Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
katasztrófa- és tûzvédelmi szemle 2007. 2005. XIV. XII. évfolyam 4. 6. szám<br />
46
2007. 14. évf. 6. szám<br />
Szerkesztõbizottság:<br />
Dr. Cziva Oszkár<br />
Kristóf István<br />
Heizler György<br />
Soltész Tamás<br />
Tarnaváry Zoltán<br />
Fõszerkesztõ:<br />
Heizler György<br />
Szerkesztõség:<br />
Kaposvár, Somssich Pál u. 7.<br />
7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18<br />
Telefon: 82/413-339, 429-938<br />
Telefax.: (82) 424-983<br />
Tervezõszerkesztõ:<br />
Várnai Károly<br />
Kiadja és terjeszti:<br />
Duna Palota Kultúrális Kht.<br />
1051 Budapest Mérleg u. 3.<br />
Tel.: 1/469-2971, BM: 10-611<br />
Fax: 1/469-2969, BM: 10-568<br />
Ügyintézõ:<br />
Szabó Kálmánné<br />
MNB 10023002-01709805-00000000<br />
Felelõs kiadó:<br />
Dr. Tatár Attila<br />
országos katasztrófavédelmi<br />
fõigazgató<br />
Nyomtatta:<br />
Profilmax <strong>Kft</strong>. Kaposvár<br />
Felelõs vezetõ:<br />
Nagy László<br />
Megjelenik kéthavonta<br />
ISSN: 1218-2958<br />
Elõfizetési díj:<br />
egy évre 3000 Ft (áfával)<br />
t a r t a l o m<br />
FÓKUSZBAN<br />
Vegetáció- és erdõtüzek: Az oltáshoz speciális<br />
felszerelés, taktika és irányítási rendszer szükséges! .................................................. 6<br />
A közvetlen taktika korlátainak fizikai/égéselméleti háttere ...................................... 7<br />
Magyarországi tûzoltóságok felszerelése vegetációtûz-oltási szempontból .............. 9<br />
A nagykiterjedésû vegetációtüzeknél alkalmazható taktika és vezetési rendszer<br />
követelményei ............................................................................................................. 14<br />
INFORMATIKA<br />
Tûzvizsgálat számítástechnikai támogatással ............................................................ 19<br />
TECHNIKA<br />
Csuklós létratag a Metz L32A gépezetes tolólétra újdonsága .................................. 23<br />
Éghajlatváltozás és technikai fejlesztés ..................................................................... 26<br />
MSA Evolution a hõkamerák evolúciója ................................................................... 27<br />
KUTATÁS<br />
A hegesztés, lángvágás, mint tûzkeletkezési ok ........................................................ 30<br />
FÓRUM<br />
Szakképzési hozzájárulás tûzvédelmi szakvizsgához ............................................... 34<br />
Regisztráció és az oktatás minõsége .......................................................................... 34<br />
HFC oltógázok szivárgás ellenõrzése ........................................................................ 35<br />
Fej-, légzés- és gázvédelem ........................................................................................ 36<br />
Hirdrofóbizált perlit felhasználása a kárelhárításban ................................................ 37<br />
Új fejlesztésû fényárbóc a Rosenbauernél ................................................................. 37<br />
MEGELÕZÉS<br />
Szikraoltó rendszerek ................................................................................................. 39<br />
Korszakváltás a szendvicspanelek történetében?! ..................................................... 42<br />
SZERVEZET<br />
Ütemezett mûszaki fejlesztés – 15 milliárdból .......................................................... 43<br />
