PanII 14 0718.pdf

16az elmúlt hónapokban a közbeszédújra a roma-kérdés feléfordult. Lehet vitatkozni azonvan-e egyáltalán roma-kérdésvagy nincs, de a feszültségek akisebbségi és többségi társadalom közötttagadhatatlanok. Valódi társadalmi problémárólvan e szó, vagy átmeneti feszültségekrõl?Mibõl eredhetnek a problémák?Mellékletünkben Cegléden szociális területendolgozó újságíróink, jogász, az önkormányzatképviselõje és az érintettek szólalnakmeg a témában. A képek nem Ceglédenés nem napjainkban készültek, illusztrációkéntbocsátotta rendelkezésünkre TóthIstván fotómûvész.ROMA-kérdésKRIZSÁN ERVINMélyülõproblémákA magyarországi romák alkotják hazánk legnagyobbhivatalosan elismert nemzetiségét. Azelmúlt évtizedek sajnálatos módon nem kedvezteknekik. A rendszerváltás, mely gyökeresváltozást hozott foglalkoztatási szerkezetben,piaci viszonyokban is, nagyban rontottamegélhetési esélyeiket. A hagyományos cigányszakmák kihaltak, az alacsony iskolaivégzettség és a kor elvárásai a munkaerõpiaconversenyképtelenné tette õket. Segélyekbõl,családtámogatási ellátásokból, alkalmi ésfekete munkából, valamint bûnözésbõl ezrektengetik életüket a létminimum alatt.aszegénység nem a cigányság problémája,mély szegénységben mindenféleember él az országban.Amiért a cigánysággal összefüggésbentöbbet hallunk róla, és amimiatt a „roma-kérdés” leginkább létrejött azaz, hogy számarányukat tekintve õket sokkalinkább érinti, mint a nem romákat. Azt is elkell mondani, hogy nem minden cigány élszegénységben, nem mindegyikük hátrányoshelyzetû, köztük is vannak jobb anyagikörülmények közt élõk, és kifejezetten jómódúakis. Csak sokkal kevesebben.A probléma kiindulópontját nehéz meghatározni,hisz az egyfajta folyamatként van