Böszörményi Gyula 3... 2... 1...

akarnak csapni, mert azt remélik, hogy néhány középkasztosdémonúr is jelen lesz.– Már holnap? – egyetlen szemvillanásig úgy tûnt, a lánymegrémült. – Azt hittem…– Azt hitted, hagyok neked néhány nap, esetleg hét gondolkodásiidôt, hogy közben átrághasd a dolgot – mormogta a férfi.– A véredben van az árulás, épp ezért választottalak téged. Sazzal is tisztában vagyok, hogy ha módot kapsz rá, még a sajátárulásodat is elárulnád, egyszerûen csak azért, mert élvezed akáoszt.A lány ismét rásziszegett a csatornarácsról csepegô esôbenálló alakra, bár most sokkal kevesebb meggyôzôdéssel, mintkorábban.– Tehát holnap elmész Slomóékkal a Mamutba, és vigyázol,hogy ne legyen módjuk komoly ellenállásra, mikor a csapda rájukcsukódik – beszélt tovább a férfi.– Már rég a véredet kellett volna vennem – lehelte fagyosana lány, s dühösen megrázta rasztafürtjeit. – Slomóék akcióraelôkészített Exijeit, szenteltvizes és asztrálgéles palackjait, valamintaz amuletteket már mind hasznavehetetlen másolatokra cseréltemvagy semlegesítettem. A szavakkal aktiválható varázslatok ellenazonban…– Velük leszel! – a férfi most elôször tûnt kissé ingerültnek.– Mellettük és a hátuk mögött! Intézd úgy, hogy ne legyenekképesek…– Ezt vágom, oké, de… – emelte fel megadóan mindkét karjáta lány. – Mi lesz, ha a grammatonok mégis bevadulnak, és megakarják ôket ölni? Tudod, hogy a sargatanasokban nem lehetbízni.– Ez a kockázat valós – ismerte el a férfi komoran. – Ebbenaz esetben lesz majd néhány halott gruftink és… ha magadrasem tudsz vigyázni, akkor egy csinos testétôl megfosztott vámpírdémonunk.– Igazán kedves vagy – fintorodott el a lány.8