Milyen nagy értékû felszerelésekre pályáztak a tûzoltóságok? ................................ 45<br />
TANULMÁNY<br />
Fagyveszélyes létesítmények védelme beépített tûzoltó berendezéssel I. ................ 46<br />
A lángérzékelõk helye a tûzérzékelésben .................................................................. 49<br />
MÓDSZER<br />
Légi támogatás nélkül nehéz lett volna...................................................................... 51<br />
Címlapon:<br />
VÉDELEM 2006. 4. SZÁM ■ TARTALOM 5
f ó k u s z b a n<br />
DR. NAGY DÁNIEL<br />
Vegetáció- és erdõtüzek:<br />
Az oltáshoz speciális<br />
felszerelés, taktika és irányítási<br />
rendszer szükséges!<br />
Itt az idõ, elfogadni, hogy a vegetációtüzek és erdõtüzek oltásához<br />
speciális felszerelés, taktika és irányítási rendszer<br />
szükséges!<br />
KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS HATÁSAI<br />
Arról még vitatkoznak a szakemberek, hogy a klímaváltozás<br />
milyen mértékû és vajon az Európai átlagnál jobban melegszik-e<br />
a Kárpát-medence az elkövetkezõ években. Egy bizonyos, a középtávú<br />
tendencia nem az egyenletesebb eloszlású, nagyobb mennyiségû<br />
csapadék és alacsonyabb átlaghõmérsékletek felé mutat.<br />
Ennek a változásnak az erdõ és vegetációtüzekre kettõs hatása<br />
van. Mivel a hazai tüzek 99 százaléka emberi okból keletkezik<br />
a tüzek száma csak közvetetten nõ, azaz megnõ a tûzveszélyes<br />
napok száma, és egy adott napon belül is azon idõszakok<br />
hossza, amikor a biomassza nedvességtartalma az un. kialvási<br />
nedvességtartalom alatt van, s így képes meggyulladni.<br />
A napi átlaghõmérséklet 5 Celsius fokos emelkedése a relatív<br />
páratartalom csökkenését is jelenti, amely jelentõsen csökkenti a<br />
tûzterjedési sebességet elsõdlegesen befolyásoló könnyû biomassza<br />
nedvességtartalmát, de a tûzintenzitást nagymértékben befolyásoló<br />
közepes és nagyméretû biomassza nedvességtartalmát is. Egy<br />
erdeifenyõ állományban a biomassza-nedvességtartalom 5 százalékos<br />
csökkenése, a lánghossz 1,5-szeres, a tûzterjedési sebesség<br />
2-szeres, a tûzvonal-intenzitás 2,5-szeres növekedését eredményezi.<br />
A megnövekedtet tûzintenzitás következtében a felszíni<br />
tûz hamarabb képes koronatûzzé fejlõdni.<br />
KÖZVETLEN TAKTIKA – TÛZOLTÁS MINDENÁRON<br />
Az is ténykérdés, hogy egy fenyves állományban tomboló<br />
koronatüzet egyáltalán nem, vagy csak jelentõs késedelemmel<br />
– kedvezõbbre forduló idõjárási viszonyok mellett - lehet közvetlen<br />
taktika (tûzfront közvetlen oltása vízzel vagy egyéb ol-<br />
6 FÓKUSZBAN ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
A közvetlen taktika korlátozottan alkalmas<br />
Hatalmas területeket veszélyeztet<br />
tóanyaggal földrõl vagy levegõbõl) alkalmazásával eloltani. Már<br />
kisebb szélnél is ez szinte lehetetlen feladat.<br />
Gyakran hallottam itthon és más Európai országokban is erdész<br />
és tûzoltó kollégáktól, hogy „a tûz ellen a tüzet (ellentûz,<br />
kiégetés) Európában/Magyarországon nem lehet alkalmazni, amit<br />
a televízióban a mediterrán országokból vagy a tengerentúlról<br />
ismerünk, az csak ott mûködik. A magyar-erdõtüzet nem lehet<br />
ellentûzzel megfékezni, nekünk nincs is olyan felszerelésünk.”<br />
TAKTIKA ÉS FELSZERELÉS<br />
Természetesen a választott és alkalmazott taktika szorosan<br />
