Böszörményi Gyula 3... 2... 1...

hogy gruftikat rejtegetünk a Menedékben. Mert, ha nem tévedek,a társa is démonûzô, igaz?Biccentettem.– Bandák? – kérdeztem aztán. – A Hiszekegyházról már hallottam,de a Richter…– A legerôsebb démonzabráló csoport, legalábbis itt, Kôbányán– magyarázta Rob. – A nevüket a fészkükrôl kapták. A Richterbandaaz egykori gyógyszergyárban, a Hiszekegyház…– Vágom! – szakítottam félbe, majd körbeintettem a kanalammal.– És ez a hely…? Tudom, hogy az átalakulás elôttSzent Család plébániának hívták, de most valahogy egészenmásnak tûnik.– Sok minden megváltozott – szólt a plébános. – Amint látja,már én sem viselhetek reverendát. A Fenevad betiltott mindenvallásos megnyilvánulást; prédikációt, körmenetet, keresztelôtvagy más hasonló tevékenységet. A templomokat feketemisékkelszentségtelenítették meg, és a falaikba asztrális szörnyetegeketidéztek, hogy aki belép, azt az ôrületbe kergessék. Én és az unokaöcsém,Róbert…– Rob! – helyesbített a szemüveges srác. – A bácsikám nehezenszokja meg, hogy már nem használom a teljes nevemet. Aztmondja, a Rob olyan idegen.A két pasi összemosolygott. Láttam, milyen erôs köztük azegyetértés és a szeretet. Hirtelen vad irigység fogott el: közéjükakartam tartozni, hogy én is fontos legyek valakinek.– Tehát az unokaöcsémmel… – folytatta a plébános – …azátalakulást követô rettenet hónapjaiban bujkálni voltunk kénytelenek,mert a Fenevad minden hithû emberben elsôdleges célpontotlátott. Különösen a papokban, szerzetesekben, pásztorokban…– Te is tiszi 10 vagy? – néztem a széles vállú, sportos testalkatú,magas Robra.– Valaha teológiát tanultam – biccentett. – Ha az embereknem fordítottak volna hátat a Tanításnak, lehetôséget adva a10 tiszteletes (szleng)51