Zárttéri apróvadtenyésztés

• Szárnyasvad tenyésztés → évszázados hagyomány→ királyi, nagyúri vadászterületeken → ld. Fácánosnevű terület Gödöllőn• Vadaskertek már az ókortól léteztek.• Magyarországon is sok kert volt már a XV. sz-ban→ Beatrix királyné 1488-ban fácánokat küldött aferrarai hercegnek• Mivel a fácán nem őshonos fajunk → betelepítettékés tenyésztették• XVIII-XIX. sz. → tudatos fácántenyésztés akirályi és uradalmi vadaskertekben• Begyűjtik a fácántojást → pulykákkal keltetnek →mesterségesen nevelnek → 4 akó sört kaptak avadászok a gyűjtött hangyatojásokért 1831-ben

• Fiatal fácánok → kertbe → védelem az időjárás ellen→ fácánkunyhók• XX. sz. → tudatos zárttéri fácánnevelés• Nő a teríték → századforduló: 50 000 ↔ 1937: 320000• II. Vh → rosszabbodott a helyzet → utána 2 évtized→ nőtt az állomány, DE így is kevés volt a vadászatiigényekhez képest + a mezőgazdasági termelésátalakult → további állományromlás• Csökkent a szaporulat és a törzsállomány is. →intenzív tenyésztés kell (egyesek szerint)• A fácán állomány így nőtt → 1962-1980. között →517 000-ről 1,8 millióra• A fogoly ugyanekkor csökkent → 1,1 millióról 160000-re

• Ugyanakkor a becslések sajnos megbízhatatlanok.• 1995-re pedig már a fácán és a fogoly állomány istovább csökkent → hiába a védelem és a kibocsátás• A drasztikus állománycsökkenést nem ellensúlyoztasemmi. → a fogoly védett lett (1980-1986.)• Ma a fogoly érdekében → élőhely fejlesztés +korlátozott vadászat (kibocsátáshoz kötve)• A fácán esetében → tenyésztés → sokan ehhezkötik a magas állomány sűrűséget és terítéket, aminemzetközi viszonylatba is kimagasló volt

Ország 1000 ha/lőttfácán 1000 ha/becsültfácánMagyarország 99,0 254Bulgária 19,0 37NDK 2,8 *Lengyelország 4,5 27Románia 1,6 17Csehszlovákia 48,0 85Ausztria 40,0 *Jugoszlávia * 51* Nincs adat

• Ugyanakkor a kibocsátás alacsony hatékonyságú → hiába sok akibocsátás → csökken a teríték és a becsült állomány is! (OVA)Évfácán fogoly vadkacsa mezei nyúlkibocsátás hasznosítás kibocsátás hasznosítás kibocsátás hasznosítás hasznosítás1961. 129 466 70 598 527 9411970. 477 004 492 758 14 531 75 006 77 528 295 3101980. 1 363 720 808 870 5 225 240 142 399 144 5301985. 1 352 053 714 540 4 222 605 181 142 223 3451990. 1 794 238 887 661 16 146 4 045 243 210 171 5461995. 960 755 551 164 5 667 3 103 71 056 189 4262000. 841 579 439 605 4 090 1 246 201 418 234 607 132 9162002. 781 089 558 542 6 041 2 137 196 692 209 223 175 3882003. 690 854 396 767 7 844 2 446 200 564 193 066 124 5422004. 649 221 452 763 8 050 2 894 178 054 168 285 132 8052005. 581 837 474 042 8 630 2 909 162 406 152 762 138 070

FÁCÁN

1 400 0001 200 000FOGOLY1 000 000Egyedszám (db)800 000600 000400 000200 00001960196319661969197219751978198119841987199019931996199920022005Becslés Kibocsátás Hasznosítás

300 000250 000Tőkés réce200 000Hasznosítás (db)150 000100 00050 00001969197119731975197719791981198319851987198919911993199519971999200120032005

MEZEI NYÚL

• A vadkacsa tenyésztés a fácánnal párhuzamosanfutott.• Abszolút értékben mértéke nem érte el az utóbbit,de arányaiban nagyobb volt.• 1990-ig ez szinte a röptetett kacsát jelentette.• Utána ez már nem érdekelte a vadászokat, bár atenyésztett kacsa iránti érdeklődés nem csökkent.• A mezei nyúl mindig fontos apróvadunk volt → aXIX. sz-ban már próbálták tenyészteni → kevéssiker• Nincs gazdaságos technológiája, bár az olaszok és afranciák állandóan próbálkoznak.

• Nem egyértelműen sikeres a zárttériapróvadtenyésztés.• Ettől függetlenül sok gazdálkodó ebbenlátja a sikeres működést és vadászatot.

• Ázsiai faj, de Európában betelepítették szintemindenhova.• A telepítések kezdete → VIII. sz. Európa → majd É-D-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland, D-Afrika• 4-500 m tengerszintfeletti magasságig terjeszkedik.• Ligeterdők, sás, nád → kedveli• Zárt, összefüggő erdő Ø.• Az erdők melletti nyílt területeket, mezőgazdaságitáblákat kedveli → szívesen fészkel lucernásba• Az erős tavaszi fagyokat és a nagy nyári szárazságokatnem szereti.• Nem szívesen repül és akkor is alacsonyan és rövidtávon.• Territoriális.• Kakas dürrög → háremet gyűjt

• A kakas 10-30 %-kal nehezebb a tyúknál → atyúk 50, a kakas 90 cm hosszú → DE alfajieltérések! (ezüstfácán: 110-120 cm)• Sok alfaj → tenyésztés, élőhelyiváltozatosság• Kakas → színes• Tyúk → szürkésbarna rejtő színű• A tyúk 18-24 tojást rak szabadban → 21-24nap után kelés → fészekhagyók → 4 hetesenönállók → 5-6 hetesen jól repülnek ésfelbomlik a család• Nyakörv megléte alapján is elkülöníthetünkcsoportokat.

Nyakörv nélküliek:• Közönséges vagy cseh fácán (Phasianus colchicuscolchicus L.)-Fej, nyak → zöld, ércfényű tollakkal-Fejen → meghosszabbodott tollak → fülpamacs-Szeme körül csupasz → élénkvörös-Szeme sárga, csőre szürke-Hát → bronzvörös tollak-Mell, begy, oldal → bronzvörös fekete szegéllyel-Has → zöldesfekete-Szárny fedőtollak → barnák-Farok tollak → élénkbarnák, középső kettőnfekete keresztsávok-Lába → szürke, tollas, kakasokon sarkanytú-Kakas → 1100 g, tyúk → 800 g

• Angol sötét vadászfácán (Phasianus colchicus var.tenebrosus Hachisuka)-Fej, nyak, hát elülső fele, oldal, mell → sötétzöld-Mell, oldal → sárgás foltok-Hát hátsó fele → barnászöld-Has, szárnyfedők → sötétbarna-farok → barnásszürke, zöld árnyalattal és feketekékharántsávok-fülpamacs → zöld és acélkék-lába → sárga-kóborló természetű-kakas → 1100 g, tyúk → 800 g

Nyakörves fácánok:• Mongol fácán (Phasianus colchicus mongolicusBrandt)-Az örv a nyak elején nem ér össze-Fülpamacs → kicsi-Nyak, mell → sötétzöld-Hát → vörösbarna – zöldes-Oldal → aranysárga-Szárnyfedő → világos, majdnem fehér-Farok → sárgászöld/olajzöld + keskenykeresztsávok-Nagyon jó tojástermelő → kedvelt tenyésztésben-kakas → 1500 g, tyúk → 1200 g

• Kínai örvös fácán (Phasianus colchicustorquatus Gmelin)-Nyakörve elöl nem mindig nyitott-Feje → bronzos zöld, szeme felett → fehércsík-Fülpamacs → kifejezett és fekete-Tollazat → szürkésfehértől barnássárgáig-Hát és oldal → világosabb-Kormánytoll → sárgásbarna széles feketesávokkal + széle lilásvörös-kakas → 1100 g, tyúk → 1000 g

• Formózai fácán (Phasianus colchicus formosanus Elliot)-hasonlít a kínai örvös fácánra, DE sokkal világosabb éscsillogó tollazatú-nem nagyon tenyésztik → világos színe miatt talánkönnyebben elejtik a ragadozók-kakas → 1100 g, tyúk → 1000 g• Pennszilvániai fácán (Phasianus colchicus var.pennsylvanicus)-1976-ban került be tenyésztojással Magyarországra-jól tűri a zárt tartást-nyugodt, nem kóborol-átl. 60 db jól keltethető tojást termel-kakas → 1600 g, tyúk → 1200 g• Sok esetben már kevert állományok vannak → biztos:angol sötét fácán, a világos formózai és a nyakörvesfácánok

• Szürke fogoly (Perdix perdix L.)-Majdnem mindenhol Európában → kiv. Skandináviaészaki része + D-Európa néhány területe-Sík vidékek → kultúra követő faj lett-Testtömege: 320-350 g, testhossz: 30-33 cm-Szárnyfesztáv: 50 cm-Szürke alapszín → kakas hamvasabb, vörhenyes;tyúk szürkébb, kendermagos-Ivari kétalakúság nincs! → a patkó nem számít-csak a válltollak rajzolata alapján lehet biztosanelkülöníteni!

- Mezsgyeszélek, árok- és csatornapartok,mezőgazdasági táblák szegélye → különösenlucerna tábla → kaszálásnál veszélyes-télen csapatokban → tavasszal territórium→ dürgés → a tyúk választ → monogám párok-10-18 tojás → 21-24 nap után kelés →fészekhagyók-az első 3 hétben szinte kizárólagízeltlábúakat fogyasztanak a csibék-később magvak, zöld növényi részek-inkább fut, keveset repül

• Szirti fogoly (Alectoris graeca)-A szürke fogolynál nagyobb testű-Világos szürke-Feketén szegélyezett fehér torokfolt-Csőre és lába piros.-Kakas - tojók színe hasonló-Kakasoknál a sarkantyú helyén csontdudor.-Élőhelye megegyezik a szürke fogolyéval.• Vörös fogoly (Alectoris rufa)-Nagysága, színe nagyon hasonlít a szirti fogolyhoz-legbiztosabb elkülönítés → begye cirmos ↔ aszirti fogolyé egyszínű.-Köves, sziklás hegyoldalak lakója.

• Tőkés réce (Anas plathyrinchos)-Egész kontinensünkön elterjedt faj.-Magyarországon állandó.-Tavasszal és ősszel vonuló csapatok növelik az állományát.-Úszó réce.-Gácsér színesebb ↔ a tojó szürkésbarna-Mindkét nem szárnyán jellegzetes, fémesen csillogó kékszárnytükör van, melyet fehér sáv határol.-Lábuk narancssárga.-A tojó csőre zöldesbarna, a gácséré lényegesen világosabb,zöld vagy zöldessárga.-A gácsér nászruhája ragyogóan színes, feje és nyaka zöld,fehér gyűrűvel határolva, melle barna, oldala és hasa szürke.-A víziszárnyasok közül tenyésztésre legalkalmasabb faj.-Korábban a tőkésréce x khaki-champbell hibridettartották jól tenyészthető, nevelhető állatnak.-Ma már ilyenek nincsenek.

• Mezei nyúl (Lepus europaeus)-Szinte egész Európában elterjedt.-Alacsonyan fekvő meszes, agyagos területeken, kötött,középkötött talajon érzi jól magát.-Nyirkos, vizes területeket nem kedveli, ott marad meg,ahol búvóhelyet is talál.-Magyarország egész területén előfordul.-Jobban kedveli a sík, mint a hegyes vidéket → az Alföldjellegzetes állata.-50-60 cm testhosszúságú, 3-6 kg testtömegű,-szőrzete sárgásszürke.-7-8 hónapos korára éri el a teljes kifejlettséget.-Magányosan élő állat, a szaporodási periódusban alakul kiszorosabb társas kapcsolat.-Évente 3-5-ször ellik 2-3 kisnyulat→ szuperfötáció.-A szaporodási időszak elején és végén alacsonyabb azalomszám.-Növényevő.-Lényegesen hosszabb hátulsó lábainak köszönhetőenmenekülés közben gyorsan fut.

Zárttéri apróvadtenyésztés2. Apróvad telepek létesítése, területkiválasztás

A tervezés meghatározó szempontjai• Indirekt, vagy direkt haszon• Lehet visszatelepítés, állomány fejlesztés, vadászatilehetőség → nem haszon ↔ olcsó beruházás ésüzemelés• Takarékoskodni csak ésszerűen! → drágább beruházás→ olcsóbb üzemelés → többszörösen megtérül• Cél eldöntése → üzemeltetési technológia → telepfelépítése• Négy elem:-teljes vagy részleges vertikum,-fizikailag egy vagy több telephely,-teljes kapacitás (kibocsátásra tervezett mennyiség),-munkaerő, szociális és adminisztratív létesítmények.

Teljes vagy részleges vertikum:• A cél és a technológia szabja meg• Teljes vertikum → tenyészállatok →szaporulat nevelés → értékesítés vagykibocsátás• Részleges vertikum → vagy az eleje (tojatás+ keltetés) vagy a vége (kibocsátás) hiányzik• Lehet, hogy napos állatokat veszünk és 6hetes nevelés után eladjuk.• Mezei nyúl esetében egy telepen zajlikminden.

