hajlása. Márpedig a mûtrágyázásihatásgörbe alakját általában elterülõ maximumszakasz jellemzi, amelyet a négyzetgyökfüggvény sokkal jobban ír le. Efüggvénybõl számított maximum, hanincs terméscsökkenés, általában távoliextrapolált érték. Ez helytállónak tekinthetõ,hiszen ilyen esetben nincs is bizonyítékunka maximumra vonatkozóan.4. Számos esetben egyes környezeti,vagy agrotechnikai faktorok kiválthatnakegy ún. plafon hatást a termésre, ebbenaz esetben a valódi reakciófelületmaximuma plató megjelenésû (szembena maximum pont megjelenéssel). Ilyenreakciótípusnál a lineáris-plató függvénycsalád, vagy az inverz exponenciálisfüggvény javasolható.Végül hangsúlyozni szeretnénk,hogy a függvényillesztés eredményei ésa következtetések elsõsorban az adottkísérleti körülményekre és mûtrágya reakciókraérvényesek.Berzsenyi Zoltán – Dang Quoc Lap –Torkos Gyula – Takács Emõke

18 2003/2Nincs két egyforma esztendõ. Azévjárat hatása megmutatkozik aMartonvásáron évrõl évre beállítottgyomirtó szer érzékenységi kísérletekeredményein is. Az idõjárás változásaeltérõ erõsségû reakciókat vált kiaz egyes években a kultúrnövénygyomirtószer kölcsönhatás viszonyábanis.A 2002-ben Martonvásáron beállítottszántóföldi herbicid tolerancia kísérletben24 kukoricahibrid érzékenységireakcióját vizsgáltuk. A kezelésekben12 gyomirtó szert alkalmaztunk. AMartonvásári kukoricahibridekherbicid tolerancia vizsgálataherbicideket az árukukoricábanengedélyezett legnagyobb dózisban,és ennek kétszeres mennyiségével,provokatív körülmények között,megkésve juttattuk ki. Ily módonvizsgálni tudjuk a kukorica genotípusokviselkedését olyan, a gyomirtásigyakorlatban technológiai hibaként elõfordulóesetekben is (az optimálisnálfejlettebb kukorica, kétszeres dózis)amelyekben a kukoricahibridek már kevésbétoleránsak a gyomirtó szerekre.A kezelések közül az elsõ szerkombinációt(Callisto 4 SC + Dual Gold 960EC) korai posztemergens (a kultúrnövény1–2 leveles fejlettségi állapota)helyett 3–4 leveles stádiumban permeteztükki. A többi posztemergens kezelésta kukoricanövények 7–8 levelesfejlettségénél végeztük el. A kezelésekhatására fellépõ fitotoxikus tünetek %-os mértékét az 1. táblázat és az 1. ábrasegítségével mutatjuk be. A megkésettkorai posztemergens kezelést követõkét órán belül 10 mm csapadék hullott,ami lemosta a gyomirtó szereket a növényeklevelérõl. Az 1. táblázatban azegyszeres dózisok által kiváltott fito-1. táblázat Martonvásári kukoricahibridek herbicid tolerancia vizsgálataNormál dózisú kezelések hatása a fitotoxikus károsodás (%) mértékére 7 nappal a kezelés után

Fitotoxikus károsodás %1009080706050403020100Dual Goldlisto 4 SCMonsoonMesters25DFMotivell80 WG75 DFl 4802003/21. kép Monsoon kétszeres dózisának tünete érzékeny növényen2. kép 2,4-D által okozott szártörés1. ábra Herbicidek hatása a kukorica fitotoxikus levélkárosodásánakmértékéreegyszeres dóziskétszeres dózis600mbio19toxikus hatásokat tüntettük fel. A kezelésekkövetkeztében a hibridek többségénenyhe-mérsékelt (5–10%) erõsségûlevéltünetek jelentkeztek. Az MvSugár és Mv Aranyos csemegekukoricák– a csak árukukoricában engedélyezett– Monsoon kezelést toleráltáklegkevésbé. A tünetek levéltorzulásban,csavarodásban és elszínezõdésben(foltosodásban) jelentek meg (1. kép).A Titus 25 DF 16, a Motivell 9, a Ring80 WG 8, a Basis 75 DF 16, a Maton600 készítmény pedig 3 hibriden váltottki 10–25% közötti – mérsékelterõsségû – levéltüneteket. A hormontípusúhatóanyagcsaládba tartózó Maton600 gyomirtó szer hatására – a permetezéskori6–8 leveles fejlettségi állapotés az azt követõ viharos, szeles idõjáráskövetkeztében – a kukorica szára elpattant,a növények elpusztultak. Különösena kétszeres dózis okozott ilyen tüneteket(2. kép). Közismert a hormonhatásúszerek tõpattanásra hajlamosítóhatása megkésett kezelés esetén, e tüneteketazonban korábbi vizsgálatainksorán még nem tapasztaltuk. Tanulságkéntleszögezhetõ, hogy semmilyenkörülmények között nem javasolható atúlfejlett kukoricák kezelése, hiszenadott idõjárási körülmények között –mint amilyen az elmúlt esztendõ is volt– a szeles, csapadékos idõ jelentõsenmegnöveli tõpusztulás kockázatát.A hibridek és a dózisok átlagában aszulfonilkarbamid hatóanyagcsoportbatartozó herbicidek (Basis 75 DF a Titus25 DF, Basis 75 DF Motivell, Ring 80WG, Monsoon, Mester) okozták a legerõteljesebbfitotoxikus levéltüneteket.Az elsõ felvételezést követõen ezek amérsékelt-közepes erõsségû tünetek jelentõsenenyhültek, illetve a normál dózisokesetében a második felmérés idõpontjárateljesen eltûntek. A legkevesebbnövényi károsodást a Callisto 4SC + Dual 960 EC, a Callisto 4 SC aCambio és a Lontrel 300 kezelésekokozták. (1. ábra). A kétszeres mennyiségbenkijuttatott herbicidek a kezelésekátlagában megközelítõleg 5%-kalnagyobb látható fitotoxikus levéltüneteketidéztek elõ, mint a szimpla dózisok.Nincs két egyforma esztendõ és azévjáratok közötti különbségek megmutatkoznaka gyomirtó szerek növényekregyakorolt hatásában is. Az elmúlt évfelvételezési eredményei is rámutattaka megkésett herbicid kezelések veszélyeireés a gyomirtó szerek alkalmazhatóságánakkülönbségeire.Bónis Péter – Árendás Tamás –Torkos Gyula –Takács Emõke –Marton L. Csaba

