Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar ...

Szent István EgyetemMezőgazdaság- és Környezettudományi KarVadgazda Mérnöki SzakNAGYVADTENYÉSZTÉS ÉS FARMI VADTARTÁSJegyzet vadgazda mérnöki szakoshallgatók részéreDr Ákoshegyi ImreSzent István EgyetemVadbiológiai és Vadgazdálkodási TanszékGödöllő2005

TARTALOMJEGYZÉK1. BEVEZETÉS..................................................................................................................................31.1. A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS MÚLTJA...............................................................................................31.2. A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS CÉLJA..................................................................................................52. MAGYAROSZÁGON ZÁRTTÉREN TARTOTT VADFAJOK ISMERTETÉSE. ...............62.1. GÍMSZARVAS (CERVUS ELAPHUS HIPPELAPHUS). ........................................................................62.2. DÁMSZARVAS (DAMA DAMA)......................................................................................................82.3. VADDISZNÓ (SUS SCROFA)..........................................................................................................93. ZÁRTTÉRI NAGYVADTARTÁS TERVEZÉSE ....................................................................123.1. A TERVEZÉS ÉS A TERÜLET KIJELÖLÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI ...................................123.2. A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS ÖKONÓMIÁJA ....................................................................................133.3. BERUHÁZÁSOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK ELVI ALAPKÉRDÉSEI.............................................................133.4. A BERUHÁZÁSOK GAZDASÁGOSSÁGI ELEMZÉSE.......................................................................144. ZÁRTTÉRI NAGYVADTARTÁS MEGVALÓSÍTÁSA.........................................................154.1. SZARVASKERT, SZARVASFARM ................................................................................................154.1.1. Tárgyi feltételek ...............................................................................................................154.1.2. Személyi feltételek ............................................................................................................174.2. VADDISZNÓ VADASKERT, VADASFARM ....................................................................................184.2.1. Tárgyi feltételek ...............................................................................................................185. A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS ÉPÍTMÉNYEI, BERENDEZÉSEI .........................................215.1. KERÍTÉSEK...............................................................................................................................215.2. HOGYAN VISELKEDNEK AZ EGYES FAJOK A KERÍTÉSSEL SZEMBEN? .........................................235.3. A KERÍTÉSEK ÉPÍTÉSE...............................................................................................................245.4. KAPUK, ÁTJÁRÓK .....................................................................................................................275.4.1. Teherbejárók ....................................................................................................................275.4.2. Személybejárók ................................................................................................................315.4.3. Kapuk, átjárók az állatok számára ..................................................................................335.5. ETETŐK....................................................................................................................................355.6. ITATÓK.....................................................................................................................................415.7. SÓZÓK......................................................................................................................................415.8. LESEK ÉS LŐÁLLÁSOK ..............................................................................................................425.9. BEFOGÓK, ÁTFOGÓK ................................................................................................................435.10. KUTRICÁK..............................................................................................................................486. AZ ÉLŐVAD BEFOGÁSA. A MECHANIKAI ÉS A KÉMIAI BEFOGÁS LEHETŐSÉGEIA ZÁRTTÉRI VADTARTÁSBAN.................................................................................................496.1. BEFOGÓK, ÁTFOGÓK ................................................................................................................496.2. HÁLÓS BEFOGÁSOK ...................................................................................................................506.3. GYÓGYSZERES IMMOBILIZÁCIÓ..................................................................................................507. TAKARMÁNYOZÁS A ZÁRTTÉRI VADTARTÁSBAN ......................................................527.1. A TERÜLET VADELTARTÓ KÉPESSÉGE.......................................................................................527.2. VADFÖLD .................................................................................................................................52

7.3. LEGELŐ....................................................................................................................................537.4. FELHASZNÁLHATÓ TAKARMÁNYOK .........................................................................................537.5. AZ EGYES ÁLLATFAJOK TAKARMÁNYOZÁSA ............................................................................547.5.1. Gímszavas ........................................................................................................................547.5.2. Dámszarvas......................................................................................................................587.5.3. Vaddisznó.........................................................................................................................597.5.4. A takarmányozás higiénia kérdései ..................................................................................657.6. ITATÁS .....................................................................................................................................658. BARKÁSAGANCS NYERÉSE, TARTÓSÍTÁSA ÉS A SPERMAVÉTEL MÓDSZERE ASZARVASFARMOKON.................................................................................................................688.1. BARKÁS AGANCS NYERÉSE ÉS TARTÓSÍTÁSA............................................................................688.2. SPERMAVÉTEL ÉS TARTÓSÍTÁS .................................................................................................699. VADASKERTEK ÉS FARMOK ÜZEMELTETÉSE..............................................................719.1. BETELEPÍTÉS............................................................................................................................719.2. ÉVES ÜZEMELÉS .......................................................................................................................729.3. ZÁRTTÉRI GÍMSZARVAS TARTÁS TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI................................................749.3.1. Szarvaskert.......................................................................................................................749.3.2. Vadaspark ........................................................................................................................759.3.3. Szarvasfarm......................................................................................................................759.4. ZÁRTTÉRI DÁMSZARVAS TARTÁS TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI...............................................769.5. ZÁRTTÉRI VADDISZNÓTARTÁS TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI...................................................779.5.1. Egységes kertek................................................................................................................789.5.2. Megosztott kertek .............................................................................................................799.5.3. Takarmányozás ................................................................................................................8310. VADEGÉSZSÉGÜGYI TECHNOLÓGIA..............................................................................8510.1. KARANTÉN.............................................................................................................................8510.2. PREVENTÍV KEZELÉSEK..........................................................................................................8610.3. ÁLLATHIGIÉNIAI SZABÁLYOK.................................................................................................8711. BALESETMEGELŐZÉS, MUNKAVÉDELEM....................................................................88ÁBRÁK JEGYZÉKE ......................................................................................................................89IRODALOMJEGYZÉK..................................................................................................................902

1. BEVEZETÉS1.1. A zárttéri vadtartás múltjaAz ember számára a vadon élő állat kezdetben - fajától függően - a vadászat soránmegszerezhető zsákmány vagy veszélyt jelentő ragadozó volt. Később az egyre jobban szerveződőcsoportok, kialakuló kezdetleges társadalmak befogták és megszelídítették az állatokat. Ezzel egykönnyebben elérhető, biztos táplálékforrást teremtettek. Az élelmezésben, az emberi populációellátásában a vadászat szerepe csökkent. Anyagilag megerősödött és polarizálódott társadalmakbana vadászat már jellemzően sport és szórakozás volt. (E tekintetben kivételt képeznek mind a mainapig a prémvadászok.) A biztosabb teríték és a zavartalan vadászat érdekében bizonyos vadfajokatkerítéssel körülzárt vadaskertekben tartották. De tartottak vadon élő állatokat más céllal isfogságban. Így várak körüli árkokban ragadozókat a vár védelme érdekében, vagygyönyörködtetésre, bemutatásra nagyobb parkokban. Ezeket a létesítményeket állatkerteknek,vadaskerteknek vagy általánosabban fogalmazva zárttéri vadtartásnak (tenyésztésnek) nevezzük.Zárttéri vadtartásról (tenyésztésről) akkor beszélünk tehát, ha nem azért fogjuk be az állatokat, hogymegszelídítsük, hanem hogy eredeti vad formájukban tartsuk őket. A kertek döntő többségének acélja elsősorban a vadászat volt. E kertekről viszonylag kevés feljegyzés maradt fenn. Ennekellenére más utalásokból joggal feltételezhetjük, hogy az asszír királyoknak voltak márvadaskertjeik, ahol a vendégek szórakoztatására oroszlánt, tigrist, antilopot és más állatokat istartottak.A perzsák és a rómaiak zárttéri állattartásáról már írásos emlékek tanúskodnak. Európánkívül Kínában és Észak-Amerikában is voltak vadaskertek vagy állatkertek. Az idők soránmindenütt szaporodtak a vadaskertek. Igazi hazája Anglia, ahol a XVI. században számuk 700lehetett.A magyarországi vadaskertek kezdetei bizonytalanok. „Vadkert” és”Vadaskert” helynevekalapján feltételezhető, hogy a XI. században már lehetett valamilyen zárttéri vadtartás. Az elsőbiztos feljegyzés Csöre Pál szerint egy 1238-ban kelt oklevélben olvasható a Zsédenypusztaivadaskertekről. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyok kertjeiről több forrásból értesülhetünk.A kertekben legtöbbször hazai őshonos állatokat tartottak, és vadászatokat szerveztek. Akertek gyakran szigetek voltak (Nyulak-szigete a mai Margit-sziget, Csepel-sziget) vagy az állatokmegtartása érdekében a kerteket mély árkok határolták. A XV. században fácán és dámszarvas isvolt már a kertekben. Feltehetően e században hozták be Magyarországra a dámot, eleinte csakkertbe, de később a megtelepítés szándékával.A budai vár közelében lévő kert a feljegyzések szerint kb. 5000 ha volt, magas kőfallalkörülvéve. (1930-ban feltárt falrészlet szélessége 60 cm, amiből arra következtethetünk, hogy a falvalóban magas lehetett).A török hódoltsági területeken a kertek többsége elpusztult, tönkrement, állatait leölték.Az 1700-as évektől egyre több nagybirtokon, tehát nem csak királyi birtokon létesült kert.Vaddisznót vadászatra tartottak a kertekben. A felduzzasztott vadlétszámmal kapcsolatosannyilvánvalóan már megjelent a vadkár problémája is. Erre utal, hogy II. József rendelete szerintvaddisznót csak kitörés ellen jól védett kertben szabad tartani. A kerten kívül bárki jogosult mindenidőben lelőni vagy más módon elpusztítani. Ha ebben a vadász megakadályozza, teljes kártérítéstkell fizetnie.3

A XIX. században a vadak telepítése érdekében is létesítenek szoktató, telepítő kerteket. Azország több területére ily módon telepítették a gímszarvast is. Ebben a században hozták be amuflont.“A vadaskert kultusz Magyarországon az 1880-1920-as évek között érte el a csúcspontját. A235 vadaskert felsorolása talán megközelíti az ez időben létezettek tényleges számát. Ehhezszámíthatjuk még a 97 fácánost “ (Csöre 1997)A két világháború között a megmaradt vadaskertek még működtek, de 1945. utánmegszűntek.1970-ben kezdődött a vaddisznó tenyésztése vadaskertekben. 1979-ben már öt helyen voltvaddisznóskert: Gyarmatpuszta, Isaszeg, Timár, Devecser, Vérteshalma. Később vegyes kertek islétesülnek, de 1987-re kidolgozott technológia csak a vaddisznó tartására volt. Ezzel párhuzamosanfejlődnek a befogók, befogási módszerek. 1982-ben már üzemelt a Kiskartali dámoskert is. Ebbenaz évben indult az első magyarországi gímszarvasfarm beruházása Kiskunfélegyházán, a GödöllőiAgrártudományi Egyetem Vadbiológiai Kutató Állomása (GATE VKÁ) a - Szent István EgyetemVadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék jogelődje - szakmai irányításával. Az FVMVadgazdálkodási Főosztálya 1998-ban már 68 kertet tartott nyilván, kb. 38200 ha összterülettel. Anyilvántartás szerint 26 kertben csak vaddisznó, 30 kertben vegyes állomány és 12 kertben szarvasvolt. Ez utóbbi 12 kert némelyikében a gím vagy dámszarvas mellett előfordult muflon, devaddisznó nem. Néhány vegyes állományú kertben is voltak muflon csapatok.Hazánkban - feltehetően a mezőgazdasági művelés változásának következtében – 1960. ótafolyamatosan emelkedik a nagyvad létszáma, míg az apróvad csökkenő tendenciát mutat. Anagyvad létszámának emelkedése és az egyes fajok előretörése az élettér függvényében változó, deszinte mindenütt egyértelmű. Bizonyítható, hogy a mezőgazdasági össztermés mennyiségnövekedésével a vadon élő állatfajok össz élő tömege emelkedett. A jelenség természetesen nemkizárólag a mezőgazdasági módszerek eredménye, hanem a vadgazdálkodásé is. A nagyvad okoztakár konfliktust teremtett a vadgazdálkodás és a kárt elszenvedő mezőgazdaság, illetveerdőgazdálkodás között. A becsült adatok szerint negyven év alatt a gím állomány hatszorosára, avaddisznó állomány tizenegyszeresre emelkedett. Nyilvánvaló, hogy a szabad területeken anagyvad létszámát csökkenteni kell, viszont fent kellene tartani egy jelentős vadászati lehetőséget.Erre nagyon jó megoldás a vadaskert. A zárttéri tartás másik lehetősége a farm, ahol vadhústermelés a mezőgazdasági termelésből kieső területek hasznosításának nagyon jó módja lehet.Nemzetközi viszonylatban feltételezhetően Új-Zéland a legnagyobb vadtartó. A gímszarvastenyésztéséről van szó, melyben aprólékos, mindenre kiterjedő, kidolgozott technológiávalrendelkeznek, és nagyszámú állatot tartanak együtt hústermelés céljából.Oktalanság lenne mindezeket figyelmen kívül hagyni, hiszen a vadgazdálkodásjövedelmezőségét alapvetően növelő tényezőkről van szó. Ezért célunk a zárttéri vadtartásüzemeltetésének, technológiájának ismertetése, valamint elfogadtatása és népszerűsítése aszakemberek és érdeklődők körében.4

1.2. A zárttéri vadtartás céljaA zárttéri vadtartás három formában valósul meg: vadaskert, vadaspark és vadasfarm. Azelső két forma a vadgazdálkodás körébe tartozik, a harmadik tulajdonképpen árutermelő, gazdaságitevékenység.A zárttéri vadtartásnak minden esetben van egy vagy több elsődleges célja, és lehet emelletta gazdaságosságot javító másodlagos célja. A pillanatnyi gazdasági helyzet, a piaci viszonyok vagycéltámogatások döntik el, hogy a lehetséges célok közül melyek elsődlegesek, illetve másodlagosakaz adott helyzetben. Ezért a konkrét eset ismerete nélkül csak felsorolhatjuk, hogy a zárttérivadtartásnak milyen céljai, motivációi lehetnek:vadászatvadhústermelésaz erdő másodlagos hasznosítása, az erdőgazdaság plusz bevételetenyészállat értékesítésbarkás agancs értékesítéskutatásbemutatászigóta és sperma értékesítésgénbakmezőgazdasági vagy erdészeti szempontból nem gazdaságos földterület hasznosítása.erdő- és mezőgazdasági melléktermék vagy hulladék hasznosításaA vadaskertek klasszikus formájában, a vadászathoz kapcsolódó vadhús értékesítés azerdészeti tevékenység természetes kiegészítése és bevétele. Ez mindenképpen elsődleges cél azárttéri vadtartásban. A többi lehetőség nem adódik magától és gazdaságilag meg kell alapozni.5

2. MAGYAROSZÁGON ZÁRTTÉREN TARTOTT VADFAJOKISMERTETÉSE.2.1. Gímszarvas (Cervus elaphus hippelaphus).ElterjedéseAlfajai a világ minden táján előfordulnak. Magyarországon a közép-európai gímszarvas él.A legjobb populációk Zala-, Somogy-, Baranya megyében találhatók.ElnevezéseA hímet bikának, a nőstényt tehénnek, a nem borjadzottat ünőnek, a szaporulatot borjúnaknevezzük.KüllemeA kifejlett állat marmagassága 150 cm-t is elérheti. A testtömeg teheneknél 70-120 kg, abikáknál 140-250 kg. Az állat magassága és testtömege az élőhely függvényében változik. Testétnyáron vörösesbarna (rőtvad, Rotwild, red deer) télen szürkés színű szőrzet borítja. Az újszülöttborjak vöröses szőrzetét fehér pöttyök díszítik.A bikák agancsot viselnek, ami védekezésre, a rangsor kiharcolására, megerősítésre,jelzésre szolgál.ÉrzékszerveiLátása, hallása, szaglása kiváló.AgancsfejlődésA bikaborjú a születését követő évre fejleszti az első agancsot a csapot, melynek nincsagancskoszorúja. Második agancson megjelenik az agancskoszorú (rózsa), de lehet még csakegyágú (nyársas, spíszer) vagy kinő már a szemág és a középág, esetleg koronaág. A harmadikagancs már lehet nyolcas. Későbbiekben a jégág és a korona is kifejlődik. Az idősebb bikákfebruárban, a fiatalabbak később elvetik az agancsukat és az újat kb. 120 nap alatt rakják fel.ÉletmódjaTélen az azonos neműek egy-egy csoportban különváltan élnek. A teheneket a vezértehénvezeti, a bikacsapatot egy középkorú bika.Az ünők 17-18 hónapos korban válnak ivaréretté, ami azt jelenti, hogy születésüket követőévben már vemhesülnek.Tavasszal a bikák rejtetten élve fejlesztik agancsukat. A tehenek szétválnak az ellés miatt(V-VI. hó). 225-240 napos vemhességet követő ellés után a tehenek ismét kis csapatokat alkotnak.Szoptatási idő 6-8 hónap.6

A szarvasbőgés a szaporodási időszak ( IX-X. hó) alatt egy bika 9-15 tehénből álló háremettart, melyeket képes befedezni és igyekszik megvédeni a többi bikától. A kialakult dominanciaellenére a szaporodásban az alacsonyabb rangú bikák is részt vesznek.Bőgés után ismét kialakulnak a bika és tehén csapatok.ViselkedéseNapi ciklikusságot mutat. Egymást követik a testápolás, dagonyázás, mozgás, legelés éspihenő periódusok (szunyókálás, kérődzés, alvás), természetesen emellett az egyedek közti szociáliskapcsolattartás viselkedés formái is megjelennek. Az emberektől fél, meglehetősen nagyvédőtávolságot tart. Ellenben kertben, vagy különösen farmon, ha hozzászokott az emberhez,bizonyos helyzetekben támad, agresszív. A bikák közötti rangsorban az agancsnak meghatározószerepe van, ezért agancsos és agancstalanított bikákat nem szabad együtt tartani. Bőgési időben abikák (különösen szűk) zárt térben a tehenekkel szemben is sokkal agresszívabbak mint aszabadterületen.TáplálkozásÁtmeneti táplálkozású kérődző, a viszonylag magas rosttartalmú táplálékot jól hasznosítja.ÉlőhelyeAz erdő dús cserjeszintű állományaiban, megfelelő vízellátás esetén jó populációktalálhatók. Az erdőből gyakran kimennek a mezőgazdasági területekre táplálkozni. Ezt kihasználvafontos takarmányozási tényező a vadföld.Vadászati módjaiLes, barkácsolás, cserkelés, bőgéskor, terelés csak tarvadra.Élő szarvas kormeghatározása:• Viselkedés: fiatal szarvas játékos, nem ugrik azonnal. Vezértehenek, öreg borjas tehenekóvatosak. Az öreg bikák még fajtársukat is kerülik.• Csapatvezetés: a tehén és vegyes csapatok vezetője többnyire öreg borjas tehén. Abikacsapat vezetője 4-6 éves bika.• Borjadzási idő: az öreg tehenek május elején, a fiatalok júniusban.• Testalkat, fejlettség: a fiatalok vékonyak, karcsúak, szögletes, nagyfejűek, a nyakvékony, a test is szögletes. Az öreg szarvas hasa lelóg, nyaka vastag, fejét a gerincvonalmagasságában hordja, háta süppedt.• Az agancs általános képe: a fiatal bika agancsa oldalnézetben egy téglalapba helyezhetőés a szárak felső harmadában erősebb. Az öreg bikák agancsa oldalnézetbenháromszögbe helyezhető, az erő alul van.• Pecsét: az öreg bikánál homorú, a középkorúnál egyenes, a fiatalnál domború. A fiatalbikák agancselvetési síkjának szöge tompaszög, az öregeké hegyesszög.• Vedlés ideje: az öregek korábban (IV-V. és X-XI. hó), a fiatalok későbben vedlenek. Eztaz időjárás befolyásolja.7

• A bőgés módja: az öreg bika korábban ritkán és rövidebben, a középkorú gyakrabban éshosszabban bőg.0133Fogazata: = 3431332.2. Dámszarvas (Dama dama).ElterjedéseŐshazája a Földközi - tenger környéke. Az utolsó jégkorszak után visszaszorult Ázsiába. Arómaiak hozták újra be a Földközi tenger vidékére.Hazánkban először 1200-as években említik. A hazai populáció java Gyulaj, Guth, Gyula -Sarkad térségében, Pusztavacs környékén, Somogy megyében és a Felső- Tisza vidékén található.1971-től nagyarányú telepítés következtében az ország minden tájára betelepítették.ElnevezéseHímje a dámbika, a nőstény a tehén, szaporulata a borjú. Az egyéves kort meghaladottbikaborjú a csapos, harmadik évre villás, következő évben kanalas, végül lapátos lesz. A nőivarúborjú az ünőborjú, az első ellésig ünő, majd tehén.KüllemeA gímszarvasnál lényegesen kisebb állat. Marmagassága az 1 métert ritkán haladja meg.Testtömege tehén esetében 35-50 a bika 50-90 kg. A dám szőrtakarójának jellemző színe arozsdavörös, mely ventrálisan egyre világosabb, a hasaalján majdnem fehér színű. A háton és a testoldalán krémszínű kerek foltok pettyezik az állat bundáját. A gerincvonal felett a nyaktól kiindulósötét hátcsík a farokig húzódik és ventrálisan fordulva a tükröt szegélyezi. A szokásos szín melletttalálkozunk fekete és fehér színváltozattal is.A bikák agancsot viselnek. Az agancs alakja jellemző a többi szarvasfélétől eltérő. Akifejlett agancsot a szaknyelv lapátnak nevezi.ÉrzékszerveiA látása, emberfelismerő képessége kiváló, jó a szaglása és a hallása is.Agancsfejlődése6 hónapos korban megjelenik az agancstő. 9 hónapos korban megindul a barka alatt azagancs fejlődése, szeptemberre letisztítja a csapot, amelynek nincs rózsája. Ezt kétéves korábanelveti és felrakja a második agancsot ezen már van szemág és középág, valamint lapos villáskorona (ágas). A harmadik agancsú bika kanalas. Ezután már lapátot nevel. 10-12 éves korábankulminál. A bika a lapátját (IV-V. hó) elveti, majd rejtetten, jó élőhelyen fejleszti új agancsát. Abarkát szeptemberben tisztítja le.8

ÉletmódjaA dám inkább nappali vad. A tehenek 225-230 napos vemhesség után, V-VI. hónapbanellenek, és 5 hónapig szoptatnak. A borjak 2 hónapig - p1. tejfog kibújásáig - csak szopnak; 3hónapos kortól esznek; 17 hónapos korra válnak ivaréretté. A teljes kifejlettséget a tehén három abika hat éves korban éri el. (Előfordul, hogy az ünők már 5 hónapos korukban ivarérettek ésvemhesülnek.) Július-augusztusban kialakulnak a bika és tarvad csapatok. Barcogáskor (X-XI. hó) abikák a barcogó helyeken teknőket kaparnak maguknak (lek-képzés) ebbe fekszenek, vizelnek stb.Itt keresik fel a tehenek. Télen a tehenek borjaikkal, és a középkorú bikacsapatok elkülönülnek.Élőhely, és takarmány igényeA ligeterdős, nagy legelőfelületű löszös területeket kedveli. Tápláléka füvekből és fás szárúnövényekből áll. A talajtakaró növényekből többet fogyaszt, megeszik minden gyümölcsöt.ViselkedéseCsapatban mozog, meglehetősen nyugtalan. Vadaskertben a többi fajt idegesíti. Természeteskörnyezetében kerüli az embert. Minden helyzetben inkább menekül, gyakorlatilag sosem támad.Ha összeszorul egy csapat, a csapos bikák nagyon veszélyesek a társaikra. Befogáskor a kábítottbikákat társaik támadják, a Rompunnal bódított tehenet sem hagyják elaludni.Vadászati módjaCserkelés, les, barkácsolás.Fogazata: 00333133= 322.3. Vaddisznó (Sus scrofa)ElterjedéseNagyfokú alkalmazkodóképessége révén Európában, Ázsiában, Afrikában nagy területeketnépesített be. Hazánkban, túlszaporodása miatt mindenütt előfordul.ElnevezéseA kifejlett anyát kocának, a hímet kannak, a szaporulatot malacnak, 8 hónapos kora utánsüldőnek nevezzük.KüllemeMarmagassága 80-100 cm között, de a nagyobb kanok esetében az egy métert ismeghaladhatja. Testtömege, kondíciója az élőhelytől függően 100-200 kg. Olykor ennél nagyobbkanok is előfordulnak. A csanaki vaddisznóskertben 1988-ban 240 kg-os kan esett.Rendszerint évente egyszer vedlik tavasszal. A süldők hamarabb, a kocák csak a szoptatásbefejezése után. Az új, még rövid serteszőrök vége világosabb, ezért a nyári szőrzete ezüstös barnavagy szürke. Az állat ilyenkor karcsúbbnak látszik. Később a teljesen kinőtt fedőszőrök közé9

gyapjúszőrök nőnek, s ez adja a téli tömött bundát A téli szőrzete fekete (Schwarzwild),. Fedőszőre,sertéje (sertevad) a háti részen hosszabb, amely trófeának számit.A kan hatalmas szemfogait agyarnak nevezzük, az alsók hosszabbak, mint a felsők.Állandóan koptatják egymást. Az állat korára jellemző a fenési sík hosszúsága. A koca szemfogátkampónak nevezik, amely lényegesen kisebb, mint kané. Végleges fogazata 2 éves korára alakul ki.ÉrzékszerveiLátása gyenge, hallása, szaglása kiváló.ÉletmódjaEredeti élőhelye a vizes, náddal fedett mocsaras terület. Rendkívül jóalkalmazkodóképessége révén mindenütt előfordul. Ma sok helyen az erdők lakója, de itt is avizesebb területeket kedveli. Kondában élő éjszakai állat. Feltehető, hogy az éjszakai aktivitását azállandó zavarás és vadászat váltotta ki. Vadaskertben könnyen átállítható nappali állattá, ami sokelőnyt jelent az állomány kezelése és szemmel tartása szempontjából. A kondában rangsor alakulki. A kondát egy malacos koca vezeti. A fiatal kanok kétéves korukig maradhatnak a kondával. Azidős kanok magányosan élnek. Táplálékszerzés céljából nagy területeket járnak be. Szeretdagonyázni. Párzása a búgás, novemberre, decemberre esik, ilyenkor a kanok gyakran vívnakharcot a kocákért. A kocák ritkán kétszer is ellenek. A vemhességi idő 110-120 nap. Általában 5-7malacot ellik. Születés után a malacok hamar szopnak. A kocának 5 ritkán 6 pár csecsbimbója van.Amelyik csecsbimbót az ellés után 12 órán belül nem szopják a malacok, az elapad. A malacok elsőnap csecset választanak, és végig azt szopják. Előfordul (különösen vaddisznóskertben), hogy kétkoca közös vacokban van, ilyenkor megszűnik a csecshűség, a kocák egymás malacait is szoptatják.A koca 4 hónapig szoptatja a malacait.Az ivarérettséget rendszerint a kocák a második évben, a kanok a harmadik évben érik el.Mégis a kocák mintegy harmadánál előfordul a 10-12 hónapos süldők búgása és vemhesülése. Arraviszont nincs megfigyelés, hogy fiatal kanok párzottak volna.TáplálkozásaMindenevő állat lévén táplálkozási módja változatos. Táplálékának döntő többsége növényieredetű. Szívesen legeli a preferált növények föld feletti részét és kitúrja a gyökereket gumókat,elvetett magot. A tölgymakk vetés kitúrásával és a tölgy csemeték tövének elrágásával okoz nagykárt az erdőgazdaságnak. A kalászosokat tejes és viaszos érésben egyaránt kedveli éppúgy mint akukoricát. A mezőgazdaságban táplálékszerzés közben taposásával több kárt okoz mint a növényekelfogyasztásával.Az állati eredetű táplálék étrendjének kisebb, de igen fontos részét képezi. Gilisztát, rovart,hernyót és álcát, mindenféle fehérje forrást megeszik. Feldúlja a földön a madárfészkeket,elfogyasztja a nyúlfiakat. Fogyasztja az elhullott állatok tetemeit, saját fajtársait is.ViselkedéseTermészetes környezetében az embert kerüli, de sebzetten, vagy megszorított helyzetbenbátran és hatásosan támad. Rendkívül gyorsan mozog és fordul, az áthatolhatatlannak látszósűrűben is könnyedén közlekedik. Már a malacok is kiválóan úsznak és követik anyjukat a hidegvízben is.10