Fizikailag egy vagy több telephely:• Kereskedelmi, állategészségügyi ok vagy kevés hely• Nagykapacitású keltető → kereskedelmi,állategészségügyi szempontból leválasztják → túlsokat állít elő → nagy forgalom → fertőzésveszélya telepre + a nagy forgalom jó utat kíván, ami atelepre nem igaz → rejtett, csendes helyenneveljünk!• Intenzív keltetés és naposcsibe nevelés a telepen, atöbbi attól távol.• Mindez maradjon egy telep → egy vezető →egységes technológia ↔ irányítási, személyzetielkülönülés → káros

Kibocsátott mennyiség:• A telep és a létesítmények méretét ez ismeghatározza.• Tervezés → kiinduló vagy értékesítendő létszám• Ezekből számítjuk ki az egyes fázisok mennyiségeit!• Pl. 6000/hét keltetés → naposcsibe → értékesítés• Tudni kell-a kilámpázott tojások arányát,-a várható elhullást-a veszélyes hulladékeltávolítását/ártalmatlanítását-a változó takarmányigényt-ehhez alkalmazkodó szállítás, raktározás

• Ugyanez visszafelé is igaz → négy vadászatot akarunk1200-as terítékkel és négy hetes csibéket veszünk• Tudni kell-sebzést-várható elhullást-elkóborlást-ez adja a vásárlandó mennyiséget → ehhez kell nevelő,raktározó kapacitás, takarmány, munkaerő stb.• Mindezek mellett gazdaságossági és állategészségügyiszempontok is meghatározzák az állatok számát →telep nagyságát• Gazdaságos üzemelés → minimum• Állategészségügyi kockázat → maximum

Munkaerő:• Teljes vertikum → nagy kapacitás• Telepvezető → felsőfokú végzettség(vadgazdálkodás vagy állattenyésztés) +vezetői és szakirányú gyakorlat• Helyettes → középfokú végzettség + nagyszakmai gyakorlat• Legalább 4 állandó ember még → telepőrzés,átteleltetés, ragadozó gyérítés, javítások• Ők szakmunkások és minimum egy főhivatásos vadász → ők irányítják atenyésztési szezonban a segédmunkásokat

• Minimális létszám → tél → kora tavasz →fokozatosan növelni kell a létszámot• Az idénymunkások ha lehet, visszatérőklegyenek.• Tenyésztési szezon → 10-16 fő• Szociális létesítmény → a tervezettmaximális létszámhoz igazodik• Adminisztráció → legalább egy megfelelőnagyságú iroda• Ezt a telep bejárása nélkül lehessenmegközelíteni → értékesítés

Környezeti feltételek• Szigorúan szakmai szempontok → kevés eltérés• Domborzati viszonyok és szélvédelem:-sík, vagy max. 3 % lejtés-déli fekvés → sok napsütés-a területen É-D-i tájolású nevelőházak elférjenek→ alak, nagyság-A déli hossztengely miatt kevésbé melegszik azépület → hűteni nehezebb, mint fűteni!-Szeles fennsíkok, vagy huzatos völgyek Ø-a telep mellé → szélárnyékoló fasorok, erdő → hanincs → tervezni kell → hely!

-fasor → takar a nemkívánatos látogatók elől-a kifutókat is árnyékolni kell belső fasorokkal → ny-i,k-i kifutók → nyugaton árnyékolás a délutáni nap ellen-sík felület → gondoskodni kell az összegyűlt csapadékelvezetéséről (különösen agyagos talajon)• Talajviszonyok:-fácán, fogoly → laza, meleg, homokos talaj →földigiliszta Ø → légcsőférgesség Ø-talajvízszint → az épület alsó szintje alatt min. 150cm-re-Vadkacsa → tópart → félkötött, kötött talaj, kavicsos-meder → mély, szerves anyagban dús iszap Ø → ilyenhelyeken ugyanis melegben botulizmus• Természetes víz:-vadkacsa → tópart

- Kivétel → naposkacsa nevelés elválik anövendék/felnőtt állatoktól-sekély vizek → lehetőleg állandó vízpótlású,változtatható vízszintű-Fácán esetében is fontos a természetes víz→ a víz fontosabb a madarak egy helybentartásában, mint az élelem• Vezetékes vízellátás:-fácán, fogoly → helyi/vezetékes víz →ivóvíz minőség-erősen nitrátos víz Ø-csatorna → keltető, szociális épületek-Esővíz elvezetés → csatornába nem!

• Energiaellátás:- Kétoldali elektromos betáplálás (két különállótranszformátorról jön a 0,4 kV)/tartalékáramforrás → különösen keltető esetén-palackos PB gáz → infrasugárzók (ehhezmegfelelő raktár)-Vagy egy központi tartályból vezetékenbiztosítjuk a gázt → olcsóbb üzemelés-szilárd tüzelőanyaghoz → megfelelő nagyságútárolóterület• Úthálózat:-a telep szilárd burkolatú úton megközelíthető

-Belső utak nem burkoltak, de mindig járhatók.-szélesség, fordulók → igazodik ajárműforgalomhoz-bakhátas utaknál vízelvezetés megoldása → mélyvízlevezető árok/széles sekély kimélyítés → ezelőnyösebb, mert nem kell rá híd-mély árok csak hely szűke esetén-minden az árkok felé lejt-a kifutók árok felőli oldala ne épüljön betonlábra-az elhatárolások víz által átjárhatók legyenek!• Elhatárolás, védőtávolságok:-optikai védelem és fizikai elhatárolás → kerítés,kapu

- optikailag → ne legyen jól látható, közforgalmiúttól távolabb-a telep és az út között fasor, erdő-Kerítés, kapu, esetleg portaszolgálat →ellenőrzi/korlátozza a jármű-, személy-, anyag-,állatforgalmat-Védőtávolsághoz → lakott területek,állattenyésztő telepek, nagyobb üzemek,forgalmasabb utak-minimális távolság → zajvédelem, lég-,vízszennyezés, nyugalom, fertőzésveszély-Ez függ a széljárástól, terepviszonyoktól →DE! lakott épülettől 250 m; dögtértől,dögkúttól, baromfi teleptől 2 km; közúttól,vasúttól 2-300 m.

• Higiénia, járványvédelem:-az állatok egészségét kell megóvni, a fertőzésbehurcolását minimálisra csökkenteni-higiénia → tisztaság, rend, a technológiabetartása-a követelményeket, a lehetőségeket és avégrehajthatóságot meg kell tervezni!-élő állat → legveszélyesebb fertőzési forrás →egy helyről származó állatokkal, egyszerretelepítsük be a telepet-későbbi szállítás, elkülönítés → karantén-karantén → megfigyelés, betegek elkülönítése-a telephez szervesen kapcsolódik, dejárványtanilag elkülönül → mélyebben van

- trágya, állati hulla, befulladt tojás eltávolítása →helyileg nem itt van, de a technológia része-trágyatelep kívül-állati fehérjefeldolgozó vagy kívül egymegsemmisítő hely-egyéb szemét, vegyes hulladék → eltávolítás,megsemmisítés → tervezni• Szőrmés/szárnyas ragadozók elleni védelem:-ismerni kell a területen a ragadozók állományát-fajok-együttműködés a környező vadgazdálkodókkal-csapdák, fegyver a telepen-kibocsátás utánra alapos tervezés kell!- üzemeltetési feladat

Zárttéri apróvadtenyésztés3. Telep, technológia, anyagellátástervezése

A tervezés első lépése:Telep tervezése• a létesítéshez szükséges környezeti ésegyéb adottságok, követelmények megvannak,illetve teljesíthetők• ismert a telep célja és működési koncepciója• a négy fontos kérdésre (vertikum, telephely,kapacitás, munkaerő) kialakult a válasz• a létesítéshez szükséges engedélyekmegvannak vagy beszerezhetők• Ezután funkcionális vázlat a telepterületeiről, épületeiről.

• Tervezett számok + folyamatábra → épületeknagysága, elhelyezése• Ismételt helyszíni bejárás → kiviteli tervezés

Telep szerkezete• Az elvi elrendezésben → higiéniai és technológiaielőírások• Higiénia:-tiszta és szennyezett anyag útja ne keresztezzeegymást,-személy- és teherforgalom ellenőrzött éskorlátozható legyen, ezért a szennyes forgalomkivételével csak a főkapu üzemel,-iroda a kapu közelében van, hogy idegenek nejárkáljanak a telepen,-szintén a főkapu közelében van a takarmánytárolóés a raktár. Részben az idegen (fertőzési veszélytjelentő) forgalom miatt, részben pedig azért, hogynehéz járművek ne rontsák a telep útjait.

• Technológia:-melyik fázisig tartjuk a nevelést a telepen belül-utónevelés → legnagyobb helyigény + jobb aviselkedés szempontjából is, ha a kibocsátás helyénvannak ilyenkor a madarak-keltető → nagy téglaépület → ugyanitt szociálishelyiségek és iroda-naposcsibe eladás → keltetőben és irodában nagyforgalom → ezek csatornázottak → telep szélén!-biztonságos kerítés + ellenőrzés és csapdázás

Technológia tervezése• Szárnyasvad esetében tervezés, üzemeltetés,technológiai folyamatok illesztése → nagy figyelem• Fácán → rengeteg állat az egyes fázisokban →munkában és területigényben minőségi változás• Általában nem teljes vertikum → külsőpartnerekhez kell igazodni• Csak a biztosan eladható minimumot állítjuk elő →ha több kell → vásárlás• Így a közép- és utónevelésben lényegesen megnőheta létszám → több munkaerő, terület• Vagy középnevelésben értékesítünk → munkaerő,terület szabadul fel• Esetleg többet keltetünk, mint ami kell →naposcsibe értékesítés

• Technológia tervezésekor → egymáshoz kellilleszteni térben, időben, állatok létszámában, ésszükséges munkaerő tekintetében:-a törzsállományt,-a keltetőt,-a napos állatok fogadását és az előnevelést,-az előnevelt állatok fogadását, a közép- ésutónevelést,-a kibocsátást.• A betelepítésre szánt állomány termelési adatai →a tervezéshez szükséges adatok.• Vagy az irodalmi átlagértékek → 1000 tojóratervezhető eredmények irányadóak

fácán fogoly vadkacsa1.000 tyúk 1.000 tyúk 1.000 tojó50.000 tojás 45.000 tojás 60.000 tojás70 %-os kelési eredménnyel számolva35.000 napos 31.500 napos 42.000 naposminimális 10 %-os elhullással31.500 nyolchetes 28.350 nyolchetes 37.400 nyolchetes

• Telepet és technológiát együtt tervezzük!• Technológia → üzemeltetés és költségei → új telepesetén a technológiához tervezzük a telepet!• Ha már vannak épületek → nehezebb, de elsődlegesa technológia → ehhez alakítsuk a környezetet,vagy a legjobban illeszkedő technológiát keressükmeg!• Mindehhez a műszaki tervező építésznek ismerniekell a technológiát! → folyamatábra• Nyilak → egymásra épülő technológiai folyamatok• Külső kapcsolódási pontok → értékesítés/vásárlás• Ugyanezen pontok jelölik a teljes vertikummegszakíthatóságának/a részleges vertikumindításának helyeit.

• Nevelés, értékesítés sokféle változata létezik:• Nagy kapacitású keltető → csak saját tojásokatkeltet → napos/előnevelt korban értékesít• A vadásztársaságok ált. nem keltetnek → napos,előnevelt, kibocsátási korban vásárolnak → nemértenek a többi fázishoz → kockázat kerülés →olcsón, sokat vadászhatnak• Előterv során aztán annyit kell kiválasztani atechnológiából, amennyit meg tudunk valósítani! →épületek, berendezések

Zárttéri apróvadtenyésztés4. A telep berendezése

Kerítések, kapuk• Külső kerítés → nincs különleges kívánalom → akapuhoz kényszerítse a forgalmat• 180-220 cm magas• 6*6 cm lyukbőségű drótfonat• Vasoszlopok• Mindkét oldalán gyalogút szélességű kaszáltterület.• Kívülre csapdákat• 30 cm mélyre süllyeszteni → ragadozó védelem• Árokásó gép → oszloplyukak → az árok aljánrögzíteni az alsó feszítődrótot• A kerítés fonatot felakasztani alul és felül afeszítődrótra → kötöző drót Ø

• Főkapu → teher- és személybejáró• Teherkapu → kétszárnyú → telep felől fertőtlenítőteknő• Kapuszélességű → szélei magasabbak → kapualátámasztás is• Mélysége → a teherautók gumiköpenyei legalábbfélig belesüllyedjenek• Hossza → a legnagyobb traktorkerék is legalábbegyszer körbeforduljon

• Személybejáró → egyszárnyú → lábfertőtlenítő →szélessége nagyobb, mint a kapu és hossza legalábbkétlépésnyi → ne lehessen kikerülni, átlépni• Kifutó és volier kerítések → 2-4 m magas 6*6-osdrótfonat faoszlopokon• Téli tároló, röpde, kibocsátó → magasabb is lehet→ két részből áll a kerítés• Magasítás → az oszlopokra 5-7 cm vastag fa karók→ netlon/perlon háló• Volier → 2*3 m-es alumínium keretre alu drót háló→ az elemeket egymáshoz kapcsolva → tetszőlegesnagyságú terület• Háromnál több elem esetén → támasztó karók

• Fedés → kiscsoportos tojatásnál a kerítésanyagával• Fedőháló → nagyobb lyukbőség és vékonyabb szálak→ nem tartja meg a havat• Műanyag hálók → UV stabil• Elválasztó kerítés• Fácán, vadkacsa fiatal állatok nevelése →kiscsoportokra osztás• 50 cm magas• Hullámpapír, farost lemez, fém, műanyag háló →külső vagy belső téren van

Épületek• Tégla, könnyűszerkezetes, fóliasátor• Függ → állandó vagy ideiglenes,áthelyezhető, mennyi pénz van rá, milyentechnológiaKeltető• Tégla → tűzbiztonság, hőmérséklettartás,értékes gépek• Ált. egyszintes• A részek sorrendje:tojás fogadó → tároló → előkeltető →bújtató → csibeszárító → kiadó

• Higiéniai és munkabiztonsági követelmények:-személy- és áruforgalma mindig korlátozható ésellenőrzött legyen,-kétirányú áram-betáplálás, vagy ennek hiányábantartalék áramforrás (aggregátor) biztosítása,-a tojás és a csibe útja, valamint a szennyes és a tisztaanyag forgalma nem keresztezheti egymást,-a tojás átvétele és a naposcsibék kiadása egymástóltávol, akár az épület két ellentétes végén legyen,-a helyiségek elrendezése határozza meg a forgalomirányát, az egyirányú technológiai folyamatot,-a tiszta térbe irányuló személy és anyagforgalom nekerülhesse el a mosdókat, öltözőket illetve afertőtlenítőket,-megfelelő méretű és a kellő számú raktár helyiséglegyen.