20 2003/2A búza növekedésének szimulációs modellezéseAszimulációs modellezés az agrártudománybankiváló lehetõségetbiztosít a mezõgazdaságiökológiai rendszerek elemzésére, a várhatótendenciák elõrejelzésére és a hatalmasmennyiségû tudásanyag összefogására.Segítségükkel jól leírhatók akörnyezeti paraméterek (talaj, idõjárás,hidrológiai viszonyok), valamint a fajtaés agrotechnika összefüggései. Használatukkallehetõség nyílik a gyakorlatbannehezen vizsgálható körülmények (klímaváltozás,stresszhatások, stb.) elemzésére,és egyre nagyobb szerepet játszanaka kutatásokhoz kapcsolódó költségeskísérletek számának csökkentésébenis.A növénytermesztõk és növénynemesítõkhasznára különbözõ bonyolultságúnövényi növekedési modelleketdolgoztak ki az egyszerû statisztikai regressziósmodellektõl az összetett mechanizmusúmodellekig, részfolyamatokmodellezésére, vagy akár az egész növényviselkedését szimulálva. Munkánksorán három búza növekedési modelltteszteltünk magyarországi éghajlati viszonyokközött.Tesztünk során a nemzetközi szakirodalomáltal elismert búzanövekedésiszimulációs modelleket, a Ceres-Wheat, az AFRCWHEAT2 és annakmódosított változatát, az AF2MOD modellekethasználtuk. Mindhárom a búzanövekedésének és fejlõdésének komplexmodellje, mely különbözõ környezetiparaméterek között, napi léptékben írjale a búza fenológiai fejlõdését, szárazanyagprodukcióját és a szervek közöttiszárazanyag megoszlást. A modellektartalmazzák a talaj párolgásának, a talajbanlezajló víz- és nitrogénmozgásnak,valamint a növény növekedéséneksorán a nitrogén és a vízfelvételnek, továbbáa transzspirációnak a leírását. AzAF2MOD modellbe egy részletesebbfotoszintézis modellt – a Farquhar modellt– is beépítettünk. Az AFR-CWHEAT2 és az AF2MOD modell kifejezettenkutatási és oktatási célokatszolgál, a Ceres-Wheat modell pedigrésze a DSSAT (Decision Support Systemfor Agrotechnology Transfer) döntésttámogató, szaktanácsadó rendszernek.Az elemzésekhez Gyõr-Moson-Sopron megye 1961 és 1990 közötti1. ábra Gyõr-Moson-Sopron megye mért átlagos búzatermése 1962-1990-ben( ) és az y(t) logisztikus függvény, továbbá az utolsó 10 év átlaga(vízszintes vonal) és a modellekhez használt kiegyenlített termés mennyiség ( ).TermØs [t ha -1 ]Termés [t ha -1 ]765432107654Gyı r-Moson-Sopron megye60 65 70 75 80 85 902. ábra A mért termés és a Ceres-Wheat (a), AFRCWHEAT2 (b) illetve azAF2MOD (c) modellek által szimulált regionális termésmennyiség éves alakulásaGyõr-Moson-Sopron megyében, 1962–1990 idõszakban. „R” jelöli a megfigyeltés szimulált termés közötti korrelációs együtthatót.Termés [t ha -1 ]Termés [t ha -1 ]7654360 65 70 75 80 85 90360 65 70 75 80 85 907654vekÉvekÉvekR 62-90 =0,70R 80-90 =0,76R 62-90 =0,53R 80-90 =0,57Mért termésCeres-WheatMért termésAFRCWHEAT2360 65 70 75 80 85 90ÉvekR 62-90 =0,61R 80-90 =0,93Mért termésAF2MODABC

idõszakban megfigyelt idõjárási és átlagostermésadatait használtuk a kiválasztottmodellek megbízhatóságának tesztelésére.Mivel ezen idõszakban az agrotechnikaszínvonala és a fajták termõképességeszignifikánsan növekedett, ezeketa hatásokat egy logisztikus függvénysegítségével szûrtük ki, így a termésmennyiségváltozás ezen évek során azidõjárás változékonyságának tudható be(1. ábra). A felhasznált logisztikus függvényképlete:c2− c1y( t)= c1+α ( c3−t)1+e ,ahol c1 és c2 az alsó és felsõ telítési érték,c3 az inflexiós pont, amely évben aleggyorsabb volt a növekedési szint, a anövekedés ütemét reprezentáló paraméterés t az idõ, azaz az évek. Az átlagtólvaló eltérés nagyságát egy lineáris függvénysegítségével korrigáltuk, melybenfigyelembe vettük a nagyobb értékek nagyobbszórását is.A vizsgált területrõl napi idõjárásiadatok álltak rendelkezésünkre. Ezektartalmazták a napi maximum (Tmax) ésminimum (Tmin) hõmérsékletet, a csapadékmennyiséget(P), a napsütésesórák számát (n) és páratartalom (RH)adatokat. Mivel a kiválasztott szimulációsmodellek más klíma adatokat is igényeltek,ezeket a megfelelõ egyenleteksegítségével számoltuk ki.2003/21. táblázat Megfigyelt (kiegyenlített) és szimulált regionális termésmennyiségGyõr-Moson-Sopron megyében 28 év (1962–1990) átlaga alapjánés azok szórásaMegfigyelt AFRC2 AF2MOD CERES-Wh.Átlagos termés [t ha –1 ] 5,08 4,97 4,99 5,31Szórás 0,43 0,43 0,34 0,57A Ceres-Wheat modellben Kovácsés munkatársai kalibrációját, az AFR-CWHEAT2 modellben Porter és azAF2MOD modellben Porter és Harnosáltal megadott paramétereket használtuk.21Tesztelési eredményekA növénynövekedési szimulációs modellekáltal szimulált termés átlaga megegyezettaz 1962-1990 idõszakban mértõszi búza termésének átlagával (1. táblázat).A teljes idõszakra vonatkozóan amért búzatermés és a Ceres-Wheat általgenerált értékek összefüggését leíró korrelációskoefficiens R=0,7 (2/a ábra), azAFRCWHEAT2 modell esetébenR=0,53 (2/b ábra) és az AF2MOD esetébenR=0,61 (2/c ábra).Megfigyelhettük, hogy a vizsgáltidõszak elsõ felében mért termés átlagáta modellek jól szimulálják, de azévenkénti menetét nem. Ezzel szembenaz utolsó 10 év termését az AF2MODcsaknem tökéletesen (R=0,93), és aCeres-Wheat modell is jobban közelítette(R=0,76), mint a többi évben. Valószínûsíthetõ,hogy az 