Vadászati módjaTársas vadászattal hajtásban,tereléssel. Szóróra csalják és lesről lövik, más esetbenbarkácsolással követik.Fogazata: 3143 = 44314311

3. ZÁRTTÉRI NAGYVADTARTÁS TERVEZÉSE3.1. A tervezés és a terület kijelölésének általános szempontjaiLétesítéskor a kertet és technológiát együtt kell tervezni. A tervezés fontosabb lépései:1. állatfaj és hasznosítási mód (vadászat, hústermelés, tenyészállat előállítás) kiválasztása;2. technológia meghatározása; Első kérdés, amire válaszolni kell, hogy extenzív vagy intenzívmódszert választunk. A technológia kiválasztása vaddisznó esetében a legfontosabb, mert a többifaj esetében nincs olyan nagy különbség az egyes lehetőségek között. A vaddisznónál sarkalatoskérdés a létszám utánpótlása, azaz saját szaporításból, vásárolt vagy befogott állományból töltjükfel a kertet évente.3. terület(ek) kiválasztása térképen, helyszíni bejárása, felmérése (alkalmas-e a választott faj ill.technológia számára); Ekkor van az utolsó lehetőség nagyobb anyagi veszteség nélkül változtatniaz eredeti elképzelésen. Legkésőbb ebben a fázisban kell beszerezni a kötelező engedélyeket.Az FVM miniszter, a környezetvédelem és a vadászati hatóság az engedélyekben kikötésekettehet, amit a tervezés során figyelembe kell venni. Előfordulhat, hogy nem valósítható meg azelképzelés és szerencsés, ha már ekkor kiderül.4. terület részletes felmérése: domborzat, erdősültség, erdő összetétele, hidrológiai adatok, itatóvíz,tervezhető vadföld, klimatikus tényezők, meteorológiai adatok, ipari környezetszennyezés,járványveszély és utak szempontjából kiderül mennyire közelíti meg az ideális elképzelést aterület; milyen hiányosságokat lehet pótolni, és miben kell kompromisszumot kötni.5. kiviteli tervek elkészítése - amennyire indokolt - az üzemeltető bevonásával. A tervezés mérnökifeladatát legtöbbször nem vállalhatja a későbbi üzemeltető. Ezért a tervezés alatt a rendszereskapcsolat elengedhetetlen.6. építés; technológia elkészítése. Technológiában: első betelepítés, takarmányozás, szaporítás,hasznosítás, preventív kezelések, jármű és személyforgalom, kerítés ellenőrzés és javítás,munkaerő és szállító kapacitás, balesetvédelem részletes kidolgozása.7. gazdaságossági számítások.Mindennek végig vitele és átgondolása előfeltétele a megvalósítás elkezdésének. Az egészfolyamat során alkalmazkodni kell a hatályos jogszabályokhoz.A vadállománnyal kapcsolatos valamennyi fontosabb szabályt a „Vad védelméről, avadgazdálkodásról, valamint a vadászatról” szóló 1996. évi LV. törvény tartalmazza.Vadaskert (22.§ 1) a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, muflon valamint vaddisznótartása, tenyésztése, vadászata céljából arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel elzárt része.Vadaspark (24.§ 1) a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási céljából arra alkalmasvadászati rendeltetésű kerítéssel elzárt része.Szükséges engedélyek:1. Vadaskert vagy -park bekerítésére a föld tulajdonosának, használójának előzeteshozzájárulása (22.§ 3)12

2. A megszerzett hozzájárulás után a földművelésügyi miniszter határozatban ad engedélyt abekerítéshez.(22.§ 3)3. Vadászterületen a föld használójának előzetes hozzájárulása a vadvédelmi, vadgazdálkodásivadászatilétesítmény elkészítéséhez (31.§ 2).4. Védett természeti területen a létesítményekhez a természetvédelmi hatóság engedélye isszükséges. (31.§ 2)5. Mesterséges vadtenyésztési tevékenységhez, zárttéri tartáshoz, vadászterületre kiengedéshez avadászati hatóság engedélye (32.§ 1)6. Vadászterületre kihelyezés előtt állategészségügyi igazolás (33.§ 1), ami tulajdonképpenállategészségügyi engedély is a telepítéshez.3.2. A zárttéri vadtartás ökonómiájaA megvalósulás időbeli tervezése fontos, mert anyagi vonzata van. Pl.: engedélyek,hozzájárulások beszerzése, felmérések, tervezés, ajánlatok kérése lehetséges kivitelezőktől,pályázatok, hitelek megszerzése 1-2 évet is igénybe vehet, míg a kivitelezés 8 hónap alattelkészülhet. A cél a létesítmény mielőbbi üzemelése. Ezért már az építés ideje alatt el kell kezdeni ajövőbeni állomány összeállítását, biztosítani a takarmányt, felkészíteni a dolgozókat, beszerezni agépeket és eszközöket.Pénzügyi konstrukció összeállítása meghatározó feladat. Az első lépésben meg kellállapítani mennyi a létesítés teljes nettó bekerülési költsége. A költség fedezete saját forrásból(meglévő pénz + hitel), visszatérítendő támogatásból (pályázat), vissza nem térítendő támogatásból(pályázat) teremthető elő. Ezután mennyi idő után hoz hasznot a kert, azaz mikortól, milyenütemben tud visszafizetni. Ebből számítható a teljes törlesztési idő, az így felhalmozódott kamatok,tehát kialakul a bruttó bekerülési költség.A korábban létesített vadaskertek tapasztalatai alapján arra lehet számítani, hogy abetelepítéstől számítva 4-6 év alatt megtérül a beruházás. Ha a fenti szempontok alapján végzettszámítások ennél rosszabb eredményt adnak, felül kell vizsgálni a létesítés gondolatát. Az eddigMagyarországon működő szarvasfarmok esetében már nem ilyen egyértelmű a tapasztalat. Agazdaságosan működő új-zélandi szarvasfarmok hústermelésre létesültek. A lehetséges piacokatmegszerezték, ezért a magyarok értékesítési gondokkal küzdenek. A magyar farmoknak jelenlegelsősorban élőállat eladásból származik a bevételük. Napjainkban (2005.) egy farm létesítésepénzügyi szempontból nagy körültekintést igényel.3.3. Beruházások elkészítésének elvi alapkérdéseiNyilvánvalóan a tervezéssel kezdődik a folyamat aminek első része a piackutatás és azelőzetes gazdaságossági számítások. E kettő után kell dönteni arról, hogy érdemes-e folytatni atevékenységet. Amennyiben pozitívnak látszik a becslés, akkor kell részleteiben folytatni a munkát.A tervezésnek és a szükséges engedélyek beszerzésének nagyjából egy időben kellelkezdődnie. Meg kell határozni a beruházáshoz tartozó költségeket, azaz milyen (pl.: általános ésközvetett) költségekkel terheljük a beruházást. Ugyanez vonatkozik a későbbi üzemeltetésre is!13

A megvalósulási ütemezés mindenképpen tartalmazza az építéssel párhuzamos betelepítésvagy a beüzemelés időpontjára biztosított állomány pénzügyi fedezetét.Maga az építés a korábbi időkben jellemzően saját kivitelezésben valósult meg. A klasszikuskerítések felállítása nem okozott gondot. Manapság a saját kivitelezés nagyon megfontolandó. Az újkerítés típusok építése gyakorlatot igényel, s ezért az értékesítők felállítással együtt adják el. Jobbrájuk bízni a feladatot, mint megtanulni és sokkal kisebb hatékonysággal dolgozni.3.4. A beruházások gazdaságossági elemzéseEl kell készíteni a működés (számítógépes) matematikai modelljét. Ezzel lehetmegvizsgálni, hogy a tervezett időre megtérül-e a beruházás. Lehet, hogy egy technológiai vagyhasznosítási módosítással gazdaságossá tehető az, ami először negatívnak látszik.A vadaskertek és farmok devizatermelő aránya sokkal jobb, mint az iparé. Atevékenységnek nincs import szükséglete vagy nagyon csekély, és a hozzáadott magyar munkaértéke magas.Ez gazdasági jellegében hasonlít a halászathoz, méhészethez és a nyúl és prémesállattenyésztéshez. Abban is hasonlít a négy ágazat, hogy érthetetlen módon sokkal alacsonyabb azállami támogatottsága, mint egyéb mezőgazdasági tevékenységeknek és különösen az iparnak.Mindezek megfontolása után szabad csak elkezdeni egy vadaskert létesítését. A vadaskertekbiztosan megtérülő, hasznos beruházások, ha jó technológiát és pénzügyi feltételeket választunk.Más a megítélése a többi zárttéri tartásnak. Egy természeténél fogva ráfizetéses bemutatóparkot csak az tarthat fenn, akinek hosszú időre biztos anyagi háttere van. Vadasfarm indítása soktőkét igényel és ha biztatóak az üzleti pozíciók, akkor is csak középtávon térül meg.14

4. ZÁRTTÉRI NAGYVADTARTÁS MEGVALÓSÍTÁSAZárttéri nagyvadtartás létesítését indokolhatja a mezőgazdasági vagy erdészeti szempontbólgazdaságosan nem hasznosítható földterület hasznosítása. Ez nem feltétlenül rossz földet jelent,mert szarvasfarm esetén olyan területnek kell lennie, amelyik jó legelőt ad, hiszen a farmon tartottállatok takarmányának bázisa a legelő. Megvalósulhat a zárttéri nagyvadtartás egy gazdaságosanműködő erdőben is. A jól választott terület másodlagos hasznosításával az erdészet gazdaságilagmegerősödik, mert viszonylag csekély ráfordítással jelentős bevételhez jut. Ezt igazolja a gyakorlatis, mert a vadaskertek nagyobb részét erdőgazdaságok üzemeltetik. Örvendetes változásnak kelltekinteni, viszont azt, hogy az erdőgazdaságtól független kertek, farmok létesülnek.A zárttéri vadtartásnak tárgyi és személyi feltételei vannak, melyeket a megvalósítás soránkell biztosítani. A tárgyi feltételek egyik része a terület adottsága. Már a tervezéstől kezdvealapvető kérdés, hogy e feltételek szerint megfelel-e a terület az elképzelt létesítménynek.Nyilvánvalóan pozitív erre a kérdésre a válasz, ha a folyamat a megvalósítás küszöbére került.Pusztán még annyi a feladat, hogy aminek csak a lehetősége van meg, azt meg kell valósítani.Például víz van, csak kutat kell fúrni, vagy utak, nyiladékok ugyan nincsenek megfelelő számban,de megvan az engedély az erdő kellő feltárására, stb. A tárgyi feltételek másik része az a minimum,amit a megvalósítás során kell biztosítani ahhoz, hogy üzemeltethető legyen a vadaskert vagyvadasfarm. Ebben a fejezetben ezeket a kérdéseket kell megvizsgálni.4.1. Szarvaskert, szarvasfarmA többcélú zárttéri szarvastenyésztést mindenütt ajánlatos megvalósítani, ahol a tárgyi ésszemélyi feltételek biztosíthatók. A zárttéri tartás kialakításánál a feltételek megvizsgálását ismegelőzi az első lépés a cél(ok) meghatározása. A mai gazdasági és piaci körülmények közöttfontossági sorrendben a reális célkitűzések a következők:vadaskertbenvadászat ésvadhús értékesítéstenyészállat értékesítésbemutatásvadasfarmontenyészállat értékesítésvadhústermeléserdő- és mezőgazdasági hulladék hasznosítása ?!barkás agancs értékesítés4.1.1. Tárgyi feltételekami a zárttéri vadtartás megvalósításához szükséges minimum.Megfelelő területEz kert esetében általában középkorú, beállt erdőt jelent. Fontos, hogy viszonylag kevéslegyen a szálerdő. Szerencsés az elegyes erdő, amikor a fő fafaj mellett más fajok is előfordulnak.Ne legyen nagyon zárt a lombkorona, hogy a lágyszárúakon kívül legyen cserjeszint is. Nagyon jó,ha kisebb tisztások bontják meg az erdőt, mert akkor sok a szegély és változatosabb anövénytakaró. A mai erdőművelési gyakorlat nem kedvez a vadaknak, a vadgazdálkodásnak.15

Jellemző a tarvágások után telepített monokultúra. Súlyosbítja a helyzetet, hogy - különösen azalföldi területeken - soros ültetvényeket telepítenek a korábbi erdő helyén és a sorokat évente egykétalkalommal tárcsázzák. Így az aljnövényzetet beforgatják, a vadnak nincs tápláléka ésemelkedik a vadkár. Az ilyen kezelésű területre nem szabad vadaskertet tervezni. Nagyon jó területviszont valamennyi nagyvad számára a művelésből kivont, felhagyott gyümölcsös. Dámok részérenagyobb legelőterületeket lehet a kerten belülre keríteni, mint a gímeknek.A farm sokkal kisebb területén jó legelő legyen fenntartható, és 10 %-nyi fával fedett területbiztosítson védelmet az időjárás szélsőségeivel szemben.VadföldA tervezett kertben legalább 10 % felületen legyen művelhető tisztás, vagy ki lehessenalakítani ekkora felületen vadföld művelésre alkalmas területet. Feltétel még, hogy a vadföld ne egytagban legyen, hanem mozaikosan a kert több pontján.DomborzatCsak annyiban befolyásolja a terület kiválasztását, hogy szűk völgyek és nagyon meredekhegyoldalak ne legyenek a kertben. Kedvező, ha vannak déli, dél-nyugati lejtők, ahol pihenni,melegedni tudnak rossz idő után az állatok.A farm csak enyhe domborzati változatosságot visel el. A farm területe szinte bármelypontjáról áttekinthető legyen.Út(hálózat)A megközelítő út szilárd burkolatú, de legalábbis járható legyen minden időjárási viszonymellett. A kertben az erdő legyen utakkal kellően feltárt, vagy feltárható.Ivóvíz, dagonyázási lehetőségKellő mennyiségű és minőségű víz elengedhetetlen. Ha nincs természetes vízforrás, akkorlegelőször azt kell tisztázni, hogyan látható el a terület vízzel. Dámoknak elegendő csak az ivóvíz,de a gímeknek dagonyázás miatt nagyobb mennyiséget kell biztosítani.A természetes vízforrás, kerten átfolyó patak esetén általában semmi további tennivalónincsen, ha a vízhozam állandó és elegendő. Amennyiben pótolni kell a vizet, vagy egyáltalán nincsfelszíni víz, akkor meg kell keresni a pótlás legjobb módját. Az esetek döntő többségében ásottvagy fúrt kút a megoldás. (Vezetékes vízre nem szokás alapozni egy vadaskertet.) A vízkiemeléséhez nagyon jól bevált a szélkerék, ha elegendő a szeles napok száma. Egyébkéntvillanyáramra kell alapozni.Elegendő hely a széthúzható etetéshezNagyon fontos tárgyi feltétel a megfelelő számú és nagyságú etetőhely kialakításánaklehetősége. Az etetőket tisztásokra, erdőszélekre kell telepíteni. Szórók, lőcsillagok kialakításáhoztöbb-kevesebb fát ki kell vágni. Ezzel szemben az erdészeti munkaterven felül nem szívesenengednek meg fákat kivágni, ezért a szükséges fakivágások engedélye nagyon fontos tárgyi feltételea vadaskert létesítésének.16

A tervezés, építés során megvalósított további tárgyi feltételek:vadaskertbenvadasfarmon (1. ábra)legalább 10 % vadföld és vadlegelőlegalább 10% fával borított terület,zsigerelő terület, teríték helye,legelő felújításra pihentetett terület,amennyiben a technológia meg-befogó, mérlegelő, kezelő épület,kívánja: befogók, tenyészkerttovábbá mindkettőben a szükséges: szállító eszközök, lesek, kerítések és kapuk, takarmánymennyiségi és minőségi biztosítása, tárolási lehetősége.A megvalósítás során arra kell törekedni, hogy egy folyamatban megépüljön az egészlétesítmény. A kertek esetében nem is probléma, de a farmok általában nem épülnek egyszerre. Ezttermészetesen előre tudja a beruházó és ezért a terv is csak részben készül el. Nagyon hibásgyakorlat. A tervet az egész létesítményre el kell készíteni a legaprólékosabban, és utána azt meglehet tenni, hogy kijelöljük az azonnal és a későbbi ütemekben épülő részeket. A farmon az elsőütemben meg kell épülni a befogónak, a karanténnak és egy vagy kettő kertnek. Továbbá ki kelljelölni a többi kert és a terelő folyosó körvonalát és a folyosóból annyit megépíteni, amennyiösszeköttetést teremt a megépült részek között. A farm elhelyezése ritkán olyan szerencsés, hogymeglegyen a szükséges legelő és az erdő is. Általában utólag kell fásítani és védő, valamint takarófasorokat ültetni. Ezért kell kimérni a teljes területet, hogy az első ütem építésével együtt a fáktelepítése is elkezdhető legyen.A következő nagyon fontos kérdés a vadföld. Mint korábban volt szó róla, a lehetősége azelsődleges tárgyi feltételek közé tartozik. Most a megvalósítás során haladéktalanul ki kell alakítaniés a szükséges munkákat elvégezni, hogy mire záródik a kerítés és emelkedik az állatlétszám atakarmányozás része lehessen. A vadföldre annál nagyobb szükség van, minél kevesebb azaljnövényzet, a szegély, a cserjeszint.A zsigerelő területet és a teríték helyét a kerítésen kívülre kell tenni. Ez mindállategészségügyi, mind munkaszervezési szempontból hasznos. Esztétikai és munkaszervezésiszempontból egyaránt szerencsés, ha a két területet is elválasztjuk egymástól.4.1.2. Személyi feltételekÁllattenyésztésben és vadgazdálkodásban járatos, legalább középfokú képzettséggel éstöbbéves gyakorlattal rendelkező vezető irányítsa a farmot vagy kertet. Mellette egy szakmunkás ésa terület (állatállomány) nagyságának megfelelő számú betanított segédmunkás. Szükség esetén amunkacsúcsokhoz legyen elegendő idénymunkás.17

1. ábra: Szarvasfarm elvi rajza.4.2. Vaddisznó vadaskert, vadasfarmA vaddisznós zárttéri tartásának céljai, tárgyi és személyi feltételei nagyrészt hasonlóak, derészben eltérőek, mint a kérődzőknél. Lényeges eltérés, hogy vaddisznó vadasfarm elméletileglehetséges, de pillanatnyilag ilyen Magyarországon nem működik.Az elsődleges célkitűzések:vadaskert vadasfarm (?)vadászat és kapcsolódóvadhús értékesítéstenyészállat értékesítésbemutatásgénbankkutatás4.2.1. Tárgyi feltételekLényegében megegyeznek a szarvasoknál felsoroltakkal, azzal a kiegészítéssel, hogy a vízmég jobban kell a vaddisznós kertben.A vaddisznós kertben a vadföldnek is nagyobb jelentősége van, mint a szarvaskertekben.Ennek az egyik legfontosabb oka, hogy a vaddisznót nagyobb sűrűségben tartjuk, mint aszarvasokat, másrészt a vaddisznó a területet jobban „kiéli”. Az így keletkezett hiány pótlására18

alkalmas a vadföld. A vadföld egy részét túróföldnek kell kialakítani, azaz már a megvalósítássorán csicsókával bevetni, hogy mire bekerülnek az állatok már szaporodó, önmagát megújítóültetvény legyen. Ezt később nehéz elérni. Ha sikeres a telepítés 5-6 évig jó túróföld.A technológiától függ, hogy egységes, vagy megosztott a vadászkert, és vannak-e kiegészítőkisebb kertek vagy tenyészkert (2. ábra). Amint az ábrán is látszik karantén mindenképpenszükséges, már csak azért is, mert az építés idején itt gyűlik a későbbi állomány. A karantén neveszerinti szerepét csak ritkán tölti be, viszont a technológiába jól illeszthető szerepet kap az üzemeléssorán. A karanténban mindenképpen ajánlott a betonozott etetőtér. Ennek elsősorban higiéniaiszempontból van jelentősége, mert jól tisztítható és fertőtleníthető. A másik fontos szempont, hogya viszonylag kis területen olykor sok állatot tartunk. Ha földről vagy vályúból etetünk, a területethamar feltúrják, összetapossák az állatok és az etetést át kell(ene) helyezni, de a kis terület miattnincs sok lehetőség. Ugyanezen elvek alapján a tenyészkertben is indokolt a betonozott etetőtereklétesítése.2. ábra: Vadaskert elvi rajza.A tervezés, építés során megvalósított további tárgyi feltételek:Etetők, szórók, itatók, dagonya, takarmányos-, cserkelő- és egyéb út, vadföld, magaslesek,beépített és mobil befogók valamint átfogók, lőállások, lőcsillagok, kapuk, átjárók, teríték helye,zsigerelőhely, bél és hullarészek elhelyezése, hulladék elhelyezése, vendégvadászok pihenő- ésétkezőhelyeBármelyik állatfaj számára készült létesítményről legyen szó, a technológiával együtt kelltervezni, tehát annak megfelelően helyezik el a berendezéseket. Mint a 3. ábra is mutatja, még atakarmányos kocsi útvonalát is tudni kell már a megvalósítás idején, hiszen az etetőket arra azútvonalra „fűzzük fel”.A 3. ábra a berendezések féleségeit mutatja, de a számukat nem. Nyilvánvalóan az etetetőkés az itatók száma egy kertben a terület nagyságától és az állatlétszámtól függ. Az elvi elrendezésviszont lényeges, hogy valamennyi fontos helyszín (itató, etető, szóró, vadföld stb.) közelébenlegyen magasles, a teríték és a zsigerelő kívül van, a takarmányos kocsi útvonala folyamatos és afőbejáraton kívül még van közlekedési lehetőség a kerítésen át.19

3. ábra: Vadászkert és berendezései (elvi rajz).20

5. A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS ÉPÍTMÉNYEI, BERENDEZÉSEI5.1. KerítésekA zárttéri nagyvadtartás létesítésekor a kerítés a műtárgyak közül a legfontosabb és talán alegköltségesebb is. Alkotóelemei a fonat (vagy háló), feszítőhuzal, oszlop, talpfa, felső fa éskötődrót. A fonatot az oszlop anyagától függően U-szöggel vagy kötődróttal rögzítjük azoszlopokhoz. A kerítés típusának kiválasztása nagyon fontos dolog, mert ára a beruházásmeghatározó tétele, másrészt pedig az állatfajnak és a tartási módnak megfelelően más - máslehetőség áll rendelkezésünkre.Fonat (háló)Az elkészítés technikája szerint lehet fonott vagy ponthegesztett, így a szálak vezetéseszerint rombusz vagy négyzetháló mintázatot ad. A klasszikus fonott kerítések rombuszmintázatúak és az anyagukból eredően némi rugalmassággal rendelkeznek. A modernebbnekszámító kerítések „szövetében” a szálakat vízszintesen és függőlegesen vezetik. Ebben az esetbennincsen fonás, ami helyben tartaná a szálakat, tehát valamilyen módon rögzíteni kell az állandólukbőséget. A rögzítés egyik lehetősége a csomózás, a másik a ponthegesztés. A csomózásnál akülönböző cégek eltérő megoldásokat választanak. Az elvi eltérés a csomózásban, hogy azanyagában (a vízszintes szálakban) rugalmas kerítésnél (4. ábra) a vízszintes és a függőleges szálatis rögzíteni kell, míg ha a vízszintes szálak feszesek, elegendő csak a függőlegesek rögzítése. Ezminden esetben külön kapocsdróttal, gépi csomózással történik. A másik lehetőség a ponthegesztés.Olcsóbb technológia és ugyanolyan megbízható mint a csomózás, amennyiben jól csinálják.4. ábra: Új-zélandi típusú kerítés.A szarvas farmokon bevált típus, melyet feszesre húznak, de rugalmas a vízszintes szálakbahajlított megtörések miatt. A kerítésnek futó állat nem sérül.A kerítésben a függőleges és vízszintes szálvezetés lehetőséget ad a változó sűrűségre. Anagyobb lukbőség takarékosabb, de a kicsi állatok átjuthatnak rajta. Ezért választották azt amegoldást, hogy alul közelebb vannak a vízszintes szálak, és felfelé ritkulnak. Jónak látszik az afonott kerítés, mely korróziómentes nagyszilárdságú acélszálakból áll. A függőleges szálakegymástól való távolsága 15 cm. A vízszintes sorok magassága alulról felfelé egyre nagyobb:alulról 1.-4. sor 8 cm, 5. sor 10 cm, 6.-7. sor 12 cm, 8. sor 15 cm, 9. sor 20 cm (18 ábra).21