Nevelők → 1. Fácán• Kialakítás függ → technológia, fűtésrendszer• Kályhás, légbefúvásos, etázs fűtés → atűzveszélyes tér tűzbiztos fallal elválasztva különtérben• Nevelő nagyság → technológia függő → egy gondozóállatai egy térben• Gáz- vagy infrasugárzó → egy sugárzóhoz tartozóállatok egy térben• Tégla, könnyűszerkezetes, fóliasátor• Fólia → fekete → túlmelegedhet → több szellőzőkürtő és oldalsó szellőzőnyílás + dupla fal 10 cm-re→ áramló levegő hűt

• Minden nyílás kör alakú → kevésbé szakad• Szellőző nyílás → takarás négyszöggel →felül a fémvázhoz rögzítjük egy léccel, alulszintén egy léc van ráerősítve → erretekerhetjük fel a fóliát → fokozatos nyitás2. Fogoly• Két technológia• Drótsodronyos ketrecek → felül nyitott,lábakon áll, egy épületben több• Az épületben egy vagy több terem +kiszolgáló helyiségek• Terem padozat → sima, könnyen takarítható

• Teremfűtés + műanyák• Minden ketrechez egy műanya + takarmány +vezetékes önitató• Ketrec → falhoz támaszkodik → rajta kibújónyílás• Külső oldalon → lábakon álló 3 részesegységek → 2 hálós, fedett kifutó + 1 fedettbúvóház (részben nyitható)• Magasság → könnyen takarítható• Kifutó → önitatók• Búvóház → takarmány, víz Ø

• Más esetben → földön tartjuk a foglyokat• Fóliával félig takart és egy szabad kifutócsatlakozik hozzá• A nevelő kicsi → egy-egy csoport van benne→ ól nagyságú• A zárt belső részben → műanya• A zárt külső részben → etető, itató

3. Vadkacsa• Épületben csatorna → úszkálás + ivás →gyakori csere• Farács → kijutás• Vagy csak a kifutóban adunk úsztató vályút.• Tóparton már nem kell meleg épület.• Ideiglenes eső- és szélvédő → oszlopokonféltető → méret: minden állat elférjen alatta• 3 oldalán fólia véd a széltől

Kifutók, volierek• Kifutó → nevelőházakhoz csatlakoznak → egyoldal az épület, 3 oldalon 2 m magas kerítés• Épülethez csatlakozó rövid szakaszon széltőlvédett, fedett (pl. fólia).• Minden önálló nevelő térhez → önálló kifutó• Nem elég a 6*6-os kerítés → alulra sűrűbbkerítés, vagy akár az egész lehet ebből• Vagy eternit, alu hullámlemez → nyugalom azegyes csoportoknak• Fácán, fogoly → hálóval fedés ↔ vadkacsa →szabadon

• Volier → önállóan áll, kerítéssel határolt• Méret → erősen változó, céltól függ• Kizárólagos tartózkodási terület ↔ kifutó:kiegészítő szabad terület a nevelőhöz• Kiscsoportos tojató volier → 2 m 2 /állat → 2 mmagas kerítés + ennek anyagával fedett• Többet egymás mellé → megtakarítás a közösfalakon• Végleges/mobil• Nagy volier → néhány hektár is lehet• 3-6 m magas kerítés → fedés hálóval → havat netartsa meg + UV stabil• Túl nagy → nem tartja meg magát → feszítődrótok

• Tartóoszlopok → ülőrudak magasra → reptetés• Oldalra → perlon háló különösen magasításhoz• Alulra 50-60 cm-ig vastagabb, műanyagútalap/hajlítható fém háló → kicsipkedés ellen• Speciális volier → trambulin• Dombok közötti folyót visszaduzzasztanak és adombra építik a trambulint.• Földről induló deszka út, oldalról és felülrőldrótfonat fedi → 8 m magasra emelkedik.• Felül vízszintesen fut 2-3 m-t → a tó felé nyitott• Tópart → röptető → 8-10 m széles útdrótkerítéssel elhatárolva• Röptető aljánál kis volier → fedett

Tojatók• Földre, ketrecbe, műfészekbe• Fácán → kiscsoportos/falkás• Falkás → 100-200 állat 1:7 ivararányban, 20m 2 /állat• Nagy volier, vagy fóliatartóra feszített háló→ 3-4 m magas, 5-6 m széles az ív, hosszafügg az állatlétszámtól• Alul 60-70 cm-en megerősített• Ez olcsó, de télre le kell szedni, sőt a tárolásmiatt az eredeti csíkokra is szét kell szedni!

• Ketreces tojatás → ketrecek több sorban egymásfelett védett térben• Megfelelő szellőzés kell! → felül kürtő + alul a falonnyílás• Vagy ventillátorok + világítás → elektromos áramkell!• Fogoly → angol vagy francia box → szabadban• 3 rész → 2 fedett és közöttük egy dróthálós• Angol → földön és alul nyitott → földre tojatás• Francia → lábakon alul deszka és drótháló →ketreces tojatás• 150*75 cm → egy fogolypár• Sorban egymás mellé építve → deszka elválasztás→ nyugalom

• Vadkacsa → műfészkes tojatás• Tojóházban/ vízparton szabad ég alatt/ vízen• Tojóház → tégla, könnyűszerkezetes• Egy bejárat + egy terem• Eső-, szélvédelem, fűtés nincs• Esetleg takarmánytároló is → külön helyiség + külön bejárat

Takarmánytároló• Abrak → száraz, hűvös, jól szellőző• Méret → egyheti mennyiség takarmányfélénkéntkülön lerakva• Táp → papírzsákban• Szemes → ömlesztve → mozgatható deszkafalak• Egyéb takarmányok napi beszállítás/esetlegideiglenes tároló rövid időreRaktár• Ált. a tervezettnél 2-vel többet és 1,5-szernagyobbat• Mérgező, tűzveszélyes, egyéb gondosabb kezeléstigénylő anyagokat → külön

• Heves reakciókat adó vegyszerek → külön• Lehetnek a keltető, iroda, takarmánytárolóépületében.Szociális és irodaépületek• Létszám és higiéniai követelmények →ÁNTSZ → WC, tisztálkodás• Járványvédelem → átöltözés központi helyen→ keltető épületében → csatornázott!

Etetők, itatók• Vályú → drótráccsal fedve → ne menjenekbele → olcsó, könnyen tisztítható, de többmunkaerőt igényel → fiatalok• Hengeres önetető saját tálcával (20 kgabrak/táp) → nagyobbak, felnőttek• Kúpos önetető (1-2 kg) → csibék• Ketrecre tehető önetető → fogolypárok• Láncos önetető → nagyüzemibaromfitartásban inkább• Elvágott autógumi → szabad területrekibocsátott állatoknál

• Csibe itató → cserép → kis űrtartalom → gyakoricsere → jó minőség + csibe ellenőrzés• Fém kúpos önitató → csibenevelésben aleggyakoribb• Tartályos önitató → volierekben, kibocsátáskor →ritkábban kell tölteni, mert nagy↓Fekvő hordó + cső + itatóvályú, vagy álló hordóközvetlenül az itatóvályúhoz csatlakozva• Itatóvályú → két végén ferdén lezárt félhenger,befolyónál magasabban van → automatikusan frissüla túlfolyás miatt• Vályúknál fontos, hogy éles sarkok ne legyenek →szennyeződés Ø

• Vezetékes önitató és harmatcsepp itató → mindenegység külön tartályból induló csővezetéken kapja avizet-szennyezett vizet nem szívhatja vissza avezetékbe-az automata szelepnél kisebb erő szükséges azáráshoz, mint a vezetékes víz több bar nyomásaesetén-gyógyszereket/takarmánykiegészítőketadagolhatunk bele• Egy úszószelep vezérli a vízfeltöltést a tartályban.• A csövek végein vannak az önitatók.↓

• Klasszikus tálkás önitató → úszószelep szabályozzaa szintet• Vezetékes kúpos önitató → kúp alatt lévő úszótűszelepe szabályoz• Függesztett önitató → pisztolyszelep (rugós) → avíz és az itató együttes súlya zár• Harmatcsepp itató → műanyag csőbe csavartsúlyszelepek adnak az állatoknak egy–egy cseppet• Ketrecre akasztható önitató →tojóboxban/battériában• Elvágott autógumi → szabad területen kibocsátottállatoknál (bár jobb a vályú, de esetleg ellopják).

Ketrecek, tojófészkek• Ketreceket az épületekben több sorbanalkalmaznak az intenzív technológiákban →tojatás/húsfácán, pecsenyekacsa nevelés• Általában a broiler csirke ketrecet alkalmazzák.• Tojófészek → vadkacsa tojatás• Deszkából, vagy más természetes anyagból• Tojóházban csak egy kuckó, ami elhatárol.• Szabadban gondosabban kell összeállítani! → eső-,szélvédelem, stabilitás• Deszka → teteje nyitható → könnyű kezelés• Sás, nád, vessző → inkább illik a félvad neveléshez,a tojók is inkább elfogadják, de nehezebb kezelni

• Deszka alapon ház → ne csapjon be ahullámzás → felvezető palló keresztlécekkel →lecsöpög a lábukról a víz → nem ázik el afészek

FekvőkéményFűtési rendszerek• Régi téglaépületekben• Előny → csak egyféle energiát igényel +mindenütt használható• Szilárd tüzelő (erdő, mezőgazdaságihulladék) → tárolás: féltető• Kezelő + fűtő + nevelő tér• Tűzálló fal választja el• Kémény → padozat felett 30-35 cm-re 2‰emelkedéssel fut hosszában és a túlsó végénfelfut

• Lábakon áll, téglaépítésű a kémény• Béléscső Ø• Épület hossza: max. 20 m• Szélesség: 6-8 m• Magasság: a mélyalom emelkedésével együttmég kényelmesen lehessen benne közlekedni.• Az első 5 m-en elkeríteni a kéményt, mertnagyon meleg!• Kezdetben 20-25 m 2 -es nevelőterek.• Műanya Ø• Oldalt lyukak → kifutók

Meleglevegős fűtés• Kályhás/légbefúvásos• Egy teremben vannak az állatok → kisebbrészekre osztva mobil kerítésekkel• Ez csak teremfűtés → a tartózkodásihelyeken + infralámpák → felfüggesztés éselektromos csatlakozás• Szilárd/folyékony tüzelő• Kályhát raknak a terembe → fémlemezköpeny → a kettő közti meleg levegőt egyventillátor fújja be a terembe• Sarokban van, kívülről fűthető, a kéménytrövid úton kivezetni → tűzvédelem

• A kályha ugyanúgy fémköpennyel, de nem ateremben → 50 cm átmérőjű két sorbanlyukas műanyag cső vezeti be a meleg levegőt• A terem méretétől függően egy, vagy kétoldalt lévő cső → a mennyezet alá függesztikfel.

Melegvizes fűtés (etázs)• Kazánház → kazán → melegvizes cső a nevelőbe• Padozat alá, vagy megemelve a battériák alatt• Battéria → 145 cm átmérő, henger, önetető,vezetékes önitató → padozatra + almozás• Padozat alá → csak teremfűtés → + műanyák• Vagy a battéria alja és oldala drótháló → fűtőcsőre→ melegebb → nem kell infralámpa• Ilyenkor nem almoznak, hanem homok kerül abattéria alá.

Gáz infrasugárzó• Teremfűtés + műanya egyszerre• Hőszabályzós• 45º-ban 80 cm-re a föld fölé• PB gáz ált.• Besugárzott terület → nevelőtér; a többiteremfűtésElektromos hősugárzók• Infralámpa• Fekete vonal hősugárzó → alacsonyabbhőmérséklet → közelebb van az állatokhoz

Keltető gépek• Asztali, szekrény, termes → függ: tojás mennyiség+ munkaerő• National/Viktória → direkt vadmadár keltetők• Előkeltető és bújtató gépek → teljesítményükethangoljuk össze → hetenkénti berakás → 3:1• Teljesen automata → biztonságosabb →hőmérséklet, páratartalom tartás + forgatás; éskevesebb munkaerő• Előkeltető:-National → 6000 - 36000-Viktória → 4500 – 9200• Bújtató:-National → 2000 – 6000-Viktória → 1848• Azonos állványokat és tálcákat használjunk!

Állványok• Termékeny tojások tárolására → ezeken a tálcákkalegyütt forgathatók• A nagy gépeké kerekesek.Tálcák és fordítók• Keltető tálca → nem korrodálódó fém + gumibetét• A gumibetétben a tojásfészkek mérete változó →mindenféle szárnyasvadat lehet keltetni• Bújtató → sima aljú, peremes fémtálca• A tálcák közti átrakáshoz → fordító állvány →egymásra borítják a két tálcát → 180º-os fordításTojásátvilágító lámpa• Nyeles kézilámpa → fémház → csak kis kerek nyílás• Hálózatról, alacsony feszültséggel

Zárttéri apróvadtenyésztés5. Kiviteli tervezés, üzemeltetés,munkaerő szükséglet

Kiviteli tervezés• Alapvető szempont a tervezett technológia.• Probléma → ha már megvannak az épületek→ ha anyagi gondok vannak• Kismértékű eltérések lehetnek• Teljes terv → megvalósíthatósági szakaszok• DE! a technológia lényegi része nem csorbulhat• Mindenek előtt engedélyek → beleszól a kivitelbe!• Épületeket a berendezésekhez méretezzük!• Berendezések elhelyezése → akadálytalan üzemeltetés→ a tervezőnek minden paramétert ismernie kell! (pl. atervezett forgalom nagyságát és irányát)• Fontos rész → időbeli megvalósítás

Munkaerő szükséglet• Az üzemeltetés tervezése munkaerő szempontból isfontos.• Idő és feladat diagram → munkaerő szükséglet• Létszám és képzettség → minimum meghatározása• Telepvezető (1 fő) → közép- vagy felsőfokúvégzettségű szakember– A telep minden feladatát ismeri– Néhány éves szakmai gyakorlat– Irányítási gyakorlat• Szakmunkás (2 fő) → legalább szakmunkásvégzettség

- elméletben ismeri az összes feladatot-többéves gyakorlat-valamelyik részterület szakembere-önállóan végzi ezt a munkát + betanít és irányít-egyik a telepvezető-helyettes → átlátja a telepüzemelését• Betanított segédmunkás (2 fő) → feladatokellátásához jól használható több területen is-irányítás mellett, de önállóan dolgozik-részfeladatokat betanul és önállóan végzi• Ez volt a minimum, a többi:• Alkalmi munkások (szükség szerint) → irányítássaldolgoznak, önálló feladatot nem végeznek,rendszerint fizikai munkások

• Műszaki személyzet → csak nagy telepeken• Villanyszerelés• Csőszerelés• Vízvezeték karbantartás• Automatika javítása• Telepvezető és szakmunkás üzemelői szintenértsen a technikához!• A szakértelmet igénylő feladatokat → külsőscég szerződéssel → időhatár a hívás utánimegjelenésre, egyébként kötbér!