1980-as évekbenmind a termésadatok, mind a klímaadatoka korábbi évekénél megbízhatóbbakvoltak.Az AFRCWHEAT2 és az AF2MODmodellek által szimulált eredményekösszehasonlítása során láthattuk, hogy anövénynövekedés matematikai leírásakorszükség van részletesebb fiziológiaialmodellek használatára a pontosabb termésbecslés,illetve a környezeti változásokhatásainak leírásához. A modellezésieredmények sok esetben olyan problémákrahívják fel a figyelmet, amelyekaz adott szakterületen újabb kutatásokraösztönözhetnek. Éppen ezért anemesítési munka során folytatni kell azúj fajtákról a modellek készítéséhez, paraméterezéséhezfelhasználható adatokgyûjtését. Szorosabbá kell fûzni a modellkészítõkés a nemesítõk munkája közöttikapcsolatot.A következõ számban bemutatjuk,hogy a tesztelt modellek milyen változástszimulálnak a búzatermesztésben avárható klímaváltozás esetén.Harnos NoémiBeethoven-estek • Martonvásár, 2003A Magyar Tudományos AkadémiaMezõgazdasági Kutatóintézetének parkjábanJúlius 19., szombat (rossz idõ esetén 20., vasárnap)Fidelio – az opera keresztmetszete, jelmezben, rendezésselVezényel: Hamar ZsoltKözremûködnek: a Magyar Állami Operaház mûvészeiNemzeti Énekkar, karigazgató: Antal MátyásJúlius 26., szombat(rossz idõ esetén 27., vasárnap)G-dúr románc op. 40.Szélcsend és szerencsés hajózás op. 112.F-dúr románc op. 50.VIII. F-dúr szimfónia op. 93.Vezényel: Kocsis ZoltánKözremûködik: Baráti Kristóf hegedûNemzeti Énekkar, karigazgató: Antal MátyásAugusztus 2., szombat(rossz idõ esetén 3., vasárnap)Krisztus az Olajfák hegyén op. 85.C-dúr zongoraverseny op. 15.Vezényel: Vashegyi GyörgyKözremûködik: Jandó Jenõ zongoraNemzeti ÉnekkarKarigazgató: Antal MátyásA koncert minden alkalommal 19 órakor kezdõdik!

22 2003/2Az MTA-ról szóló törvény alapjánaz intézetek felsõ- és középszintûvezetõit határozott idõre nevezikki. Ennek értelmében intézetünkigazgatójának a megbízatása 2002. december31-ével lejárt. Sikeres pályázatalapján a Magyar Tudományos Akadémiaelnöke Vizy E. Szilveszter az igazgatóiteendõk ellátására dr. Bedõ Zoltánnak,az MTA doktorának 2003. januárelsejével – immár negyedik alkalommal– öt évre szóló megbízást adott át.Ezt követõen a kutatási részlegeketirányító igazgatóhelyettesek és a tudományososztályvezetõk megbízatása2003. március 31-én járt le. Az idevonatkozóakadémiai rendeletek alapján azintézet igazgatója pályázatot írt ki amegüresedett posztok betöltésére. A beérkezettpályázatokat bírálta el az intézetünkTudományos Tanácsa LángIstván akadémikus elnökletével 2003.március 10-én megtartott ülésén.A pályázók a Tudományos Tanácstagjai elõtt ismertették eddig elért tudományoseredményeiket, tudományoséletútjukat, elképzeléseiket az általukvezetendõ részleg munkájával, fejlesztésévelkapcsolatban. A pályázatokat opponensekvéleményezték és a tanácstagjai megvitatták. Véleményüket azigazgatónak megfontolásra ajánlották.Láng István és Bedõ Zoltán megkö-ADebreceni AgrártudományiEgyetemen szereztem diplomát1978-ban. Azóta dolgozomMartonvásáron. Az elsõ évek tanulással,a szakma megismerésével, nyelvtanulássalteltek el. Mezõgazdasági genetikusszakmérnöki oklevelet a Gödöllõi AgrártudományiEgyetemen szereztem 1981-ben. Ugyanott védtem meg az egyetemidoktori disszertációmat – „Különbözõheterozigóta szintû szülõkön elõállítottkukoricahibridek rostosüszög és golyvásüszögellenállósága” címmel – 1984-ben. Kandidátusi disszertációmat –„Kukorica beltenyésztett törzsek és hibridjeinekhidegtûrése” címmel – 1992-ben védtem meg. A Debreceni Egyetemenhabilitáltam 2000-ben. 2001-ben aÚjak a vártánszönte dr. Szundy Tamás, dr.Sutka Józsefés dr. Páldi Emil jelenleg már nempályázó, leköszönõ korábbi vezetõknekaz intézet érdekében végzett áldozatos éslelkiismeretes munkáját. Egyben jóTudományos igazgatóhelyettesek:Biológiai Szekció:DR. BARNABÁS BEÁTA, az MTA doktoraKukorica Kutatási Szekció:DR. MARTON L. CSABA, a mezõgazdasági tudomány kandidátusaTudományos osztályvezetõk:Genetikai Osztály:DR. GALIBA GÁBOR, az MTA doktoraKalászos Gabona Nemesítési Osztály:DR. LÁNG LÁSZLÓ, a mezõgazdasági tudomány kandidátusaKalászos Gabona Rezisztencia Nemesítési Osztály:DR. VEISZ OTTÓ, az MTA doktoraKukorica Nemesítési Osztály:DR. MARTON L. CSABA, a mezõgazdasági tudomány kandidátusaNövénytermesztési Osztály:DR. BERZSENYI ZOLTÁN, az MTA doktoraSejtbiológiai és Növényélettani Osztály:DR. LÁNGNÉ dr. MOLNÁR MÁRTA, a mezõgazdasági tudomány kandidátusaAz intézet igazgatója pályázat nélkülújabb öt évre meghosszabbítottaDERECSKEINÉ NAGY EDIT gazdaságiigazgatóhelyettesi és DR. VEISZOTTÓ ügyvezetõ igazgatóhelyettesiegészséget és további sikereket kívántmunkájukhoz.Az igazgató 2003. április 1-jei hatállyalöt évre a következõ személyeketnevezte ki a kutatási egységek élére:kinevezését és megbízta õket a vele járófeladatok ellátására.Az alábbiakban bemutatkoznak azújonnan kinevezettek.Szunics LászlóMarton L. Csabaa Kukorica Kutatási Szekció új vezetõjeDebreceni Egyetem AgrártudományiCentruma tiszteletbeli egyetemi docensi,a Szent István Egyetem gyöngyösikara címzetes fõiskolai tanári címet adományozottszámomra.Kukoricanemesítéssel foglalkozom25 éve. Elsõsorban a kukorica biotikus -rostosüszög, golyvásüszög, szárkorhadás,fuzáriumos csõpenész – és abiotikus– hideg, szárazság – stressz faktorokkalszembeni ellenálló-képességével foglalkoztam.Az elmúlt 10 évben 25 kutatásipályázat – ebbõl 12 esetben témavezetõként– kidolgozásában vettem részt. Jelenleg16 külföldi intézettel és céggeldolgozom kutatási együttmûködésben.Közremûködtem az EUCARPIA Északiés Déli Bizottságának a munkájában, valaminta KGST KOC 2 programjában.Tagja, majd 1989-tõl öt éven át koordinátoravoltam a FAO Fusarium Subnetwork-nek.Kutatási eredményeimet eddig66 tudományos cikkben, 57 tudományosismeretterjesztõ cikkben, 34 konferenciaösszefoglalóban publikáltam.Társnemesítõje vagyok 71 államilag minõsítettkukoricafajtának. Hibridjeinkegy részét Magyarországon kívül 13 másországban is minõsítették. 52 véglegesszabadalmi oltalmat kapott találmány kidolgozásábanvettem részt.Tudományos gyakornokként kezdtemel kutatói pályámat a Kukorica NemesítésiOsztályon, melynek 1987 ótatudományos osztályvezetõje vagyok.Kukoricakutatási tudományos igazgató-

helyettesként két tudományos osztály, aKukorica Nemesítési Osztály és a NövénytermesztésiOsztály tevékenységétfogom koordinálni egy önelszámolóegység keretein belül. Feladatom továbbáa kutatási eredmények hasznosításáraalapított két gazdasági társasággal –Prebázis Kft., Bázismag Kft. – valószakmai kapcsolattartás, a társaságok tevékenységénekaz intézeti érdekeknekmegfelelõ összehangolása.A két tudományos osztály kutatásitematikáját az Intézet középtávú,2003–2005. évekre szóló kutatási tervehatározza meg. Ennek megfelelõen aszekció a kukorica alap-, módszertani ésalkalmazott kutatásával foglalkozik. ANövénytermesztési Osztály kutatási területerészben a tartamkísérletek, részbena kalászos gabona nemesítés igényeinekmegfelelõen a kukoricán kívül másgabonafajok termesztés technológiájánaka kutatására is kiterjed.Martonvásár neve összeforrott a hibridkukoricanemesítéssel. Fél évszázaddalezelõtt, 1953-ban minõsítették az elsõeurópai hibridkukoricát, az Mv 5-öt.Martonvásáron, egész Európát megelõzveindult meg a hibridkukorica nemesítésés vetõmagtermelés, mely jelentõsmértékben járult hozzá a hazai kukoricatermesztésfejlesztéséhez. Ez a tradíciókötelez. A kukoricanemesítést tehátfolytatjuk, erõsítjük, hogy még többmartonvásári hibrid kapjon állami elismerést,s kerüljön fel – most már – az európailistára. Már most is több mint 10európai országban vannak minõsített2003/2martonvásári hibridek. A célunk az,hogy egy-egy országban teljes szortimentteljelenjünk meg.A martonvásári örökség nemcsak ahibridkukorica nemesítési, hanem avetõmagtermesztési, vetõmag biológiaiés agrotechnikai kutatásokat is jelenti.Célunk a jövõ mezõgazdaságánakelvárásait kielégítõ új növényi genotípusoklétrehozásán túl, az új fajtáktermesztési technológiájának és környezeténeka kutatása is. Feladatunknaktekintjük továbbá a kukorica genetikaivariabilitásának megõrzését ésszélesítését, a tartós növényi stresszrezisztenciaés a vetõmagbiztonság javításáta fenntartható fejlõdés követelményeinekmegfelelõen23Az eredményes kutatás egyik fontosismertetõjele az új iránti fogékonyság,az alkalmazkodás. Martonvásáron arratörekszünk, hogy a jól bevált kutatásimódszereket - megõrizve azok értékeit- új, hatékonyabb eljárásokkal egészítsükki, vagy helyettesítsük. Ennek megfelelõena heterózisnemesítés eszköztárátigyekszünk kiegészíteni a molekulárisnemesítés lehetõségeivel. A kukoricagenotípusok fenotípusos jellemzésemellett egyre szélesebb körben használjuka molekuláris markereket. Továbbicéljaink a genomika segítségével irányítottszelekció folytatása. A genetikailagmódosított szervezetek (GMO) elõállításátsaját laboratóriumainkban azilyen fajták termesztésének általánoseurópai tiltása, valamint ambivalens etikaimegítélése miatt nem tervezzük.Kutatási együttmûködés keretébenugyanakkor már folyik a Bt gén és bizonyosherbicidekkel szembeni toleranciáértfelelõs gének beültetése a legfontosabbbeltenyésztett törzseinkbe olyanországban, ahol a GMO termesztésemár engedélyezett.Alapvetõ célunk kutatási eredményeinktovábbi bõvítése. Eredményeinketszeretnénk közzétenni, megismertetni,és minél szélesebb körben hasznosítani.E célok elérése érdekében kiterjedt hazaiés nemzetközi tudományos együttmûködéstfolytatunk, melyben partnerkéntszámítunk a kukoricatermesztõ kollégákrais.Galiba Gábor a Genetikai Osztály új vezetõjeFelsõfokú tanulmányaimat a JózsefAttila Tudományegyetem TermészettudományiKarán, biológusszakon (1976-81) végeztem Szegeden.Negyedéves koromban csatlakoztam aMaliga Pál vezette Sejtgenetika laboratóriumkutatócsoportjához. MenczelLászló segítségével dohány szövet- ésprotoplaszttenyésztést tanultam. A Maligacsoport tudományos reputációjára jellemzõ,hogy diplomamunkám egyik kísérletea „Genetics” rangos nemzetközigenetikai folyóiratban jelent meg 1981-ben. Ez idõ tájt kezdtem el a búza szövettenyésztésikísérleteket Kertész Zoltánnala Szegedi Gabonakutató Intézet(GKI) munkatársával együttmûködve.Martonvásáron is aktuálisnak ítélték aszövettenyésztési technika alkalmazását,ezért állást ajánlottak fel számomra egyszövettenyésztési laboratórium kialakítására.1984-tõl dolgozom Martonvásáron.Még ebben az évben védtem meg a„Szövettenyésztési és sejtgenetikai módszerekalkalmazása búza és dohány rendszerben”címû egyetemi doktori dolgozatomat.Új módszerek elsajátítása érdekébenmegpályáztam egy külföldiek számárameghirdetett állást a Kyotó Egyetemen.A pályázat sikerült és az eltöltöttmásfél év alatt mikroinjektálási eljárástdolgoztam ki növényi szuszpenziós tenyészetekgenetikai transzformálására.Martonvásárra visszatérve a kutatásokkiszélesítése érdekében a búza szá-