A kerítés anyaga nagyon sokáig a megfelelő erősségű fonathoz 3,6-4,2 mm vastag vasdrótvagy horganyzott vasdrót. Később Dunaújvárosban elkezdtek gyártani 5 mm átmérőjű szálvasakbólhegesztett merev kerítésmezőt. Végül megjelent az import drótháló. A háló anyaga lényegesenvékonyabb, nagy szakító szilárdságú horganyzott acéldrót vagy nem rozsdásodó ötvözet.FeszítőhuzalMint neve is mutatja a kerítés feszességét biztosítja. Általában a fonat alján, közepén éstetején húzzák ki. A klasszikus kerítésekhez használják. A felső szál tartja a kerítés súlyát, az alsó afeszességét, ezért erre a két szálra magát a kihajlított kerítés drótot akasszák. A középső szálhozkötődróttal erősítik a fonatot.OszlopokA kerítésmezőt illetve a dróthálót fa oszlopok tartják. Az egyre szaporodó kerítésekkelszerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az oszlopok anyagának legjobb a fa - különösen az akác.Egy időben próbálkoztak vasbeton oszlopokkal, de kiderült, hogy a rideg beton - az oszlopvastagságában - könnyen eltörik. A beöntött acél szálak az eltörött részeket együtt tartják ugyan, dea beton elporlad az érintkező felületeken és azután már a kerítés tartja az oszlopot. Máshol akeskeny nyomsávú vasút felszedett síneit használták fel oszlopnak. A kopott kisvasúti sínekbőlszabott oszlopok felállításához beton tömböket kell önteni, vagy más szilárdítást alkalmazni. Ettőlnehézkes a felállítása. A viszonylag vékony sin - különösen a talajszinten - gyorsan rozsdásodik.Emiatt fordult elő, hogy az acél oszlop előbb kidőlt, mint ahogy a kerítés tönkrement volna. Mostújabban lehet látni rozsdamentes acél oszlopokra feszített kerítést, elsősorban az autópályák mellett,de valószínűleg nem olcsóbb és összességében sem jobb a faoszlopos megoldásnál.Talpfa és felsőfaAnyaga általában megegyezik az oszlopéval. 12-15 cm húrhosszúságú félfa, vagy erősebbszéldeszka. A földre fektetetteket nevezzük talpfának, melyhez a fonat alját rögzítik (feszítőszállalegyütt) U szegekkel, ugyan úgy mint az oszlopokhoz. A talpfát nem szokták sem kérgezni, semelszenesíteni, ezért viszonylag hamar elkorhad és cserélni kell. Ezt küszöböli ki, ha a földre betonoszlopot fektetnek.A felső fa jellemzően a szarvaskertek kerítésének tartozéka. Az oszlopok tetejére rögzítik, afeszítő szálak fölé, a legmagasabb pontra. A kerítés stabilitását növeli és határozottan jelzi az ugranikészülő szarvasnak a kerítés magasságát.KötődrótVékony, (1-2,5 mm) hajlékony huzal a kerítésfonat rögzítésére. Általában anyagábanrozsdamentes.VillanypásztorA kerítések védelme és az állatok távoltartása miatt előfordul, hogy villanypásztorralkiegészítik a kerítést. A állatfajtól és a kert típusától függően sokféle módon szerelhető avillanypásztor. A lehetőségek közül példaként egy konkrét megoldás, hogy nézett ki egy vegyesvadaskertben megépített, teljes védelmet biztosító rendszer. A 240 cm magas kerítésen két oldalrólvillanypásztort feszítettek ki a talajtól 20 és 40 cm magasságban, valamint a kerítés tetején. Akerítés felett húzódó szálat fehér fémszálas szalag is követte. Energiát egy 80 W és egy 56 W22

teljesítményű napelemből kapott a rendszer, mely a 11.2 km hosszra elegendő volt. A védelmetbiztosító minimális feszültség 2600V, de a két napelem erős napsütésben 5500-6000V feszültségetis biztosított az akkumulátorok töltése mellett. E rendszer tervezői azt vették figyelembe, hogy avaddisznót is távol kell tartani a kerítéstől és a szarvast is elriasztani az átugrástól. A villanypásztora nagyvadak esetében akkor hatásos, ha legalább 20 cm távolságban van a kerítéstől.5.2. Hogyan viselkednek az egyes fajok a kerítéssel szemben?A gímszarvas az útját álló kerítésnek nekiront, le akarja dönteni, vagy átugorja. Szabadterületen élő gím csapat szokásos útvonalát elzáró kerítésnél tapasztalható, hogy ha nem tudja acsapat viszonylag kis kitérővel kikerülni a kerítést, akkor nekimegy. Felnőtt állat, sokszor a vezértehén, lendületből nekiszalad a kerítésnek és az utolsó méteren a fejét oldalra fordítva a nyakatövével és a „vállával” ütközik az akadálynak. Az ütközés olyan erejű, hogy nem egyszer az állatnyakcsigolyája eltörik és az állat elpusztul. A csapatból több állat is követi az elsőt. Ugyanezt aviselkedést tapasztalhatjuk szabad területről befogott gímeknél, amikor a viszonylag kis területűkaranténba zárjuk. (Autópályák, vagy más létesítmények védelmét szolgáló kerítéseknél találtaknagyon gyakran elhullott állatokat. Ennek elkerülésére kell ma már egy ilyen terepakadály létesítéseelőtt megfigyelni az állatok vonulási útvonalát és vadátjáró létesítésével elkerülni a tragikusösszeütközéseket.) A mi szempontunkból viszont azt kell a tapasztalatokból leszűrni, hogy agímkert kerítése megfelelően erős és magas legyen. A nekirohanás okozta sérülés elkerülésére azegyik lehetőség, hogy a szabad területről befogott állatot először zárt épületben, majd addig mígmeg nem szokja a kerítést, olyan szűk helyen kell tartani, hogy ne vehessen kellő lendületet. Amásik megoldás a rugalmas kerítés. A farmok számára kidolgozott modern kerítések két tartóoszlopközötti mezőben mintegy méternyi mélységben rugalmasan utána engednek a nyomásnak. Ennyielegendő a sérülés elkerüléséhez. (Az oszlopok közötti rugalmasság kellő biztonságot jelent, mertaz oszlopnak nem rohannak az állatok, csak a szabad kerítés mezőnek.) Az átugrással kapcsolatosanmegállapíthatjuk, hogy 240 - 250 cm-es kerítés magasság általában elegendő. Ha mégis megkísérliegy-egy állat (rendszerint fiatal bika) az átugrást fennakadhat és akkor súlyos sérüléseketszenvedhet. Ennek elkerülésére szegeztek a kerítés fölé felső félfákat, azaz hosszában kettéfűrészeltoszlopokat. Ezek hangsúlyosabban mutatták a magasságot és az volt a tapasztalat, hogy ilyenesetben a gímek nem is kísérelték meg az átugrást. Ennek egy további változata, amikor a kert felékb. fél méterrel beljebb teszik a felső félfát.A dámszarvas nem ugrik magasat és nem támadja a kerítést, mint a gím. 180 cm magasságelegendő és a kerítés anyagának nem kell erősnek lennie.A vaddisznó ha csak teheti át akar jutni a kerítésen. Jellemzően alul feszegeti a dróthálót,vagy alátúr és a kiásott árkon keresztül menekül. Magasat nem ugrik, 150 cm-es kerítés márelegendő magas, de meg kell jegyezni, hogy ha sarokba szorul ennél magasabb akadályon is átküzdimagát. Mindezeket figyelembe véve a vaddisznós kert kerítése erős fonat legyen és alul valamilyenmódon biztosítani kell alátúrás, illetve felemelés ellen. Ennek legjobb megoldása a kerítéslesüllyesztése. Elegendő 30 cm mélyre beásni. A lesüllyesztés azzal az előnnyel is jár, hogy kóborkutyák vagy rókák sem kaparnak be a kerítés alatt. További lehetőség az alsó talpfa, a szögesdrót, avillanypásztor és a kerítés háló visszahajtása.Alsó talpfát a talajra fektetik. Hosszában kettévágott félfákat rögzítenek a tartóoszlopokhoz,és a kerítés fonat alsó szélét a félfa fűrészelt lapjára szögezik. A talpfa megakadályozza a kerítésfelemelését. Az alátúrás ellen nem véd.23

A szögesdrótot a talajtól számított 20 cm magas sávon belül, két - három sorban akerítésfonathoz erősítik. A legalsó szögesdrót szál vagy a talajszinten, vagy legfeljebb 5 cm-esmagasságban húzódik. A turkáló állatot megszúrja a drót és ez a tapasztalat távol tartja a kerítéstől.Villanypásztort egy vagy két sorban kb. 15 - 30 centiméteres magasságban és mintegy 20cm-es távolságban rögzítik a kerítéshez. A drótszálat tartó vasaknak a környezettől elütő színűnekés meglehetősen erősnek kell lenni. Ez a felszerelés minden állatot távol tart a kerítéstől, de afelnövő zöld növények nagyon hamar elérik és hatástalanítják a villanypásztort. Nagyon gyakrankell kaszálni a területet, vagy gyomirtót kell alkalmazni, ami viszont erősen kifogásolható ebben atermészetes környezetben. A probléma megoldására 50-60 cm magasra emelt és a kerítéstől 60-100cm-re eltávolított villanypásztor drót hatásos a nagyobb süldőkkel és a felnőtt állatokkal szemben ésgyőzhető a növényzet kaszálása is. A malacok akadálytalanul elmennek a villanypásztor alatt, denem tesznek nagyobb kárt a kerítésben, és ha ki is túrnának visszatérnek a kondához..A kerítés háló visszahajtása viszonylag új megoldás. A vízszintes és függőleges szálirányúkerítés hálók elterjedése után kezdték alkalmazni. A megoldás nagyon egyszerű, a kerítés tervezettmagasságánál lényegesen szélesebb hálót húznak ki az eredetileg tervezett magasságban és afeleslegben maradt alját a kert felé a földre terítik. A visszahajlítás szélessége minimum 50 cm, dejobb ha szélesebb. Az állat rálép a hálóra és így saját súlyával akadályozza magát a kerítés aljánakfelemelésében, illetve az alátúrásban.5.3. A kerítések építéseA kerítések építésekor néhány alapszabályt figyelembe kell venni. A legfontosabb, milyenállatnak készül a kerítés. Ez határozza meg, hogy milyen magas és milyen erős legyen, valamintalul vagy felül kell jobban védeni. Különbség van a kertet határoló külső, és a belső elválasztókerítés között is. A külső kerítés adott esetben magasabb és erősebb a belső elválasztó kerítésnél. Abelső kerítésekre általában villanypásztort sem szoktak tenni. A vegyesvadas kertek kerítésétvalamennyi ott tartott faj szempontjából meg kell vizsgálni.A kerítés magassága gímszarvasok esetében minimum 240 cm, de külső kerítésnél 270 cm abiztosan visszatartó magasság.. Dámos kertnél 180 cm és vaddisznós kertben elegendő a 150 cmmagasság is.A kerítés építése a nyomvonal kijelölésével kezdődik. A térképen megrajzolt vonalmennyire követhető pontosan, csak a bejárás során derül ki. A nagyjából sík, egyenletes területenáltalában nem kell eltérni az eredeti elképzeléstől. Dombvidéken, változatos terepviszonyoknál márszükség van a helyszíni módosításokra.A felszíni alakulatok követése a kerítés anyagától és típusától is függ. E tekintetben aklasszikus fonott kerítés a leginkább alakítható típus. A felszín markánsabb hajlásait is tudjakövetni. Az 5 milliméteres pálcákból hegesztett dunaújvárosi kerítésmező teljesen merev, amélyedést egymásra fedéssel, a domborulatot felső szétnyílással tudja csak követni. A négyzethálósfeszített kerítések a feszítés mértékétől függően alkalmazkodók. A kerítés ilyen tulajdonságaitmérlegelve, adott esetben ki kell kerülni a kisebb terepakadályokat. A legnagyobb gondot akerítésvonalat keresztező árkok, patakok, vízmosások jelentik. Ha csak lehet az ilyenterepalakulatokat is ki kell kerülni, ha nem túl nagy a vonal hosszának növekedése. Néhányszázméternyi plusz megéri, hogy az üzemelés évei során nem kell minden eső után kerítést javítaniés a hordalékot eltávolítani. (Az üzemeltetés szempontjából nagyon hasznos a patak, mert friss vizethoz a területre, az időleges vízlevezetők pedig a terület elöntését akadályozzák meg.) Akerítésvonalon áthaladó árkot, patakot valamilyen módon zárni kell, de nem a kerítés anyagával. Az24

alkalmazott háló túl sűrű erre a funkcióra. Természetesen minden egyes esetet helyileg kellmegoldani, de néhány bevált szokást érdemes megfontolni. Az árok mindkét partjához közel legyenoszlop. A kerítés alsó vonalát talpfával meg kell erősíteni. Az árok mélységétől függően 5-10 vagy15 mm vastag acél pálcákat kell leverni az árok medrébe, és a pálcák felső végét a talpfához kellrögzíteni (5. ábra). Az elzárás lényege, hogy ne legyen rács!! Ha adott esetben valami indokolja,lehet csak vízszintes rudazatot is alkalmazni, de rács ne legyen. Mély és széles árok esetén szükséglehet átkötésre, de csak egy métert jóval meghaladó mélység esetén.A kerítés építése az oszlopok felállításából és a fonat felhúzásából áll. A folyamatot egyfaoszlopok felhasználásával készült kerítés megépítésén lehet legjobban nyomon követni.Az építés az oszlopok előkészítésével kezdődik. Az oszlopokat legalább 60 cm mélyen kellbeásni. A földbe kerülő részt valamiképpen védeni a korhadástól. Egyik lehetőség a forrókátránnyal bevonás, a másik az elszenesítés. Mindkét eljárást általában az építés helyszínén végzik.A kérgezetlen, méretre szabott oszlopokat vagy teljes hosszában (ez a jobb) vagy csak a kezeléshosszában le kell kérgezni. A kátrányozáshoz nagy üstben felforrósított kátrányba mártják azoszlopok alsó - vastagabb - végét olyan magasságig, hogy a kezelt szakasz legalább 10 centiméterrekiálljon a földből. Az elszenesítést is hasonlóképpen a föld feletti részen is meg kell csinálni. Abevált módszer szerint a lehúzott kéregből raknak tüzet és azon melegítik a kátrányt, vagyszenesítik az oszlopokat.Az oszlopok hossza a kerítés magassága plusz a földbe ásott rész. A földbe ásott rész atalajtól és a kerítés magasságától függően változik. Hozzávetőleg 60-120 cm, a meghatározásátgyakorlott szakemberre kell bízni. Az oszlopok vastagsága a legkisebb átmérőnél is 12 cm.Az oszlopokat kézi vagy gépi fúróval készített lukakba állítják és a visszatöltött talajt erősenledöngölik.A tartóoszlopok szilárdságát kitámasztásokkal kell biztosítani. Ehhez elegendő a kerítésoszlopnál kisebb átmérőjű fa is. Kitámasztásokat (merevítéseket) alkalmazni kell a kerítésvonaltörésekor, kapuk tartóoszlopai mellett és ha a felszín emelkedik vagy süllyed. Az egyenesen futókerítés vonalban 10 oszloponként kell egy-egy kitámasztás. A kitámasztások a kerítésvonal síkjábanvannak általában. Ettől eltér a nagykapuk tartóoszlopainak kitámasztása, mert itt az előbbi mellettmég egy vagy két - a kerítésvonalra merőleges ferde támasz is kell.5. ábra: Árok vagy patak lezárása.A talaj felszíne miatt szükség lehet még extra kitámasztásra, ha a sziklás vagy köves terepennem lehet az oszlopot elég mélyen leásni (6. ábra). Ilyenkor a kerítés vonalra 45-60 fokos szögben akülső oldalon kb. 1 méter magasságban két ferde támaszt kell az oszlophoz ácsolni és az alsó25

végüket, amennyire lehet a földbe süllyeszteni. A támaszokat a talaj fölött is az oszlophoz kellkötni, majd a támaszok és az oszlop közötti területet nagy kövekkel, szikla darabokkal kellkitölteni.6. ábra: Kővel rögzített oszlop.A vaddisznós kert leásott kerítésének építése annyiban tér el az eddig leírtaktól, hogy akerítés vonalban először ki kell ásni a 30 cm mély árkot. Ezt, ha lehetőség van rá árokásó géppelkell csinálni, s elegendő egy fogás szélességű árok. A kiásott árok középvonalában kell fúrni azoszloplyukakat. A lyuk mélységét ebben az esetben is a felszíntől számítjuk, tehát a lyuk mélységenem az árok aljától, hanem a talaj felszínétől 60 cm (7. ábra).7. ábra: Leásott kerítésA hagyományos vadaskert kerítések esetében az oszlopok távolsága 3 méter. A modernebbmegoldásoknál 6 méter vagy még annál is nagyobb az oszlopköz, amit a gyártó határoz meg ajánlásformájában.A beállított oszlopokra húzzák fel a kerítés hálót, a kert felöl nézve mindig a belső oldalra.26

A klasszikus fonatok esetében alsó, középső és felső feszítőszálat kell először kihúzni. Afeszítőszál 5 mm-es horganyzott drót. A fonatot a felső feszítőszálra saját anyagával kellfelakasztani, majd az alsó szálhoz beakasztással rögzíteni és végül a középső szálhoz kötöződróttal„hozzávarrni”. Az építés során az oszlopokhoz érve megfeszítik a kerítést és U szeggel legalábbminden második szemet az oszlophoz rögzítik. Törésvonalban, fordulóban vagy kapuoszlopnálminden szemet rögzíteni kell. Szarvaskertek esetében, de különösen vegyes kerteknél azoszlopközökbe méterenként 120-150 cm magas 10 cm húrhosszúságú félfát kell leverni és a fonatotehhez is rögzíteni. Ezután a kibújás elleni védelemmel fejeződik be a az építés, azaz a süllyesztettkerítés árkát visszatemetik, a villanypásztort vagy a szögesdrótot felerősítik illetve a talpfát azoszlopokhoz szegezik.Talpfás megoldásnál a kerítés háló rögzítésének két lehetősége van. Gyakrabban azt amegoldást választják, hogy az alsó feszítőszálat szegezik 15-20 centiméterenként a talpfához. A 10-12 cm húrhosszúságú félfa fűrészelt lapja néz a kert felé, hogy a turkáló disznó rászorítsa a fonatota félfára és ne lenyomja róla. A másik megoldásnál nincs alsó feszítőszál, hanem minden kerítésszemet a félfához szögeznek. Ennek hátránya, hogy a félfa a kerítés élettartalmánál hamarabbelkorhad és akkor a háló könnyebben bontható mint az alsó feszítőszálnál. A négyzethálós kerítésesetében értelemszerűen nincsen feszítőszál, tehát itt minden esetben a kerítést rögzítik a talpfához.Az utóbbi időben a négyzethálós kerítések építését ritkán valósítják meg sajátkivitelezésben. Ha mégis, akkor ajánlatos betartani a gyártó utasításait, mind az építés mind afeszítés tekintetében. Az építés közben a munka minőségét folyamatosan kell ellenőrizni és a leírttechnológiával egyeztetni.A kerítés magasságát olcsóbban növelhetjük, ha a háló felett 2-3 sorban feszítőszálat húzunkki. Ez minden kerítés esetében ismert és szokásos megoldás, azzal az eltéréssel, hogy a zárttérivadtartás esetében a felső szálak sosem lehetnek szögesdrótból.A kerítést tavon, széles állóvízen nem ajánlatos keresztül vezetni. Kisebb patak, árok vagyidőleges vízfolyás a fentebb leírt megoldással áthidalható. Ehhez kiegészítésként annyit érdemesmegtenni, hogy a vízfolyás iránya szerint, az árok elzárása előtti szakaszon a kitakarításhozlehetőséget biztosító öblöt alakítunk ki.Végül azt még meg kell említeni, hogy a 10x10 cm-es klasszikus vadaskert kerítésfonatmászható, azon gyalogos ember bárhol átjuthat. Karámokban, farmokon ez előnyt is jelent, mert atámadó állat elöl sokszor jó menekülési lehetőséget biztosít. Erre a négyzethálós kerítések általábanalkalmatlanok.5.4. Kapuk, átjárók5.4.1. TeherbejárókA nagykapuk a teherforgalom és az állatok terelése számára nyitott átjárási lehetőségekamelyek megszakítják a folyamatos kerítést. A nagykapuk a terület főbejáratán kívül általában mégszükség szerint 2-3 lehetőséget biztosítanak a közlekedésre. Ezeken felül a megosztott kertekben ésa farmokon az egyes területek közötti belső forgalom számára is kellenek nagykapuk. Akkorelőrelátó a tervezés, ha minden belső kertnek van kapuja valamennyi szomszédos területre.27

Texasi kapu (8. ábra)Texasi kapu előnye, hogy mindig „zárva” van az állatok előtt, de hátránya, hogy az emberszámára nyitott. Lényege, hogy a kertből kifelé haladva a kerítés előtt legalább 7 méterhosszúságban az út felülete nem zárt, hanem kb. 10 cm széles keresztirányú résekkel szabdalt. Eztegy műtárgy (a texasi kapu) beépítésével lehet elérni, ahol a haladási irányra merőlegesenelhelyezett acél csövek, vagy kisvasúti sínek alkotják a réselt útfelületet. Az állatok a lábukbizonytalan alátámasztása miatt nem mernek átmenni ezen a felületen. A texasi kapu szélessége jó,ha megegyezik az útfelülettel, de 3,5-4 méternél ne legyen keskenyebb. Úgy kell elhelyezni, hogy akerítés vonalától induljon és a kertbe nyúljon. A kerítésnek szorosan követni kell a texasi kaputteljes hosszában mindkét oldalon. A texasi kapu felülete vízszintes legyen és emelkedjen ki az útsíkjából a szokásos lassítók magasságáig. A legalább 7 méteres hosszúság azért javasolt, hogy azállatok ne is gondoljanak az átugrására. A szélesség meghatározásánál pedig azt kell figyelembevenni, hogy ha nem teljes útszélességű a kapu, a terjedelmes rakományú erdészeti teherautók a rávagyleforduláskor kényelmesen elférjenek.8. ábra: Texasi kapuA texasi kapu lényegében egy fél méter mély beton teknő felett kiépített átjáró, melynekjárófelülete csövekből vagy kisvasúti sínekből van. A teknőre azért van szükség, mert egyrészt arések alatti mélység riasztja az állatokat, másrészt télen a hó nem marad fenn, nem tömi el a réseket.A teknő teherbíró vasbetonból készül, melynek a hosszanti vasalt szélei tartják a járófelületet adócsöveket. A csövek külső átmérője 8-10 cm, nincsenek lerögzítve, de a tartóvasra hegesztett tuskókbiztosítják a szükséges rést. A teknő hosszanti falából állnak ki a kerítés oszlopok. Így a gyalogosokis csak a texasi kapun keresztül juthatnak a kertbe. A teknő feneke egyik sarok felé lejt, amelyből28

legalább 150 mm átmérőjű cső vezeti ki a vizet. A kapu szélességétől függően a felületet adócsöveknek még egy vagy két hosszanti alátámasztás kell. Az alátámasztás keskeny legyen, nehogy afennakadó levél sár stb. miatt a rések megteljenek. A teherbírást a várható legnagyobb (minimum10 tonna) terhelésre kell méretezni. A csöveket a tartóvashoz hegesztett szögvassal biztosítani kell aleemelés ellen. A texasi kaput ki kell emelni az út síkjából, hogy kénytelen legyen minden járműcsökkenteni a sebességet. Erre nem csupán a kapu megvédése miatt van szükség, hanem azért is,mert a vasfelületen - különösen nedves időben - nagyon csúszik az autógumi, tehát a kényszerítettlassú haladás biztonságot jelent. A járófelületet csövek helyett kisvasúti sínekből is készíthetjük. Asíneket a talpuk mindkét oldalon a tartóvashoz erősen hozzá kell hegeszteni.Kétszárnyú kapu (9. ábra)A vadaskertek kapui jellemzően teherforgalom számára készülnek. A kert nagyságátólfüggően több bejáratot is kell biztosítani. A kertet legtöbbször egy már beállt, nem fiatal erdőbetelepítik, ahol az erdészeti utakon a szokásos közlekedési irányok kialakultak. Ezekfigyelembevételével kell a kapuk helyét és számát meghatározni.9. ábra: Kétszárnyú kapuA kerítés az út szélénél megszakad és egy kétszárnyú kapu zárja az út teljes szélességét, amiáltalában 4-6 m. A hagyományos építési módnál lekérgezett oszlopokból ácsolt keretre feszítetthálóból készül a kapu, legalább egy ferde átkötéssel. A biztonságos üzemelés érdekében nagyongyakran semmiféle záró szerkezetet nem tesznek a kapura, hanem csak lánccal és lakattal zárják. Havalamilyen zárást akarunk tenni, akkor az legfeljebb egyszerű, de nagyméretű retesz, vagy azellenoldali kaput közrefogó ráhajtható kar legyen. A kinyitott kapuszárnyak szabad végeihezütközőt és alátámasztást ajánlatos tenni, így biztonságosan rögzíthető kinyitott állapotban és erősszél, vagy megdőlt tartóoszlop esetében sem csukódik a közlekedő járműre. Ideális lenne egyközépső alátámasztás is, de a személykocsik védelme miatt nem szokás letenni az út közepére egyveszélyesen kiálló tuskót. Jó megoldás viszont, ha a két kaputartó oszlop között lefektetett gerenda29

fölött záródnak a kapuszárnyak. Ennek kettős előnye van: egyrészt alátámasztást ad a bezártkapunak, másrészt megakadályozza, hogy kutya vagy más állat a kapu alatt átjusson. Mindeztermészetesen kevésbé gond, ha szilárd burkolatú út vezet át a kapun.A kertekbe jellemzően földutak vezetnek, de akkor is megoldható a probléma, ha a kapuelőtt és után mintegy 10-10 méternyi szilárd burkolat készül. A lehetőségektől függően készülhetgerenda, nagyméretű durván faragott kő, vagy bármilyen ezeknél finomabb burkolat. A burkolatmellett szól az is, hogy a közlekedőknek a kaput nyitni és áthaladás után zárni kell. Ez sokkalinkább elvárható akkor, ha nem kell bokáig érő sárba kiszállni, különösen a becsukáshoz, amikormindkét kapuszárnyért külön el kell menni!Egyszárnyú nagykapu (10. ábra)Gyakran előfordul, hogy építési, vagy üzemelési megfontolásból egyszárnyú nagykaputépítenek. Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy a 6 méteres kapuszárny tömege (súlya) és„húzása” nem kétszerese, hanem lényegesen nagyobb, mint a kétszárnyú kapu esetében. A terheléskiszámításánál - a gyakorlati tapasztalatból kiindulva - nem csupán a kapuval kell számolni, hanemplusz egy felnőtt férfi súlyával is, mert minél nagyobb a kapuszárny, annál gyakrabban fordul elő,hogy nyitáskor vagy csukáskor a dolgozó a kapura felállva ellöki magát és „utazik” s nem gyalogol.A 6 méteres kapuszárnynál nem mindig elegendő egy ferde átkötés, hanem a másik átlóban ismerevítésnek, vagy drót feszítésnek kell lennie. Növeli a szilárdságot, ha a kerítés hálót feszesrehúzzák és erősen rögzítik a kerethez. Az ilyen nagy kapuszárny esetében ha csak lehet a kaputartóoszlopot három irányba ki kell támasztani. A két támasztási irány elengedhetetlen.10. ábra: Egyszárnyú nagykapuÜzemelési szempontból (elsősorban farmokon) a terelő folyosókra nyíló kapuk esetébennagyon hasznos a folyosó szélességével azonos méretű egyszárnyú kapu.Ebben az esetben a kinyitott kapu egyben tereli is az állatokat a kívánt irányba. A kétirányúterelési lehetőséghez a kapuszárnyak mindkét oldalára forgáspontot kell tenni, ami egyben a zárszerepét is betölti (28/b. ábra). A farmok szokásos elrendezésénél az egyes kertek központifolyosóra nyíló kapuit egymással szembe kell tervezni és mindig az elválasztó kerítés mellé.30

Kerékfertőtlenítő (11. ábra)Egy szarvasfarmon nagy értéket tartunk, koncentráltan nagy állatsűrűségben. A forgalmatmindenképpen korlátozni kell és az állatokat minden lehetséges eszközzel megvédeni egy esetlegesfertőzéstől. Ezért ajánlatos az intenzív állattenyésztési telepekhez hasonlóan a bejárathozfertőtlenítő teknőt építeni a kétszárnyú kapu nyílásába. A kapu farm felöli oldalán sekély, betonbólkészült teknőt kell kialakítani. Szélessége megegyezik a kitárt kapu szélességével, hosszúsága olyanlegyen, hogy a legnagyobb méretű traktorkerék is több mint egyszer átforduljon benne. Mélységebiztosítsa, hogy feltöltés esetén az áthaladó teherautó kerék gumiköpenye, magasságának feléigmerüljön a folyadékba. A fertőtlenítő teknőt az út síkjába kell süllyeszteni. A haladási irányramerőleges szélét nem, vagy legfeljebb 3-4 cm-re szabad kiemelni a személykocsi forgalom miatt. Ahaladási iránnyal párhuzamos széleket ki kell emelni, melyek adott esetben a befelé nyitottkapuszárnyak alátámasztásául is szolgálhatnak.11. ábra: Járművek kerekét fertőtlenítő teknő.5.4.2. SzemélybejárókAhol indokolt a személyforgalom részére bejárást kell biztosítani. Az eddig kialakultgyakorlat szerint Magyarországon a vadaskertekben személybejárónak gyakrabban alkalmaznaklétrás átjárót, a farmokon egyszárnyú kaput. Ez bizonyára összefügg a kerítés típusával is, mert azújabb kerítéseken több a személybejáró - elsősorban a kapu - mint a régieken.Egyszárnyú kapuA faoszlopos kerítés egyszárnyú kapuja lényegében (szerkesztési elvében) a nagy kapulekicsinyített mása. Annyiban különbözik a kétszárnyú kaputól, hogy a kapuszárny vízszintesmérete kb. 1 méter. Ez a szárny sokkal stabilabb mint a 3 méteres kapuszárny, ezért a zárásáhozpontosan illesztett retesz használható. Egy gerenda vagy gömbfa küszöböt mindenképpen ajánlatostenni a kapu alá, a túrások, bekaparások megelőzésére.Minden kapu megbontja a kerítésmezőt, ezért külön megerősítést igényel. Ennekelkerülésére szokásos megoldás, hogy a nagykapuban nyitnak egy kiskaput. Jellemzően fémbőlkészült kapuknál alkalmazott módszer. A hasznosságát tekintve, sokkal gyakrabban kellenetalálkozni ezzel a megoldással.Ez a kiskapu sokkal könnyebb szerkezet, mint az önállóan épített bejáró. A nagykapuforgáspontja mellett épített keretbe illeszkedik, s ügyes szerkesztéssel még növeli is a kapuszilárdságát.31