Zárttéri apróvadtenyésztés6. Tenyészanyag kiválasztás

• Mi a cél? → kibocsátás vadászatra, de atúlélők a természetes állományt gyarapítsák• Szempontok:

• A termelés elején döntsük el, hogy melyikszempontrendszer fontos?• Kitelepítés/vadászat → vadság ↔ Tenyésztés →nyugodt, jól termelő állatok• Vadság → kisebb testtömeg, tojástömeg, relatívenagyobb agy, mellékvese, hipofízis → ez már későnmegmutatkozó tulajdonság• Fiatalon → Boyer-Melin teszt1*1 m-es aréna → spontán aktivitás:felugrások, hívójelek, átlépések, ürítésekszáma→ röpkészség: hosszabban repül→ kotlás: hosszabban kotlik→ szociális viselkedés: hamarabbalakul ki a rangsor, gyorsabban gallyaznak fel→ jobban menekül az ember elől→ jobb a territórium beállás ésvédelem

• Tenyésztés → sok tojás, jó keltethetőség,termékeny tojások, jó kotlási hajlam, csekélyagresszivitás• Ezeket az intenzív technológiákban nem tudjukkiszűrni → nincs egyedi tojatás, nem követhetjüknyomon a tojók teljesítményét• Szintén probléma a keltethetőség, a tojáshozam, afertilitás és az életképesség alacsonyörökölhetősége → nem lehet szelektálni• Egészséges, jó kondíciójú egyedeket válogassuk ki!• Jó tenyészcsoportok → csibéket tartjuk továbbkülön nevelve• Gazdaságossági értékelések

• tojástermelő képesség• tojás minősége• termékenység• keltethetőség• ellenálló képesség, életerő• vérmérséklet, rossz szokásokTojástermelő képesség:• Függ → perzisztencia, intenzitás, kotlás,ivarérettség ideje• Perzisztencia: a tojástermelés időszaka →ciklusok (3-5 nap folyamatos tojásrakás) →minél hosszabb legyen → folyamatosan tojttojások száma

Intenzitás =összes tojás (db)ciklusok száma• Értékeléshez ismerni kell a perzisztenciát is!•A munkaszervezéshez és a keltető kapacitásához is fontosezt ismerni.•A perzisztencia elején és végén rövid ciklusok vannak,hosszabb szünetekkel, míg a közepén van az intenzív időszak.•Intenzív időszak: a tojó a tojásainak legalább 70 %-átlerakja.•Korai kotlás rossz a tenyésztésben → tojásrakás hamarabbbefejeződik ↔ természetben jó → a csibék hamarabbfelnőnek, több idejük jut felkészülni a télre•Korai ivarérettség → kedvező•Napló → egyedi nyomonkövetés•De! gyenge heritabilitás a tojástermelésre → inkábbcsaládszelekció

• Átlagos tojástermelés → tojások száma/tojókszáma → de többféle számítási mód van!átlagos tojástermelés =éviösszestojás (db)befejező létszám (db)• kényelmes → éves létszám nélkül is használható →pozitív irányban torzít•ezt csak akkor értékelhetjük, ha ismert az indulólétszám!•Vagy korrigáljunk a tojatás végét megérő egyedekre →átlagos tojástermelés =tojatásvégét megért állatok tojásszámabefejező létszám (db)(db)• Ehhez egyedi nyilvántartás és nyomonkövetés kell!

átlagos tojástermelés =évi összes tojás (db)évi átlaglétszám (db)• objektívebb →figyelembe veszi a gyengébb termelésű,elhullott egyedeket is → de az átlag csalhat!átlagos tojástermelés =évi összes tojás (db)induló tojólétszám (db)• gazdasági értékeléshez a legjobb → az elhullássalhangsúlyosan számol•a környezeti tényezőket figyelembe kell venni →egyébként szezonális termelés•erős negatív torzítás is lehet egy adott évben a sokelhullás miatt → túl sok elhullás esetén nemhasználható

• Állomány intenzív tojástermelési időszaka → az állománylegalább 50 %-a tojik → az éves tojástermelés 85-87 %-át adjaTermelési index =átlagos tojástermelés (db)perzisztencia napokban• 0,5 felett jó ↔ 0,4 alatt rosszTojás minősége:•nagysága, formaindex, termékenység, keltethetőségtermékenys égi index =gépbe rakott tojások *10010 napos lámpázási eredmény• A nevezőben a még termékeny tojások száma szerepel•Minden lámpázás után számolni kell → pl. rossz kakasokkiszűrése

Kelési % =gépbe rakott tojások (db) *100kikelt madarak száma• Állomány és keltető együttes értékelése.•Technológia betartása mellett → tojáskeltethetőség•Keltethetőség és termékenység együtt → ha csak akeltethetőség érdekel → a lámpázást vonjuk le belőlekelési % =gépbe rakott - kilámpázott tojások *100kikelt madarak száma

Ellenálló képesség, életerő:• Általános ellenálló képesség → akklimatizáció→ intenzív tartás• Stressz → nagy állomány sűrűség,korlátozott mozgás• Minél komfortosabb legyen!• Takarmányozás → tápanyagok + mindenmakro- és mikroelem

Vérmérséklet, rossz szokások:• Ezeket az intenzív tenyésztés éstermelés szempontjából kell értékelni!• Agresszíveket ki! ↔ természetben ezbaj lesz• Rossz szokás → tojásevés, tollcsipkedés→ környezeti ártalom• Tollcsipkedés → csőrkarika (durva!)• Tojásevés → elsősorban a ketrecestojatásnál• Azonnal ki kell szűrni!

• Nem domesztikálódik.Fogoly tenyészanyag• Jó tojástermelés + alacsony agresszivitás• A 3-4 hetes csibéknél lehet hisztérikusidőszak, de nem szabad ezért kiselejtezni,hanem le kell nyugtatni őket!• 10 hetesen ivar szerint szétválasztani éskülön nevelni a tojatásig.• +10-20 % egyed ráhagyással dolgozzunk.• 320-450 g közötti tömegűek legyenek.• Párba állítás → agresszívek + a gyáva kakasokki!

• +10 % máshonnan származó tojás keltetése→ vérfrissítés minden évben• Tojatás → fele egyéves, fele kétéves• Kétéves → legalább 40 tojást tojt tyúkok• Mivel egyedi nyilvántartás van → termelésalapján válogassunk!• A többet tojó fogoly tojásai jobban kelnek.• Legjobban keltethető → 12-15 g-os tojás• A kicsi tojásos tyúkokat kiselejtezni → akis tojás dominánsan öröklődik!

Vadkacsa tenyészanyag• Küllemi jegyek → egészséges, jól mozgó,élénk• Kitollasodás előtt válogatunk → a tórakitett állatokat nehéz befogni• A tollasodás után → fehér/fekete tarka →kiselejtezni• Tojástermelés alapján → különnyilvántartani a tojóvolierben lévő állatokat→ 60 tojás/szezon

Zárttéri apróvadtenyésztés7. Tojatás

Természetes ciklus (fácán)• Életritmus → évszakok + megvilágított órákszáma• Tavasz → nappalok hosszabbodnak →tobozmirigy → nemi aktivitás• Spermiogenezis a kakasoknál + a tyúkokháremekbe tömörülnek a kakasok körül →leraknak egy fészekaljnyi tojást• Tenyészetben minden nap elszedjük atojásokat → további tojásokat rak le → 12-18 tojás helyett 45 tojás• A természetes fotoperiódus szabályozza atojatás megindulását és befejeződését: ápr.10-15. → június vége, július eleje.

Fényprogramos tojatás (fácán)• Megváltoztatjuk a fotoperiódust.• Naponta növeljük a megvilágított órákszámát → hamarabb indul el a nemi ciklus• Előbbre hozzuk a tojatást → vadkacsánál jólműködik még tojó volierben is.• A tojatás végén sötét ciklus → tojásrakásleáll → növeljük a megvilágított órák számát→ második ciklust indítunk• Ez az első ciklus 50 %-át adja.

• Probléma → a korai csibék felneveléseköltségesebb + a két ciklustól a tojók nagyonkimerülnek + a csibék kiesnek a természetesritmusból, így nehezebb felnevelni →abbahagytákKivétel:• Fácán kakasok → mivel a kakasok a tojatásvégére kimerülnek → egy részt sötétbentartunk → május közepétől növeljük amegvilágított órák számát → kifutóba → aktívkakasok• Június első hetében lecseréljük a korábbikakasokat → 8 %-kal nő a termékenység

Tojatási technológiák (fácán)• 6-7 fős kiscsoport/100-200 fős nagy csoport• Kiscsoport → ketrecekben sodronyon/kisvolierben• Nagy csoport → nagy volierben• + 10 % cserekakas együtt tartva/teljescseréhez dupla létszám• Kiscsoportban lehet egyenként cserélni →sérült/terméketlen.• Nagy csoportban csak az összes kakast lehetlecserélni → egy/egy kakast a többiekagyonverik!• Nagy csoportban inkább több kakas legyen,mert néhány kiesés biztos van.

Tojatás sodronyon• Épületben/fekete fóliasátorban → 3 sorbanketrecek• 150*300 cm-es ketrec → kiscsoport → 1:5ivararány• Magasabb beruházás, szigorúbb technológiaifegyelem, de kevesebb munkaerő →fényprogramhoz nagyon jó• Napi kétszeri tojásösszeszedés → tojásevés!• Kannibalizmus!

Tojatás kis volierben• 1:5/1:6 ivararány• 2m 2 /állat → 3*4 m-es volier• Felülről fedett• Egymás mellett vannak → a közös falon 120cm-ig nádpadlóval, vagy egyéb anyaggalfedett• Egy sarokban árnyékoló, a másikbantojófészek• Önitató + etető tálca• Ülőrudak + homokfürdő + apró kavics• Fix favázas, vagy elemekből álló mobil volier• Fix → leásott oszlopok + felül félfa/léc →ezekre hálót szegeznek

• Csak a tojatásra fedik be.• Betelepítés előtt → fedés + kisebb javítások+ kaszálás → ez nehézkes a határolás miatt• Fémváz + drótháló + esetleg betonlábazat akorrózió ellen → elveszti előnyöstulajdonságait, de tartósabb• Mobil → minden évben fel kell állítani(munkaidő + munkaerő) + elemek szállítása éstéli tárolása• Terület előkészítése gépiesített, könnyebb,alaposabb + a hely évente változtatható• A tojásokat csoportonként érdemes követni→ kiszűrni a terméketlen kakasokat

Tojatás nagy csoportban• Falkás tojatás 20 m 2 /állat nagyságú területen.• Felül 3-6 m magasan fedett ↔ korábban szárnylekötés/csonkítás!• 150 egyed 1:7 ivararányban• A létszámot az etethetőség és a tojásgyűjtéskorlátozza.• 20 fácánra kell egy etető és itató (kiv. vezetékesönitató)• Itt is kell minden a volierben, ami a kiscsoportosnál.• Az árnyaló itt alacsony lábakon álló hullámpala.• Tojófészek nem kell, mert itt szabadon is szívesentojnak a tyúkok → könnyebb a tojásokösszeszedése is.

Tojatás párban (fogoly)• Mivel itt egy- és kétéves állatok is vannak,ezért tartósan kell jelölni → gyűrű• 150*70 cm területű háromrekeszesfrancia/angol box• Etető + itató• Provokált párosítás → febr. végétől (febr. 20-március 10.)• Első a tyúk → fél óra múlva a kakas• A tyúk a domináns → figyelni kell a párt →ha verni kezdi a kakast → ki kell venni → egynap múlva új kakas

• 5-15 % sikertelen → tartalék kakasok• A megvert kakast pihentetni kell, akár 10 napigis.• Ha újra megverik → ki kell venni atenyésztésből• Télen a nemeket ált. külön tartjuk min. 100 mtávolságra, hogy ne hallják egymást.• Ha egyben tartjuk → február végén figyelni kella kialakuló párokra!• Kiemeljük → box → szinte 100 % a siker• Tojástermelés április közepétől• Naponta kora délután szedjük össze a tojásokat.• Francia boxban hátul tojnak és a tojás kigurul atojásvályúba → könnyű összeszedés

• Nyugalom → megszokott időben etetés +tojásösszeszedés• Ugyanaz a gondozó és az öltözete senagyon változzon!• Egy gondozó → 250 pár• A kiszökött kakasokat azonnal be kell fogni→ megzavarják a többi párt → felbomlás• A letojatott állomány kihelyezhető.• A tojatás után kell kiválogatni a következőévi tenyészállományt.

Tojatás tojófészekbe (vadkacsa)• Zárttéri/félvad tojatás• Zárt térben gyorsan domesztikálódik →inkább félvad tartás• Intenzív → tojóházak• Félvad → tóparton, volierben tojófészkekben• Tojóházban lehet ketrecben, de inkábbtalajon, fészekben → körben a falak mentén.• Ide be kell csalogatni az állatokat → etetésa házban középre vagy az ajtó közelében• Tóparton → nagyobb figyelem, de kisebbberuházás

• Fészkek inkább a partra, kevesebb avízre.• Ivararány → 1:3/1:4• Februárra kialakítjuk a csapatokat →febr. 20-tól kezdenek tojni → intenzívidőszak: március végétől• Naponta szedjük össze a tojásokat!• Reggel tojik ↔ fácán, fogoly• Intenzív időszak június közepéig.• Június végén a fészekben hagyotttojásokat a tojók kikeltik.

Zárttéri apróvadtenyésztés8. Keltetésbiológia

Az embrió fejlődése a tojásban• Párzás → 1,5-8 * 10 9 spermium → eljutnak apetesejthez (saját mozgás + petevezetőantiperisztaltikája + csillószőrök)• Megtermékenyítés → csak egy spermium• A többség elraktározódik → tölcsér, méh• Ezek termékenyítik meg a későbbi petesejteketa párzások között → életképesség: tyúkalkatúak→ 20-22 nap, lúdalkatúak → 10 nap.• Osztódás → sokszikű (telolecythalis) →csírakorongon barázdálódik (discoidalis)• A megtermékenyülés után 15-20 órával → tojás

• Zygota → blastula → gastrula → a csírakorong jóllátható a sárgáján• A környezeti alacsonyabb hőmérsékleten a tojásfejlődése leáll.• A kotlós alatt/keltető gépben az inkubációshőmérsékleten fejlődik tovább.• Differenciálódás + sejtvándorlás → körte alakúembriópajzs• A keltetés 48. órájában már van szív + 3 hólyagúfejdudor + gerinchúr és idegcső• 6-7. nap → vérkeringés• Magzat:-Fácán – fogoly → 10-11. nap-Vadkacsa → 14-15. nap

• A magzat táplálkozása → fehérjenyelés azátszakadt amnionon keresztül + szikanyag amirigyes gyomorban emésztődik + chorionbolyhokon át a vérkeringés hozza atojásfehérjét és a kalciumot a tojáshéjból• Az allantois légzésre tér át.• Járulékos részei → sziktömlő, allantois,amnion, savós hártyaSziktömlő:• Az embriópajzzsal együtt fejlődik és aszikanyagot veszi körül → végén nyitott → aszikanyagot oldottan az epésbélbe juttatja

Allantois:• A köldöktől indul → az amnion és a chorionközé nő• Felületén sok vérér• Összenő a chorionnal → chorio-allantois• A chorion bolyhai a fehérjébe mélyülnek.• A tojáshéjra feszülő része biztosítja azoxigén felvételt.Amnion:• A legbelső burok• Folyadékában úszik a magzat aköldökzsinórra függesztve.