24 2003/1razság-, só- és fagytûrésének tanulmányozásáraszövettenyésztési modellrendszertdolgoztam ki. A téma tanulmányozásasorán Sutka József irányításávalelõállított genetikai anyagokat használtam.E kísérletek során az abszcizinsav,szénhidrát-, aminosav- és poliaminbioszintézisneka stressz-adaptációbanés ozmoregulációban betöltött szerepéttanulmányoztam. 1990-ben 3 hónapottöltöttem a Yale Egyetemen (USA), ahola poliaminok elválasztását tanultammeg. A martoni kísérleteket Sarkadi Líviával(Mûszaki Egyetem) és ErdeiLászlóval (SZBK) együttmûködve végeztem,és azonosítottuk az ozmoregulációbanszerepet játszó géneket hordozókromoszómákat (5A, 5D, 7A). Ezekbõlaz eredményekbõl védtem meg sikeresenkandidátusi disszertációmat 1991-ben.A 90-es években lehetõvé vált az agronómiaiszempontból fontos gének térképezése.Idõközben Sutka József irányításávalés John Snape (John Innes Centre,Norwich, Anglia) közremûködésévelolyan térképezési populációt állítottunkelõ, mely már alkalmas volt az 5A kromoszómánlévõ vernalizációs igényt ésfagyállóságot meghatározó gének térképezésére.1993-ban „Royal Society” ösztöndíjsegítségével Norwich-ba utaztam,ahol az angol kollégák segítségével elkészítettemaz 5A kromoszóma RFLP térképét.E munka keretében igazoltuk,hogy a fagyállóságot befolyásoló Fr1gén független a vernalizációs igénytmeghatározó Vrn1 géntõl, és elvégeztüke gének összehasonlító térképezését is.A 90-es évek végére Martonvásárona Genetika Osztályon is megteremtõdteka molekuláris kutatás feltételei. A kutatásokatangol, olasz, amerikai, francia ésjapán laboratóriumokkal együttmûködvevégeztem. A közös kutatások eredményekénta stresszadaptáció genetikai szabályozásávalkapcsolatban új szemléletkörvonalazódott. Ennek lényege, hogy akromoszómákon adaptációs géncsaládoktalálhatók, és ezek együttmûködéseeredményezi a rezisztens fenotípust. Eztaz új szemléletet tükrözi a 2001-benmegvédett MTA doktori disszertációm.A 90-es évek második felétõl kutatásitevékenységem összekapcsolódottaz ifjú kutatók nevelésével és az egyetemioktatással. A Veszprémi EgyetemGeorgikon MezõgazdaságtudományiKarán, az „Agrár Növénybiotechnológia”tantárgyat oktattam a„Széchenyi Professzori Ösztöndíj” támogatásával1997-tõl 2001-ig. Laboratóriumombanszámos diploma dolgozatés 3 PhD dolgozat született.Most 2 PhD hallgató témavezetõje vagyok.Részt vállalok a tudományosközéletben is, többek között tagja vagyokaz MTA Mezõgazdasági BiotechnológiaiBizottságának.A Genetika Osztályon három kutatásiterület fejlesztését tartom célszerûnek:a molekuláris genetikai kutatásokat,stressz-adaptációban szerepet játszóélettani/biokémiai folyamatok felderítését;a Génbank fenntartását és agénbanki anyagok használatát kutatásicélra. A stressztûrés területén a fagyés a szárazságtûrés kutatását tartom alegfontosabbnak.Lángné dr. Molnár Mártaa Sejtbiológia Osztály új vezetõjeAKeszthelyi AgrártudományiEgyetem befejezése, 1976 ótadolgozom az MTA MezõgazdaságiKutatóintézetében. Kezdetben a„Virágzásbiológia” témacsoport munkájábanvettem részt és ebbõl a témakörbõlkészítettem egyetemi doktoridolgozatomat, amelyet a Gödöllõi AgrártudományiEgyetem Genetika és NövénynemesítésiTanszékén 1980-banvédtem meg. Ez a munkám az MTAAlkotó Ifjúság pályázatán ugyanebbenaz évben Ifjúsági Díjat nyert.1982-83-ban egy évet töltöttemAusztráliában, a Sydney Egyetem BúzanemesítésiIntézetében, Narrabribanés Rozsdakutató Központjában, CastleHill-ben, ahol citogenetikai és virágzásbiológiaikutatásokban vettem részt.1983-tól kutatási témám az idegen fajúgénátvitel a búzába és az utódok citogenetikaivizsgálata. Ezen a területen elérteredményeimbõl készítettem kandidátusiértekezésemet „Búza × árpa hibridekelõállítása és citogenetikai elemzése”címmel 1992-ben.1995 óta a Genetikai Osztályonmegalakult „Faj- és nemzetséghibridekelõállítása és molekuláris citogenetikaianalízise” cimû projekt vezetõje vagyok.Bevezettük az in situ hibridizációalkalmazását a Martonvásáron elõállítottgenetikai alapanyagok vizsgálatára.Magyarországon elsõként alkalmaztunkmolekuláris citogenetikai módszereket,in situ fluoreszcens DNS hibridizációt anövényi kromoszómák vizsgálatára. Azelõállított fajhibridek búzával történõvisszakeresztezésével különbözõ idegenfajú addíciókat, szubsztituciókat éstranszlokációkat állítottunk elõ, amelyeketmolekuláris genetikai és citogenetikaimódszerekkel jellemeztünk.A Veszprémi Egyetem 2002-bencímzetes egyetemi tanárrá nevezett ki.Külsõ tagja vagyok a VE GeorgikonMezõgazdaságtudományi Kara Növénytermesztésiés Kertészeti DoktoriIskolájának. Alapító tagja vagyok aSzent István Egyetem NövénytudományokDoktori Iskolája „Növénynemesítésgenetikai és biotechnológiai módszerekkel”programjának. Vezetésemmeleddig két hallgató védte meg PhDdolgozatát. Jelenleg másik két PhDhallgató témavezetõje vagyok. Irányításommaleddig három egyetemi hallgatóért el az országos TDK konferenciákonkiemelkedõ helyezést.1978-ban orosz nyelvbõl középfokú,1984-ben angol nyelvbõl felsõfokúállami nyelvvizsgát tettem. Tagja va-