Szellemes gyalogos bejáró a kerítés mezőben csupán egy könnyű keretben nyíló bebújó. Akerítés feszíthetőségének biztosítása miatt a hatszögletű forma az ideális. A nyílás alsó széle nem aföldön van és felső széle alacsonyabb a kapuknál, ezért az átjutás sem olyan kényelmes (12. ábra).Megvalósításának hátránya, hogy csak a helyszínen, a kerítés felállítása után lehet beszerelni.Meglehetősen pontos munkát igényel. A kifeszített kerítésen kell a kivágás méretezését elkészíteni.A hálót meg kell lazítani és a szerkezet beépítése után ismét megfeszíteni.12. ábra: Bebújó a kerítésbenLétrás átjáróSzokásosabb és egyszerűbb a saját kivitelezésben elkészíthető létrás átjáró. A létrásátjárónak előnye valamennyi kapuval szemben, hogy az ember mindig használhatja de a kertbe zártvadak számára sosem nyitott. Az átjutáshoz nem kell kulcs. Sok ember nem vállalkozik ahasználatára és a kutyás kirándulók nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudnak átkelni rajta, ezértinkább nem mennek be a kertbe ami nagyon jó és nyereség az állatok számára.Két eltérő megoldása van az átjárónak. Az egyik esetben olyan a felépítése, mintha egykétágú létrát tennénk a kerítésen át (13. ábra). A létra egyik szára kívül, a másik a kerten belül van.A létra szárai a földbe leásva, a felső találkozási ponton, a kerítés fölött stabilan összeépítve és egykerítés oszlophoz rögzítve nagyon szilárd építményt adnak. A szárakat egy-egy félfával azoszlophoz kötve és egy kapaszkodó védőkorláttal ellátva biztonságos átkelőt építhetünk. Gyakrantalálkozunk korlát nélküli átjáróval. Ennek előnye, hogy a kapaszkodás érdekében a létrafokot kellmegfogni amivel az ember automatikusan rádől a létrára, így kisebb a veszélye a hanyatt leesésnek.Arra viszont figyelni kell, hogy a kapaszkodót a létra legmagasabb pontján ebben az esetben is megkell építeni részben kényelmi, részben baleset megelőzési célból.32

13. ábra: Kétszárú létrás átjáró.A másik létrás átjáró típus esetében, egy oszlopra a kerítés felett mint egy nagy„A” betű kétszára, két ferde oszlopot rögzítünk. A kerítés külső és belső oldalán a földben rögzített szárak biztostámaszt adnak. A szárakat a kerítésen átdugott vízszintes rudakkal kb. 30 centiméterenkéntösszekötjük és kész a stabil létrás átjáró. Itt is a kerítés oszlopot egy kapaszkodó rúddal meg kelltoldani a kényelem és a biztonság kedvéért (14. ábra).14. ábra: Támasztott létrás átjáró.5.4.3. Kapuk, átjárók az állatok számáraA zárttéri vadtartásban elkerülhetetlen az állatok átcsoportosítása, terelése, különösen afarmokon, vagy a megosztott kertekben. Az előrelátó tervezésben gondolva erre az állatmozgatásra,a teherforgalmat szolgáló kapukon kívül az egyes területek közötti átjárást külön lehetőségekkel isbiztosítani kell. A tervezett technológia szerint az átterelések megoldhatók a terelőfolyosón, vagyaz egyes területek közötti kapun keresztül. Itt a már ismert egy- vagy kétszárnyú nagykapukathasználjuk. A fenti lehetőségeken túlmenően létesíthetünk még vadbebújókat és átfogókat.33

VadbebújókA vadaskertek létesítésének kezdetén általános gyakorlat volt, hogy a kert külső kerítésébe avadak bejutását segítő beugrókat, bebújókat építettek. A bezárt állomány gyarapításánakeredményes módszere volt. Azóta a jogszabályok, tulajdonváltozások és a megváltozottállategészségügyi helyzet ezek üzemeltetését a külső kerítésben nem teszi lehetővé. Belsőbefogásra, állatok áttelepítésére hasznos lehet néhány jól elhelyezett vadbebújó.A vadbebújó és a befogó között az a lényeges különbség, hogy a bebújó állandóan működikés nem kell minden bejutott állat után újból kinyitni, „élesre állítani”.A kerítésmezőben akkora, 10x10-es gerendával keretezett nyílást hagynak, melyen abecsalogatni kívánt legnagyobb állat is kényelmesen befér. Általában vaddisznók számára készítik.A nyílást egy automata szerkezettel zárják, mely csak befelé irányuló közlekedést tesz lehetővé.Nagyon sok változat közül két jellemző típust érdemes megismerni.Az egyik esetben A nyílást közös vízszintes tengelyre felfűzött függőleges lécek zárják,melyek befelé könnyen nyílnak. Így a takarmánnyal csalogatott állat könnyen átjut, de a mögötteleeső lécek a visszajutást megakadályozzák (15. ábra).15. ábra: Léces vadbebújóMásik esetben a keret két oldalára függőleges tengelyre, egymásba csukódó, hajlított csőbőlkészült kapukat szerelnek. A két kapuszárnyat a felső csövekre szerelt rugó húzza össze. Itt az állatbefelé menet széttolja a kapuszárnyakat, melyek mögötte összecsukódnak.ÁtfogókTöbb kertrész találkozási pontjába épített átfogók annyiban különböznek a befogóktól, hogytöbb bejáratuk van, és minden bejárat önműködőre és kézi vezérlésre is állítható. Részletes leírásuka későbbi befogók szakaszban olvasható.34

5.5. EtetőkSzóróútA szóróút különösebb kialakítást nem igényel. A meglévő utak közül kell kiválasztani egyet,vagy egy szakaszt, amelyen a takarmányos kocsi egyébként is elhaladna, s azon a szakaszonfolyamatos haladás mellett a kocsiról le kell szórni a kihelyezésre szánt takarmányt. Annyielvárásunk van a szóróúttal szemben, hogy a felülete mély homok ne legyen és ha magasra megnőtta lágyszárú vegetáció, akkor az első kiszórás előtt le kell taposni, vagy lekaszálni.SzóróA vadászat érdekében kijelölt (kialakított) terület, melyet a vadászati idényben ideiglenesenhasználnak takarmányozásra. Egy hátulról jól megközelíthető magasles előtti területről van szó,mely a szokásos közlekedési utaktól távolabb esik. Nagyobb vadföld vagy tisztás szélén, az erőbeneldugott csendes tisztáson, nyiladékok mentén található.Betonozott etetőtérA legtöbb vaddisznóskertben megtalálható műtárgy. Helyét vízszintes területen kellkijelölni, ahová nagyobb eső után sem zúdul sok víz. Járművel könnyen megközelíthető, 6-8 moldalhosszúságú, négyszögletes, helyszínen öntött, kb. 15 cm vastagságú betonból készült, nagyteherbírású felület legyen. Úgy kell méretezni, hogy a gazdaság legnehezebb gépeit is elbírja, merttakarmány kihordáskor ráhajtanak. Egy-két százalékos lejtéssel egy oldalra biztosítani kell a vízlefolyását. A szélekre nem kell feltétlenül peremet készíteni, de ha készül perem, akkor a találkozása felülettel tompaszöget zárjon. A felület mintegy 4-6 centiméterrel emelkedjen ki az eredetitalajszintből.Gumis etető (16. ábra)A betonozott etetőtérre lánccal rögzítet lefutott, már kiselejtezett autóköpeny, melynekközepét két oldalról lezárták. Az oldalán fekvő köpeny alsó felét befelé domborodó lapos kúp alakúlemez zárja, a tetején zárható ajtó van. A felső záró lapot úgy kell méretezni, hogy körben a gumilefelé hajló harmadáig elérjen. A zárható ajtó a lap közepébe vágott nyílást fedi. A láncokat kétellentétes ponton kell rögzíteni és az etetőtér átlós sarkainál elhelyezett karókhoz kötni. Aköpenyen, a kúp felőli oldalon körben, a futó és az oldalsó felület határán, a gumi nagyságátólfüggően 6-10 db, kb. 5X10 cm nagyságú rést vágtak, amelyeken a betöltött szemes takarmánykifolyhat.35

16. ábra: Gumis etetőVályúA legáltalánosabban használt takarmányozási segédeszköz. Készülhet fából, deszkából,fémből vagy vasbetonból. A vályúval szemben a legfontosabb követelmény, hogy amennyibenlehetséges, a belső oldalán az alja és az oldalfalak közötti átmenet íves legyen. Ez a fából vájt és azöntött vasbeton vályúknál könnyen megvalósítható. A másik két esetben megelégszünk azzal, ha afenék és az oldalfal közötti szög lényegesen nagyobb 90 foknál. Az így kialakított vályúoldalfalainak találkozása sem derékszög. Ehhez ragaszkodni kell, mert különben a vályú nehezentakarítható és a sarkokban, szögletekben a takarmánymaradék bomlani kezd, megromlik. Avályúkat általában nem önállóan, hanem egyéb etető részeként használjuk.Önetető, automata szóróetetőJellemzően a vaddisznók takarmányozására használják a sertéstenyésztésből származóönetetőket. Nagyságuk a kiszolgált csoportnak felel meg. Az önetetőt, a malacetetőbe elhelyezettkivételével, erősen le kell rögzíteni. A nagyobb süldők és a felnőtt állatok nekidőlnek, emelnipróbálják. Éppen ezért a robosztusabb konstrukciókat szabad megvenni. A gyakorlatban arögzítésre legjobban az vált be, amikor hosszú erős cövekekkel az etető tálca négy sarkát a földhözszögezték, vagy lánccal egy erős élő fához kikötötték. A szabadban elhelyezett önetető fedele olyannagy legyen, hogy az etetőtálcán túlnyúljon és szélesebb is legyen az etetőnél.Automata szóróetető olyan helyen használható, ahol villanyáram rendelkezésre áll. Egybeépített automatika segítségével meghatározott időnként szemes takarmány szór szét egyforgótárcsa segítségével vagy más módon.A készüléket általában egy erősebb fára szerelik fel 1 méternél magasabbra. Nagyon jólhasználható, elterjedését az ára és az energia szükséglete akadályozza.36

Malacetető, borjúetetőA fiatal állatok nyugodt, biztonságos táplálkozását szolgáló létesítmények. Tulajdonképpenegy szelektív etetőtér, ahová a testnagyság alapján csak az általunk meghatározott állatcsoportjuthat be, hogy a kis állatoknak ne kelljen a felnőttekkel megküzdeni a táplálékért.Általában fedett tér, ahol földre helyezett vályúból, vagy önetetőből mód van a fiatal állatokkülön takarmányozására. A malacetető kerítése legalább 150 cm magas és az alsó 30-40 cm-essávban olyan széles nyílások vannak, hogy csak a malac férjen be ( 17. ábra).17. ábra: MalacetetőA borjúetetőben az abrakos vályú mellett alacsony szénarács is van. Csak a fiatal borjakatengedi át a borjúrács (18. ábra), amiben a szelektív rés szélessége kb. 18 cm, és a rés magassága 60cm. Később a szélességet minden második léc eltávolításával 33 cm-re szokták szélesíteni és amagasságot 90 cm-re emelni.37

18. ábra: BorjúrácsMeg kell jegyezni, hogy ezzel a szisztémával a borjaknak külön legelőt is biztosíthatunk, hafarmon vagy tenyészkertben a borjakat előbb akarjuk a pihentetett területre engedni mint a felnőttállatokat. A két terület közötti kapuba be kell állítani a borjúrácsot.Tároló-etető (19. ábra)Mint neve is mutatja, nagyobb mennyiségű szemes tárolására alkalmas berendezés. Fedett,nagyméretű, „V” keresztmetszetű hosszúkás tartály. Egy fekvő hasáb, melynek mindkét vége zárt.Az egyik végén nyitható ajtón keresztül lehet feltölteni. Befogadó képessége 3-5 tonna légszárazszemes takarmány.19. ábra: Tároló etető38

A tartály alatt, teljes hosszában egy vagy gyakrabban két oldalra szolgáló vályú van. Atakarmány a tartályból nem automatikusan pótlódik a vályúba, hanem az állatok etetésévelmegbízott személy adagolja, a tároló oldalának legmélyebb pontján lévő nyílásokon keresztül. Azadagolónyílásokat csúszóajtók zárják. Az ajtók felhúzásával engedik le az abrakot. Mozgatásuktörténhet egyenként kézzel, vagy fogaskerék áttételen keresztül egyszerre. A tároló alját záróvízszintes deszkára egy befelé domborodó lemezt, vagy hegyesszögben összeszögezett deszkákatkell végigfektetni. Ezzel elkerülhető, hogy ki nem ürülő mennyiségek maradjanak a tárolóban. Amalacok, fiatalabb süldők részére a vályú egy szakaszát el kell keríteni.SzénarácsVékony gömbfából, erősebb lécből összeállított tartó szálas takarmányoknak, mely lehetteljesen nyitott vagy fedett. A vadgazdálkodásban a kérődzők számára leggyakrabban alkalmazottvadetető.Kombinált etetőAbrakos tálca és szénarács egybe építésével alakítható ki a kombinált etető. Minden esetbenfedni kell, hogy az abrakot megóvjuk az esőtől. A rajzon látható modellben az abraketető részelkülönül a szénarácstól (20. ábra). Más kivitelezésben a szénarács és alatta az abrakos tálca isvégighúzódik az egész tető alatt. Jobb megoldás, több állat fér egyszerre a takarmányhoz. Akombinált etető telepítése munkaszervezés és a takarmány veszteség csökkentése szempontjábólegyaránt előnyös.20. ábra: Kombinált etetőKazal-tartó (21. ábra)Gömbfából ácsolt masszív, nagy teherbírású építmény, melyre egy 6 méter széles kazalrakható. Az állványon a kazal alja a földtől a belső legalacsonyabb ponton 80 cm, a széleken kb.200 cm magasságban van. A tartó (s így a rárakható kazal) hosszúsága tetszőleges. Az állvány39

középvonalában félméterenként 4 méteres, szabad végükön kihegyezett oszlopokból álló sor van.Ezek részben az állvány tartóoszlopai, részben a felépítendő kazal elbillenését hivatottakmegakadályozni. Ezeket az oszlopokat a kisebb átmérőjükkel lefelé kell leásni, hogy a kazallecsúszása meg ne akadjon.21. ábra: Kazaltartó vadetető.Peremes asztal szilázsnak (22. ábra)Kérődzőknek a szilázst, szenázst és répaszeletet általában lábakon álló, deszkából készült,alacsony permű tálcán adjuk. Ezek a tálcák szükség esetén abrak adagolására is használhatók. A 2,5- 3 méter hosszú tálca nem vízszintes. Mintegy 6-7 centivel magasabb vége zárt, az alacsonyabbvégén nyitott.22. ábra: Szilázs tálca.Takarmány tárolókA telepen tartott állatok részére az abraktakarmányt megfelelően száraz, jól szellőztethető,lehetőleg hűvös épületben kell tárolni. A tároló befogadóképességét úgy kell méretezni, hogy40

legalább egyheti mennyiség - takarmányféleségenként különrakva - elférjen. A tápokat mindigpapírzsákokban, a szemes takarmányokat általában ömlesztve tároljuk. Az ömlesztett tároláshozmozgatható deszka falak szükségesek. Ezeket előre le kell gyártani, és nagyságukat valamilyenszisztéma szerint a tároló méretéhez igazítani. A takarmányt tárolható egy központi elhelyezésűépületben, vagy a kert(ek)be kitelepített tárolóetető(k)ben. Az ömlesztett szemes takarmányoknálazt a megoldást kell előnyben részesíteni, amelyiknél a takarmány leeresztéssel jut ki a tárolóból,így a rárakás (túltárolás) lehetősége nem áll fenn.Az egyéb takarmányokat általában naponta szállítjuk be a telepre vagy ideigleneslerakóhelyen rövid ideig tároljuk. Télire káposztát, gumósokat veremben vagy szalmaágyraprizmázva lehet tárolni. Ezen tárolók helyének kijelölésénél fontos szempont, hogy télen is könnyenmegközelíthető és lakóépülettől viszonylag távoli területen legyen.5.6. ItatókA természetes itató (patak, csatorna, tó) egyben fürdési lehetőség és dagonya is az állatokszámára. Ez elkerülhetetlen. Ezért ilyen esetekben az állathigiéniai és járványvédelmi szabályokatszigorúan be kell tartani.VályúA leggyakoribb itató. Kialakítására ugyanaz érvényes ami a takarmányos vályúknálolvasható. A beállításánál annyi különbség van, hogy lehetőleg átfolyó rendszerűen alakítjuk ki. Afeltöltő oldala magasabb, az alacsonyabb elfolyó oldalon pedig a túlfolyt vizet elvezetjük. Legjobbcsőben, vagy nyitott, szilárdburkolatú csatornában elvezetni 15-20 méter távolságba, ahol adagonyát táplálhatja. Vaddisznó tenyészkertekben a karámokban bevált a földbe süllyesztett, alulrólfűthető fém vályú. Fűtésre az autóbejáróknál használt elektromos patronok ajánlhatók. A földbenlévő vályúnál egészen kis teljesítménnyel el lehet érni, hogy ne fagyjon be a víz.ÖnitatóAz intenzív állattenyésztésből átvett berendezés. A leghigiénikusabb, általában csak afarmokon használt berendezés. Hátránya, hogy télen a fagyveszély miatt más eszközzel ki kellváltani, vagy fűteni kell.5.7. SózókTönksózó, keretes sózó, oszlop a lukas tömb számára, fára vagy oszlopra szerelt láda.Tönksózót egy kb. 50 cm magasságban kivágott fa helyben maradt tönkjéből alakítják ki.Akkora négyszögletes lukat vágnak bele, amekkorába egy kocka só belefér. Legalább egy sarokbaferde kivezető nyílást vágnak motoros fűrésszel, hogy az esővíz és a sólé kifolyhasson.A fára kb. 150 cm magasra szerelt - 5-7 mm résekkel készült - ládába helyezett sótömbrőllefolyó sós lét, illetve a kéregre száradt sót nyalogatják az állatok.41

5.8. Lesek és lőállásokMagas, hordozható, csúszótalpas lesek. A magaslesek lehetnek nyitottak, fedettek, vagyzártak.A leseket és lőállásokat használjuk az állatok megfigyelésére és vadászatra. A célnakmegfelelően változik felépítésük és magasságuk. A lesek a padlószint magassága alapján lehetnekegyszerűek, vagy magaslesek. Az egyszerű lesek, vagy emelt lőállások 80-120 cm padlómagasságú, nyitott állások, melyekben esetleg egy csúsztatható ülőpad (ülődeszka) is van.A magaslesek padlószintje nem meghatározott, de akkor nevezzük így, ha padlója 2.5 méterfelett van. Az építése szerint a les lehet nyitott, fedett vagy zárt. A lesek készülhetnek mozgathatókivitelben is. A lőállások e tekintetben a legegyszerűbb műtárgyak. Lehetnek csupánvesszőfonatból készült kisebb körívek, vagy ülőpaddal ellátott háromoldalú elhatárolások. Atovábbiakban részletesebben a magaslesek leírása olvasható.Nyitott les lehet csupán egy fára szerelt, vagy fának támasztott ülés (23. ábra), vagy építettles. Az épített magaslesnek általában 3-6 méter magasan lévő padozata és kb. 1 méter magasoldalfala van. Ezt is, mint az összes továbbit valamilyen ülő alkalmatossággal ellátják. Az időjárásviszontagságaitól nem véd, és a lesen tartózkodó embert az állatok könnyen észreveszik. Előnye azolcsósága és egyszerűsége mellett, hogy minden irányban teljesen akadálytalan a kilátás és a lövés(24. ábra). A hordozható változatot kicsit masszívabbra kell építeni, hogy károsodás nélkül elviseljea mozgatással járó erőhatásokat. Biztonságosabb, ha csúszótalpakra szerelik, mert akkor nem kellszállító járműre felrakni és egy nagyobb terepjáró is mozgathatja.23. ábra: Hordozható les. 24. ábra: Nyitott magasles.A fedett les annyiban különbözik a nyitott lestől, hogy az eső és az erős napsütés ellenvédelmet nyújtó tető van felette. Az egy síkban készült tető a les bejáratától hátrafelé lejt (25. ábra).Sok lehetőség közül a legegyszerűbb tető az, amelyiknél két deszkákból szegezett lap között egykátránypapír réteg biztosítja az esővédelmet. Készítésénél arra kell figyelni, hogy a felső deszka42

orítás a lejtéssel párhuzamosan legyen elhelyezve. Ezek a lesek a könyöklőfa magasságáigborítottak és a biztonság érdekében a bejárat legalább egy lehajtható gerendával zárható.25 ábra: Fedett magasles.A zárt lesnek oldalfalai vannak, és minden oldalfalon egy vagy több ablak. A zárt lesekesetleg fűthetők. Általában nem vadászati céllal építik, hanem tartós megfigyelésre szánják.A magaslesre vezető létrának vagy nincs, vagy csak egyik oldalon van korlátja. A korlátnélkül épített létra abból a szempontból biztonságosabb, hogy helyes és figyelmes közlekedésrekészteti a használót.Az ilyen létrán önkéntelenül a létra felé fordulva (és lefelé sem háttal) másznak az emberek.A fokokba kapaszkodás előre dönti az embert, így csekély a hanyatt esés veszélye és mindig láthatóa létrafok, amire lépni kell.5.9. Befogók, átfogókFunkciójuk szerint beszélünk befogókról és átfogókról, építésük szerint megkülönböztetünkstabil és mobil befogókat. A működési elve valamennyinek ugyan az: az elkerítésbe bement állatottávirányítással vagy önműködően megfogja. Ehhez építhetünk leeső vagy csapódó ajtót.43

A jó befogóktól megkívánjuk:1. Megfelelően masszív legyen: ne tudjon a befogott állat kitörni, de a befogó védje meg foglyát aragadozóktól.2. Legyen egyszerű szerkezetű, mert a szélsőséges időjárási viszonyok mellett csak az ilyenekműködnek megbízhatóan.3. Belső fala sima és résmentes, hogy az állatok ne sérüljenek és ne kiséreljék meg a kitörést.4. Kivülről az állatok megfigyelhetők legyenek a zavarásuk nélkül.5. Az állatok elszállítása, beládázása ne okozzon nehézséget.6. Amennyire csak lehet a csapda legyen szelektív.7. Embernek se legyen egyszerű kinyitni, mert illetéktelenek kiengedik, elviszik a befogottállatokat.A gyakorlatban úgy alakult ki, hogy vaddisznó befogására inkább leeső ajtós befogókatépítenek. A leeső ajtó biztos működéséhez a vezető sin laza illesztésű legyen a biztos működésérdekében. A vaddisznó befogására épült stabil befogó sokszor kör alaprajzú, mert így az állatkönnyebben terelhető a ládázó nyíláshoz (26. ábra).26 ábra: Vaddisznó befogó leeső ajtóval.A becsapódó ajtót valamennyi nagyvad esetében használhatjuk. A becsukó erőt adhatjacsapófa, rugó vagy súly (27. ábra).44

27. ábra: Csapófás befogóKét vagy több kert (karám) között a kerítésbe épített befogót nevezzük átfogónak. Azátfogónak annyi bejárata van, ahány kerttel kapcsolódik. Arra használjuk, hogy a befogott állatokatcéljainknak megfelelően áttereljük, csoportosítsuk az egyes területek között. Hasonló funkciót egykisebb vadföld is betölthet, ha megfelelő kerítéssel határolt és több kerttel szomszédos.Farmon: a befogó lényegesen eltér az eddig ismertetett változatoktól és a központifolyosóhoz kapcsolódik. A terelő folyosó utolsó szakasza deszkázott, mely a kezelő épületbe vezet.Itt a kezelő épület használható válogatásra (28. ábra). A kanyarodó és szűkülő folyosó több ajtóvalszakaszolható. A folyosó végül a két terelőlappal megosztott válogató körbe vezet.45

28. ábra: Befogó épület szarvasfarmon.A befogó épületben a sötét szoba legtöbbször nem egy terem, hanem több kisebb helyiségreosztott. A kisebb szobák egy közös folyosóról nyílnak (28/a ábra). A szobák közötti válogatás46

lehetőségét segíti, hogy az ajtólapok szélessége a folyosó szélességével megegyezik, és az ajtókmindkét irányba nyithatók (28/b ábra).28/a ábra: Folyosóról nyíló sötét szobák a befogó épületben.28/b ábra: A befogó épület két irányba nyíló ajtaja. Az ajtót zárják vagy forgáspontot képeznek akivehető stiftek.47

5.10. KutricákAz intenzív vaddisznó szaporításhoz, tenyésztéshez kutricás technológiát is használhatunk.Természetesen nem a mai intenzív sertéstenyésztésből átvett kutricáról van szó. Minden ellő kocaszámára önálló egységet kell kialakítani. Az egységeket egymás mellé egybe lehet építeni, sőttanácsos is a kisebb építési költség, és a jobb kezelhetőség miatt.29. ábra: Ellető kutrica kifutóval és malackifutóval.Az egység kutricából, koca kifutóból és malac kifutóból áll. A kutricában etető és itató van akoca számára. A malacoknak a malackifutóban biztosítunk külön takarmányt és vizet. Amalackifutóba a kis átjáró nem engedi a kocát (29. ábra). A padozat nem burkolt. Van aki nem tartjajónak a földes kutricát, s ezért valamilyen burkolattal védekezni akar a túrás ellen. Hideg burkolatotsemmiképpen nem ajánlhatunk, a deszka borítás megfelelő elegendő szalma alommal. A kutricamérete minimálisan 2x3 méter. Azonos szélességet kell tartani a kifutók esetében is, hogy azegységek egymás mellé épülhessenek. Az egységeket deszkával kell elválasztani, rács vagy kerítésnem lehet. A kutricák előtt és a malackifutók mögött lehetőleg szilárd burkolatú járda legyen. Akutricák előtt terelőfolyosó húzódik, mely a jártató térre vezet (30. ábra).30. ábra: Tenyészkert elletőkutricákkal.48