Bear f. savóshártya vagy chorion:• A legkülső magzatburok• A burkok beszáradnak a 21.(fácán,fogoly)/25. (vadkacsa) naptól → vértartalmaa magzatba kerül• Ugyanekkor a magzat átszúrja a léghólyagfalát és áttér a tüdőlégzésre.• A sziktömlő behúzódik a hasüregbe.• A csibe átszakítja a héjhártyát alégkamránál → áttöri a héjat → kivágja atojásfoggal (kb. 45 perc) → lábát kinyújtjaés ezzel kel ki.

Gépi keltetés• Mesterségesen létrehozott és szabályozottpáratartalom és hőmérséklet mellett kelnekki a csibék. → i.e. 1000 évvel már volt• Kína → érlelődőtrágyarakás/agyagtapasztású kosárüstfaszénparázson• Egyiptom → agyagtéglákból épültkemencében• Gépi keltetés → Franciaország 1749.• Amerika → 1783. első keltető• 1895. nagykapacitású keltetők• 1922. Ohio → légkeveréses keltető

• Ma leginkább nagykapacitású keltetők nagykeltető házakban.• Önálló üzem a keltető → több helyiségből áll→ önálló funkciók → szigorú technológiaifegyelem• Keltetőház → mindig könnyen megközelíthetőlegyen → szilárd burkolatú út• Egyéb forgalom/baromfitelep távol• Nyugalom, csend, szélvédett• Keltetőgépek → National, Viktória

A keltetés technológiája:• A keltető áprilistól üzemel → márciusbanjavítások, próbaüzem → takarítás +fertőtlenítés• Előre tervezni a keltetést! → Mit akarok? →fácán/fogoly/vadkacsa• Víziszárnyast nem lehet együtt keltetnifácánnal/fogollyal → váltás → lehetőleg csakegyszer egy szezonban → alaposabbfertőtlenítés utána + gépek átállítása• Állathigiénia → egy gépbe csak egy helyrőlszármazó tojásokat rakjunk!• Tojás fogadás → törött tojások kiválogatása→ tisztítás → hűtés → fertőtlenítés(merítés, gázosítás) → osztályozás(lámpázás) → tálcázás → tárolás

• Begyűjtött tojások → papírtálca → válogatás→ törött/erősen szennyezett ki →mechanikusan nem szabad tisztítani a tojást(kutikula sérül → fertőzés)• Innen tárolóállvány• Válogatás nagyság és alak szerint is!• Nagyság → tömeg• Alak → hossz/legnagyobb harántátmérő →tojásindextojás tömegeindexfogoly 12-15 g 1.23-1.36fácán 32-35 g 1.15-1.39vadkacsa 52-70 g 1.28-1.43

• Repedt tojás ki → lámpázás a finomrepedések felderítésére → tálcával együtt alámpázó asztalra és egyesével átvilágítani.• Lámpázás begyakorlása is ekkor.• Fertőtlenítés → merítés a tojással azonoshőmérsékletű vagy 1-2 ºC-kal melegebbfürdőbe tálcával együtt• Ha hidegebb a fertőtlenítő → beszívódik atojásba → károsít• 2%-os Iosan vagy Bradofen/10%-osjódtinktúra/hígított lugol oldat• 5 perc → rászárad

• A fürdő alatt lehet finom ecsettel a gyengeszennyeződéseket eltávolítani!• Lecsorgató állványra tesszük a tálcát, amíg akövetkező adag a fürdőben van → tároló• A begyűjtés, a válogatás, a fertőtlenítésideje → max. 4-5 óra.• Tárolás:-4 napig → 16-18 ºC-6 napig → 15-16 ºC-10 napig → 12-13 ºC->10 nap → 8-10 ºC-Páratartalom: 75-80 %, bár mások szerint60-70 %

• Jobb keltethetőség → 2-20 ºC közöttváltakozó hőmérsékleten tároljuk →természetes folyamatok utánzása• Hosszú tárolás rontja a keltethetőséget, deaz azonnali berakás sem jó!• Ma → heti berakás → 7 nap tárolás →állandó 12-13 ºC és 70-75 % rel.páratartalom• Hegyes végével felfelé van a tojás a tálcán →forgatás 2 óránként min. 45º-kal → a tojássárgája ne süllyedjen le• Forgató állvánnyal rakjuk át a keltető tálcára→ tompa vég felfelé → előmelegítés

• 10-12 óra alatt 20-22 ºC-ra melegítjük →előkeltetőben felveszik a terem hőmérsékletét• Izzadás → a meleg levegőből a pára kicsapódik ahideg tojásokra → penészedés → meg kellakadályozni az izzadást szellőztetéssel és ahőmérséklet változtatásával!Keltetés:• Fácán, fogoly → 24 nap• Vadkacsa → 28 nap (berakást követő 12 órántúl)• Előkeltetés + bújtatás• Előkeltetés → fácán, fogoly: 20-21 nap;vadkacsa: 24-25 nap• Bújtatás → 3-4 nap

szárnyasvadfaj hőmérséklet o C relatívpáratartalomelőkeltetésfácán 37.8 48-52 %fogoly 37.8 45-49 %vadkacsa 37.6 60-65 %bújtatásfácán 37.5 65-80 %fogoly 37.5 75-80 %vadkacsa 37.5 75-80 %• Kotlóssal keltetés → nehezebb, kisebb kapacitás, de jobb azegyedek túlélése a természetben

• Kelés alatti teendők → gázosítás, forgatás,lámpázás, átrakás a bujtatóba• Gázosítás → a gép és a tojások együttesfertőtlenítése• Gép légterére számítva → 1 m 3 -re 10 g K-permanganát + 1 cm 3 formalin → 26 ºC-on75% rel. páratartalom mellett 1 óráig• Felfűtés a keltetési hőmérsékletre.• Forgatás automatikus.• Lámpázás a 10. napon → gyorsan• Terméketlenek, hibásak ki!• Lehetőleg azonos időszakra essenek az egyesműveletek és ez munkanapon legyen!

• Berakás → hétfő• 10. napon (csütörtök) → lámpázás• 20. nap után (hétfőn vagy kedden) → bújtatóba• Kiszedés → péntek• Kelés utáni feladatok → csibe szárítás,osztályozás, csomagolás, szállítás• Nedvesek a csibék → száradni kell hamar, denem száradhatnak ki! → magasabb apáratartalom a bújtatóban• Szárító → válogatás → szállítás• Fertőtlenített szállítóketrec sajátfelhasználásra → zárt kocsiban szállítunk →megfázhatnak!

• Eladásra → kartondoboz → légkondicionáltjármű + rövid ideig szállítsunk → egyeztetésaz időpontokról (indulás + érkezés is)• Indulás előtt 1 órával a gépkocsi beüzemelve,légkondi megy → 29 ºC + légcsere → hely afelrakott dobozok között

fácán fogoly vadkacsatenyésztojásoptimális tömege32 -34 g 14 -15 g 52 -70 gtojás index1,15 -1,39 1,23 -1,36 1,28 -1,41tojástároló relatív páratartalma60 -70 % 60 -70 % 65 -75 %kelési eredmény65 -75 (95) % 66 -70 (88) % 70 -75 %termékenység tíznapos lámpázáskor85 -98 % 90 -93 % 94 -96 %csibe (kiskacsa) napos kori tömege20 -22 g 10 -12 g 33 -46 g

Zárttéri apróvadtenyésztés9. Napos állatok fogadása és nevelése

• Nevelés → elő, közép és utó szakasz• Ne legyenek közöttük éles határok, csakgazdaságilag határoljuk el!• A napos állatok fogadása és az előnevelés alegkritikusabb → pl. hőszabályozás.• Később már magukra is lehet hagyni őket, csak azösszetartás miatt kell etetni és itatni.

Napos állatok fogadása• Tiszta, kifestett, fertőtlenített, 1 napja előrefelfűtött épület.• 70 % rel. páratartalom• 45 lux/m 2 fényerősség• Nevelőtérben a fogadási hőmérséklet a műanyaalatt:-fácán → 36 ºC-fogoly → 37 ºC-vadkacsa → 32 ºC• Alom → szitált faforgács• Kivétel: fogoly sodronyos nevelés; etázsfűtésnél acsövekre rakott battériák → ezek alá 1 cm vastaghomok + zeolit → nedvesség és szagmegkötés

• Előre feltöltött itatókkal várjuk a madarakat →2,5 % szőlőcukor tartalmú kamilla forrázat• Régebben fácánoknál az első 10 napban ezthasználták, ma már sok helyen csak vizet →drága a kamilla, sokszor kell cserélni afolyadékot és tisztítani az itatót• A szállítódobozokat gyorsan vigyük be anevelőbe → egyből a végleges helyükre kerülnekaz állatok.• Elhullott állatok → dobozba gyűjteni• Beteg, sérült, bágyadt állatok → másik dobozba→ később dönteni a sorsukról!• A kartondobozok egy részének oldalát vágjuk le1 cm magasságig → tisztítsuk ki → etetők

• Dercés indító táp/mikrogranulátum + 1 főtt,szétmorzsolt tojás/100 csibe (főlegfogolynál)• Átmosott és szitált 1 mm-es kavicsokat isszórjunk hozzá!• Ha nincs kartondoboz → alacsony pereműetetőtálca• Itató → beleesnek, nem tudnak kijönni →félbevágott gumicső, cserép, tégla darabokaz itatóba

Előnevelés (1-30 nap):Fácán• Időjárástól óvjuk → zárt tér → megfelelőhőmérséklet és páratartalom• Rel. páratartalom → 1. héten 70 %; a 2.héttől 60 % → amikor már kijárnak akifutóba → nem kell beállítani• Hőmérséklet → terem és nevelőtér külön• Nevelőtér → battéria/műanya• Etetők, itatók nem a műanya alatt.• Berendezések → 400 csibe/műanya; 200csibe/kúpos önitató; 150 csibe/önetető

• Legalább 2 héttel a fogadás előtt → ellenőrizniaz elektromos hálózatot és a fűtést! →takarítás (meszelés), fertőtlenítés, felfűtés afogadási hőmérsékletre• A kifutóban kaszálni, vagy kapálni!• 1,5 hétig az épületben vannak a csibék → fedettkifutó → szabad kifutó jó idő esetén (4 hetesenmár szabadon mozoghat)• 8 hetesen átrakhatók a volierbe• Fekvőkéményes rendszer → az első napokban acsibéket sokat kell mozgatni → kiszáradhatnak,vagy távolabb megfázhatnak, vagy összebújnak→ a gyengébbek megfulladnak• Helyigény: 21-25 csibe/m 2

• A kályha közelében melegebb van → jó rendszeresetén ez csak 3-4 ºC különbség• A terem nincs egyben az első 2 hétben, hanem akémény közelében tartjuk az állatokat!• Mozgatható kerítésekkel → 20-25 m 2 -esnevelőterületek• Mélyalom + kúpos önitató• 1-2 napig folyamatosan legyen táp, amígmegtanulnak enni!• A kibúvó nyílásokat 5-7 napos korban nyitjuk ki → akifutót is felosztjuk a belső térnek megfelelően →minden nevelőtérhez saját kifutó → könnyebbvisszaterelhetőség• Etetés → napi 4, majd 3 alkalom + csengő hang →segíti a terelést• Vihar idején fontos a gyors visszaterelés → ha kintrekednek egy sarokban → nem mennek már be → akupac alján lévők megfulladnak + megfázás

• Össze kell szedni őket!• A hang jelzés a kibocsátásnál is hasznos azösszetartásra.• 3 hetes kortól a kifutóban etetünk.• Kályhás, légbefúvásos fűtés → műanyák alákerülnek mélyalomra a csibék• Külön figyelni kell a terem és a nevelőtérhőmérsékletére!• Elrekesztések → kisebb csibecsapatok →később összevonások• Etetés, itatás, mint a fekvőkéményesnél• Kifutó nyitás időjárás függő• Esetleg battériával kombinálható.

• Etázs fűtés → teremfűtés + műanya ésvékony alom → a mélyalom nem emelkedhet→ leszedik a tetejét/kicserélik/növelik ateret/áthelyezik az állatokat• Emelt csöveken battériák → nevelőtér(műanya Ø) + homok alá• Battériákba → önetető + vezetékes önitató• Gyorsan fogy a hely a növekedéssel →hetente felezni a létszámot• Gáz infraégő → teremfűtés és nevelőtéregyszerre• A besugárzott területen az állatokmagasságában → nevelőtér hőmérséklet

• Hőszabályzó → a nevelő épület bejáratánál20-30 cm magasságban• A terem hőmérséklet lényegesenalacsonyabb.• A besugárzott területen nincs etető és itató→ a gyengébb állatok itt álldogálnak →kiszáradnak, eléheznek → figyelni kell rájuk!• Minden nevelési technológiánál minél előbbmenjenek ki a kifutóba →visszaterelhetőség!• Az épületben csökkenteni a fényt, akárelsötétítéssel!

RelatívpáratartalomFény igényHőmérséklet igény ° Cnevelőtérbenteremben1. héten 70 % 45 lux/m 2 1-5 nap 36 262. héttől 60 % 20 lux/m 2 6-10 nap 33 245 lux/m 2 11-15 nap 30 225 lux/m 2 16-20nap5 lux/m 2 21-28nap28 2025 20

Középnevelés (30-60 nap):• Fokozatos takarmányváltás és kifutóbaszoktatás.• Eleinte még 1 hétig éjszakára vissza azépületbe.• 7 hetes kortól már éjszakára is a kifutóbantartjuk őket.• 8 hetes kor → volierUtónevelés:• 50*60 m-es bekerítés, negyede fás-cserjés• 2-6 m magas kerítés, alul bebújó nyílások• 1-2 hétig csak a kerítésen belültakarmányozunk.• napi 2 alkalom takarmányozásra → táp, majdcsak szemes

• Ivóvíz mindig legyen!• Ha már helyhez szoktak → nyitjuk a voliert• Sokszor csak a vadászat előtt nyitják ki →felülről is fedni kell• Megnyitás után → etetés a szóróutakon• Itatás, ha nincs természetes vízforrás!• Szőrmés és szárnyas ragadozók kontrollja!