2003/2gyok az MTA Köztestületének (NövénynemesítésiBizottság), a MAE GenetikaiSzakosztályának, a MagyarGenetikusok Egyesületének és aVEAB Biológiai Szakbizottságának.Eddigi munkáimról számos hazai ésnemzetközi konferencián számoltambe. Jelentõsebb publikációim aGenome, a TAG, az Euphytica cimûnemzetközi folyóiratokban jelentekmeg. Összes tudományos közleményeimszáma eddig 96.2003. április 1-jétõl neveztek ki aSejtbiológia Osztály tudományos osztályvezetõjének.Az MTA MezõgazdaságiKutatóintézete 2002-ben elfogadotthosszú távú kutatási koncepciójaindokolta a Biológiai Szekción belülprioritást kapott kutatási témák átcsoportosításáta két tudományos osztályközt. A következõ ötéves periódusban aSejtbiológiai Osztályon a Szaporodásbiológiaés a Molekuláris Citogenetikatémakörben végzünk kutatásokat. Martonvásárona virágzásbiológiai és a citogenetikaikutatások egyaránt hosszúmúltra tekintenek vissza. A több évtizedestapasztalatok alapján ma már a legkorszerûbbmolekuláris genetikai módszerekkeltanulmányozzuk a gabonafélékszaporodásával, kromoszómakészletévelkapcsolatos kérdéseket.A Szaporodásbiológia témakörbencélul tûztük ki az ivaros folyamatok, ill.a szaporítósejtek biotechnológiai célúalkalmazhatóságának kutatását. Tervezzükizolált ivarsejtek in vitro fúziójából„növényi lombikbébi” elõállítását.Mikromanipulátor segítségével lehetõvévált a közvetlen gén injektálás agabonafélék petesejtjébe, ezáltal a petesejtközvetlen transzformációjára épülõtranszgénikus növény létrehozása.A Molekuláris Citogenetika csoport25célja a kedvezõ agronómiai tulajdonságokértfelelõs gének átvitele rokon fajokbóla búzába. Olyan búza genetikaialapanyagokat kívánunk elõállítani,amelyek a rokon fajok (árpa, rozs,kecskebúza, Agropyron fajok stb) kedvezõtulajdonságaiért felelõs génjeithordozó kromoszóma-szegmentumokattartalmaznak. Molekuláris genetikai éscitogenetikai módszerekkel pontosanazonosítani kívánjuk a búza kromoszómákbabeékelõdött idegen fajú kromoszómafragmentumokat. Tervbe vettüka fluoreszcens in situ hibridizáció alkalmazásátegyedi gének, illetve kis kópiaszámbanelõforduló DNS szekvenciákkimutatására.A Sejtbiológiai Osztály továbbra isszorosan együtt kíván mûködni az intézetkülönbözõ tudományos osztályaival,hazai és külföldi kutatóintézetekkelés egyetemekkel.Köszöntjük a 70 éves dr. Balla LászlótDr. Balla László ez év február 19-én töltötte be életének 70. évét.Telkibányán született, középiskolaitanulmányait Abaújszántón a MezõgazdaságiTechnikumban végezte, majd aGödöllõi Agrártudományi Egyetem AgronómiaiKarán szerzett diplomát 1957-ben. Növénynemesítõ szakmérnöki oklevelet1960-ban szerzett. Közben az egyévesgyakorlati kitérõt követõen, amit azMTA Mezõgazdasági Kutatóintézete KísérletiGazdaságában, Erdõháton töltöttel, a martonvásári kutatóintézet GenetikaiOsztályára került. 1961-ben kapcsolódottbe a búzanemesítési kutatásokba.Dr. Balla László a tudományos ranglétraminden fokát megjárta: 1962-benmegvédte egyetemi doktori disszertációját,1970-ben a mezõgazdasági tudománykandidátusa lett, majd 1981-benmegszerezte a mezõgazdasági tudománydoktora fokozatot. Kutatóintézetünkbenkülönbözõ beosztásokat töltött be, melyekközül a legmagasabb szintût, azigazgatói megbízatást 1989. január 1-tõl1992. február 17-ig látta el. Munkatársaivalközösen hozzájárult a martonvásáribúzanemesítési program kidolgozásáhozés az eredmények - elsõsorban az új nemesítettfajták - gyakorlati bevezetéséhez.A Szent István Egyetem 1985-bencímzetes egyetemi tanárrá nevezte ki.Sokoldalú tevékenysége elismerésekénttöbbek között megkapta a Munka Érdemrendezüst fokozatát, az Állami Díjatés a Fleischmann Rudolf Díjat. Az UkránMezõgazdaságtudományi Akadémiatiszteletbeli tagjává választotta.Szerteágazó tevékenységét nehézvolna a teljesség igényével ismertetniegy gazdag életpálya minden állomásánakfelsorolásával. Akik ismerik dr.Balla Lászlót mindenkiben kialakult egykép egyéniségérõl.Most az évforduló alkalmából a martonvásáriMTA Mezõgazdasági Kutatóintézeteminden dolgozója köszönti a 70évet megélt ünnepeltet, kívánva neki jóegészséget, további sikereket szakmaimunkássága során, és sok boldogságotszeretõ családja körében.A Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézetének honlapjaa www.mgki.hu címen érhetõ el.Honlapunkon a látogató részletes ismertetést találhat az intézetrõl, különbözõ részlegeirõl,az ott végzett kutatási és publikációs tevékenységrõl, az intézetben dolgozó munkatársak elérhetõségérõl.Beszámolunk az intézet által szervezett konferenciákról és egyéb rendezvényekrõl.A honlapon folyamatosan megjelentetjük a MartonVásár címû kiadványunk anyagát is.A látogató honlapunkról az ACTA AGRONOMICA honlapjához és egyéb hasznos honlapokhoz is kapcsolódhat.Reméljük a jövõben Ön is rendszeres látogatója lesz intézetünk idõrõl-idõre megújuló honlapjának.

