PanII 14 0718.pdf

22Tüneti kezelésAz önkormányzati munka számos területénjelentkeznek a cigány kisebbséggel kapcsolatosfelvetések. A témára a maga szociológiai sajátosságaimiatt rendkívül érzékenyen reagál apolgárság, és polgárság kifejezést itt most nema lakosság szinonimájaként kell értenünk.apolgár az, aki felelõsséget érez aközösség felé, cselekvõ munkájávalhozzájárul annak építéséhez és nemutolsósorban véleménye van azállam, a város dolgairól. Ezek avélemények a témában igen csak különbözõenalakulnak, és nagyban függenek az egyén megtapasztalásaitól.Ha sok negatív egyéni véleményalakul ki és hatásuk összeadódik, akkora társadalom bizonyos rétegeiben az elõítélettéalakul át. Ez az elõítélet azután továbbnehezíti azt az amúgy sem könnyû feladatot,melyet az államnak kell felvállalnia a cigányságazon tulajdonságainak erõsítésében, melyek apolgárt megkülönböztetik a lakostól. Ez azalapvetõ állami (így önkormányzati) célkitûzésa segélyezéstõl, vagy a önmagában a munkafelajánlásától nem fog megvalósulni. Természetesentüneti kezeléseket le lehet folytatni,de véleményem szerint a kisebbségi önkormányzatoklétrehozása is csak ilyen. A problémasokkal mélyebb gyökerû és csak az országospolitikai alapvetések átformálásával lehetrajta változtatni.A legkönnyebben mindig a gyermek szólíthatómeg, az õ értékrendjét még nem borították felrossz viselkedésminták vagy elõítéletek. Az iskolapadbankell elkezdeni azt a munkát, amiazután hosszú távon meghozhatja a sikert. AzROMA-kérdésitt befektetett pénz és energia megtérülhet amunkaerõpiac változásai által, de a közbiztonságrais jó hatással lehet, talán nem isannyira áttételesen.Õsztõl az ugyeri iskolában külön figyelmet fordítunka cigányság felzárkóztatására a tantervbenis érvényesülõ módon.Meggyõzõdésem, hogy az olvasók döntõ többségéneklenne a témában megoldási javaslataés azon sem csodálkoznék, ha több radikális javaslatszületne, mint ahány politikai irányultságáttekintve radikális olvasója van a CeglédiPanorámának, de éppen ezért kell foglalkoznunka kérdéssel. A jövõnk a tét. Magyarországa történelem során egyszer már hibázottkisebbségi politikájának kialakításakor, amittörténészeink a régi soknemzetiségû Magyarországszétesésének, szétdarabolásának egyikokaként magyaráznak.Nagyot hibázik az, aki az önkormányzat másfeladataihoz, akár a fürdõ fenntartásáhozhasonlítja a cigányság felzárkóztatásánakproblémáját. Ahogyan a család jobb képességûgyermekének elõremenetelérõl semszabad lemondanunk azért, mert a gyengébbképességû nem halad rendesen, úgy a másterületeken megvalósuló fejlesztésekrõl semszabad lemondanunk a cigány kérdés kapcsán.A felzárkóztatás csak akkor lehetséges,ha igény van a felzárkózásra. Egyenlõre ennekaz igénynek a megteremtésével kell törõdnieaz értelmiségnek.A tét nem kicsi, a szakadék mélyül a társadalomegyes rétegei között és ezt a folyamatotcsak erõsítik a gazdaság gyengeségei. Bármikoris legyenek a következõ választások, mindenkinekegy szavazata van és mindenkinek ugyanannyitér. Ennek a ténynek már önmagábansarkallnia kellene a politikai elitet a megfelelõszerepvállalásra, de ez stratégiai szinten mégvárat magára. DR. FERENCZI NORBERT