FogolyDrótsodronyos ketrec és kifutó:• Előnevelés nevelőházban drótsodronyosketrecekben.• Hasonló a fogadása, mint a fácánnak, DEérzékenyebb!• Nincs almozás → vékony homok alul →cserélik, vagy takarják• Előnevelés → 12 nap• 8. naptól → kifutó, de éjszaka még épület• 25 csibe/m 2 , vagy 200 csibe/műanya• 8. napig 75 %, utána 70 % rel. páratartalom→ párologtatás!

IdőszakHőmérséklet igény ° Cnevelő térben1-5 nap 37 226-8 nap 36 209-12 nap 34 20teremben• 12. nap után → középnevelés → drótsodronyoskifutókba kerülnek + műanya a búvóházban•A műanya alatt a hőmérséklet az 1. héten → 28 ºC,majd hetente 2 fokkal csökken•15 állat/m 2•utónevelés → 40. naptól•50 egyedes csoportok és 10 állat/m 2 sűrűség →volier•bokros, cserjés/féltetők

• Önetetők → eleinte táp is, majd csak szemes• Zöld, dinnye, egyéb kiegészítő takarmányokMélyalmos nevelőház és kifutó:• Egy-egy box-ban → 80-100 fogoly csibe + 201-2 héttel idősebb fácán csibe →nyugodtabbak a foglyok• Vagy kisméretű zárt térbe tesszük afoglyokat• 12 napig nem mehetnek ki a kifutóba.• Amikor már kimennek a kifutóba → etetés,itatás kint is• Előnevelés → zárt házban, mint a fácánoknál,csak még jobban kell vigyázni a 12. napig

• Utána egy hét alatt fokozatosan hozzászoktatniőket a kifutóhoz.• Középnevelés → 3. héttől kint etetve• Mindkét területet használhatják az állatok.• Még nagyon érzékenyek → 4-5 hetes korig nemázhatnak, nem érheti őket szél• Utónevelés → szabadon járhatnak a kifutóba ésa csatlakozó volierbe.Természetes felnevelési mód → nincs háromszakasz• Adoptáltatjuk anyamadárral az 1-14 naposcsibéket• 15-20 csibét rakunk a tyúk/fogoly pár mellé• Ha összeszoktak → kifutó

• Bokor/féltető a kifutóba• A tyúk megtanítja őket, hogyan egyenek.• Egy kifutóba egy család!• 4 hetes korig lehet társítani.• Ekkor már csak vezeti őket a tyúk és nem neveli.• Etetés, itatás → kifutóbanFélvad nevelés:• Törpe parlagi kappan/fácántyúk• Kisméretű fólia sátor → 3 hetes kortól kifutó• Éjszakára vissza a sátorba.• Természetes madarak, DE! nagy szakértelem,sok élőmunka, türelem, figyelem, ragadozókontroll!

Vadkacsa• Két szakasz → igazi előnevelés: 30 napig• Teremfűtéses nevelőház műanyákkal és 250kacsával.• 4 napig a műanya alatt (60 egyed/m 2 )• Utána a kerítést lebontani → 20 egyed/m 2• 10. naptól → kifutó → 3 hetesen már kint iséjszakáznak, ha az idő engedi!• Kifutó → min. 0,5 állat/m 2• Úszóvályú → már a házban is lehet, vagy csaka kifutóban• Kilépő rács

• Tóparton lévő kifutó → a tó egy részétlekeríteni → összetartás• Műanyák alatti fogadó hőmérséklet → 32 ºC• 4. napig → 30-32 ºC• 10. napig → 28-29 ºC• Fokozatosan csökken és a 3. héttől nincs fűtés anevelőházban.• Fogadáskor etetés, itatás → fácán• Utónevelés → 5-6 hetes kortól tavon• Röptető 200-250 m-re a tóparttól → 8-12 mszéles etetőfolyosó → beszoktatás atrambulinra• 10. naptól a tóparttól 5 m-ként távolítjuk azetetést

• Napi 3, majd 2 alkalommal etetünk.• A tavi kerítést az első röptetés előttmegnyitjuk.• Ha nincs röptető → nem változtatjuk azetetés helyét• Kerítés nyitás → az első kacsa kirepül aszabad vízre

Zárttéri apróvadtenyésztés10. Kibocsátás

Fácán• Kibocsátás → vadászat → megtérülés• Zárttéri tartás → nagyobb teríték• Általában gyenge a visszavadászási százalék →nagy időeltérés a kibocsátás és a vadászatközött• 3 éves vizsgálat → a kibocsátott mennyiségmax. 40 %-a a teríték, DE! ennek még 40 %-avad fácán volt• Ez a kibocsátott mennyiség 25 %-át jelenti!• Fordított arányosság → teríték - kibocsátottmennyiség; teríték – kibocsátás és vadászatközti idő• Továbbá a koncentrált fácán állomány vonzza aragadozókat!

• Miért ilyen gyenge az eredmény?-még a vadászat előtt elhullanak, elvesznek-elvándorolnak-rosszul vadásznak (sok sebzés →elvesznek)• Elhullás → nem ismert, de valószínűleg nagy→ főleg ragadozók → a mesterségesfácánok nem ismerik a ragadozó elkerülést• Csökkentsük a ragadozók mennyiségét →nehéz• Róka apasztás a szaporodási időszakban.• Kóbor kutyák és macskák kivétele aterületről egész évben → jogi nehézségek!• Borz kilövések → tavasszal nem lehet! → mégfebruárban a szétszéledés előtt

• Görény szintén nem vadászható tavasszal!• Vaddisznó → sok kárt okozhat zavarással,tojás/csibeevéssel → csökkenteni alétszámát apróvadas területen• Szárnyas → a ragadozók védettek → marada szarka, dolmányos varjú apasztása, detavasszal ez is tilos, csak a VadászatiHatóság külön engedélyével lehet!• Betegségek ritkán játszanak szerepet →botulizmus → hamar észrevehető• Elvándorlás → rossz élőhely, túl sok állat• Jó élőhely → ligetes erdő, sásos, nádasvízpart + mezőgazdasági kultúrák• A vadászerdőben elég élelem, nyugalom!

• Ha nem jó az élőhely → javítani!• Vadászerdő → erdő és ne ültetvény!• Cserjeszint, aljnövényzet → nem túl nagysűrűségek, mert onnan nem tudjuk amadarakat kihajtani!• Erdő, nyiladékok szélén bokorsáv → jobbanfelrepülnek• Víz, táplálék• Ne a vadászterület szélén hozzuk létre!• Az erdősávokban ne legyen kimagasló fa →ragadozó madarak nem tudnak oda felülni

• Kotlóssal nevelt fácánok → nincs gond, ha akotlóssal együtt a kibocsátó helyennevelkednek → 4 hetesen felgallyaznak → 10hetesen önállóak• Nevelőből 8 hetesen hozzuk ki a volierbe → avadászterület közepén legyen, avadászerdőben• A volierben utónevelés• Bekerített, felül nyitott, alul bebújók →fácánvarsa → ne építsük be a hálóba, mert aragadozó is bemehet rajta, inkább csaknappalra nyissuk ki ideiglenesen.• Táp → abrak + zöld: kaszált fű, lucerna, tök,dinnye, zöldség

•Nem önetető → tanulja a táplálékkeresést →vályúból, gumiból etetünk csak egy napi takarmánymennyiséget → szemesre áttérve már a fűbe isszórunk•Ezzel a tollcsipkedést is megakadályozzuk → jó méga répa, a felakasztott lucernacsomó is•Etetéskor a madarakat visszacsalogatjuk → hang!•Ha nincs varsa → az ajtón beterelni•Ha csőrkarikát, csőrsisakot raktunk az állatokranevelés közben → a volierbe helyezéskor levenni

• Ha megindul a tollcsipkedés → kiengedni amadarakat!• Ha már több madár repül ki → magasítástleszedni és kint is etetni → nyitva hagyjuk akaput → a kiemelhető elemeket eltávolítjuk →szabadon engedjük a madarakat• Már csak a szóróutakon etetünk → bokros, fásrészeken/mi ültetünk takarást adó növényeket→ vadkender, cirok ebbe vágjuk a szóróutakat• Az etetés követi a fácánok szétterjedését!• A helyben tartást segíti → volierben etetés mégegy ideig → ide tereljük a madarakat →kutyával → jobban tartanak a szőrmésektől →jobb túlélés + jobban kelnek a hajtásban

• Természetes víz hiányában → itatás → nagyonfontos a helyben tartás miatt• A ragadozó kontrollt már korábban el kellkezdeni a területen és nagyobb területre kellkiterjeszteni!• Megfelelő védelem felülről → takarás → héjaellen• Egy kibocsátó helyen 1000-3000 fácán• A kerítést a telepítés után 6-8. héten nyitjukmeg.• Az utónevelés során figyelni kell merre menneka madarak → lőállások, hajtási irányok• Jó kutyák

Fogoly• Intenzív nevelésből → 8-10-14 hetesmadarakat rakunk ki• 14 hetes → felnőtt• A kibocsátás előtt választjuk ki a jövő évitenyészanyagot → a többit kibocsátjuk (ált.50-50 %)• Egy területre 80-100 fős csapatokathelyezünk ki.• Kis battériás kibocsátás → 50-200méterenként 2*3 m-es battériákban 10 dböreg és fiatal foglyot rakunk• A battériában etető, itató

• Minden nap → 2-3 egyed kiengedése → abattéria közelében etetünk, itatunk → a csapategyütt marad• 5 nap múlva battéria el → etetés, itatás mégmarad• Ha már nem járnak az etetőhöz → abbahagyjuk• Másik lehetőség → egy öreg tyúk + 10-12 fiatal→ napi 2-3 fiatal ki és végül az öreg → vezetiőket• Csapatos kiengedés → természetes fogolycsapat megfigyelése → megközelítése halló éslátótávolságra → a nevelt egyedek kiengedése→ mindig kevesebbet, mint a kinti csapat• Adoptált és társított növendékek kibocsátása →a családokat helyezzük ki

• Megfelelő élőhely + ragadozó kontroll• Már együtt lévő csoportról van szó → jobbanegyüttmaradnak• Kibocsátás előtt este összefogjuk →hajnalban kieresztjük• A csapatok lehetőleg természetesenelhatárolt, önálló területre kerüljenek.• Külön erdőfolt, csenderes, elválasztóerdősáv, magasabb mezőgazdasági kultúra,csatorna• Félvad nevelés → eleve a végleges területennevelünk• Kappant visszatartjuk → a foglyok elmennek• Fácán tyúk velük mehet → etetéstabbahagyjuk

Vadkacsa• Tavi utónevelés → kibocsátás• Helyhez kötés → tó + etetés• Röptető → ha elérték a voliert → etetés ésröptetés naponta• Félvad nevelés → már jó ideje a vadászathelyén vannak az állatok• Ha már jól repülnek → rászoktatjuk őket egyközeli legelőre (max. 2 km) → kirepülés ésesti visszahúzás• Vadrécék is csatlakoznak!

Zárttéri apróvadtenyésztés11. Törzsállomány kialakítása,elhelyezése, átteleltetése

• Tenyészállomány kiválogatása → ismertmódon, célok, szempontok és lehetőségekszerint• Ősz elejére kialakul a törzsállomány• A keltetés első feléből válasszunk, de nem azelső keltetésből → ált. 2-4. keltetés• A tervezett létszám 1,5-2-szeresét neveljük• A tenyészidőszakig tárolás• A volierben → esetleg kavics-, talajcsere• Etetés, itatás

Fácán• A kiválasztott madarakból 6 hetesen → 1. válogatás• 8-10 hetesen → csőrkarika/csőrsisak → nemenkéntkülön tároló volierbe• Szélvédett helyen, géppel megközelíthető, enyhelejtés → vízelvezetés• Növendékek → 2,5 m 2 /fácán; felnőttek →5m 2 /fácán• Ülőrudak magasan → reptetés• Idegen kakassal esetleg vérfrissítés• Ivarérettség: 22-24 hetesen• Ekkor a küllemi hibás tyúkokat ki →-kakastoll → a nyakon színestollak/nyakörv/dürgőfolt a fül körül-láb felépítése, pikkelyezettség

- tollhibák a lábon → szokatlan felépítésűtollak/tollak a pikkelyezett részen• Erre a válogatásra még januárban vanlehetőségünk, amikor az ivararányt kialakítjuk.• A tárolás előtti válogatás szempontjai:-kakas → 1100-1250 g-tyúk → 850-1000 g-jó testfelépítés-egészséges, kifejezett másodlagos nemi jelleg• Etetés → szemes (táp) + zöld + gyök/gumós• Fedett etetők• Napi egyszeri etetés• Etetéskor nézzük az állatokat → betegekkivétele

• Itatás → automata/kúpos önitató• 35 fácán/itató• Fagy esetén → vályú• Épület nem kell, csak féltetők, ami alá kényelmesenbeférnek az állatok.• Hó eltakarítás → fedő hálóról + talajról• Ráfagyott havat már csak a háló megsértésévelegyütt tudjuk eltávolítani.• Tollcsipkedés ellen → szemüveg (ritka), csőrkarika,csőrsisak → beleakadhat a hálóba → elpusztul amadár• Tojótörzsek kialakítása → nagycsoportosnáljanuár/kiscsoportosnál 3-4 héttel a tojásrakásmegindulása előtt (legkésőbb február végére)• Tartalék kakasok → 20 %/teljes létszám

Fogoly• Passzív időszak: szept. 1- febr. 20.• Külön a nemeket 100 m-es védőtávval• Együtt csapatokban• Napi egyszeri etetés → fedett etetők,etetőtér• Beteg, verekedős egyedek ki• Épület → etetés, itatás itt• Kimehetnek, kivétel nagyon rossz idő.• Automata/kúpos önitató → 35 egyed/itató• Féltető → kényelmesen beférjenek az állatok→ itt lehet etetni is

• Tároló volier → hálóval fedett• Nyugalom• Mindig ugyanaz a gondozó menjen azállatokhoz.• Párosítás → febr. 20-március 10.• Még ezelőtt már át kell térni atojótápra!