26 2003/2Életének 77. évében elhunyt dr.Kovács Károly, a Magyar TudományosAkadémia MezõgazdaságiKutatóintézetének nyugalmazotttudományos fõmunkatársa. Egy olyankollégától búcsúzunk, aki példaként állhatmindannyiunk számára a szakmaszeretet,a tudományba vetett hit, a mindennapiszorgos-kitartó munka, a precizitás,a megismételhetõség fontosságánaktudata, az objektivitás, a korrektversenyszellem és a segítõkészség területén.Életét és munkásságát a tudományosmegalapozottság és a verejtékesmunka jellemezte. Államilag minõsítetthibridkukoricái mind saját maga számára,mind pedig intézetünknek kiemelkedõtudományos és szakmai elismerésthozott itthon és külföldön egyaránt.Dr. Kovács Károly 1926. január 26-án született a Zala megyei Pókafán.Földmûves szüleitõl kapta útravalóul aföld és a növények iránti tiszteletet ésszeretetet, a becsületességet, a kitartómunkabírást, szorgalmat. A háború idejealatt szinte gyermekfejjel kellettmegélnie - még felnõtt számára is elviselhetetlen- kegyetlenségeket és borzalmakat.Lélekben megerõsödve ésmegedzõdve, de fizikailag szinte teljesenösszetörve tért haza a hadifogságból.A hazai föld szeretete és a tudásiránti vágy késztette arra, hogy beiratkozzona Gödöllõi AgrártudományiEgyetemre. 1952-ben az AgronómiaiKaron szerzett diplomát. Üzemegységvezetõkénta Gelsei Állami Gazdaságbaneltöltött két év után kerültMartonvásárra, az MTA MezõgazdaságiKutatóintézetébe. Az elsõ hat évbenrét-legelõ kutatással foglalkozott.Egyetemi doktori disszertációját is a füvekvirágzás-biológiájának témakörébõlkészítette 1959-ben. A következõévben a Gödöllõi AgrártudományiEgyetem Növénynemesítési Szakánszerzett oklevelet. Ugyanebben az évbencsatlakozott az Intézet kukoricanemesítésiprogramjához. 1969-ben szereztemeg a mezõgazdasági tudománykandidátusa fokozatot. Nyugdíjba vonulásáig,1986-ig, mint tudományos fõmunkatársdolgozott intézetünk nagymegelégedettségére.Dr. Kovács Károly(1926–2003)Az igen korai (FAO 150-250) érésidejûkukoricahibridek nemesítésénekeurópai szinten is kiemelkedõ szaktekintélyelett. Neki is köszönhetõ, hogya szemes- és fõleg a silókukorica termesztésiövezete elérte a Berlin-Varsó-Moszkva vonalat. A magyar-németlengyel,úgynevezett „trilaterális”együttmûködés keretében 25 évig tevékenykedett,melynek során számos szemes-és silókukorica hibridnek volttársnemesítõje. A külföldi kooperációsnemesítés kezdetén õt bízták meg azegyüttmûködési programok megszervezésével.Ekkor indult el többek közöttaz odesszai, az eszéki, az újvidéki,a knezsai, a nagyszombati, valamint azamerikai Northrup King céggel a nemesítésiegyüttmûködés. Az évek elõrehaladtávalszámos közös hibrid kapott államielismerést mind külföldön, mindpedig itthon.Az intézetünkben eltöltött 42 évalatt dr. Kovács Károly 39 államilag elismerthibridkukorica nemesítésébenvett részt. Ezeket a hibrideket az elmúltévtizedekben több mint hatmillió hektárontermesztették. Társfeltalálója volt7 Magyarországon bejegyzett szabadalomnakis. Részt vett sok martonvásáribeltenyésztett vonal elõállításában, átalakításában,javításában és a fajtafenntartónemesítésben is. A klasszikus genetikaés nemesítés híve volt, de nemállt távol gondolataitól az újabb, decsak tudományosan már igazolt módszerekgyakorlatban történõ kipróbálásaés bevezetése sem.A beltenyésztett kukoricavonalaknemesítésének és a hibridkukoricavetõmagelõállítás gyakorlati problémáinakmegoldása mellett számos kutatásikérdéscsoporttal is foglalkozott:• különbözõ megporzási módok;• extra korai kukoricavonalak éshibridek elõállításának nemesítésmódszertanikérdéseinek tanulmányozása;• beltartalmi értékek javítása;• hímsterilitás kérdésének vizsgálata,gyakorlati alkalmazásának kutatása.Közel egy évtizeden keresztül vettrészt 7 európai országban beállított kukoricaökológiai kísérlet szervezésébenés irányításában.Az általa nemesített és állami elismerésbenrészesült hibridek közül többkapott kitüntetést az OMÉK-on és aLipcsei Mezõgazdasági Vásárokon.Munkáját az egykori NDK-ban az„NDK érdemes nemesítõje” kitüntetésseljutalmazták. Magyarországon kétszerkapott Akadémiai díjat, megkaptaa „Munka Érdemrend” ezüst fokozatát.A Magyar Növénynemesítõk Szövetségetiszteletbeli tagjává választotta,1995-ben pedig a növénynemesítõknekadható legrangosabb kitüntetéssel, aFleischmann díjjal ismerték el.Munkabírásával, szorgalmával a nemesítésbevetett hitével példát mutatottminden vele együtt dolgozó kollégának.Munkájában - ahogy mondta -mindig harcban állt az idõvel. A nemesítésszámára nem munka, hanem igazikihívás volt. Maradandó eredményekelérésére törekedett, igazi értékeket alkotótudósa és mûvésze volt a szakmának.Gazdag elméleti tudását és gyakorlatitapasztalatait a fiatalabb nemesítõgenerációk egész sorának adta át. Egészéletének munkáját a kísérletezõ kedv,egyben önmaga mindennapi megmérettetéseszõtte át. Kutatómunkájánakeredményeit összegezve elmondhatjuk,hogy az ötven éves martonvásári kukoricakutatásegyik legeredményesebbnemesítõjétõl búcsúzunk.Kovács István - Pintér János