6. AZ ÉLŐVAD BEFOGÁSA. A MECHANIKAI ÉS A KÉMIAIBEFOGÁS LEHETŐSÉGEI A ZÁRTTÉRI VADTARTÁSBAN.A zárttéri vadtartásban sokszor szükséges az állatok befogása átcsoportosítás,tenyészkiválasztás vagy értékesítés miatt. Minden esetben, amikor csak lehet a mechanikusbefogási módokat kell használni. A kémiai immobilizáció kockázatát - különösen vaddisznónál - elkell kerülni. A szarvasfarmon az állatokat minden évben legalább egyszer be kell fogni. Ezgazdaságosan és üzemszerűen csak akkor megy, ha hozzáértő személyzet végzi a befogást, amegfelelő módszert alkalmazzák és az állatokat is hozzászoktatták a tereléshez. E megállapításokután szükséges röviden áttekinteni a lehetséges módszereket.6.1. Befogók, átfogókFunkciójuk illetve építésük szerint nevezzük befogónak vagy átfogónak a használtszerkezetet. A szerkezetek leírása a berendezések fejezetben található.Kertben: stabil befogók, kerítésbe épített befogók, kettő vagy több kert közötti átfogók,mobil befogók és vadföld szolgálja a céljainkat.Farmon: befogó, közlekedő és terelő folyosó, kezelő épület segíti az állatok befogását vagycsoportosítását.A vaddisznós kertek kerítésébe épített befogókra szükséges egy ládázó ajtó. A korábbigyakorlat szerint a megszakított kerítés vonalába vadbebújókat vagy vadbeugrókat építettek, s ígyaz állatok akadálytalanul jutottak a kertbe. Ma már ezt a gyakorlatot nem követhetjük részbenállategészségügyi megfontolásokból, részben azért, mert ellenőrizetlen létszámú és kondíciójúállatot nem engedünk a kertbe.A zárttéri vadtartásban rendszeresen etetett állatokat az etetéshez kapcsolódóan is be lehetfogni. Erre két gyakorlatias módszer alakult ki. Egyik esetben a rendszeres földről etetés a kerítésmellett van, ahol a kerítéssel párhuzamosan 3-4 méter távolságban és 15-20 méter hosszban egymasszív, második kerítés szakaszt is építettek. A szakasz mindkét végénél távolról zárható kapuvan. Fontos, hogy a területen ne legyen vályú vagy etető, mert befogáskor az állatokmegsérülhetnek. Amikor az odaszoktatott állatokat be akarják fogni, etetéskor a kapukbecsukásával ez egyszerűen megoldható. Ehhez hasonlóan a malacetetők, borjúetetők befogóként isüzemeltethetők, a bebújó rések lezárásával.Szarvasfarmon a terelés és befogás a központi folyosóra épül. Ez érthető, mert az állatokatátcsoportosítás, legelőváltás vagy kezelés miatt mozgatjuk és a folyosó valamennyi egységgelkapcsolatban van. Minden esetben tervezett munkáról van szó, amit megfelelően elő kell készíteni.Alapelve a munkának, hogy amennyire csak lehet inkább csalogatni kell az állatokat, mint terelni,hajtani. A tervezett mozgatás előtt a kiválasztott állatcsoport kertjében az etetést meg kell szüntetni.Másnap délután vagy kora este, amikor a szokásos munkák befejeződtek, a kert folyosóra nyílókapuját meg kell nyitni és a terelőfolyosóra kell etetni. Az állatok az éjszaka folyamán a folyosóramennek. Kora reggel az elhagyott kert felöl érkező munkatársak a kapu becsukásával a folyosórakizárják a csapatot. Ezután már csak a folyosón kell mozgatni a szarvasokat. Eleinte csupánközelítéssel nem szoríthatók az állatok a befogóba. Megpróbálnak visszatörni s ezért a tereléshezsegédeszközt kell használni. Nagyon jól bevált egy tetőlécekből összeszögezett keretre feszítettfekete mezőgazdasági fólia. A lap szélessége akkora, hogy a folyosóban keresztben kényelmesenelfér (tehát a 6 méteres folyosó esetén öt - öt és fél méter), magassága 2,5-3 méter. Két ember49

könnyen viszi, mozgatja a keretre feszített fóliát. Meg kell jegyezni, hogy közepes vagy erősszélben nem használható. A befogások tapasztalata alapján szeles időben ha csak lehet magát azegész munkát el kell halasztani. Az állatok nagyon idegesek. Maga az egész terelés egy stresszhelyzet, ezért türelmet igényel és ki kell kapcsolni minden egyéb zavaró körülményt. Tehát afolyosóra kizárt állatokhoz lassan kell közelíteni, apró zajjal, a fólia zörgetésével „szorítani” azállatokat a kívánt cél felé. Ha nem megyünk túl gyorsan és nem nagyon közelítünk hozzájuk, akkortartanak egy védőtávolságot és könnyen terelhetők.Azok az állatok, amelyeket már többször tereltünk, hamar megértik, hogy mit akarunk ésegyre könnyebben engedelmeskednek. A frissen befogott és a fiatal állatok problémásabbak.Tapasztalataink szerint kutyát nem szabad használni. Az új-zélandi szarvasfarmokról szólófilmbeszámolókban is inkább motoros tereléssel találkozunk, mint kutyával. Saját élményem is akutya használata ellen szól. Az első és legfontosabb dolog, hogy ebben a környezetben nincsentanult, jól idomított terelő kutya, hanem csak vadászkutyák vannak, melyeket másra tanítottak. Egykertben a terelés addig jól haladt, amíg a kutya az emberek mögött volt a gazda szigorú kontrolljaalatt, tehát tulajdonképpen nem vett részt a terelésben. Amint a kutya kiugrott és az embereketmegelőzve hajtotta a szarvasokat, egy bika rögtön visszafordult és támadta a kutyát, a terelt csapatszétugrott és visszatört.6.2. Hálós befogásokVonalban állított vagy tartott háló szarvasborjak, muflonok és őzek befogására szolgál. Kertbenritkábban, farmon és karámban gyakran használt módszer. Akkor sikeres, ha a jó előkészítésnekköszönhetően egy-két tereléssel megoldódik a feladat. Tovább nem szabad hajszolni az állatokat.A távkioldású nagyháló gímek, dámok, muflonok és esetleg őzek csoportos befogásáraalkalmas módszer. Az eljárás Magyarországon a Gödöllői Agrártudományi Egyetem VadbiológiaiOktató és Kutató Állomása (a SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet jogelődje) szabadalma. Egy nagy (pl.20x30 m) hálót kb. 3-4 méter magasan vízszintesen kifeszítenek. A hálót súlyától és feszíthetőségétőlfüggő számban felállított oszlopok tartják. A háló és az oszlopok közötti összekötőben robbanó patron,vagy elektromos kioldás van. Amikor sikerült megfelelő számú állatot a háló alá csalogatni elektromosindítással a hálót az állatokra ejtjük. A leeső háló a csoportot megfogja. A háló alatt az állatokatbódítjuk és utána kiszabadítjuk. Szabad területen is a leghasználhatóbb befogási módszernek bizonyul.Ejtőháló és sátorháló valamennyi kérődző egyedi befogására alkalmas módszer; elvileg kézivezérléssel és önkioldóra állítva egyaránt használható.A hálóba akadt állatot türelmesen és kíméletesen kell kiszabadítani6.3. Gyógyszeres immobilizációElőnye: az állatok befogása nem igényel külön létesítményt, az állatok nem sérülnek meg alétesítményben a kitörési kísérletek során, nem alakul ki stressz-állapot, jól használható az állatoktörésmentes megjelölésére vizsgálatára. Az állatok könnyebben kezelhetők és helyezhetők el.Hátránya a gyógyszerek esetleges túladagolása (túlaltatás) és a módszer nagyfokúidőigényessége.Az eljárás során felhasználható hatóanyagok két csoportba sorolhatók:50

A mozgató,(motoros) idegvégek bénítóiAz izomrelaxánsok vagy hétköznapi szóhasználattal izombénítóknak nevezett gyógyszerek, aharántcsíkos izomzat átmeneti bénulását váltják ki ép öntudat mellett. Napjainkban nagyonkorlátozottan használjuk. 5-10 percen belül hatásos, de viszonylag szűk terápiás sávja miatt kockázatos.Alkalmazása esetén a teljesen mozdulatlan állat tudata ép, fájdalmat érez.Központi idegrendszert bénítókTulajdonképpen nyugtató, kábító és altató szerekről van szó, melyeket általában nem egyedül,hanem kombinációkban használunk (1. táblázat).1. táblázat: Néhány példa a központi idegrendszert bénító szerek közül.Traquilláns szerek Analgetica (kábító-fájdalomcsillapítók) AltatókAcepromazin Carfentanyl Alfa-chloralosePromethazin-HCl Etorphin(M99) SeduxenAzaperonXylazin (Rompun)DiazepamFentanylKetamin (Calypso)Az analgeticumok az agyi központokat nyugtatják, vagy bénítják a morfin különféle származékai,illetve szintetikus fájdalomcsillapítók.A gyógyszeres immobilizáció kivitelezésének két módszere alakult ki a gyakorlatban:a./ szájon át (per os) adagolásb./ az emésztőcsövet megkerülő (parenterális) adagolásA per orális immobilizációt állatok csoportos befogására használjuk. A felületén valamilyenaltatószert hordozó takarmányt etetünk az állatokkal. Látszólag egyszerű eljárásról van szó, mégis asikeres per orális immobilizáció csak akkor remélhető, ha feltételei biztosítottak. Első feltétel atáplálékszegény környezet. Csak abban az esetben veszik fel az állatok a preparált takarmányt, haéhesek. A módszer - farmok kivételével - télen alkalmazható. Emellett nyugalmat kell biztosítani, hogya szer altató-kábító hatása érvényesüljön. Amikor a hatás látható az állatokon, akkor rövid időn belülgondoskodást igényelnek, amihez szükséges a megfelelő számú segítség, jól körülhatárolt ésellenőrizhető terület, jól szervezett szállítás és megfelelő fogadóhely.A parenterális immobilizáció során egy repülő eszköz (projektil) segítségével juttatják az állatizomzatába a kiválasztott gyógyszert vagy gyógyszer kombinációt. A projektilt projektorok (kivetők)segítségével lövik az állatba. Sikeres belövés után hamarosan jelentkezik a hatás, amikor a per orálisimmobilizációnál leírthoz hasonlóan szükség van megfelelő számú segítségre, a kábult állatfelkutatásához a terület ismeretére, gondoskodásra, jól szervezett szállításra. (Az immobilizációrészleteivel nem foglalkozhatunk.)A gyógyszeres immobilizációval kapcsolatban tudni kell, hogy a kezelt állatok húsa, csak agyógyszer ismertetőjében leírt várakozási idő után alkalmas emberi fogyasztásra. Amennyiben nincsadat, a minimális várakozási idő 5 nap.51

7. TAKARMÁNYOZÁS A ZÁRTTÉRI VADTARTÁSBANAz állattenyésztésben a takarmányozás alapja a takarmányszükséglet megállapítása. Ehhezszükséges az állatok létszámát és korcsoportonkénti megoszlását ismerni. Az adatok alapjánszámított mennyiségű és minőségű takarmányt adják az állatoknak.A zárttérben tartott vadaknál mást jelent a takarmányozás. Amennyire csak lehet, az állatoktápanyagszükségletének kielégítését - a vaddisznó kivételével - a terület vadeltartó képességére, avadföldre és a legelőre alapozunk. E három forrásból ad libitum fogyasztanak az állatok és atakarmányozást csak kiegészítésnek használjuk akkor, ha a takarmányforrás és az állat létszám nincsegyensúlyban.7.1. A terület vadeltartó képességeA szabadterületi vadgazdálkodás alapelve, hogy a vad és környezete egyensúlyban legyen.Ezt a terület vadeltartó képességével jellemzik. A vadgazdálkodási körzettervekben olyanfenntartható létszámokat írnak elő, amely nem terheli túl a környezetet, lehetőleg ne legyen vadkár.Ettől a felfogástól nem tér el lényegesen a zárttéri vadtartás sem. Az teljesen nyilvánvaló, hogy azállatsűrűség meghaladja a természetes populációét, de ezt úgy kell kompenzálni, hogy a kiválasztottterület vadeltartó képessége átlagon felül legyen. A terület vadeltartó képessége növelhetőmozaikosan létesített vadföldekkel és a zavarás minimálisra csökkentésével. Amikor nemvalósítható meg a nagyobb vadeltartó képesség, akkor takarmányozással kell a hiányt kiegyenlíteni.E tekintetben a szarvasok esetében rendszerint könnyebb a helyzet. Átlagos időjárás mellett évi 60-120 napi takarmányozással még a farmokon is tarthatók az állatok. A vaddisznó nagyobbsűrűségben hamar „kiéli” a területet, s ezért a vaddisznót illetően nem számíthatunk a területvadeltartó képességére, a kertekben kezdettől fogva takarmányozni kell.7.2. VadföldCsak abban az esetben beszélünk vadföldről, ha a termesztett növényt nem takarítjuk be,hanem helyben etetjük fel az állatokkal. A vadföld ne egy tagban legyen, hanem kisebb táblákban, akertben mozaikosan szétszórva. Kézi művelésre napjainkban már nem alapozhatunk, ezért avadföldek gépekkel megközelíthető helyen legyenek. Vadföldet létesíthetünk nyiladékokban,villanyvezetékek alatt, gáz vagy egyéb vezetékek felett, felhagyott gyümölcsösökben és földutakonstb.A vadföld művelése a termesztett növényektől függ. E tárgy keretében a műveléstrészletesen nem tárgyalhatjuk, pusztán azért kell megemlíteni, mert a takarmányozás költségéneklényeges eleme.A vadföld kezelése eltér a szokásos mezőgazdasági technológiától, mert:- erdőben illetve erdő közvetlen közelében van- a megszokott mezőgazdasági táblák méreteinél lényegesen kisebb területekre oszlik- kerítés(ek) akadályozzák a gépek mozgását52

- a környezet és az állatok miatt a vegyszerek (műtrágya, növényvédőszer, stb.) használata erősenkorlátozott.A vadföld hasznosítására nagyon jó a szakaszos legeltetés. Villanypásztor segítségévelmegoldható, de ehhez előre be kell üzemelni a villanypásztort és az állatokban a gátlást kialakítani.Javasolt növények: gabonafélék, lucerna, pillangós keverékek, nagy tömeget adó legelőkeverékek, csicsóka, burgonya.7.3. LegelőA szarvasfarmok esetében az állattartás alapja és tápanyagbázisa a legelő. A farmot jólgondozott, nagy fűhozamú területen kell létesíteni. Amennyiben nincs megfelelő ősgyep, jólkiválasztott keverékkel telepíteni kell a legelőt és egy évi kaszálás után ráengedni az állatokat.Szarvasfamon nincs vadföld, ott az egész felület legelő. A szakaszos legeltetést a kertek váltásávallehet megvalósítani.7.4. Felhasználható takarmányokA zárttéri vadtartás sarkalatos kérdése a gazdaságosság. Ezt általában a kiadásokvisszafogásával akarják megoldani és a lehető legolcsóbb takarmányozásra törekednek. Az ésszerűtakarékosság nem baj, de csak az olcsóság mint vezérelv már hiba lehet. A vadaktakarmányozásában inkább az legyen a szempont, hogy értékarányos legyen az ár. Először is:romlott, penészes, hibás takarmányt ingyen sem szabad elfogadni, nemhogy megvenni. Másodszor:az olcsó, de nagyon gyenge minőségű takarmány fuvardíja több mint amennyi tápértéket képvisel.Az állatok nem eszik meg, csak szemét lesz belőle az erdőben. Végül a legfontosabb érv a jóminőségű takarmány mellett, hogy a nagyobb kiadás a végtermékben több hasznot hoz, mintamennyivel megemelte a költséget. Ezen alapelvek után tekintsük át a felhasználhatótakarmányféleségeket.Lédús, gyökér és gumós takarmányokElsősorban a téli takarmányozás idején a jól tárolható takarmánykáposzta jöhet szóba. Ahollehet, számolni kell gyümölccsel, gyümölcs törköllyel, takarmánytökkel, répával, burgonyávalesetleg egyéb zöldségfélével is. E takarmányoknak előnye, hogy az állatok szívesen fogyasztják,viszonylag olcsók és jó az étrendi hatásuk. Az ilyen takarmányok esetében fontos a helyi (közeli)beszerezhetőség és az olcsó fuvar. Ajánlatos a takarmánytököt a kirakás elött közvetlenül legalábbketté vágni, hogy az állatok könnyebben ehessék. A burgonya etetésénél két lehetséges veszélyrekell gondolni: egyrészt a nagyon sáros homokos gumókat mosással vagy dörzsöléssel meg kelltisztítani a bendő illetve a bél elhomokosodásának elkerüléséért, másrészt ajánlatos feldarabolni. Azegészben adott gumók a falánkabb állatoknál nyelőcső eltömődést okozhatnak, ezért ajánlatos agumókat feldarabolni és tálcáról etetni.SzilázsokEtetése hasznos, nyárvégi, őszi szárazság idején és télen gazdaságos tömegtakarmány lehet.A silózás idején már tervezni kell az etetést. Felszínre, szalmaágyra kell silózni két fal közé, vagycsak dombsiló készítésével. Ennek a módszernek az az előnye, hogy viszonylag olcsón,53

kényelmesen elkészíthető a siló a vadaskertben. Az etetés idején a takarás fokozatos bontásávalhelyben etethető is. A betakarítási időben könnyebb a helyszínre fuvarozás, később pedig nem kellkihordani etetőre, hanem az állatok jönnek a takarmányhoz.SzénaA téli takarmányozás egyik bázisa és fontos kiegészítése. Valamennyi nagyvad szívesenfogyasztja. A szénával egyenértékű, sőt olykor jobb takarmány a borsószalma. A lucernaszénáhozhasonlóan könnyen pereg a levele, ezért ha van kazaltartó állvány ezeket kell arra rakni, hogy a télikihordáskor ne legyen veszteség.Erdészeti melléktermékA fakitermelés során keletkezett lomb és vékony gally, ami a takarmányozás egyikösszetevője lehet. Felhasználása farmokon és kertekben kézenfekvő lenne, de munkaszervezésinehézségek és a szállítási költségek miatt ritkán élnek a lehetőséggel.Szemesek, tápokFontos részét képezik valamennyi vad takarmányozásának. Vemhesség és szoptatás idején, atélre felkészüléskor és a fiatal állatoknak szükségük van a koncentrált takarmányokra. Jó, haezekben a kritikus időszakokban tápot is adunk. Télen, különösen nagy hidegben az energiapótlására a kukorica megfelelő és sokkal olcsóbb a tápnál.7.5. Az egyes állatfajok takarmányozása7.5.1. GímszavasA vadaskertekben általában csak kiegészítő abrak takarmányozásra van szükség, télenazonban a tömegtakarmányról is gondoskodni kell. Farmon a helyesen megállapított állatlétszámesetén az évi takarmány legalább 2/3-ad részét adja a legelő.A téli mesterséges takarmányozást - ha lehet - mezőgazdasági melléktermékekre alapozzukaz alacsony költségszint érdekében.A gím sok vizet igényel, ezért az itatás mellett fontos számára télen, száraz hidegben a lédúskiegészítő takarmány. A takarmányozás során figyelni kell a kihelyezett és fogyasztott mennyiségre.Magas víztartalmú takarmányból egy napi fogyasztásnak megfelelő mennyiséget szabad kitenni,mert ha nem eszik meg, másnapra megfagy és a fagyott takarmány emésztési problémát okozhat.A gímszarvas takarmányozás főbb szempontjai:• A gímet - ameddig ez az élőhely produkciója alapján lehetséges - a (lágyszárú éscserjeszint)legelő területéről kell táplálni! (max. 4 db gím/ha)• Takarmányozással - akkor kell beavatkozni, ha a növényzet állapota (szárazság,túlhasználat stb.) ezt szükségessé teszi.• Összefüggő hótakaró esetén - a tervtől függetlenül takarmányozni kell! - A télitakarmányozott napok száma farmon 120-150 nap is lehet,• 0 °C alatt - a hidegtől, hótól stb. függően az életfenntartó adagokat célszerű 10-30%-kalemelni.54

• Ha a legelő nyáron kisül, sor kerülhet 30-70 napi nyári takarmányozásra is!• Minden takarmányváltás fokozatosan történjen (kb. 10-14 nap).A gímek esetében általában nincsen beltartalmi értékre számított takarmányozás.Amennyiben takarmányozni kell, a gyakorlatban, hazai körülmények között használt éselfogadhatónak talált napi adagok:Nedvdús takarmány (szilázs, répa stb.)Széna, borsószalmaAbrak (vadtáp, szemes, ocsú)2,0-3,0 kg1,5-2,0 kg1,0-1,5 kgEz természetesen nem azt jelenti, hogy ne lehetne kiszámítani a fogyasztott táplálékbeltartalmi értékét, hanem csak azt, hogy a jelenlegi hazai gyakorlatban nem számolják ki. Kérdés,hogy vehetjük e súlyos hibának ezt a kényelmességet? Nem. Ez önmagában nem hiba akkor, ha avadgazda kellő gondossággal állandóan figyelemmel kíséri a terület növényzetét, a gím állománykondícióját és teljesítményét, és szükség esetén takarmányozással azonnal kiegészíti a táplálékmennyiségét. Ismét csak a gyakorlatra hivatkozva alig van más járható módszer a vadaskertekvonatkozásában. A szarvas ott él az adott, minimum 500 hektáros területen és valójában csakvizsgálati eredmények és statisztikai értékelések alapján vélhetjük, hogy mit és mennyit fogyasztegy-egy állat. Akkor viszont, ha romlik a kondíció vagy növekszik a vadkár, azonnal pótolni kell ahiányzó tápanyag mennyiséget. A kiegészítésre, a cselekvésre fel kell készülni és az év soránvárható takarmány szükségletet tervezni kell. A tervezés az állatlétszám, a tápanyag szükséglet és alehetséges takarmányok ismeretén alapul. A korábbi évek gyakorlata az, ami elsősorban eligazítja etekintetben a vadaskert vezetőjét, de helyes, ha számításokkal is ellenőrizzük a tapasztalatot.A gímszarvas tápanyag szükségletét a 2. táblázat tartalmazza. A többi adatot a rendelkezésreálló takarmány, illetve a lehetséges takarmány analízisével, vagy a tapasztalati táblázatokhasználatával lehet megszerezni. Ezek segítségével jó megközelítéssel kapunk megbízhatóadatokat.2. táblázat: Gímszarvas tápanyagszükséglete.Elsősorban a farmokon van szükség a takarmánybázis, a legelő beltartalmának ismeretére. Ittmintavételezésével és átlagszámítással érünk el eredményt. Eljárás a következő. A vizsgált területenki kell jelölni 8-10 pontot, ami mennyiségben és összetételben jellemzi a legelőt. E pontokon kimért55

1 m 2 -nyi felületről lenyírjuk a növénytakarót. A kapott tömeget megmérjük és meghatározzuk anövények fajösszetételét, az egyes csoportok mennyiségét. Az összetételt nem kell feltétlenül fajszintig pontosan meghatározni. Elegendő, ha csak rendszertani kategóriákat csoportosítunk pl.:pázsitfüvek, pillangósok, egyéb kétszikűek. Az így nyert adatokból megtudhatjuk, hogy mennyi amintavétel időpontjában a legelő produktuma rendszertani kategóriánként és összesen. Analízisselvagy táblázati (irodalmi) adatokkal kiszámítható a beltartalom. Ezután ha szükséges, arendelkezésre álló takarmányból a hiány kiegészíthető.A szükséglet kiegészítésére elsősorban az abraktakarmányok és a tápok szolgálnak.AbraktakarmányokAz abraktakarmányok döntő mennyisége kukorica. A bőgési időt megelőzően és a bőgésalatt a tenyészbikák takarmányát zabbal kell kiegészíteni. Egyébként az abrakkal az évszaknakmegfelelő mértékben egészítjük ki a rendelkezésre álló takarmány energia és fehérje tartalmát.TápokAdott takarmányozási időszakban a konkrét célnak megfelelően eltérő összetételű táppalkell a takarmánybázist kiegészíteni. Az összetétel függ az összetevők árától, beszerezhetőségétől ésa kiegészítés céljától. Példaként a 3. táblázatban szerepel 3 lehetséges összetételt.3. táblázat: Gímszarvas tápok százalékos összetétele.TömegtakarmányokAmikor indokolt, minden esetben adni kell a gímeknek tömegtakarmányt, mert a bendőegészséges működéséhez takarmány tömegre és rostra van szükség. A vegetációs időszakban56

kaszált zöldtakarmány, szenázs és erdészeti munkákból származó leveles gally a lehetséges ésbeszállításra érdemes tömegtakarmány. A felsorolt lehetőségekből szenázst sajnos ritkán készítenekés a leveles ágakat inkább helyszínen elégetik, mint takarmányként értékesítenék, pedig mindkettőmagas tápértékű takarmány.A széna a gímtartás nélkülözhetetlen takarmánya. Késő ősztől kora tavaszig aszénarácsokból ad libitum kellene etetni. Hasonló a borsószalma is. Szerencsés, ha ezeketbetakarításkor rögtön a kazaltartó állványra rakják, megtakarítva munkaerőt és a széna törését,lepergését.Szilázst akkor állítsuk be a takarmányozás rendjébe, ha viszonylag hosszabb ideigrendszeresen adhatjuk az állatoknak. Nagyon jó a télre felkészülés és a szoptatás idején. Kertben,amikor elkezdjük etetni, előfordulhat, hogy eleinte nem fogyasztják az állatok. Ezért kismennyiséget szabad csak kínálni és a fogyasztással arányosan szabad a mennyiséget növelni. Hadombsilóból vagy palánk silóból etetjük, leszúrt vaspálca kerítéssel kell megakadályozni, hogysokat letapossanak az állatok.Lédús, gyökér és gumós takarmányokJellemzően csak kiegészítése a takarmányozásnak és minden alkalommal adni kell azállatoknak, ha beszerezhető és a területre kivihető. E takarmányféleségek közül a különfélegyümölcs törkölyök és a leszerződött mennyiségek etetése tervezhető. A nyári időszakban atermelői és kereskedelmi maradék (pl.: dinnye) esetleges. Az etetéssel kapcsolatosan rendkívülfontos, hogy csak az egy, legfeljebb kettő nap alatt elfogyó mennyiséget szabad kivinni. Mindigfrissen kell szállítani. Ha tárolni kell, az mindig a kerten kívül történjen és erjedő vagy penészestakarmányt már nem szabad bevinni a kertbe. Amennyiben nem tálcáról kínáljuk ezeket atakarmányokat, akkor a széttaposott, földdel keveredett előző napi maradékra nem szabad a frissetrátenni. Új területre kell lerakni. Különösen veszélyes e tekintetben a törkölyök etetése, mertfölddel keveredve listeriózist okozhatnak.A farmon még nagyobb gondossággal kell eljárni. A legelőt óvni kell, nem szabad egyhelyen kitapostatni, ezért vagy tálcáról, vagy minden nap más területről kell etetni. A legelőről amaradékot össze kell gyűjteni. Ennek nem csak az az értelme, hogy a fű ne pusztuljon ki a maradékdinnyehéjjak és megszáradt káposztalevelek alatt, hanem a mindennapos gyakorlatban istudatosítani kell az emberekben a farm fegyelmezett, kötött technológiáját.VadföldA szarvasok részére a vadföld terményei csak akkor értékesíthetők, ha a növényekkifejlődéséig sikerül az állatokat a vadföldtől távol tartani. Ez megoldható kerítéssel vagyvillanypásztorral. A kerítés költségesebb, de nem igényel gondozást és a megfelelő időben csak lekell bontani. Kerítéssel a szakaszos legeltetés megoldása nehézkes. Viszont előnye a kerítésnek,hogy egy borjúrács beépítésével a fiatal állatoknak külön legelőt biztosíthatunk.Ezzel szemben a villanypásztor felállítása olcsóbb és segítségével könnyen megoldható aszakaszos legeltetés. Mindkét védelmet már a vetéskor fel kell állítani, hogy mire a növény csábítjaaz állatokat már kialakuljon az állatokban a gátlás. A villanypásztort legalább kettő szállal kellkihúzni és a szálak mögé fehér szalagot (un. rémzsinórt) feltenni. Amikor szakaszosan akarjuklegeltetni a vadföldet, akkor az egyik oldalon a villanypásztort a szélről beljebb visszük és egysávot átengedünk a szarvasoknak. Ehhez 1-2 méter széles utat vágunk a növényzetbe ahol a védettoldalra szúrjuk a villanypásztor karóit. Természetesen az oldalsó határolást is meg kell szüntetni.Így az egész tábla szakaszosan etethető. A módszer sikeréhez hozzátartozik, hogy a villanypásztortminden nap ellenőrizni kell, a felnövő füvet ki kell vágni alóla, a ráhullott gallyakat leszedni. Az57

ilyen villanypásztoros vadföld védelmet sose tegyük közvetlenül erdő mellé. Legalább egy út,mintegy 6 méteres sáv szélesség válassza el az erdőt a villanypásztorral védett vadföldtől.Vethető kalászos, kukorica, szarvaskerep, zabosbükköny stb. Máskor pillangós keverékeket,lucernát vagy legelőkeveréket tesznek a vadföldbe. Ha az első évben nem legelik le túlságosan azállatok, akkor több évig jó vadlegelőként szolgál. A lucerna esetében a második évtől előfordul,hogy kedvező tavaszi időjárásnál az első növedéket az állatok nem győzik lelegelni. Ekkor legalábbrészben le kell kaszálni, mert különben letapossák és tönkremegy a telepítés. A legelőkeveréknél isfigyelni kell erre a lehetőségre. Azután a folyamatos legelés miatt már nem kell gondozni avadföldet.7.5.2. DámszarvasA dámszarvas takarmányozása sok tekintetben megegyezik vagy hasonló a gíméhez.Lényeges különbségnek talán azt lehet tekinteni, hogy a dám inkább „legelő típusú” állat mint agím, és viszonylag gyengébb takarmányozás mellett is jó hústartó. Az alábbiakban csak arra térünkki ami lényegesebb eltérés a gím takarmányozásához képest, vagy más okból érdemes kiemelni. A4. táblázatban látható néhány irányszám a különböző ivarok és korosztályoktápanyagszükségletéről.4. táblázat: Dámszarvas tápanyagszükséglete.Téli takarmányozásnál 40 kg ttkg-ra számolva átlagosan 1 kg szárazanyag szükséglettelszámolunk, 11 % fehérje és 65% szénhidrát tartalom mellett.Abraktakarmányok: szemes (kukorica, zab, búza, árpa), különféle ocsú, vadtáp télenmindenképpen kell a dámoknak, nyáron a legelő eltartja az állatokat.A kertekben intenzív legelőgazdálkodás, szakaszos legeltetés az eredményes dámtartásfeltétele. Megfelelő legelőfelület esetén nyáron - só és ásványi anyag kivételével - kiegészítésrenincs szükség. Jó minőségű legelőn hektáronként 8-10 állat tartható el. Szárazság vagytúlhasználat esetén nyáron is szükség lehet kiegészítő takarmányozásra.A kiegészítő takarmányozáshoz - a kerten kívül telepített - megfelelő összetételű kaszálóadja a zöld és széna tömeget. Erre gondolva kell megfelelő keverékekkel telepíteni vagy felújítani akaszálókat a gyepgazdálkodási szakemberek segítségével. A példa kedvéért az alábbiakban négykeverék javasolt összetétele látható az 5. táblázatban.58