Vadkacsa• Ősztől tavaszig nevelőházban + kifutó• Kifutóban → 2/3 víz• Kellően mély víz → jégmentes felület kell!• Volier → nincs hálóval fedve → kijárnak alegelőre → etetéssel tartjuk meg azállatokat• Tojatás után → fokozatosan elmarad a táp• Teleltetés alatt → abrak + zöld• Január eleje → 1:3 ivararányt beállítani + 3tojó/tojófészek kialakítása• Fokozatos áttérés a tojótápra!

Zárttéri apróvadtenyésztés12. Takarmányozás

Fácán• Régen hangyatojás, főtt tojás, majdgazdasági takarmányok → munkaigényes,drága• Ma → ipari takarmánykeverékek (táp)• Utána → abrak, zöld, gyök és gumós +takarmánykiegészítőkAbrak:• Gabona → árpa, zab, búza, kukorica, köles →dara → takarmánykeverék• Fokozatosan áttérünk szemesre.Zöld:• Tavasz, nyár → frissen kaszált lucerna

• Friss saláta, egyéb lédús → dinnye, tök,paradicsom• Jó, ha a kifutót műveljük → lelegelik• Ősz, tél → takarmánykáposztaGyök-gumós:• Késő ősz → kora tavasz → cukor-,takarmány-, sárgarépa → félbevágjuk• Fagymentes tárolás, ha nem → szalma alatt• Fagyott takarmány semmilyen formában ØEgyéb:• Hangyatojás, főtt tojás, főtt hús, élő rovar,takarmányélesztő → magas fehérjetartalom→ napos állatok

• Takarmánykeverék → egyszerre tartalmaz mindent→ vitaminok, mikroelemek• A kis mennyiségek miatt az elkeveréshez vivőanyag→ szójadara, korpa → egységes premix• Komplex premix → + kalcium, foszfor, só• Dercés takarmány → granulátum: 3 mm átmérő;napos állatoknak → 1 mm átmérőjű mikrogranulátum• Csak megbízható gyártótól vegyünk!• Két hiba lehet →-sokáig keverik → 4-5 perc után szétválnak azalkotórészek → külön kukoricadara és premix-nem hűtik és szellőztetik megfelelően agranulátumot → az érzékenyebb alkotóktönkremennek a melegben → befülled → avasodik(nagy mennyiségben → min. 1 t)

• Szavatossági idő → avasodástól függ → max. 4-6hét → 30 nap a határidő ↔ antioxidánsok →hosszabb ideig• Takarmányozás → állatok szükséglete +takarmányozás helyes módja• Beltartalmi szempont → indító, nevelő, tojó tápindító nevelő tojóMetabolizálható energia MJ 10-11 10-11 11-12Keményítőérték % 67-68 67-68 68-69Nyersfehérje % 25 20-21 19-20Ca % 1,3-1,5 1,3-1,5 3-4P % 1,0 0,9-1,0 0,9

indító nevelő tojóGabona 60,5 68,5 64,0Növényi fehérjetakarmány 27,0 21,0 22,0Állati fehérjetakarmány 9,0 7,0 7,0Ásványi kiegészítés 3,0 3,0 6,5Egységes premix 0,5 0,5 0,5• Technológia → napos csibék azonnal inni kapnak → víz/kamilla+ 2,5 % szőlőcukor•Már az érkezés előtt néhány órával feltöltjük az itatókat!•Kartondobozokból etető → mikrogranulátum szétterítve + 1főtt tojás szétmorzsolva/100 csibe•1-1,5 mm-es kavics•2.-5. nap → zöld takarmány (vágott saláta, darált lucerna)•Phylasol-Combi kezelés ugyanekkor → 5g/100 csibe

• 5.-6. nap → kartondobozok cseréje etetőkre• Battériában → etetővályú• 6. nap körül lehet hasmenés → figyelni kell →Tylan kezelés• 7. nap → 0,5%-os Viton kezelés• 10. naptól kamilla helyett víz• 2. héttől kaszált zöld takarmány• 3 hetesen → fokozatos áttérés granulátumraa dercésről• Középnevelésben már nevelőtápot adunk →áttérés 1 hét alatt• 5-6 hétig adjuk a nevelő tápot → szemes

• Kiegészítő zöldet mindig → ad libitum, debevezetés kis mennyiségben• Kaszált → csomókban felkötve• A nagyokat daraboljuk!• Eddig ad libitum takarmányozunk, bár lehetadagolva is.• Utónevelés → nevelő táp is, de fokozatos áttérés aszemesre• Itt már napi kétszer adagolunk → távolítjuk avoliertől → rávesszük az állatokat, hogy maguknakkeressék meg a táplálékot• Itatást fenntartjuk.• Teleltetés során tápot is kapnak.• Tenyészidőszak előtt 3 héttel → tojótáp adása →áttérés teljesen tojótápra

Fogoly• Nincs külön táp → ált. fácántápot kapnak, de vaneltérés a két faj igényébenindító nevelő tojóMetabolizálható energia MJ 11,5 12,0 11,0Keményítőérték % 70,0 71,0 67Nyersfehérje % ↑ 30,0 26,0 24,0Ca % 2,0 1,8 3,2P % 1,0 1,0 0,8

indító nevelő tojóGabona ↓ 46,5 57,5 56,0Növényi fehérjetakarmány ↑ 35,0 27,0 30,0Állati fehérjetakarmány ↑ 15,0 12,0 6,5Ásványi kiegészítés 3,0 3,0 7,0Egységes premix 0,5 0,5 0,5• Természet → 3 hétig csak állati fehérje ↔kevés még az indító táp is → + hangyatojás,lárvák, rovarok, főtt tojás, főtt hús•A növendékeknek már nem kell ilyen sok →egyre több növény•Felnőtteknél max. 10 % állati

Felnőtt fogoly igénye %zöld növényi részek 30gyom- és gabonamagvak 60ízeltlábúak és más apró szervezetek 10•A takarmányozásban fontos, hogy a fiatal állatok nagynövekedési erélyét ki kell használni → sok fehérje•Kibocsátás előtt át kell térni a szemesre.•Technológia → fő vonalaiban azonos a fácánnal•Eltérések:-fogadás → dercés + állati kiegészítés-1-3. hét → indító táp + állati kiegészítés-4. hét → áttérés nevelő tápra-5. héttől → táp mellé egyre több gazdasági abrak

táp búzadara zabdara5. hetes korban 90% 10%6. hetes korban 80% 10% 10%7.-8. hetes korban 70% 15% 15%9.-10. hetes korban 60% 20% 20%• 10. héttől gyorsan csökkentjük a tápot →kibocsátáskor már önállóan keresi táplálékát•Tenyészállatok → augusztustól fokozatos télitakarmányozás → szemes, kukoricadara + 20 %tojótáp + zöld és egyéb takarmány•Februártól emeljük a tojótáp arányát, ami atojatáskor 100 %.

Vadkacsa• Eltérő a pecsenye és a vadászott kacsatakarmányozása.• Állattenyésztési kacsatáp• Indító és nevelő táp azonos• Indító → 1-3. hét• Nevelő → 3. héttől 4. hét végéig• 5. héten → vadászott esetében szemesre; pecsenyeesetében hízó tápra• Nagyon fontos a zöld takarmány! → már az elsőhéten: vágott saláta, zsenge gabona, lucerna• Tenyészállatok → 8-9. héttől: tojó táp + szemes• Tenyészállatoknál a tojatás előtt 3 héttel →áttérés tojó tápra• Félvad tartásnál → a legelőn kiegészítés aberepülés megtartásához

indító nevelő befejező tojóMet. energia MJ 11-12 11-12 11-12 11Keményítőérték % ↑ 69-74 71-72 71-72 76-78Nyersfehérje % ↓ 19 17 15 16-17Ca % 0,9-1,2 0,9-1,1 1,0-1,1 2,6-3,0P % 0,6-0,7 0,6-0,7 0,6-0,7 0,6-0,7indító nevelő befejező tojóGabona ↑ 63-77 72-74 77-80 66-71Növényi fehérje ↓ 14-28 15-28 16 18-24Állati fehérje ↓ 4-6 3-4 2 2-4Ásványi kiegészítés - - - 5Egységes premix 3-5 3-5 4-5 4-9

Higiénia• Táp papírzsákban → megsemmisíteni• Szállító jármű → tiszta, fertőtlenített• Tárolás:-hűvös (10-15 ºC)-száraz (60-70 %)-zárható-jól szellőzött-szilárd burkolat• Dercés → naponta többször → ellenőrizni,mert letapad (különösen vadkacsánál)

• Táp → csak etetőbe• Kibocsátóban → földre csak szemest• Gyök-gumós → földről• Egyéb → etető, de nem önetető• Lucerna csomókban, felkötve• Minden takarmányból mintát kell venni ésmegtartani, amíg azt etetjük → szavatosság,takarmány hibák miatt

Hetek száma g / fácáncsibe g / fogolycsibe g / kacsa1 2,8 2,0 252 8,5 7,0 303 17,0 14,0 444 22,7 18,0 665 28,3 23,0 666 38,8 28,0 927 42,5 30,0 948 51,0 30,0 969 56,7 34,0 11010 62,4 38,0 12011 68,0 40,012 71,0 40,013 75,0 40,014 80,0 40,0összesen 4,4 kg 2,7 kg 5,2 kg

Zárttéri apróvadtenyésztés13. Állathigiénia

• Megelőzés → olcsóbb, mint a gyógykezelés• 3 elem:-a fertőzés behurcolásának/terjedésénekmegakadályozása-immunizálás-jó általános ellenállóképesség fenntartásaBehurcolás megakadályozása:• Legnagyobb veszély → fertőzött, beteg, demég tüneteket nem mutató állatok• De lehet olyan is, amelyik tünetmenetesenhordoz, vagy már meggyógyult, csak bennevan a kórokozó!• Ne hozzunk be új állatokat egy meglévőállományba!

• Fácán → ált. nincs teljes vertikum → neveltfácánokat vesznek → egyetlen állományból• A gondot a kényszerek jelentik →vérfrissítés fácánnál; második évbenbeállított fogolypárok• Karantén → megfigyelés + preventívkezelések + szerológiai próbák• Preventív kezelés → légcsőférgesség ellen →egyszerűbb és eredményesebb, mint aparazitológia vizsgálat• A negatív eredmény nem jelenti azt, hogynincs belső élősködő!• Szakaszos peteürítés → többszörimintavétel megfelelő időközökkel → ha eznegatív → biztosabb

• Baromfitífusz, gümőkór → tünetmenteshordozók lehetnek →szerológiai/immundiagnosztikai próba• Ha ez negatív → beállíthatók a tenyészetbe• A fertőzés terjedésének megakadályozása →elhullott állatok eltávolítása, ártalmatlanítása• Bokor, takarás nehezít• Elásás/megsemmisítés → lehetőségek,gazdaságosság• Vad madarak → nem lehet kivédeni• Ha ezek hoznak be fertőzést, csak a jóellenállóképesség segíthet!• Fertőzött állatok kibocsátása veszélyes atermészetes állományra + visszafertőzésjövőre!

Immunizálás:• Hatékony vakcina esetén a legjobb• Helyesen megválasztott időpont + mindenállatot kezeljünk• Az állatok immunrendszere elég fejlettlegyen az immunválaszhoz → a fiatal állatokémég nem jó (maternális immunitás) →emlékeztető oltás kell, ha mégis alkalmazzuk• Védettség kialakulásának ideje is fontosszempont → ált. két hét• Az oltás legalább két héttel előzze meg akérdéses időpontot (pl. kibocsátás).

Jó általános ellenállóképesség:• Megfelelő takarmányozás + környezet• Zsúfoltság• Rossz szellőzés• Magas/alacsony páratartalom• Nem megfelelő hőmérséklet• Tartani kell a jó technológiát!• Ragaszkodni kell a gondosan összeállítotttakarmányozáshoz!

Zárttéri apróvadtartás14. Mezei nyúl mesterségestenyésztése

• „A mezei nyulat nem kell gondozni atermészetben.”• Mégis már a XIX. sz. második felétőlgondolkoztak a franciák a tenyésztésen → 1860.átalakított hordó• Sokféle próbálkozás volt, de általában azttartják, hogy zárt téren nem igazánszaporítható• Még a befogásnál a karanténozás is nehézkes!• Magyarországon nincs eredményes tenyészetnagyban.• Leginkább a franciák és az olaszok próbálkoznakvele.

Telep:• Félénk → nyugalom, búvóhely kell neki• Reggeli, délelőtti napsütés jó.• Talaj → száraz• Nem szereti a szelet → uralkodó szélirány!• Más állatfaj még a telep közelében semtartható!• Biztonságos kerítés → földbe süllyeszteni →ragadozókKetrec:• Szaporító és nevelő• Lábakon állnak, drótsodrony aljzat +műanyag/deszka lap az ellető doboznál

• Szaporító → elkülönítve egy ellető és egybefogó rész + pihenő-etető tér• Másik típusnál csak egy búvóhely van → apadozattól 10-15 cm magasan egy deszkalap→ bebújhatnak alá a kisnyulak• Az aljzat 15*15 mm-es, az oldalfal 10*10 mmesdrótsodrony• A búvóhely egy lappal lezárható a többirésztől → ide nyílnak az ajtók → befogás• Önetető oldalt, ami kívülről feltölthető.• Itató → szopókás/nyílt vízfelszínű

• Nevelő → növendékek•Kifutóval, vagy anélkül•Mindig van búvóhely → egyben befogó is

Tenyésztés:• Törzsanyag → egy évnél fiatalabb befogottállatok → Stroh-jegy• Jobb azonban az eredmény, ha zárt térbőlszármazó 6-8, vagy 2 hónapos egyedeketállítunk be.• Mindennapos gondozás mellett eltűrik azembert, bár a megfogást nem szeretik.• Párosítani kell a szaporodási időszak előtt(dec. közepe – aug. vége).• A fiatal nőstények első párzásának ideje aszületési idő függvénye →

- jan. – márc. → jan. – febr.-ápr. – júl. → dec. – jan.-aug. – szept. → jan. – febr.• Ellések → január vége – október közepeTartás technológia:• Monogám párok, vagy hárem• Hárem: 1♂ : 2♀, 1♂ : 3♀, de sokan az 1:5ivararányt próbálták alkalmazni• Ekkor kevesebb apaállatot kell tartani →olcsóbb• A mezei nyúlnál nem sikeres a hárem tartás.• Francia vizsgálatok → évente 4-5 alom, 5,9-7,3 kisnyúl/anya

• Első alom → 1 kisnyúl• Későbbiek → átl. 2,5 kisnyúl• Elhullás elválasztásig >50 %• Francia tapasztalatok → 7-8 alom, 8utód/anya• Párba állítás 20 %-ban eredménytelen• Első alom → 1 kisnyúl• 2. alom → 2 kisnyúl• A többiben → 3-5 kisnyúl• A választás után → elhullások 80 %-a• Ált. 4 éves korig eredményes egy pár• Eladás 3-6 hónaposan

• Egy pártól átl. 32 utód lehet a tenyésztésiideje alatt → megéri?• Kihelyezés?• Visszavadászás?• Túlélés?• Olasz tapasztalok → 3-4 hónaposanpárbaállítás• Első évben 6,4 alom/év → 10-15 % nem fial• Választás 26 naposan → minél hosszabbszoptatás legyenTakarmányozás:• Az újszülöttek már egyhetes koruktólfogyasztanak az anyjuk takarmányából.

