Böszörményi Gyula 3... 2... 1...

erôsen kopaszodó, karvalyorrú emberke állt. Mikor megláttam,mennyire mocskos a keze, amivel az imént még engem tartott,hirtelen hányinger fogott el.Pedig csak ezután vettem észre a bal füle mögül elôtüremkedô,ocsmány kis démonfejet! Gondolkodás nélkül emeltem az öklöm,ám…– Erre semmi szükség! – a plébános, aki épp ekkor lépett beaz ajtón, megmarkolta a töpörödött fickó grabancát, és elrántottaaz ütés elôl.– Klt segít klt Trippes klt lánynak, klt ô mégis klt rossz klthozzá ssszcsihhh – kattogott és sistergett felém az arasznyi démon,mely mélyen beleágyazta magát a férfi koponyájába. Rájöttem,hogy a fura hangokat a dög, míg az értelmesnek tetszô szavakat agazdája mondja. Úgy tûnt, soha nem tévesztik el, hogy épp kinekkell megszólalnia.– Trippes ártalmatlan – mondta a pap, és óvó türelemmelterelgette távolabb a fickót. – Ô mindig is a plébá… Akarommondani a Menedékhez tartozott, igaz-e, Trippes?!– Klt Trippes klt jó klt vagyok ssszcsihhh – motyogta sértettena hátborzongató alak. – Klt soha klt nem klt bánt klt senkitssszcsihhh. Klt Trippes jóbarátságos sszcsihhh…!– Igen, úgy van, de most menj szépen, menj! – simogatta megTrippes hátát az atya. – Gergely úrtól kapsz kenyeret, amivelkitörölgetheted a gulyáságyú belsejét! Mindkettôtöknek jut. Naeredj!Nem hittem sem a fülemnek, sem a szememnek. A trip démon– mely szokatlan módon nem csupán a férfi tekintetében felbukkanóderengésként, vagy a nyakán, vállán ülô szörnyetegként,hanem hordozója testének szerves részeként, annak undorítókinövéseként létezett – mindvégig hevesen vicsorgott rám. A papvégre eltávolította ôt a közelembôl, de a nyugalmam mégsem tértvissza.– Plébános létére hogy pátyolgathat egy ilyen dögöt? – kérdeztemaz öregtôl, aki most engem kezdett terelgetni.48