5. táblázat: Magkeverékek kaszáló telepítéséhez.Nedvdús takarmányok: káposzta, tök, kukorica szilázs, szenázs, gyümölcs, törköly adható adámoknak is, csak a fogyasztott mennyiséget figyelemmel kell kísérni. Kihordva, földre leszórvacsak annyit szabad egyszerre kivinni amennyit egy-két nap alatt megesznek. Ez különösen atörkölyre és a szilázsra vonatkozik, mert hamar beletapossák a földbe. A palánk közötti vagy adomb silóba rakott takarmány helyben etetésekor a szilázsba beleszúrt kerítéssel akadályozhatjukmeg a letaposást.7.5.3. VaddisznóA vaddisznó kerti tartása esetén - a kert első 1-2 évét leszámítva - a terület eltartóképességére nem számítunk. A vaddisznót általában a természetes sűrűséget lényegesen meghaladómértékben tartjuk, ezért a tervezést egész évi teljes takarmányozásra kell beállítani. A különbözőcsoportok tápanyagszükségletét láthatjuk a 6. táblázatban.59

6. táblázat: Vaddisznó tápanyagszükséglete.A zárttéri vaddisznótartásban a takarmányozás az eredményes gazdálkodás alapja. Érthetőmódon nem tudjuk befolyásolni az egyes állatok vagy korcsoportok takarmány felvételét, ezért agyakorlatban használható átlagszámokkal kell dolgoznunk. Jó megközelítésnek látszik, ha a teljeslétszámra vonatkoztatva, egész éven át napi 1 kg abrakkal számolunk. A teljes létszámbatermészetesen a malacot is beleszámoljuk. Ez a látszólag kis mennyiség vizsgálatunk szerintelegendő egy állomány megfelelő fenntartásához. Ennél kevesebbet javasol az a franciaszakirodalomból (Hektor,1978) származó adat, miszerint a felnőtt állatok létfenntartására elegendő1 kg/nap abraktakarmány.Húsz évvel ezelőtt 8 vizsgált vaddisznóskertből csak kettőben kaptak átlag 1 kg/nap, vagyennél több takarmányt az állatok. Itt megfelelő volt a szaporulat, míg a többi hat kertben aszaporulat nem érte el a környező szabadterületi állományét. A gyenge szaporulat már nagyonkomoly jelzés a takarmányozás hiányosságára. Ezért megalapozottan javasolható az átlagosan 1kg/nap minimális mennyiség.AbraktakarmányokAz évszaknak megfelelő mértékben biztosítjuk abraktakarmánnyal a szükséges energia ésfehérje mennyiséget. Az abraktakarmányok döntő mennyisége kukorica. A malacoknaknagyobbrészt árpát kell adni, ha nem tápot kapnak. Amikor etetésre szoktatjuk a malacokat -különösen az intenzív tenyésztési technológiánál - cukorral pirított árpát lehet tenni a malacetetőbe.A búgási időt megelőzően és a búgás alatt a tenyészkanok takarmányát zabbal kell kiegészíteni.TápokAzokban a kertekben, vadgazdaságokban, ahol a az állatokat intenzíven takarmányozzák, amalacokat, süldőket és a tenyészállatokat részben vagy teljes mértékben táppal etetik. Ennekmegfelelően számtalan recept ismeretes. A tápok összeállításánál a gazdaságosságot kell szem előtt60

tartani és a rendelkezésre álló olcsó alapanyagokat felhasználni. Erre példa két vadmalactáp (7.táblázat) és egy kocatáp (8. táblázat) receptje.7. táblázat: Bevált szopós vadmalactápok összetétele százalékban.61

8. táblázat: Vaddisznó kocatáp olcsó mezőgazdasági melléktermékekből.A tápokban valósítjuk meg a tervezett preventív kezeléseket. A korpa, vagy valamelyik daraalkalmas arra, hogy a táp teljes mennyiségéhez viszonyítva kevés gyógyszert bevigyék a tápba. Apor alakú gyógyszert először egy vele közel azonos sűrűségű alkotórésszel kell hígítani és csakutána szabad a teljes mennyiségbe belekeverni. Így egyenletesen eloszlatható a néhány tizedszázaléknyi hatóanyag62

Lédús, gyökér és gumós takarmányokAz abraktakarmányt ha csak lehet ki kell egészíteni takarmánytökkel, répával, burgonyávalesetleg egyéb zöldségfélével is. Az állatok szívesen fogyasztják, viszonylag olcsó, jó az étrendihatása. Az ilyen takarmányok esetében fontos a helyi (közeli) beszerezhetőség és az olcsó fuvar.Ajánlatos a takarmánytököt felvágni vagy eltörni a kirakás előtt közvetlenül, hogy az állatokkönnyebben ehessék. Amennyiben lehetséges, különösen a tenyészkertben, főtt burgonyát kelletetni vályúból vagy a betonozott etetőtérről.Különféle gyümölcstörkölyök, szeszipari melléktermékek szintén nagyon jó takarmányok avaddisznónak. Vályúból, betonozott etetőtérről kell kínálni az állatoknak.Halfeldolgozó és vágóhíd hulladékAmikor a körülmények és a higiéniai szabályok lehetővé teszik, minden esetben ki kellhasználni egy ilyen tápanyagforrást. A vaddisznó az állati fehérjét nagyon jól hasznosítja éskülönösen a fiatal állatok súlygyarapodással, fejlődéssel nagyon „meghálálják”. Az ilyentakarmányok etetésénél csupán annyi a gond, hogy jobban oda kell figyelni az adagolásra ésnagyobb gondossággal kell eljárni a higiéniai kérdésekben.Sarkalatos és olykor gondot okozó higiéniai szabályok: emlős vágóhídi hulladékot csak főttállapotban szabad adni. Baromfi és hal hulladék nyersen is etethetőVadföld művelése, kezelése, szakaszos legeltetésA vadföld művelése, talaj előkészítése megegyezik a szokásos mezőgazdaságitechnológiával, azzal a kitétellel, hogy minimális a kemikáliák felhasználása.A vaddisznóskerten belül kerítés és/ vagy villanypásztor védelmében lehet nevelni anövényeket. Tapasztalatok szerint, ha jól látható kerítést és villanypásztort kombinálva állítják felmár a vetést megelőzően, a szakaszos legeltetés megoldható. A kerítést a vadföld felöl kellfelállítani, és elé 15-20 cm távolságban egy vagy két szál villanypásztort kihúzni. Kerítésnek beváltaz autópályák útalapjába készült, öntött műanyag rács. Kellően merev ahhoz, hogy 5-6 méterenkéntbelefűzött és földbe szúrt 8-as betonvasakkal megálljon. Vaddisznóskertben elegendő az egy métermagas kerítés. Amikor etethetőre fejlődött a takarmány, a kerítést egyik oldalon néhány méterrelbeljebb kell vinni, ugyanazzal a módszerrel ahogy a gímszarvasnál olvasható. Ha az állatoklelegelték a szabaddá tett területet, a kerítés tovább telepíthető. Mindenképpen meg kell kísérelniezt a takarmányozási módot, mert etológiai és gazdaságossági szempontból is előnyős.Javasolt növények: burgonya, zab, zabos-bükköny, kukorica, árpa, borsó - elsősorbancukorborsó, stb.A vadföldön vetett növények kiválasztásánál több szempontot érdemes megfontolni. Az elsőa várható tömeg, a második mit szeretnek a vaddisznók. Eszerint szinte csak kukoricát lenneérdemes vetni. De más étrendi hatások, változatosság, fehérje tartalom miatt a vadföld terület 20-25%-án a fenti lista egyéb növényeiből is kell választani. A kalászosok közül a zab, toklászos búza ésőszi árpa vadföldről zölden (tejes vagy viasz érésben ahogy legjobban szereti) etetve nagyobbmennyiség emésztési zavarokat, megbetegedést okozhat.A vadföld speciális formája a vaddisznóskertben a túróföld. Céljainktól függőenkétféleképpen hozhatjuk létre. Az egyszerűbb, amikor szántott barázdába szórunk gabonamagvakat(elsősorban kukoricát) vagy burgonyát, csicsókát, bármi növényt amit szeret a vaddisznó. Akövetkező barázda takarja az előzőt és így hamar létesíthető egy kisebb túróföld. Ennek egyváltozata amikor műtrágyaszóróval, vagy kézzel szórják szét a földön a magot és betárcsázzák. A63

vaddisznók hosszan turkálva az utolsó szemig kiszedik a magvakat. Csak arra kell ügyelni, hogyannyit tegyünk le egyszerre, amennyit egy hétnél hamarabb felszednek az állatok.A túróföld létesítésének szintén régi bevált módszere a csicsóka telepítés. Ebben az esetbenjóval a vetés előtt védeni kell a területet, hogy mire bele kerül a csicsóka a vaddisznók elkerüljék.Különben nem tud megerősödni és még vetett formájában megeszik az állatok. Ha megerősödött,akkor fel lehet szabadítani és szerencsés esetben 4-6 évig jó vadföldként „üzemel”. Gondozásanagyon kevés. Késő ősszel szárzúzóval lezúzzuk a még álló növényt, majd tavasszal amint rá lehetmenni a földre megtárcsázzuk. A csicsóka nagyon szívós. Annak ellenére, hogy kemény fagyokkivételével még télen is túrják eszik a disznók a csicsókát tavasszal ismét kihajt. Javasolják többen(Palkovics, 1988), hogy a tárcsázás előtt műtrágyával szórjuk meg a földet. Mások szerint ezmegfontolandó, mert üzemelő vadaskertben elkerítetlen részen nem illik sem növényvédő szert semműtrágyát kiszórni.A takarmányozás végrehajtása a gyakorlatbanA takarmányozás gyakorlati kivitelezésében a legfontosabb cél, hogy lehetőleg valamennyiállat hozzájusson a neki szánt takarmány mennyiséghez. Ennek elérésére két fontos módszer állrendelkezésünkre. Az első, hogy a malacok nyugodt, biztos etetését csak malacetetőben tudjukmegoldani. Itt a malacok számára külön takarmánykeveréket teszünk az etetőbe. Ennek a tápnak -mint a megfelelő táblázatból látszik - a beltartalmi értéke lényegesen eltér a felnőtt állatokétól. Amalacok korai fejlődési erélyét ki kell használni. Amit ebben a korban lemarad a fejlődésben azt azélete során már soha, vagy csak nagyon nehezen tudja behozni. A malacetetőben ad libitumtakarmányozunk. A malacetető a többi állat etetője mellett van. Ide a malac az anyjával, a kondávalérkezik, de nem kell harcolnia az eledelért.A süldők és gyengébb egyedek számára csak akkor van elegendő takarmány, ha széthúzzukaz etetést. A széthúzott etetés biztosítja a táplálkozás lehetőségét valamennyi állat számára.Egyébként ha összességében elegendő is a takarmány, az erősebbek elhíznak, a gyengébbek,alacsonyabb rangúak kondíciója pedig leromlik. A takarmányféleség maga is befolyásolja az etetésitechnikát. Például tököt vagy dinnyét és más hasonlóan darabos takarmányt nem is kell az etetőrevinni, hanem az odavezető úton (vagy mellette) hosszan szétszórni. Amikor kukoricát etetünk,etessük csövesen. Erre előre gondolni kell és szerződéssel biztosítani a szükséges mennyiséget. Aleszórt csöves kukoricából a legkisebb süldő is el tud venni egy-egy csövet, de morzsolt kukoricáta nagy koca vagy kan mellől a vályúból nem szerezheti meg.A vaddisznó számára biztosítani kell a változatos takarmányt, de ennek ellenére atakarmányokat átmenet nélkül váltani nem szabad. A téli etetés alapja a kukorica amiről januártólfokozatosan kell áttérni a tápok etetésére, hogy a vemhesség utolsó szakaszában és a tejelésiidőszakban megfelelő legyen a kocák tápanyag ellátottsága. Hasonlóképpen fokozatos áttérésszükséges az intenzív nevelésnél, amikor a leválasztott malacokat eleinte malactáppal, majd süldőtáppal etetjük. Az óvatos, fokozatos áttérés fontosságát többen kétségbe vonják, mondván avaddisznó mindig azt eszi amit talál. Ez igaz a szabad természetben, ahol nincs „kiszolgáltatva”hosszabb ideig egy bizonyos tápnak. A szabad területen szinte minden nap mást eszik, tehát ehhezhozzászokott. A zárttéri tartásban, a tenyészkertben huzamosabb ideig azonos tápon élnek azállatok, ahhoz szoknak és nem viselik el a hirtelen változtatásokat. A coli eredetű hasmenések és adiszpozíciós betegségek leggyakrabban takarmány változtatáshoz köthetők.Etetni rendszeresen kell!! A gyakoriságot nem lehet meghatározni, mert az a technológiátólfügg, de a rendszeresség megkövetelhető. Nemcsak a vaddisznónál, hanem a többi vadfajnál ismegfigyelhető, hogy ha pontos rendszerességgel szállítják ki a takarmányt, akkor az állatok márvárják a kocsi érkezését. Az állatok jó időérzékét ki is használjuk, amikor számba vesszük avadállományt.64

A fentiek alapján összegezhetjük, hogy a takarmányozás kivitelezésében nagyon fontos arendszeresség, a kellően széthúzott etetés, a takarmányváltások fokozatossága és a malacetetőben afiatal állatok külön takarmányozása.A takarmányozás során tápot, szemes abrakot és egyéb kiegészítő takarmányokat adunk avaddisznónak. Tápot vagy dercés abrakkeveréket önetetőből, vályúból legfeljebb betonozottetetőtérről adjuk. Ezt elsősorban a tápok ára indokolja. A tápokat óvni kell a vizesedéstől, ezértcsak fedett etetőből kínáljuk. Földre szórva akkor sem adjuk, ha pelletált a táp. A tápokérzékenysége és rövid szavatossági ideje miatt tároló etetőbe sem kerülhetnek. A malacetetőkbenvályúból vagy önetetőből takarmányozunk. Itt etethetünk dercés vagy granulált tápot és ad libitumbiztosítjuk a malactápot. A malacetető az etetőtéren vagy közvetlenül mellette legyen, mert a fiatalállatok nem mennek el messze az anyjuktól.Szemes abrakot etethetünk tároló etetőből és gumis etetőből is a felsorolt lehetőségekentúlmenően. Ha jobban szét akarjuk húzni az etetést földre is szórható a szemes takarmány.Zöldtakarmányt, gyökér- gumósokat és szénát az etetőtéren szétszórva adunk. Szilázst éstörkölyöket betonozott felületről vagy alacsony silótálcáról lenne ideális, bár erre nincs mindigmód. Hal-, hús-, tejipari melléktermékeket, tojást csak vályúból vagy betonozott etetőtérről szabadadni.7.5.4. A takarmányozás higiénia kérdéseiA legfontosabb, hogy mennyiségben és beltartalomban megfelelő takarmányt kapjanak azállatok. Kerülni kell a hirtelen takarmány változtatást. Ugyanakkor helytelen a túl egyhangútakarmányozás is.Az etetőhelyeket tisztán kell tartani, vályúkat kikaparni és a régi takarmányra a frisset csakaz önetető tartályába szabad ráborítani. Az etetőtéren vagy a vályúban maradt takarmányra a frissetnem szabad rátenni.Hal vagy hús maradékot el kell takarítani. A romló, bomlott állati fehérje mérgezés,megbetegedés kockázatával jár. Akár erről, akár a vályúban maradt takarmányról legyen szó, amaradék azt jelzi, hogy a kiadagolt mennyiség sok volt. Helyesen adagolt mennyiségnél a vályút(etetőteret) üresen találjuk a következő takarmányozási napon.Csak jó minőségű takarmányt etessünk, ne etessünk csírázott krumplit, penészes, fagyott,földdel erősen szennyezett, romlott vagy túlságosan silány minőségű takarmányt.7.6. ItatásAz ivóvíz, amit mi adunk az állatoknak, mindig tiszta és kifogástalan legyen. Természetesentudjuk azt, hogy a természetben nem ivóvíz minőséget fogyasztanak az állatok és a dagonyából isisznak, mégis elvi kérdés, hogy mi tiszta vályúból kifogástalan vizet adunk eléjük. Enneklegegyszerűbb módja, ha átfolyó rendszerű vályúból itatunk (31. ábra). Ebben az egyszerű esetbenaz itatóvályút kissé ferdén állítjuk be, a magasabb végén töltjük, az alacsonyabb végén kiengedjük avizet. Lejtés 2-3 %. A túlfolyó rendszer miatt állandó töltés is lehet és az elfolyó vizet a helyiterepviszonyoknak megfelelően, a néhány 10méternyire lévő dagonyába vezetjük el. A dagonya aterepviszonyok szerint a lehető legtávolabb legyen a kúttól. Az elvezető csatorna csupán a földbemélyesztett kicsi árok. Kezdetén a kicsurgó víz téglázott, kikövezett vagy betonozott felületrefolyik, nehogy közvetlenül az itató alatt keletkezzék a dagonya. Ez a két kérdés szokásos együttes65

megoldása. A szélkerekes kutaknál kedvelt összeállítás, ugyanis a széljárástól függő vízhozamfeleslegének levezetésére nagyon alkalmas.A vályús, túlfolyós rendszernél modernebbnek számít az önitató, amit elsősorbantenyészkertekben és farmokon szokás beállítani. Rendszerint a vezetékes víz takarékosfelhasználásáról van szó. Az állattenyésztésben használt és bevált önitató csészéket használjuk. Azönitató rendszert nem kötjük közvetlenül a vezetékre, hanem egy tartály töltünk fel és ebből látjukel az önitató csészéket. A tartály folyamatos utántöltése lehet automatikus egy úszószelepsegítségével. Más esetben a tartály egy 200 literes vas hordó, mely kint áll az erdőben és 2-3naponként lajtból töltik fel.(31. ábra) A hordóból kivezető cső egy kis itató edénybe, vagy hosszúvályúba vezet. Felmelegedés ellen védeni kell, ezért fa alá árnyékba állítják.31. ábra: Túlfolyós itatóvályú és önitatók.Az önitatós rendszerekben elengedhetetlenül fontos a tartály. Vezetékhez kapcsolódórendszernél vízkimaradás esetén biztonsági tartalékot jelent, valamint megakadályozza, hogyvisszaszívással szennyeződjék a vezeték.Más szempontból azért hasznos a tartály, mert ha vízben oldódó gyógyszert vagy takarmánykiegészítőtakarunk adni az állatoknak, a tartályba töltött oldattal ezt megtehetjük.Az itatókat az etetők közelében kell elhelyezni. Megfigyelték, hogy ha az ivóvíz az etetőközelében van, akkor a disznók az abrak fogyasztása közben elmennek inni. Jó az étrendi hatása,mert evés közben az abrak - különösen a dercés - megduzzad és hamarabb jóllaknak az állatok. Másesetben, amikor az etető közelében nincs víz, az állatok több száraz takarmányt fogyasztanak ésgyomor megterhelés alakulhat ki.A vaddisznó viszonylag sokat iszik. E tekintetben irányadó, hogy Baitner (1967) szerint aházi sertés az elfogyasztott szárazanyag minden kilójára 2,5-3 liter vizet vesz fel. A66

vaddisznóskertben a létszám ismeretében a fentiek alapján az itatókban 100 állatonként minimum300 liter vizet kell biztosítani naponta.67

8. BARKÁSAGANCS NYERÉSE, TARTÓSÍTÁSA ÉS ASPERMAVÉTEL MÓDSZERE A SZARVASFARMOKON.A szarvasfarmok üzemeltetésének elsődleges célja általában a vadhús termelés vagy esetlega tenyészállat értékesítés. Emellett lehetőség van a végső értékesítést megelőző bevételekre levágottbarkás agancs és mélyhűtött sperma eladásával.8.1. Barkás agancs nyerése és tartósítása.A távol-keleti népek közül többen, mintegy 2000 ezer éve használják a szarvasféléktartósított barkás agancsából készült porokat, gyógyhatású készítményeket. Az utóbbi évtizedekbenOroszország is használja klinikáin és ambuláns kezelésein a barkás agancs alkoholos extrakcióját,mint paramedicinális szert. A világ éves barkásagancs termelése mintegy 900 tonna.A gím-, maral-, szika-, dámszarvas, és a wapiti agancsát használják e célra. Magyarországona gímszarvasok agancsát gyűjtik, bár a dám barkás agancsa is értékesíthető lenne, csak kisebb akereslet. Magyarországon a barkás agancs vágását és tartósítását 1986-ban kezdtük el a GATEVKÁ szakmai irányításával működő kiskunfélegyházi szarvasfarmon és évről évre emelkedőmennyiséget értékesítettünk. Akkor nagy lehetőség volt egy jelentős piaci részesedésre, de tőkehiányában nem tudtuk a kért mennyiséget produkálni. Emiatt Magyarország elvesztette ezt alehetőséget. Pillanatnyilag (2004) nincs olyan szarvasfarm, ahol számottevő mennyiségbenfoglalkoznának barkás agancs termeléssel, értékesítéssel.A barkás agancs vágására, tartósítására a GATE VKÁ-n kidolgozott szabadalom óta ismerta technológia. Az agancstalanítás időpontja meglehetősen kötött. Általános szabály, hogy az agancselvetésétől számított 60-70 napon vágjuk le a gím agancsokat, amikor a korona ágvégeineknagysága maximum 3-4 cm. (dámszarvas agancsát 45 napos korban vágják) Ekkor még viszonylaggyenge elcsontosodás mellett a legnagyobb az agancsprodukció. Az agancsot úgy kell levágni, hogya lehető legtöbb vér maradjon benne.Az agancstalanítás folyamataBarkás agancs gyűjtése csak szarvasfarmon lehetséges, ahol korcsoportonként tartott bikákategyszerre lehet a befogóba terelni. Itt a folyosóban immobilizált állatok agancsát vágjuk le. Azelaltatott, földön fekvő állatok lábait a sérülések elkerülése érdekében összekötjük.Az agancstövet - a nagyobb vérzés elkerülése érdekében - a rózsa alatt egy vékonygumicsővel elszorítjuk.Az agancsot az agancstő (rózsa) fölött 3-4 cm-re közepes fognagyságú fűrésszel levágjuk.A visszamaradt csonkot a későbbi vérzés megakadályozására lesütjük. Erre a legjobban alánggal melegített forrasztópáka vált be. Az agancstőről a vékony gumicsövet 5-10 perc múlvaeltávolítjuk.Az állatok elengedése előtt a szükséges állategészségügyi vizsgálatokat, kezeléseketelvégezzük.Antidotummal vagy élénkítő hatású gyógyszerrel felébresztjük az elaltatott állatot.A levágott agancsot archiváljuk (súlymérés, fotózás). Mintegy 1,5-2 óráig a vágáslappalfelfelé fordítva, szellős, hűvös, árnyékos, pormentes helyen kihűlni hagyjuk.68

A levágás másik lehetősége, hogy a beterelt állatokat egyenként engedjük a befogó kezelőhelyiségébe. A kezelőben egy mechanikus szerkezet rögzíti az állatot. A rögzített állatot bódítják éslevágják az agancsát a már ismertetett módon.Az agancs tartósítása két módon lehetséges:- mélyhűtéssel, amikor a környezeti hőmérsékletre lehűlt agancsot megjelölve fóliázzuk és amélyhűtőbe helyezzük- főzéssel és szárítással, amikor szigorú idősoros, főzéssel váltott szárítással súlyállandóságigszárítva tartósítjuk az agancsot. A vágáslapot a szárítás megkezdése előtt szilikongumivalzárjuk le.A vágott agancsot nagyon gondosan kell kezelni, mert akkori tapasztalataink szerint avásárlók mind esztétikailag, mind beltartalmilag minősítik az agancsokat. A hibás kezelés sokatronthat az értéken.8.2. Spermavétel és tartósításSpermavételImmobilizálással elaltatjuk a bikát, lábait összekötözzük, elektro ejakulátorral ingereljük.Az áramimpulzusok hatására a bika 1-1,5 sec. után ejakulál. Az üvegpohárba felfogott ondót1:1 arányban hígítjuk és 37 C°-os inkubációs üvegpohárral a feldolgozási helyre szállítjuk. Szállításközben a hőmérsékletet állandóan ellenőrizzük.Az ondó vizsgálataElső lépésben az ondó mennyiségét, színét, szagát, konzisztenciáját és kémhatását (6-7,4 pHa jó) nézik meg.Az ondó sűrűségét és mozgásképességét automata spermaanalizátorral vizsgáljuk. (6-10X-eshígítás után 180-200 millió/ml az ondósejtek száma, 75-95 %-os mozgásképességgel.)Az ondósejtek morfológiai vizsgálata kenetben fixálás és festés után 1200X-os nagyításontörténik. (A mintául vett 200 spermium 80 %-ának szabályosnak kell lennie.)Az ondó biológiai vizsgálata során az ondósejtek által felvett és elhasznált anyagokmennyiségét és a spermiumok anyagcseretermékeit határozzuk meg.Vizsgáljuk az ondó ellenállóképességét, az ondósejtek termékenyítőképességét valamintélettartam próbát végzünk.Az ondó mélyhűtéseA higított ondót 30 C °-os vízfürdőbe helyezve 30 sec. alatt + 4 C°-ra hűtjük le.Második lépcsőben a spermát +4 C°-on 2 óra hosszat equilibráljuk.Ezt követően a termékenyítő anyagot egy automata adagolóval műszalmába szívjuk fel,melybe 0,25 ml ondó fér. A gép a műszalma nyitott végét ultrahanggal lezárja. A műszalma külsőfelületére nyomtatjuk az ondót adó bika azonosítási jelét, a mélyhűtés helyét és idejét.69