• Választás után → táp + tömegtakarmány• Zöldtakarmány vagy• Szalma és széna keverék + víz ad libitum• Táp adagolás: 200g/nap → nyersrosttartalom min. 13 %, de inkább 17 %!• Táp → vitamin és ásványi anyag• Optimális fehérjetartalom: 16 %• Sok zöldség, gyümölcs, friss zöld!• Este etessünk → a mezei nyúl éjszaka aktív• Etetés rendszeres legyen → kevesebbstressz! → kevesebb elhullás + jobbszaporodás

• Kibocsátás → nagy gond• 6 hónapos nyulak 20 %-a marad meg avadászati szezonig!• Jobb a túlélés, ha egy utónevelőbe helyezikki őket és a vadászat is védett, ellenőrzöttterületen történik.

Zárttéri apróvadtenyésztés15. Vadvédelem, munkavédelem

Vadvédelem• Emberi tevékenység okozta veszélyekminimalizálása → kaszálás• Fácán, fogoly fészkelés lucernába, gabonába,táblaszélbe → az első kaszálás egybeesik akotlással → vadmentési tervFészekbefolyásolás:• Rendszeres zavarás a területen → a fészekkészítés megakadályozása• Műfészkeket rakunk ki biztonságos területre→ ezt használják a tyúkok• A kettő kombinálható.

Fészekmentés:• A kaszálás előtt bejárjuk a területet →összeszedjük a tojásokat → keltetés gépben,vagy kotlóssalVadriasztás:• Egyidőben a kaszálással• A gépen van hatékony vadriasztó• Dupla vágásszélességű láncos riasztó → alánc a földig ér!• Fény és hang riasztás kevésbé jó.• Lassabban menjen a traktor!• Ez a nyulakat és az őzeket is menti!

• Ragadozó kontroll → nem csak róka, hanemegyéb ragadozók is (pl. kóbor kutya ésmacska) a telep és a kibocsátó környékén• Vaddisznót se tűrjük meg!• Ne vegyszerezzünk a vadföldeken!• Más gazdálkodóknál is próbáljuk elérni, hogyaz apróvad élőhelyén csökkentsék a vegyszerkibocsátást! → szegélyek, gyepes utak,árokpartok, erdősávok, csenderesek• Tarlóégetés → ne legyen gyors, nagykiterjedésű, és ne kerítse be az állatokat!

Munkavédelem• Az átlagos állattenyésztő telepekhez képestnincs különösebb balesetveszély.Néhány fontos előírás:• Járműforgalom → KRESZ érvényes• Max. 5-15 km/h sebesség• Kaput zárva tartjuk → ne jöjjön be illetéktelenés ne hajthassanak be nagy sebességgel!• Fertőtlenítő medencéken lassan kell áthajtani →hatékony → ezért ezt akár ki kell kényszeríteni!• Elektromos hálózatot rendszeresenszakemberrel átnézetni!

• A zárlatból eredő szikra ugyanis nagyonveszélyes fóliákban és a könnyűszerkezetesépületekben!• A műanyáknak nagy a teljesítménye → azáramfelvétel nagyobb lehet, mint a tervezett→ erősebb vezetékek kellenek → szabvány• Nagy teljesítményeket ne egy főkapcsolóvalüzemeltessünk!• Érintésvédelem rendszeres átvizsgálása!• Kizárólag sértetlen csatlakozókathasználjunk!• A lámpázáshoz gyengeáramot szabad csakalkalmazni!• Ventillátorok rendszeres portalanítása!

• Gázfűtésnél a vezetékek tömörségét nelánggal vizsgáljuk!• A fűtőkészülékek védőtávolságán belül nemlehet gyúlékony anyag!• Egymással heves reakciót adó anyagok (pl.formalin és H-lúg) egy helyiségben nem lehet!• Minden anyag nevét a burkolaton, vagy atároló edényen jól olvashatóan + láthatóan ésmagyarul fel kell tüntetni!• Veszélyes anyagok (maró, gyúlékony,mérgező) → szabvány jelölések• Maró anyag használata esetén közömbösítőoldat kéznél!• A rakodásnál, hálónál a gyűrű veszélyes →levenni!

• A legapróbb sérülést is el kell látni! → aterület vezetőjét értesíteni• Sérülések → jegyzőkönyv• Fertőtlenítőszer permetezése →védőmaszk/gázálarc• A dolgozók számára munkavédelmi oktatástkell tartani →-a belépéskor-új technológia bevezetésekor-jogszabályban meghatározott gyakorisággal

VadgazdálkodásTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

Zárttéri apróvadtenyésztésHEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE• A zárttéri fácántenyésztés története• A fácán törzsanyag tartása, törzsesítés, tojatás,keltetés• A fácán előnevelési technológiája• Fácán utónevelési módszerek• A fogoly zárttéri tenyésztése• A fogoly kibocsátás módszereiHEFOP 3.3.1.

Történeti áttekintés:• Már az 1930-as évektől nevelték a fácánt,előbb fácántyúkkal, később kotlóssal• 1965-től az Angliai és Francia példákatkövetve → Nagyüzemi fácántenyésztés• Az első kisérleti telep a BalatonnagyberekiÁllami Gazdaságnál volt (Dr. Nagy Emil)• 1970-től Országos Fácán Program• Telepek: Árpádhalom, Hencida, Komárom,Kemecse, Göd, Abádszalók, Lenes• Mára megmaradt: Árpádhalom, Lenes,Abádszalók, Szarvas, és több kisebb telepHEFOP 3.3.1.

Törzstelep létesítése:• 500 m-re a lakott területtől• 500 m-re a gáttól• 100 m-re közúttól• 50 m-re vasúttól• Száraz talajú, D-i fekvésű területHEFOP 3.3.1.

Törzsanyag tartása• Májusi kelésű csibékből választunk• Főleg a mongolicus alfajra jellemzőeket• Vegyes tároló volierek (min. 1 m 2 / 1 db)• 1:5 ivararányban• 20 %-al többet állítsunk be (téli veszteség)• Januártól tojató táp etetése (10 dkg/nap/db)• Törzsesítés: március elejétől indulHEFOP 3.3.1.

TörzstelepHEFOP 3.3.1.

Tojató rendszerek:• Emeletes tojató ketrecek (1:7ivararány)– Előnye: gépesített etetés, itatás, tojásbegyűjtés– Hátránya: a ketrecen sérül atojás→keltethetőség• Talajra tojatás (1:5-6 ivararány)– Csoportosan tartásban– Családos tartásbanHEFOP 3.3.1.

Családok kialakításaHEFOP 3.3.1.

Tenyésztelep (Abádszalók)HEFOP 3.3.1.

• A fácán tyúk 3-4 napig minden nap tojik (12-13 óra körül), majd 1-2 nap szünet• Perzisztencia:– kb. 90 nap → 50-52 db tojás– Fényprogrammal ez még nyútható• Intenzitás:– Április 35 %– Május 47 %– Június 17 %• A májusi kelésű csibék a legjobbakHEFOP 3.3.1.

Tojáskezelés, tárolás:• Fertőtlenítés: 2 %-os IOSAN-oldat• Tárolás:12-13 C° -60-70 %-ospáratartalom– Max. 7 napig lehet tárolni (napontaforgatás)• Keltetéshez előmelegítés: 20-22 C° -raHEFOP 3.3.1.

Rendellenes tojásokHEFOP 3.3.1.

Tojások gyűjtéseHEFOP 3.3.1.

Gépi keltetésHEFOP 3.3.1.

20 nap keltetés + 4 nap bujtatás10. és 20. nap lámpázásHEFOP 3.3.1.

Keltethetőség 60-65 %-osEz kakas cserével javítható!HEFOP 3.3.1.

Csibeszállító dobozHEFOP 3.3.1.

Fácáncsibe előnevelése(7-8 hetes korig)• Előnevelő típusok: (fűtési rendszerszerint)– Elektromos műanyás– Padlófűtéses– Fekvőkéményes– Fóliasátras– Stb.HEFOP 3.3.1.

Gázégős műanyás nevelésHEFOP 3.3.1.

Automata itatóHEFOP 3.3.1.

Fekvőkéményes fűtésHEFOP 3.3.1.

Fekvőkéményes fűtésHEFOP 3.3.1.

Fóliasátras nevelésHEFOP 3.3.1.

Előnevelő felkészítése:1. Meszezés2. Formalinozás 1-3%-os + 4-6 óra fűtés3. Almozás (faforgács, széna, szalma)4. Fűtés 37 C°-ra5. Páratartalom beállítás 70%-ra (locsolás)6. Etetők, itatók feltöltése (kamilla tea,víz 20C°)7. Kis boxok kialakítása (2x2, v. 2x3 m-es)8. Fényerő beállítása (40-45 lux/m 2 )HEFOP 3.3.1.

• Szállítás: temperált kamionnal• Fogadáskor: jegyzőkönyv a nevelő épületről• 5 napos korig az elhullás→ kelésgyengeség• 1-30 napos korig 4 óránként etetés• 30-60 napos korig naponta háromszorietetésHEFOP 3.3.1.

• A fűtés 2 naponta 1 C°-al csökkenthető• 10 napos kor után– 65 % páratartalom– 5 lux/m 2 fényerő• Mikor engedjük ki a kifutóba? (20 naposkoráig kockázatos)• Felgallyazás : 4-5 hetes kortólHEFOP 3.3.1.

Takarmányozás:• Indító táp: legalább 25-26 % em. feh.• Nevelő táp: min. 21-22 % em. feh.• + ZEOVIT a tápba keverve 100kg/3-5 kg• Az átállás fokozatosan történjen• 8-9 hetes kortól szemes takarmány isadható (köles, napraforgó, búza, szemescirok, darált kukorica)• 1000 db csibe felneveléséhez 8 hetes korig– 6 q indító táp– 8 q nevelő táp– 1 q szemes takarmányHEFOP 3.3.1.

Prevenció:• 2. nap vitaminos itatás (Jolovit stb)• 4. nap ha csipkedés van: 1 % Galloxazin• 5. naptól ha híg a széklet: TYLÁN• Belső élősködők ellen: MEBENVET• 14. nap: vitamin kúra és I. PHYLAVAC vakcina(pestis ellen)• 20. naptól kokcidiózis ellen SULFAMIX(részben kolera ellen is véd)• 35. nap II. PHYLAVAC itatás• Kolera ellen: PASTOVAC vakcina (megelőzés)– Ha fellép: SZUKVINHEFOP 3.3.1.

HEFOP 3.3.1.

Módszerek:Utónevelés (8 hetes kor után)-Az előnevelőhöz csatlakoztatunk egy 5-10ha-os bekerített utónevelőt-Az előnevelt csibét elszállítjuk a kibocsátóhelyre-Magas (5-6m) háló alatt tartjuk a madaratminél nagyobb helyen (2-5 ha)HEFOP 3.3.1.

Magashálós tartásHEFOP 3.3.1.

Utónevelő helyre történő kibocsátásHEFOP 3.3.1.

Fogoly intenzív tenyésztése:Megítélése:• Nehezebb, körülményesebb a nevelése mint afácáné• Kevés helyen van törzsanyag, ezek minőségeerősen változó• Drága a fogoly csibe• A vadászatára van igény (Latin országok)HEFOP 3.3.1.

Fogoly törzsállomány tartása:• Előző évi szaporulatból kell választani• Nemenként külön választva kell tartani– Izolációs távolság 100 m• 20 %-al többet állítsunk be– Gyakoriak a pánik röpülések (sérülés)• Fedett kifutós tárolók (2 m-es nádszövettelkörbekerítve)• Takarmányozás: 50 g/egyed (70 % fácán tojatótáp+szemes:búza, zab, kukorica)HEFOP 3.3.1.

• Tojató rendszerek:– Angol típusú – ez az elterjedtebb– Francia típusú• „provokált párosítás”• Perzisztencia: 90 nap → 45 db tojás (14 g)• Intenzítás:– Április 22 %– Május 39 %– Június 31 %– Július 8 %HEFOP 3.3.1.

• A keltetés technológiája a fácánéhoz hasonló (65-70% kelési arány)• Előnevelés:– 25 db/m 2 csibe korban– 1-8 napos korig 45 lux/m 2– 8. naptól csökkenteni kell 20 lux/m 2– Fácán (pulyka) indító táp• Közép nevelés (3 hetes):– 15 db/m 2 kifutókba szoktatás• Utónevelés (6 hetes):– 50 db-os csoportokban kifutókbanHEFOP 3.3.1.

Kibocsátás:• Adaptációs módszer:– 20 db 7-14 napos csibét felnőtt egyedekhez szoktatunk• Hívómadaras módszer:– 20 db 6 hetes csibe/ volier→fokozatos kiengedés• Közvetlen a vadászat előtti kibocsátás– Ez a legelterjedtebb, legkisebb a veszteségHEFOP 3.3.1.

Hívómadaras módszerHEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA• Az előadás során bemutatásra került:– A zárttéri fácántenyésztés története– A fácán törzsanyag tartása, törzsesítés, tojatás,keltetés– A fácán előnevelési technológiája– Fácán utónevelési módszerek– A fogoly zárttéri tenyésztése– A fogoly kibocsátás módszereiHEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI• Mikor és miért alakult ki a zárttérifácántenyésztés?• Milyen tojatási rendszereket ismer?• Milyen előnevelési módszerek vannak fűtésirendszer szerint?• Mi a zárttéri fogolytartás legfőbb problémája?HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai• Szakirodalom:– Kőhalmy Tamás: Vadászati enciklopédia (1994)Mezőgazda Kiadó– Nagy Emil: A fácán és a fogoly intenzív tenyésztése(1971) Mezőgazdasági KiadóHEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME:Vaddisznóskertek létesítéseAz előadás anyagát készítette:Dr. Szendrei LászlóHEFOP 3.3.1.