2003/2175 évvel ezelõtt nyílt meg BudánKözép-Európa elsõ kisdedóvó intézeteAz Úr 1828. esztendejében, 12 évvela Robert Owen alapítottaNew Lanarck-i, és 9 évvel a legkorábbilondoni infant school (kisgyermekiskola)megnyitása után Budán, aKrisztinavárosban csendben megnyílt azelsõ hazai kisdedóvó intézet, amelynekakkor még nem volt párja Közép-Európában.A tágra nyílt szemû budai nebulóknem sejtették, honnan is sejthettékvolna, hogy amikor a félelem és kíváncsiságvegyes érzetével beültek a részükrebarkácsolt padokba, egy olyan kalandszereplõi lettek, amely majd bekerül hazánkkrónikás könyvébe.Most, a 175. évforduló évében álljunkmeg egy percre, és gondoljunk szeretettele nem mindennapi vállalkozásrésztvevõire: a „lelkes alapítónéra”,munkatársaira, az óvodaügy támogatóiraés az elsõ óvodásokra, egyszóval: az úttörõkre!Az óvodaalapítás ötletét BrunszvikTeréz Samuel Wilderspin Infant educationcímû könyvébõl, egészen pontosanennek 1826 húsvétján Bécsben megjelentnémet fordításából vette. Ezt követõenkét évnek kellett eltelnie ahhoz,hogy megkezdhesse mûködését az elsõbudai kisdedóvó intézet. De vajon mielõzte meg az elsõ tanítási napot? E kérdéstilletõen, iratai segítségével magátTeréz grófnõt szeretnénk megszólaltatni.„Azt mondják, a véletleneket Isten amaga számára tartotta fenn, amelyekbeaz ember nem kontárkodhatik bele.Joseph Wertheimer, egy fiatalember, kineknõvére Londonban volt férjnél, lefordítottaés kiegészítésekkel bõvítetteWilderspin könyvecskéjét, melyetThugut Heinrich úgyszólván azon melegében,a nyomdából hozott el Budapestre.A harmadik lapot olvasva éreztem, ezkell nekünk itt, az utolsót olvasva pedig:ezt meg kell valósítanom, kerüljön báréletembe.” (Önéletrajzi töredék 1.)[Támogatók toborzása céljából]„száz levelet írtam. Az éjszaka még azíróasztalomnál talált, csak mikor nembírtam már a fáradságot, hajtottam fejema papírra, és így talált a reggel. Ma mármagam se tudom megérteni, hogyan tudtamannyi erkölcsi s testi erõt kifejteni…Eladtam ezüstöt, ékszert, lovat, kocsit,bútort, mindent, amire nem volt szorosanszükségem, és odaadtam 10 000 forintnyipénzemet… Amit gondoltam, tettemés megvalósítottam, az nem volt érdem,hanem belsõ ösztönzés, aminek nem tudtamés nem akartam ellenállni.” (Emlékiratok,1846.)„De hogyan legyen a kezdet? A nádorfeleségének, Mária Dorottyának megkell szereznie az engedélyt számomra…Mint az álomban, úgy rendezõdött minden.Minden sikerült, a kezdethez a pénzösszegyûlt… A Biblia szava valóra vált:ha Isten nem segít az építõknek, akkorhiába építkeznek, Isten azonban segített,és néhány hónap múlva a hallatlan dolgotegy gyönge erõ befejezte…” (Önéletrajzitöredék 3.)„Azt reméltem, hogy nagyszabásúnevelõ intézetet alapíthatunk hazánkban.A kisdedóvók e vállalkozásnak csupánelõkészítõi lettek volna. 1827-ben felkeresettBécsbõl egy nemesen gondolkodós nemesen érzõ angol, Edward Reed lelkész,aki véletlenül értesült arról, hogy atömegek nevelésén s iskolák létesítésénfáradozom. Reed tiszteletes a kisdedóvókfelállítása helyett azt tanácsolta,hogy cselédiskolákat szervezzek. Gondolkodtamajánlata fölött, és úgy találtam:ha azt akarjuk, hogy az intézetbõlderék cselédek kerüljenek ki, kisdedóvókkalkell a mû alapját megvetnünk,és megnyitottam Isten áldásával a Krisztina-elõvárosbananyám házában az elsõanya- s mintaintézetet. Egy évvel késõbb27megvolt a cselédiskolám is.” (Emlékiratok,1846.)„Jött az elsõ 11 gyermek, éspedigazoké az iparosoké, akik rendbe hoztákazt a helyiséget, amelyet anyám házábanbéreltünk… Az alapító a tanítót a jegyzõkönyvetvezetve találta áthatolhatatlantömegben, amely anyákból, apákból, dadákbólállt, akik a gyermekek kezét fogták.Csak nagy fáradsággal lehetett õketlecsillapítani, hogy nem lehet mindjártmindenkit felvenni, hogy [gyermekeik] ajegyzõkönyv sorrendjében kerülhetnekbe.” (Önéletrajzi töredék 3.)Brunszvik Teréz elsõ óvodája 1828.június 1-jén nyílt meg. A következõ évbenBudán további kettõ, Pesten pedigegy alapítás történt. Szintén ekkor keletkezettaz elsõ vidéki (besztercebányai)kisdedóvó intézet. 1830-ban Pozsony,Nagyszombat és Bécs következett. Azosztrák fõváros „minket utánzott!” - mesélibüszkén Teréz grófnõ, aki késõbb amüncheni, augsburgi, linzi óvodaalapításokbanis részt vett. Utóbb éveket töltöttnémet földön, Svájcban, Párizsban, Londonban,s mindenütt hazánk hírnevétöregbítette. A kisdedóvás és óvodai nevelésapostolát a külföld igen nagyra becsülte.„Az érdemekben gazdag és a jóértszívesen tevékenykedõ BrunszvikTeréz neve hozzátartozik az európai kisdedóvóintézetek történetéhez” - szögeztele egy német kor- és pályatársa.Hornyák Mária