A lezárt műszalmát fagyasztó rampára helyezzük és automata mélyfagyasztóba (pl.: aDIGIT COOL 5300) helyezzük. A fagyasztó szigorúan szabályozott időritmusban az ondót -140 C°-ra lehűti.Ezután a műszalmát speciális tubusokba helyezik, amelyeket folyékony nitrogénnel telipohárba helyeznek el. A poharakat ezután különböző tároló konténerek kanisztereibe gyűjtik össze,és a felhasználásig így tárolják.A mélyhűtött sperma ellenőrzéseA mélyhűtés után 24 órával elvégezzük a hőtűrési próbát: az ondó mintát 60 percig 45 C °-os vízfürdőben tartjuk, majd megállapítjuk az élő ondósejtek arányát ( 20%-nál nagyobbminőségromlás nem következhet be). Megvizsgáljuk a baktériumos szennyezettséget is.Huszonnyolc nap után újabb hőtűrési próbát végzünk.70

9. VADASKERTEK ÉS FARMOK ÜZEMELTETÉSE9.1. BetelepítésAz újonnan létesített vadaskert legfontosabb munkája a kert betelepítése. A kert építésévelegyidőben meg kell tervezni. A gyakorlatban jól bevált módszer, hogy a kertből először egy kisebbrészt (pl. karantént, vagy tenyészkert részletet) egy ideiglenes tárolót kerítenek be. Ide gyűjthetik aleendő állomány alapját képező állatokat már az építkezés ideje alatt. Ezek lehetnek a környezetbőlbefogott, vagy más kertekből vásárolt állatok.A környezetből befogott állatokkal a leggazdaságosabb a betelepítés, mert egyrészt olcsó,másrészt nem terheli különösebb fuvarköltség. Előnye még az ilyen állománynak az is, hogy nemkell alkalmazkodnia az új környezethez.A befogás két szakaszból áll. Egyrészt a létesítendő kerttől távol felállított befogókkal,másrészt bekerítéssel. A befogókat a létesítendő kerttől távolabb kell felállítani, hogy nagyobbállományt hasznosítsunk. A befogott állatokat a már megépült ideiglenes tárolóba szállítjuk. Itt azállatok megfigyelhetők és a preventív kezelések megvalósíthatók. Közben épül a kert, amennyirelehetséges a legkisebb zavarással. A munkák kerítésvonalban folynak, míg az épülő kertközpontjában több helyen etetni kell. Ezzel a csalogató etetéssel az állatok ott tarthatók, s mikorbezárul a kerítés, az odaszoktatott kondák a kerten belül maradnak.Vásárlás esetén általában már működő kertből származik az állomány. Vaddisznó esetében avásárlónak arra kell figyelni, hogy (genetikai szempontból) igazi vaddisznót vásároljon.Fontos az állomány állategészségügyi státuszának ismerte is, ezért az eladótól bizonyosgaranciákat kell kérni, vagy szerződésben előre kikötni, hogy mely betegségektől mentes állománytakarunk vásárolni.A vásárolt állományt mindenképpen karanténozni kell. Ez ésszerű óvatosság, nembizalmatlanság. A vizsgálatok és az elszállítás közötti időben lehetséges fertőzések lappangásiidejére zárjuk karanténba az állatokat. A karanténozási idő egyben az alkalmazkodás ideje is. Azállatoknak meg kell szokni az új környezetet, takarmányozást és mikroklímát. Kialakul az újrangsor, ami nem kis stresszt jelent. Nagyon jó, ha az akklimatizáció ideje alatt több figyelmetfordítunk az állatokra, azaz naponta legalább egyszer szemrevételezzük az állományt. Látni kellminden állatot, ellenőrizni a létszámot, beteg vagy elhullott állatot azonnal megkeresni. Ez aszigorú megfigyelési idő minimum 14 nap. Közben kialakítjuk a technológiának megfelelőcsoportokat.Az állatokat a megfigyelési idő letelte után szabad csak a kertbe engedni.A kert építésének befejezésére már együtt van a kezdő állomány, csak a végleges helyérekell terelni az állatokat és ezzel a telepítés befejeződött.71

9.2. Éves üzemelésAz üzemelés során vannak olyan fontosabb dolgok amire a zárttéri vadtartás mindenváltozatában figyelni kell:EllésAz ellés időszaka alatt nagy nyugalmat kell biztosítani a vadnak. Ezt állandó felügyelettel issegítjük, hogy a nem kívánatos látogatókat és a könnyű prédára gyűlő kóbor kutyákat kizárjuk aterületről. Az erdészeti munkákat szüneteltetni kell. Takarmány és ivóvíz szükség szerint biztosítvalegyen.VadászatA vadászkertben csak a társasvadászatok zavarják meg a szokásos működést. Azon a párnapon érthető módon mindet a vadászatnak kell alárendelni, de utána a lehető leghamarabb visszakell állítani a hétköznapi üzemelést. Az egyéni lesvadászatok nem zavarják a működést. Sőt úgykell szervezni, hogy semmi zavaró momentum ne legyen, mert ez az eredményesség egyik fontosfeltétele. A vadászattal itt nem foglalkozunk, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ha akörülmények engedik, beteg vagy rendellenesen viselkedő állatot ki kell lőni és nem szabad kímélnia kóbor kutyát, macskát és a rókát.LegelőművelésA vegetációs periódusban a technológiákban meghatározott gyepgazdálkodási tennivalókatvégezzük el. Farmon a felújítás az üres, pihentetett kertekben folyik. A pihentetés ideje alatt lehetfogasolni vagy tüskés hengerrel lazítani és műtrágyázni a területet. Műtrágyát a betöltés előttszitálni kell !!A legelő öntözhető legyen. Az öntözést az időjárástól tesszük függővé. Öntözni a legeltetésalatt és a pihentetés alatt egyaránt lehet.Vadaskertben a viszonylag kis területű legelők a telepítésen kívül gondozást nem nagyonigényelnek. Szükséges lehet májusban egy kaszálás, de ezen túlmenően a vadaskerti legelő nem adfeladatot.VadföldművelésA takarmányozás fejezetben részletesen szerepel ugyan, de az üzemelés éves tervezésekorütemezés szempontjából foglalkozni kell vele. Tavasszal és ősszel jelent időhöz kötött ütemezhetőfeladatot.AgancstalanításMegfelelő piac esetén a gím- és dámfarmok fontos tevékenysége. Nagy körültekintést,pontosságot igénylő munka (május-június hó).72

LeválasztásTenyészkertes technológia esetén tehenekről a borjakat, a kocákról a malacokat atechnológiában meghatározott időben válasszuk le és helyezzük a borjúkertbe, illetve a süldőkarámba.BefogásA csoportok kialakításakor, élő értékesítéskor, a vad kezelése esetén, agancstalanításkor avadat meg kell fogni. Veszélyes, nagy odafigyelést igénylő, az év során többször ismétlődő munka.Erre fel kell készülni, a megfelelő befogókat karbantartani, felújítani. A munkához beosztottembereket ki kell oktatni és az irányítást a befogásban tapasztalt, gyakorlott vezetőre bízni.BélsárvizsgálatAz endoparazitás fertőzöttségi szint meghatározására ideális esetben negyedévenként, delegalább évenként kerüljön sor. Nem cél a teljes állomány vizsgálata, elegendő egy reprezentatívmintavétel. A mintavételeket járványtani egységenként kell elvégezni. Az eredmény ismeretében aszükséges gyógyszerezést elő kell írni.KerítésellenőrzésHetente legalább kétszer ellenőrizni kell az egész kerítésrendszert, mert meghibásodásesetén könnyen megszökhetnek nagy értékű állataink. Ez az ellenőrzés tulajdonképpen folyamatosfeladat, s azt jelenti, hogy hetenként kétszer látni kell minden kerítés szakaszt. A megvalósítás -munkaszervezés szempontjából - nem mindig egyszerű. A hatályos jogszabályok szerint egynagyvadas kert minimális nagysága vaddisznó esetében 200 ha, szarvasok esetében 500 ha. Agyakorlatban ezer, sőt hatezer hektáros bekerített területeket is ismerünk. A legkisebb, azaz 200 havadaskert kerítése - a terület alakjától függően - 6-8 km, amit gyalog kell megtenni. Az ellenőrzéstvégző dolgozó valamennyi drótot és szerszámot is visz magával, hogy a kisebb hibákat azonnaljavíthassa, ezen kívül egy ellenőrzési naplót, melyben minden bejárt szakaszt, hibát és javítástfeljegyez. (A feljegyzésekre azért van szükség, mert azokból utólag következtetni lehet ameghibásodások okaira, de azt is dokumentálja, hogy ki, mikor és melyik szakaszt ellenőrizte ésjavította.) Az útja során a dolgozó a kerítés mellett futó utat is gondozza, így könnyen belátható,hogy egy kör megtételéhez minimum 2-3 munkaóra szükséges, még egy 200 hektáros terület eseténis. A nagyobb kerteknél arányosan több. Ezt az időt hetente kétszer kell számolni, ami már jelentőstétel munkaszervezés szempontjából. A nagyobb szakadás, kerítésre dőlt fa, letört nagyobb ág azellenőrzést végző személy számára már megoldhatatlan feladat, ezért segítséget hív és a hibát alehető legrövidebb idő alatt elhárítják. Hasonlóan az előző példához, előre gondolni kell arra alehetőségre is, amikor nagyobb eső, vagy gyors hóolvadás után a meredekebb hegyoldalról lefutóvíz hordaléka a kerítésben megakad. Ezt el kell távolítani mielőbb. Amikor patakot keresztez akerítés, az építéskor már gondolni kell a megfelelő kialakításra (lásd A kerítés építése).Előfordulhat a kutyák támadása is. A kerítés alatt bekaparnak, vagy a vaddisznók általkészített nyíláson jutnak a kertbe. A fiatalabb állatokat megfogják, de falkába verődve nagyobbakatis zsákmányolnak. Kertben is, de különösen farmon, ahol kisebb a bekerített terület, nagyobb kártokoznak az állatok üldözésével. A megriadt szarvasok kerítésnek rohannak és több állat sérül vagyelpusztul, mint amennyit a kutyák megfognak. Ezért az ellenőrzést végző vadász nem lehetkíméletes a kóbor ebekkel szemben. A kutyák ellen az ellenőrzés mellett a kerítés menténelhelyezett ládacsapdákkal is védekezhetünk.73

TakarmányozásAmikor takarmányozni kell a szálastakarmány etetőből ad libitum etetünk. Azabraktakarmányt technológia szerint, a lédúst hetente kétszer – háromszor etessük. Egyéb esetekbena vadfajoknál leírt részletes technológiai utasítás a mérvadó.9.3. Zárttéri gímszarvas tartás technológiai lehetőségeiGímszarvast Magyarországon kertben, parkban és farmon egyaránt tartanak.A kertben a terület vadeltartó képességére alapozzák a tápanyagforrást, de a maiállatsűrűségek mellett szükséges lehet a többé - kevésbé rendszeres kiegészítő takarmányozás.Parkban mindennapos gondozásra és takarmányozásra alapul a tartás. Farmon a szokásosvadtartáshoz képes intenzív állattenyésztési munka folyik. Ez sokkal inkább mezőgazdasági üzem,mint vadgazdálkodás.9.3.1. SzarvaskertÁltalában egységes vadászkertben tartjuk a gímszarvast. Ritkábban önállóan, gyakrabbanvegyes kertben vaddisznóval, dámszarvassal, esetleg muflonnal együtt. A kertben előforduló őz ésapróvad az üzemelés szempontjából kiesik érdeklődési körünkből.A vadgazdálkodás szempontjából helyes, ha az évet februárban létszámbecsléssel kezdjük.Meg kell tudni, milyen kárt tett a tél az állományban, milyen az állatok kondíciója és egészségiállapota.A téli létfenntartó takarmányozás után tavasszal fokozatosan át kell térni a vehemépítést,szoptatást, bikák agancsfelrakását megalapozó takarmányozásra.Ha megfelelően választottuk ki a területet a zárttéri tartás számára, akkor legfeljebbkiegészítő takarmányozásra van szükség. A téli magas hó fedés és a nyári szárazság időtartamátólfüggően évente 60 - 120 nap teljes takarmányozásra kell számolni. A takarmánybázis alapja aszarvaskertekben az erdő és a mozaikosan létesített vadföldek együttese. Az erdőn meglátszik, haaz állatsűrűség (a kérődzők létszáma) meghaladja az eltűrhető mértéket, vagyis relatívtakarmányhiány alakul ki. Jó egyensúly esetén nem lehet jelentős vadkár.Fel kell mérni a vadgazdálkodási berendezések (lesek, etetők stb.) és az utak állapotát. Aszükség szerinti javításokat el kell végezni.A nyár közeledtével egyre kevesebbet kell takarmányozni. Akkor, ha leállítjuk atakarmányozást valamilyen módon meg kell oldani a kert és az állatok megfigyelését. Ennekérdekében az ilyen viszonylag nyugodtabb időszakokban kell elvégeztetni az apróbb munkálatokat,ellenőriztetni rendszeresen az itatókat, hogy a kertet soha ne hagyjuk magára.Augusztustól a bőgés megfigyelése és a vadászat a fő feladat, majd a szükséges tarvadselejtezés. Az év végén kell beállítani a jövő évi törzsállomány létszámát. Az időjárástól függőendecemberben, januárban már szükség lehet a takarmányozásra. Vastag hótakaró esetén járhatóvákell tenni az utakat és az etetők környékét.74

9.3.2. VadasparkA vadaspark üzemelése annyiban tér el a kerttől, hogy az állatokról egész évbengondoskodni kell. A park bemutató jellege miatt a kicsi terület vadeltartó képessége nemszámottevő. A létesítmény kezelése lényegében megegyezik a farméval, azzal a lényegeskülönbséggel, hogy itt nem meghatározó a gazdaságosság. A parknál akkor szerencsés aberendezés, ha kerten kívülről is etethetők az állatok, az itató rendszer automata és az egész területjól áttekinthető.9.3.3. SzarvasfarmJellemző a viszonylag kis terület és nagy állatsűrűség. A tehenek, bikák, növendékekkorcsoportonként külön kertekben vannak elhelyezve (1. ábra). A farmot benépesítő állatokat akaranténozás ideje alatt megjelöljük.A tenyésztésre szánt teheneket a tenyészkertbe tesszük 1:15 ivararányban. A java korabelivezérbika mellé egy tartalék bikát is helyezzünk el, így garancia lesz arra, hogy az összes tehén ésünő befedezésre kerül. Ünőket 2 éves kor után kellene tenyésztésbe állítani, de elfogadható az azálláspont is, hogy jó tartás és takarmányozás mellett a másfélévesek is pároztathatók. Bizonyára,amikor felfuttatjuk a farm létszámát, akkor a maximális szaporodási lehetőséget akarjukkihasználni. Később azonban semmi nem indokolja a korai tenyésztésbe állítást.A borjakat a születési év augusztusában le kell választani és külön kertbe tenni. Az elsőévben még nem kell nemek szerint külön tartani. Majd csak a következő évben, amikor az ünőketmár a tenyésztés számára kiválogatjuk, akkor kell a bikaborjakat külön kertbe terelni. A bikák közüla tenyész utánpótlást csak hároméves korban válogatjuk.A válogatásokat a terelő folyosó és a befogó segítségével végezzük. Ugyanebben azidőszakban a kiöregedett bikákat, ha van rá lehetőség, a vadászkertbe kell szállítani és vadászatútján értékesíteni.A barkás agancs levágása vitatott akkor, ha nem lehet értékesíteni. Vannak akik szerint jó,ha a bikacsapatok minden egyedét agancstalanítjuk biztonsági okokból akkor is, ha a barkásagancsnak nincs megfelelő piaca. Szerintük a jól végrehajtott agancstalanítás kisebb stressz, mintamennyi kockázatot hordoz egy szűk helyre bezárt agancsos bikacsapat. A kiskunfélegyházi farmonszerzett saját tapasztalataink szerint az állatokra nézve nem jelent különösebb kockázatot az agancs,ha valamennyi állatnak meghagyjuk. A bőgési időben kisebb csaták voltak, de sérülés nemkeletkezett. Az emberrel szemben más a helyzet. A kerítéshez közelítő embert is támadják, akibemegy azt pedig különösen. A takarmányozást végző dolgozók nem szállhattak le a traktorról, Afélig rakott pótkocsin utazott az aki a takarmányt kiosztotta. Csak rövid időre állhatott meg aszerelvény, mert hosszabb megálláskor egy-egy bika támadott, odavágott az agancsávalpótkocsinak és traktornak egyaránt. Szerencse volt, hogy az ütés erejétől nem tört be az oldalablak.Az ember közelében felnőtt (bármelyik fajhoz tartozó) szarvasbikák - hasonlóan az őzbakokhoz -felnőtt korukban és különösen bőgési (barcogási) időszakban agresszívek és veszélyesek. Ez ismerta témában járatos szakemberek számára. A farmon van szelekcióra lehetőség és az agresszívegyedeket ki kell selejtezni. Ha ezzel és a bőgési időben kívülről megoldható etetéssel a problémamegoldódik, akkor nem kell agancsot vágni. Minden egyéb esetben valamennyi bikátagancstalanítani kell. Természetesen, ha nincs piac, akkor a vágással nem kell megvárni a 60(dámnál 45) napos kort. Minél előbb vágjuk, annál rövidebb ideig terheli a bika szervezetét azagancs építése.75

TakarmányozásA szarvasfarmon a takarmányozás alapja a legelő, ez a terület eltartó képessége. Atapasztalatok szerint 4 gímszarvas tartható 1 hektár legelőn. A vegetációs időszakban, teháttavasszal és megfelelően csapadékos nyár, ősz idején gyakorlatilag nem kell takarmányozni. A téliidőszakban minimum 60 takarmányozási nappal kell számolni. Intenzív farmi gazdálkodás esetén atakarmányozási napok száma több is lehet, sőt nagy állatsűrűségnél egész évben rendszereskiegészítő takarmányozást kell beállítani. Kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett (télen magas hó,nyáron aszály) a teljes takarmányozási napok száma 120 is lehet.A farmon a legelő állapotát állandóan figyelemmel kell kísérni. Az állatcsoportok számátólfüggően 1 vagy 2 kertet pihentetünk, ahol a legelő megújul.A takarmányok kijuttatásának módszereiAz intenzív szarvasfarmok technológiája a szilázs és az abrak együttes kiszórása. Egycélszerűen kialakított jármű halad végig a kijelölt útvonalon és menetközben szilázst és abrakotszór ki. A gép úgy van kialakítva, hogy először 40-50 cm szélességben és közepes vastagságbanszilázst terít, amire a hátra kinyúló csőből abrak szóródik. A gyepfelületre bárhol kiszórható.Célszerű naponta új útvonalon haladni, hogy ne tapossák ki az állatok a felületet.Szénarácsba akkor teszünk kaszált zöldet vagy szénát, ha takarmány kiegészítésre vanszükség. Különben a szénarács üres.A kombinált etető annyival jobb a szénarácsnál, hogy a szénából lehulló finomabb részek,mint a lucernaszéna levele, nem vész kárba, a tálcából az állatok feleszik. Előnyös munkaszervezésiszempontból is, mert egy megállással mindkét takarmány féleséget ki lehet adagolni.A kazal-tartó rendkívüli előnye, hogy betakarításkor folyamatosan vagy megszakításokkalakár hetekig rakható és a széna rögtön az „etetőbe” kerül. Ezzel munkaerőt takarítunk meg, ésszinte veszteség nélküli önetetőként hosszú időre ellátja az állatokat. A kazal felépítése után a tartótegy ideiglenes kerítéssel körbe kell venni, hogy az állatokat távol tartsuk. Etetéskor csupán akerítést kell eltávolítani. Az állatok csak alulról tudják enni a szénát, ezért a kazal egyenletesenfogy és süllyed lefelé. Előfordul, hogy egyik oldalról többet ettek az állatok, a kazal ledőlni ugyannem tud, de elakadhat a lecsúszása Ilyenkor azt a szakaszt le kell zárni és a fogyasztást az addigkevésbé preferált oldalra terelni.A peremes asztal szilázsnak és abraknak egyaránt megfelel. Használatakor arra kell figyelni,hogy az üres tálca sarkaiban ne maradjon betapadt dara, különösen kevert táp. Vesszőseprűvel vagykaparóval ki kell tisztítani és csak azután feltölteni. Ha az állatok nem fogyasztották el a korábbankitett takarmányt, akkor nem szabad feltölteni, azaz rárakni a frisset. Ki kell hagyni egy napot.A borjúetető a fiatal állatoknak biztosít a felnőttektől eltérő mennyiségű és minőségűtakarmányozási lehetőséget.9.4. Zárttéri dámszarvas tartás technológiai lehetőségeiA dámszarvas tartása alig tér el a fentebb leírt gím technológiától. Ezért az alábbiakban csaknéhány kiegészítő információ szükséges. Mindezek alapján a gím technológia - értelemszerintiváltoztatásokkal - dám esetében is alkalmazható.1. Vadaskert estén fő cél a vadászat, kiegészítő takarmányozással. Jó, ha a kertben többlegelőfelület van. Dámok sokkal gyengébb kerítés között is megmaradnak, ezért a letermett76

gyümölcsösöket, hacsak nem telepítik azonnal újra, dámoskertnek lehet használni. Több esetben ígyhosszabbították meg a felszámolásra ítélt almáskertek jövedelem-termelését néhány évvel, amíg akerítések el nem rozsdásodtak.2. Farm jellegű tartás fő célja a hústermelés, ahol a produkciót alapvetően befolyásolja az állatoksűrűsége (9. táblázat).9. táblázat: Napi súlygyarapodás (g/nap) 32 ill. 48 bika/ ha állatsűrűségnél.Egy szarvasmarha legelőterületén 6 dám tartható3. Vadászkert és hozzá kapcsolódó farm jellegű tartás gazdaságos együttműködés a kétféle tartásimód között. Ebben az esetben a farmról gyarapítják a vadászkert állományát, ami mindkét egységgazdaságosságát emeli. Ilyen együttműködést teremtettünk meg a kis-kartali tenyészkert és a babativadászkert között. Tapasztalataink minden szempontból pozitívak voltak, erre alapozva bátranállítható, hogy a dámoskert esetében is jó, ha van egy tenyészkert a háttérben.Az intenzív tartásnál irányított szaporítás, illetve tenyésztés folyik. 30-35 tehén + 1 bikaháremeket alakítunk ki. A tenyészünő testtömege 16 hónapos korára minimum 30 kg legyen.Megfelelő súlygyarapodással a születését követő év szeptemberében 34-38 kg és ebben az esetbenoktóberben a barcogáskor tenyésztésbe állítható.Nagyobb tehéncsapatok is kialakíthatók, de ebben az esetben megfelelő számú bikát kellmelléjük tenni. A bikák közötti verekedés elkerüléséért egy kerten belül csak különböző korú bikáklehetnek.A szarvasfarmon végzendő munkák programja:• December - március intenzív takarmányozás, szükség esetén hóeltakarítás. Gondoskodnia folyó ivóvízről.• Áprilisban antiparazitikus kezelés.• Májusban nyugalmat biztosítani az ellésekhez. Barkás agancs levágása.• Szeptemberben leválasztani a borjakat.9.5. Zárttéri vaddisznótartás technológiai lehetőségeiA vaddisznóskertek üzemeltetése lényegesen több gondosságot és figyelmet igényel, mint aszarvaskerté. A szarvaskerttel szemben itt rendszeres feladat a takarmányozás egész éven át. A77

másik különbség a működtetés változatosságában van. E változatosság azért alakult ki, mert avaddisznóskertben az állomány létszámának biztosítása nehezebb feladat, mint a kérődzőkesetében. A probléma megoldására több technológiát ismerünk, melyek közül a tervezésidőszakában kell kiválasztani azt, amelyiket az adott esetben eredményesnek és megvalósíthatónakgondolunk..A kiválasztott technológia határozza meg, hogy milyen módon akarjuk biztosítani a kertbenvadászható állomány létszámát. Alapozhatunk a külső területről történő befogásra, vagy azállomány saját reprodukciójára. A technológiának megfelelően egységes vagy megosztott kertetkell létesíteni. Az egységes kert extenzív technológiát feltételez. A célszerűen megosztott éskialakított kertben alkalmazhatunk félintenzív vagy intenzív technológiát.9.5.1. Egységes kertekAz egységes kertek üzemi technológiáira jellemző, hogy nem alapoz intenzív tenyésztésreés a reprodukcióhoz szükséges a külső segítség. A legegyszerűbb létesítmények. A kerítésen belülélő állomány saját természetes szaporulata általában gyengébb a külső, környező területen élőállománynál.A téli vadászatok után megritkult állomány mellett a kocák leellenek és az év során felnőttszaporulat képezi a természetes reprodukciót. Ez lényegesen kevesebb, mint a tervezett teríték,azért kénytelenek vagyunk a létszám biztosításáért beavatkozni.Az egyik lehetőség a befogás. A vadászatot megelőző 2-3 hónapban, a környező területen 5-15 db áthelyezhető befogót működtetnünk folyamatosan. A befogott állatokat rögtön avadászkertbe tesszük és jó takarmányozással is igyekszünk megtakarítani, hogy ne akarjanakkitörni, ne rongálják a kerítést. Akkor követhető ez a módszer ha a kert saját vadászterületen van ésa közelében – 10 km-en belül – elegendő létszámú természetes populáció él. A módszer 200-300ha-nál nem nagyobb kertekben használható eredményesen, évi 150-180 befogott állattal. A kerttermészetes szaporulatát is figyelembe véve az évi terítéket 200 db-ra vagy jó esetben ennél többreis lehet tervezni.A befogások eredményességét növeli a kerítésvonalba építhető befogó vagy vadbeugróműködtetése. Ezen az úton bejutott állatok gyarapítják a kerten belüli állományt. Így a vaddisznókerítésen kívüli intenzív befogása és vadászata kettős haszonnal jár. Egyrészt minimálisracsökkenthető vagy meg is szüntethető a vadkár, másrészt az állandóan zaklatott környezetből azállatok a nyugalmat biztosító kertbe fognak menekülni.A beavatkozás másik lehetősége, hogy a kocák egy részét (a megfigyelések szerint jólnevelő kocákat) a vadászidény előtt befogjuk és a korábban épített kocatárolóba (32. ábra) tesszük.A kerttől határoló kerítésbe átfogót építünk és a vadászat előtti befogáskor elsősorban eztműködtetjük.. Előfordul, hogy egy kant is befogunk és a kocákkal összezárjuk, de gyakoribb, hogya kocákat itt nem vemhesítjük. A vadászatok lezajlása után az állatokat visszaengedjük a kertbe. Akocatárolóban vemhességre előkészítő takarmányozás folyik.78

32. ábra: Egységes kert.A kocatároló az év nagy részében üres, így ebben az időszakban karanténként használható.Ennek megfelelően az egyik bejárati kapu közelében kell megépíteni és a karanténra vonatkozóelőírások figyelembe vételével kialakítani.9.5.2. Megosztott kertekLegegyszerűbb eljárás, ha a vaddisznóskertet elválasztjuk (33/a. ábra) kettő vagy háromrészre. Alapvető feltétel, hogy egy-egy rész 100, de inkább 150 ha-nál kisebb ne legyen. Ebben arendszerben az állomány szokásos gondozásán, takarmányozásán kívül nem avatkozunk belényegesen a kert életébe. Hasznosítása az egyes részek felváltott vadászatával történik, azaz egyegyterület 2 vagy 3 évenként kerül levadászásra. A közbeeső időben (nevezhetjük pihenő időnek,vagy reprodukciós időszaknak) az állomány éli a természetes életét, és szaporodik. A kedvezőállománynövekedés érdekében megfelelő takarmányozással, beteg állatok kilövésével és avadászatok után esetlegesen behelyezett néhány tenyészállattal avatkozunk be. Ebben a rendszerbencsak a saját szaporulattal számolunk, ide nem illik a külső területről törtnő befogás. Ez atechnológia – hasonlóan az egységes kert technológiájához – extenzív gazdálkodás. Jellemző rá,hogy a legalacsonyabb a beruházása, kevés munkaerőt igényel, üzemeltetése olcsó éseredményessége bizonytalan. Az eredményességen természetesen a szaporulatot értjük.Akkor, ha biztosan számítható szaporulatot akarunk elérni, tenyészkertet létesítünk. Az ígymegosztott kertben nem csupán feldaraboljuk a területet vadászott és kímélt részekre, hanemfunkcionálisan is elválasztjuk. A tenyészkertben szaporítjuk az állományt, ahol sosincs vadászat.Innen töltjük fel a vadászkertet.Ezt a tenyészkertet úgy üzemeltetjük, mint a megosztott vadászkertet a pihenő időszakban.A feltűnő különbség az, hogy a tenyészkert lényegesen kisebb, mint a korábban említett, megosztottvadászkert egy-egy része (33. ábra b. és c.), 20-30 hektár elegendő. Ez a tenyészkert jól feltárt, debozótos, aljnövényzettel rendelkező erdő. Sok etetőt, több itatót és dagonyát telepítünk atenyészkertbe. Az etetők nagyobb része egyben befogó is, melyek közelében magasles van. Innenaz állatok megfigyelhetők és szükség esetén a befogó üzemeltethető. A befogókon kívülúgynevezett „átfogók” vannak a tenyészkert kerítésébe beépítve, melyek segítségével két egységközött az állatokat át tudjuk csoportosítani. A vadászatok megindulása előtt a levadászásra szántszaporulatot és a kiöregedett tenyészkocákat a befogók és átfogók segítségével a vadászkertbetesszük. A tenyész utánpótlást ekkor válogatjuk ki. A befogókban lévő süldőkből a tenyészkertbevisszatesszük a törzsállomány kiegészítésére szánt állatokat.79

33. ábra: Megosztott kertek.A tenyészkert és a vadászkert elhelyezése, kapcsolata a kidolgozott technológiától függ. Aza szerencsés elhelyezés, ha a tenyészkert viszonylag kis szakaszon érintkezik a vadászkerttel.Nagyon jó, ha a vadföld egy része a vadászkert és tenyészkert között van. A tenyészkertet nehagyjuk egyben. Legalább a kanok részére legyen külön karám. Természetesen az még jobb, ha akan süldők is elkülöníthetők un. kantárolókba. Ebben a felosztásban a tenyészkert háromfunkcionális egységből áll: kocakert, tenyészkanok és fiatal kanok tárolói.A koca kertnek csak a kocák az állandó lakói. A kanokat a búgási időben engedjük be, éslegkésőbb január végén kizárjuk a tenyészkertből. Ezzel szabályozni tudjuk a malacok nagyjábólazonos születési idejét és a tervezhető választást.A vadászkertben 2-3 hajtóvadászatot szervezünk évente, általában november 1. és január 15-e között.Ez a félintenzív tenyészkertes technológia magasabb beruházást és több állandó dolgozótigényel (33. ábra B és C). Előnye az extenzív gazdálkodással szemben, hogy jobban tervezhető ateríték mert biztos az állatlétszám és kedvezőbb a jövedelmezőség.A szaporulat és a jövedelmezőség szempontjából a legeredményesebb az intenzívtenyésztés. Minőségileg más technológia, mely az eddigiekhez képest a legtöbb munkaerőt igényeli.Viszonylag kis területen sok állatot tartunk, ezért szigorúak a higiéniai követelmények. Aberuházási többlet jelentős, de a jövedelem várható növekedése arányaiban meghaladja aberuházási többletet. A valóban intenzív gazdálkodás megkívánja a tudatos szaporítást. Ennekbiztosítására a tenyésztési időszakban a kocákat a tenyészkertben kis csoportban elletőkarámokbanvagy egyedenként kifutós kutricákban tartjuk. Ez a tenyészkert kicsi, általában 3-5 hektár, de 10hektárnál sosem nagyobb.A két intenzív reprodukciós technológiának van eltérő és azonos szakasza. Eltér a szaporításés az utódok felnevelése választási korig. Azonos választás után a süldők további tartása.Az elletőkarámos módszerA kocákat kisebb kondákban 0,5 ha-os elletőkarámokban (34. ábra) tartjuk. A kanokat csaka búgatási időben engedjük a kocákhoz. Egy-egy csoport 4-5 kocából és 1 kanból áll. A tervezettbúgatási idő leteltével a kanokat kizárjuk az elletőkarámból és technológiától függően a80

vadászkertbe vagy a tenyészkan tárolóba tesszük. A vemhes kocák külön élnek az eredeticsoportosítás szerint.34. ábra: Tenyészkert elletőkarámokkal.Kora tavasszal a kocák megkezdik az ellővackok építését. Amennyiben a területen nincselegendő aljnövényzet, az ellési időszakra nagyobb mennyiségű szalmát kell bevinni és több helyrelerakni.Az ellési időben és utána a legfontosabb, hogy a karámokban a legnagyobb nyugalmatbiztosítsuk a megfelelő takarmányozásról gondoskodjunk. A malacokat legalább 3 hónapos korukighagyjuk a kocák mellett. Válogatással kötjük össze a választást.Kutricás elletésEhhez a módszerhez mindenképpen szelíd, kezelhető állatokra van szükség. Az első szelídállatcsoportot néhány napos kortól mesterségesen nevelt malacokból kapjuk. Megfelelő gondozásmellett az utódaik is nagyon szelídek lesznek. A kocák közös karámban vannak, de mindegyiknekvan saját elletőkutricája (35. ábra). A gondozónak sokat kell az állatok között tartózkodni, napontaa helyükre terelni őket. Ezt hamar megszokják és szívesen engedelmeskednek. Mindig akad 1-2állat, amelyik agresszív természetű. Ezeket ki kell zárni a tenyésztésből.A búgási időben az állatok együtt vannak a közös kifutóban a kanokkal. Ebben az időbennem engedjük a kutricába a kocákat. A kanok eltávolítása után ismét megkezdődik a mindennaposséta a kutricákból ki és be. Minden állat a saját kutricájában ellik. Amint elég nagyok a malacok, akocákkal kimehetnek sétálni.Választás a malacok fejlettségétől és technológiától függően 6-8 hetes, vagy három hónaposkorban történik. A korai választás „erőszakos” ami gyakran ivarzást vált ki a kocákban.. Ezt ki ishasználhatjuk. rögtön kanokat teszünk a kondákhoz és így elérhető, hogy két év alatt háromszorellessünk.81

35. ábra: Tenyészkert ellető kutricákkal.Választás utánA süldők a választás után külön karámokba kerülnek, nemek szerint szétválogatva. Akocasüldőket a vadászkert igényei szerint vagy a vadászat előtt vagy utána kieresztjük.A kanokat az eredeti csoportokban megtartva még két-három évig tartjuk a karámokban, éscsak ezután engedjük a vadászkertbe. Arra várunk, hogy kifejlett állatokká váljanak trófeás vadkéntkerüljenek terítékre. Ezt a szakaszt öregbítésnek, a karámot pedig öregbítőnek nevezzük.A vaddisznóskert üzemelésének egyik legfontosabb és kényes problémája a szaporulatbiztosítása. Ez a technológia, az üzemelés meghatározója. Ezért a vaddisznóskert betelepítése előttilletve az üzemelés során a szaporulatot tervezni kell. Ehhez egy számítási modell állítunk össze ésazzal dolgozunk. Meghatározzuk a feltételeket és minimum 5 évig (de jobb, ha hosszabb ideig)végigszámoljuk a modellt. A feltételek meghatározásánál eldöntjük, hogy egy biztosan teljesülőminimális programot modellezünk, vagy egy optimálisabb, a beruházás gyors megtérülésétbizonyító változatot.Az alábbiakban egy óvatos modellen keresztül látható a számítási technika a betelepítéstőlkiindulva. A vaddisznóskert betelepítésénél a tenyészkertbe tenyészérett kocákat vásárolunk vagyfogunk be. A vadászkertbe vegyes, ismeretlen összetételű, legalább 50 egyedre becsült állománytzártunk be. A tenyészkert 5 kocakertből egy a kanok számára fenntartott rekeszből áll. Az öregbítő4 süldőtároló rekeszre osztott.A feltételek:• szaporulaton a legalább 9 hónapos kort megért állatokat értjük. Ebben az esetben nemszámolunk külön a fiatalkori elhullásokkal.• a vadászkertben a szaporulat egyenlő a feltételezett tenyészérett kocalétszámmal• a tenyészkertben a szaporulat = tenyészérett kocák száma X 3• a tenyészkertben a kocákat 19-21 hónapos korban állítjuk tenyésztésbe• a tenyészkertben az előhasi kocáktól csak egy szaporulatot várunk• öregbítőbe tesszük a lehető legtöbb kansüldőt (júliusban)82

• a tenyészállatok pótlására a szaporulatból válogatunk kocákat és kanokat. Az indulásévében a tervezett törzsállomány létszámáig kiegészítjük a tenyészkert állományát. (Ehheza tenyészkertben további kocakerteket alakítunk ki, hogy a tenyésztésbe állítás idejére 4koca + 1 kan falkák legyenek kialakíthatók. Egy-egy kert kb. fél ha nagyságú.)• a szaporulatból a kocasüldőket júliusban vagy az első nagyterítékű vadászat előtt 1-2nappal kell a vadászkertbe áttenni.• az öregbítőből a kanokat az utolsó vadászat után januárban tesszük a vadászkertbe• az indulás évében nincs vadászat• az üzemelés 1.-3. évéig a nyári állomány 20 %-a lőhető, de a nagy kocákat kímélni kell• az üzemelés 4. évétől a tervezett teríték a vadászkert létszám-növekedésének 95 %-a.A feltételek után készítünk egy sematikus (elvi) alaprajzot, amelyben beírt számokkal és amozgatások jelzésével elkészítjük az állományváltozás folyamatábráját.Ezzel párhuzamosan tanácsos „Excel” vagy „Quattro” programmal ellenőrizni a teljesmodellt. A számítógépes ellenőrzésnek nagy előnye, hogy akár 10-15 évre előre megnézhető alétszám, teríték vagy a nemek alakulása. Attól az időponttól kezdve (kb. 4-5. év), amikor márstabilan beállt a szaporulat és a kilövés, a programba csak ismételni kell a program megfelelő soraités látjuk a várható eredményt. Egy ilyen elkészített modellszámítás segítségével jól követhető, hogymilyen hatása lenne egy-egy feltétel megváltoztatásának.9.5.3. TakarmányozásA vaddisznóskert technológiáját a rendszeres takarmányozásra kell beállítani. Atakarmányok adagolására nagyon sok lehetőség van, melyek közül a helyi adottságok, munkaerő éstechnológia szerint kell az optimálisat kiválasztani. Az alábbiakban olvashatók a leggyakoribbtakarmányozási módszerek.1. Földre szórt takarmány feletetése a legegyszerűbb módszer. Előnye, hogy semmiféleberuházást nem igényel, tetszés szerint széthúzható, némi megkötéssel bárhol alkalmazható ésa tápok, valamint aprószemű abraktakarmányok kivételével minden takarmányféleségesetében alkalmazható. Ezen a módon legjobb gyökér- gumós takarmányokat, tököt, dinnyétvagy csöves kukoricát kijuttatni az állatoknak. Szóróúton vagy szórón adjuk ilyen módon atakarmányt. Szóróutat azért használjuk, hogy széthúzzuk az etetést, ami különösen nagyobbállatsűrűség mellett indokolt. A szórót az eredményes egyéni vadászatok érdekében tartjukfenn egy takarásból könnyen megközelíthető magasles előtt. Ha az állatok megfigyelése, vagya vadászat érdekében kevés takarmánnyal viszonylag hosszabb ideig a szórón akarjuk tartania vaddisznókat, akkor üres pezsgősüveget kell morzsolt kukoricával megtölteni. Az állatokérzik a kukorica szagát, lökdösik az üveget, amiből néhány szem kihull. Ez továbbikísérletezésre sarkallja az állatokat s így hosszabb ideig leköthetjük őket. A pezsgős üvegsérülést nem okoz, mert nem tudják elharapni.2. Túróföldet részben a vaddisznók lekötése, részben takarmányozásuk kiegészítése érdekébentartjuk fenn. Jellemzően csicsókával szokás bevetni, de lehet burgonyával is. A csicsókaannyival jobb, hogy ha megerősödik akkor viszonylag hosszú ideig szolgál táplálékul. Avaddisznók túrását irányíthatjuk, fel is használhatjuk céljaink érdekében, ha pl. egy területetki akarunk tisztíttatni. Hat cm átmérőjű földfúróval 10-20 cm mély lyukakat készítünk atalajba. A lyukakba morzsolt kukoricát szórunk úgy, hogy a felső 3-5 cm üresen maradjon,amit földdel betemetünk. A kijelölt területen méterenként vagy ritkábban készítünk ilyen83

lyukakat, s hamarosan megfigyelhetjük, hogy a vaddisznók kiszedték a kukoricát, feltúrták aterületet. Ha ezt a módszert többször ismételjük, az állatok a területet folyamatosan tisztántartják a cserjéktől, bokroktól. Minden csak attól függ, hová és hogyan fúrjuk a lyukakat.3. Betonozott etetőtéren bármilyen takarmányt etethetünk azzal az előnnyel, hogy a kiszórttakarmány nem keveredik földdel, nem taposódik be. Esős időben is használható anélkül,hogy sárral szennyeződne a takarmány. Arra kell figyelni, hogy egyszerre többféle takarmányne legyen az etetőn. Könnyű a tisztán tartása, mert csak le kell seperni.4. A gumis etető csak felnőtt állatok (esetleg nagyobb süldők) számára megfelelő. Az etetőtszemes takarmánnyal szabad csak feltölteni, táppal nem ajánlatos. Az állatok a kihullottszemek felszedése közben mozgatják a gumit, s így adagolják maguknak a takarmányt. Agumis etető nagy előnye, hogy a takarmány mindig száraz marad benne. Akkor érdemeshasználni, ha több napra való takarmány a befogadóképessége. Ekkora teherautó köpenyt csakfelnőtt állatok tudnak mozgatni.5. Vályú6. Önetető, szóró etető7. Tápot és szemest egyaránt etetünk belőle. Minden feltöltés előtt meg kell mozgatni a bennemaradt takarmányt. A földre leállított önetető mellé kiszóródó szemeket felszedik, kitúrják azállatok. Eközben az etető és a rögzítésül szolgáló fa alá is alátúrnak, ezért amikor már jelentősgödrök vannak, az önetetőt át kell helyezni. A szóróetetőnél ilyen gondok nincsenek.8. Malacetető9. Tároló-etető84

10. VADEGÉSZSÉGÜGYI TECHNOLÓGIAA vadaskertbe, farmra beszállítások befejezése után lényegében zárt állományt kellkialakítani. Ennek a tenyészcél megvalósítása mellett másik előnye, hogy kisebb a fertőzőbetegségek és a parazitózisok behurcolásának veszélye. A Magyarországon tartott vadak az eddigitapasztalatok és az irodalmi adatok szerint jó ellenállóképességű, nem stresszérzékeny fajok. Zártkertben évtizedek óta tartják eredményesen, megfelelő gondosság mellett különösebbállategészségügyi problémák nélkül. Veszteségek az esetek döntő többségében a technológiaifegyelem megsértéséből vagy apróbb figyelmetlenségekből származnak. (E megállapítás alólkivételek az utóbbi évek sertéspestises esetei.) A szemléletünkben lényeges szempont, hogy aveszteség nem csupán az elhullás, hanem a csökött fejlődés, az ellenállóképesség vagy aszaporodóképesség csökkenése is.A kert vagy farm gondozójának lelkiismeretességén, gyakorlatán és „jó szemén” nagyon sokmúlik. Észre kell vennie a gondjaira bízott állat csoport és az egyes állatok viselkedésében alegkisebb rendellenességet, jelet ami valamilyen hibára utal. Alapelv a kert üzemelése során, hogynem a beteg állatokat akarjuk kezelni, hanem a betegséget megelőzni. Ehhez az alábbi szempontokaz irányadóak:1. Az üzemelő kertbe csak szükség esetén telepítsünk új állatokat akkor, ha gazdasági vagytenyésztési okból ez elkerülhetetlen.2. Valamennyi újonnan betelepített állat a származási hely állategészségügyi igazolását hozzamagával. Néha ezen igazolások beszerzése akadályokba ütközik. Ilyenkor a betelepítéstmegelőző vizsgálatoknak és a karanténnak kell szigorúbbnak lennie.3. Valamennyi újonnan érkezett állatot karanténozni kell. A karanténozás időtartamát mindenesetben a kezelő állatorvos határozza meg, ami legalább 14 nap. A karanténozás idején azállatokat állandó megfigyelés alatt kell tartani.4. Valamennyi elhullott állatot a kerten kívül, erre kijelölt helyen kell boncolni. Minden esetrőlfeljegyzés, a fontosabbakról boncolási jegyzőkönyv készül, ami a kert irattárából nemselejtezhető.5. Valamennyi beteg, vagy betegségre gyanús állatot ki kell fogni vagy ki kell lőni,megvizsgálni és az eredménytől függő intézkedéseket megtenni.6. A keveréktakarmányokat előállító üzem(ek) minőségi bizonyítványát, ami az egyes gyártásitételeket kíséri, meg kell őrizni. Emellett szúrópróba szerűen szabályos mintavétellel,ellenőrizni kell a beszállított takarmány minőségét.7. Bármely érzékszervi vizsgálattal kifogásolható takarmány etetését azonnal meg kell szüntetni.A takarmány sorsáról a megfelelő vizsgálat után kell dönteni.8. Évente a technológiában leírt program szerint parazitológiai vizsgálatot kell végez(tet)ni és azeredménytől függően a megfelelő preventív kezeléseket foganatosítani.9. A kert felügyeletét ellátó állatorvost minden lényeges változásról tájékoztatni kell.10.1. KaranténA kert, farm vagy park többi részétől elkülönített terület. Itt az állatok megfigyelhetők,elkülönítetten kezelhetők.85

A karanténban egyidejűleg csak azonos helyről származó állatok lehetnek. Amennyiben akarantén idő lejárta előtt újabb egyedek kerülnek be, a legutolsó beszállítástól kell ismét számolni akaranténozási időt.A karanténban elhelyezett állatok gondozására önálló személyt kell kijelölni. Amennyibenez nem oldható meg, akkor egy dolgozó a szokásos feladatai elvégzése után, utoljára látja el akarantén gondozását. A karanténban használt munkaruha és munkaeszközök onnan el nem vihetők,máshol nem használhatók. Ezeket a tárgyakat (köpeny, lapát, seprű, stb.) feltűnően meg kell jelölni.A karantén, amikor eredeti rendeltetésének megfelelően nem szükséges az üzemeltetése,alkalmas lehet beteg, vagy megfigyelésre szánt állatok elkülönítésére.Egyéb időszakokban, az állathigiéniai szabályok betartásával, az állatok átcsoportosítására,kisebb csoportok tartására használható terület.A karanténozás ideje alatt feltétlenül elvégzendő vizsgálatok és beavatkozások:• tuberkulinozás,• vérvétel (vizsgálat brucellózisra, leptosirózisra és ami adott időben aktuális)• mintavétel endoparazitológiai vizsgálathoz• ectoparaziták jelenlétére is irányuló külső vizsgálat.• A karanténozási idő alatt kell pótolni az állatok elmaradt egyedi megjelölését is.A karanténozás ideje alatt elvégzendő kezelések:• Nagyhatású antiparazitikus kezelés a fenti vizsgálatok eredményétől függetlenül, illetve aztmegelőzően. Ennek az a magyarázata, hogy a paraziták kimutatása általában az ivariproduktumaik alapján lehetséges és annak negatív eredménye nem feltétlenül jelentmentességet. Márpedig a még fejlődő és vándorló alakok elpusztítása feltétlenül szükséges.• Esetleges sebzések, sérülések ellátása.• Szükség esetén csülökápolás.Takarmányozás a karanténbanA karanténozási idő az eredeti célján túl az alkalmazkodást is szolgálja. Itt és ebben azidőben kell átállni az új takarmányozásra. Amennyiben a korábbi helyen lényegesen eltért atakarmányozás, az állattal együtt 1-2 napi takarmányt is kell szállítani. Ez minimális követelmény afokozatos áttéréshez. Egyébként a karanténban az elején csökkentett adaggal kell takarmányozni.Sokszor indokolt egy napi koplaltatást is beállítani.A takarmány kiszállításkor a karantént kell utoljára ellátni. A karanténnál 3-4 napimennyiségnél több takarmányt tárolni nem szabad. Így kerülhető el, hogy a maradék számottevő(értékes) mennyiség legyen, s ezért a kert egyéb területén felhasználják.10.2. Preventív kezelésekA kertekben, farmon, parkban gyógyító kezeléseket nagyon ritkán, preventív kezeléseketviszont rendszeresen alkalmazunk. Általában belső élősködők elleni antiparazitikus kezelésekrőlvan szó. A kezelésektől nem várunk parazitamentes állományt, de a fertőzöttség minimális szintre86

szorítása elérhető cél. A kezelés időpontját és az alkalmazott szert az állatorvos határozza meg avizsgálatok alapján.Ritkán alkalmaznak ectoparaziták elleni kezeléseket is.Védőoltások a technológiákban nem szerepelnek.10.3. Állathigiéniai szabályokValamennyi kerítés arra is szolgál, hogy megakadályozza nem kívánatos látogatókbelépését. Ennek további segítsége farmok esetében a kerítésen kívüli erdősáv, vagy fasor, amelyelrejti a létesítményt, s nem csalogat felesleges látogatókat. A fasorok másik szerepe a szélvédelem,kerítésen belül búvóhely az időjárás viszontagságai elöl. Ameddig e természetes védelem nem nőfel, védőfalat, féltetőket kell felállítani. Anyaga lehet fa, széldeszka, nádpadló, vagy bármi máskörnyezetbe illő megoldás. Tégla és beton használata kerülendő.Az állatok megfigyelését szolgáló magaslesek nélkülözhetetlenek valamennyi olyan ponton,ahol felállításuk indokolt. Hiba, ha csak a vadászati szempontokat veszik figyelembe. Például,etetőnél, itatón, dagonyán nem vadásznak, akkor oda magasles sem kerül. Ez hiba, mertmegfigyelés szempontjából a legfontosabb pontok.Tápok beszállítása alkalmával mindig ellenőrizni kell a gyártási számot, szavatosságot és aminőségi tanúsítványt. Érzékszervileg észlelhető változás, vagy kifogásolható állapot esetén azetetést fel kell függeszteni, amíg az ok megnyugtatóan nem tisztázódik.Mintavétel szükséges:• a technológiában rögzített módon a takarmányból• az itatóvízből a kút üzembeállításakor és tisztítása, felújítása utánValamennyi hullát, hullarészt, az állatok feltöréséből származó maradékot a hatályosjogszabályokhoz alkalmazkodva ártalmatlanítani kell. Járványos fertőző betegség, vagy gyanújánakmegállapításakor a szállító járművet és a boncolás helyét szigorított módon fertőtleníteni kell.87

11. BALESETMEGELŐZÉS, MUNKAVÉDELEMA farmon illetve kertben tartott állatok nem domesztikált, legfeljebb az ember közelségéttöbbé-kevésbé tűrő állatok. Ennek megfelelő óvatossággal kell velük bánni.Kertbe, illetve az állatok közé egyedül nem mehet senki, kivéve, ha kívülről egy gyorssegítségre képes személy a tevékenységet figyelemmel kíséri.Tereléskor, befogáskor olyan technológiát és munkamódszert kell alkalmazni, hogy azállatok emberben, magukban vagy egymásban kárt ne tehessenek.Valamennyi faj esetében a bánásmód jóindulatú, kíméletes, de határozott legyen. Azállatokkal mindig türelmesen kell bánni, és csak az elkerülhetetlenül szükséges fizikai kényszertszabad alkalmazni. Az állatok fizikai ereje és gyorsasága általában meghaladja azt amire számítunk.Párzási időszakban és vaddisznóskertben az ellés és szoptatás időszakában lehetőleg nemenjen senki az állatok közé. Amennyiben ez elkerülhetetlen, fokozott óvatosság és figyelemszükséges.Mielőtt a magaslesre felmegyünk, a les állapotát és stabilitását ellenőrizni kell.Rakodás (hordozható les, teríték, takarmány, stb.), kerítésen átmászás vagy teherautóra felszálláselőtt minden gyűrűt le kell venni.Altatópuskával és az immobilizálásra használt számszeríjjal a fegyverekhez hasonlóóvatossággal kell bánni.Az immobilizálásra töltött projektilek felügyelet nélkül nem maradhatnak.A befogást vagy az állatok terelését mindig egy hozzáértő ember irányítja, akinek a munkatöbbi résztvevője feltétlen engedelmességgel tartozik.Befogás vagy terelés előtt a munka vezetője pontos eligazítást tart. Az oktatásról készültjegyzőkönyvet minden résztvevő aláírja.88

ÁBRÁK JEGYZÉKE1. Szarvasfarm (elvi vázrajz)2. Vadaskert (elvi vázrajz)3. Vadászkert és berendezései4. Új-zélandi típusú kerítés5. Árok vagy patak lezárása6. Kővel rögzített oszlop7. Leásott kerítés8. Texasi kapu9. Kétszárnyú kapu10.Egyszárnyú nagykapu11.Járművek kerekét fertőtlenítő teknő12.Bebújó a kerítésben13.Kétszárú létrás átjáró14.Támasztott létrás átjáró15.Léces vadbebújó16.Gumis etető17.Malacetető18.Borjúrács19.Tároló etető20.Kombinált etető21.Kazaltartó vadetető22.Szilázs tálca23.Hordozható les24.Nyitott magasles25.Fedett magasles26.Vaddisznó befogó leeső ajtóval27.Csapófás befogó28.Befogó épület szarvasfarmon28/a Folyosóról nyíló sötét szobák a befogó épületben28/b A befogó épület két irányba nyíló ajtaja29.Ellető kutrica kifutóval és malackifutóval30.Tenyészkert elletőkutricákkal31.Túlfolyós itatóvályú és önitatók32.Egységes kert33.Megosztott kertek34.Tenyészkert ellető karámokkal35.Tenyészkert ellető kutricákkal89

IRODALOMJEGYZÉK1. Ákoshegyi I. (1985): A zárttéri nagyvadtartás egészségügyi technológiáinak továbbfejlesztése.Kutatási beszámoló. Gödöllő2. Ákoshegyi I.(1989): Abrakadagoló olcsón. Nimród. Budapest3. Ákoshegyi I.- Somogyvári V.(1990): Vadtenyésztés III. (Nagyvadtenyésztés) MÉM Szakoktatásiés Kutatási Főosztálya. Budapest4. Asher, G.W. (1986): Growth and Venison production: Red and Fallow Deer. Ruakura AnimalResearch Station, Hamilton Nz.5. Baitner K. (1967): Gazdasági állatok takarmányozása. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.6. Csöre P. (1994): A magyar vadászat története. Mezőgazda. Bp.7. Csöre P. - Homonnay Zs. - Knéfely M. szerk.(1997): Vadászati lexikon. Debrecen. MéliuszKönyvkiadó8. Hector, D - Hector, J. (1978): Vaddisznótartás vadászat és vadhús nyerése céljából. La MaisonRustique.9. von Kerckerinck, Josef évsz. nélk.: Deer Farming in North America. The Conquest of a NewFrontier. Phanter Press. Rhinebeck, New York.10.Palkovics szerk(1988): A vaddisznó zárttéri tartása. MTI Foto. Bp.90