összefügg a felszerelés kérdésével is, a kettõ kölcsönösen feltételezi<br />
egymást. Amíg nem sikerül kilépnünk a közvetlen taktika<br />
bûvkörébõl, addig a minél több víz helyszínre-szállítására<br />
terepi körülmények között is képes szertípusokat preferáljuk,<br />
szerencsés esetben tûzoltóvonattal megoldva a vízutánpótlást.<br />
De a vízutánpótlás mindig nehézkes lesz, hiszen a vegetációtûz<br />
ellentétben az objektumtüzekkel mozog.<br />
Milyen más alternatívákban gondolkodhatunk? Melyek a<br />
közvetlen taktika korlátai? Hogyan lehet ezeket kiküszöbölni?<br />
Milyen technikai eszközök és milyen irányítási módszerek alkalmasak<br />
más megközelítésben? Ezekre a kérdésekre keressük<br />
a válaszokat a következõ oldalakon.<br />
Dr. Nagy Dániel<br />
NYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global Fire<br />
Monitoring Center, daniel.nagy@gfmc.org
DR. NAGY DÁNIEL<br />
A közvetlen taktika korlátainak<br />
fizikai/égéselméleti háttere<br />
A tûzoltásban jelenleg alkalmazott közvetlen taktika hatékonysága<br />
korlátozott. Vizsgáljuk a közvetlen taktika alkalmazhatóságának<br />
hátterét egy erdeifenyõ állományon.<br />
FENYVES ERDÕ TÛZESETE<br />
Feltételezzünk egy pontszerû tûzforrást „ideális” esetben például<br />
egy villámcsapást, a magyar realitások között egy vagy több<br />
szál gyufát.<br />
A tûz szint azonnal képes átterjedni a koronaszintbe, hiszen<br />
a keletkezõ felszíni tûz lánghossza 2,1 m terjedési sebessége 1<br />
0,13 m/s. A keletkezõ koronatûz terjedési sebessége 2 0,31 m/s.<br />
Az egységnyi területen felszabaduló hõt az erdei biomassza<br />
mennyiségének és a biomassza égéshõjének szorzatából kapjuk.<br />
A koronatûznél az aktív tûzfront áthaladása során, csak az 1 cmnél<br />
kisebb átmérõjû biomassza részek égnek el teljesen, az ennél<br />
vastagabbak csak részben illetve a tûzfront után. Ezért a modellben<br />
csak ezzel a „finom” biomassza résszel számoltam.<br />
HPA=W f* H= (W k +W a )H= (0,92+1,5) 18500=44770 KJ/m 2<br />
Biomassza égéshõje: 18500 KJ/kg<br />
W f: tûzfront által elégetett biomassza mennyisége<br />
(elérhetõ biomassza)<br />
HPA Egységnyi területen felszabaduló hõ<br />
Azt, hogy a koronatûznél mennyi hõ keletkezik egységnyi<br />
idõ alatt, a tûzfront egy méter széles (egységnyi) szakaszán, a<br />
tûzintenzitás mutatja meg. A tûzintenzitás az a változó, mely<br />
legjobban kapcsolható az alkalmazandó taktikához.<br />
I= HPA * R k = 44770* 0,31= 13878 KW/m= KJ/s m<br />
I: Tûzvonal (Byron) Intenzitás, egy méter széles tûzfronton 1 s<br />
alatt felszabaduló energia<br />
R k aktív korona tûz terjedési sebessége Rothelmel korona tûz<br />
modell szerint.<br />
Vegetációtûz vízzel történõ oltásánál elsõsorban a hûtõhatással,<br />
ezen belül a párolgási alhatással, és nagyon korlátozott<br />
mértékben – a terepviszonyok és az idõjárási tényezõk függvényében<br />
– a fojtóhatás kiszorító alhatásával számolhatunk. A víz<br />
ütõhatása egy kiterjedt vegetációtûznél nem tud érvényesülni.<br />
A biomassza égésénél a biomassza hõ hatására bekövetkezõ bomlása<br />
során keletkezõ gázok égnek elsõsorban.<br />
A hûtõhatásnál tehát annyi vizet kell a tûzhöz jutatnunk, ami<br />
fõleg párolgáshõje, kisebb részben fajhõje által képes a tüzet<br />
lehûteni.<br />
Ideálisan hideg, 6 C ° -os hõmérsékletû oltóvíz mellett egy liter<br />
oltóvíz elpárolgásával dE=c m dT+m p= m (c dT+ m p) =<br />
94 C*4,187KJ+2684 KJ = 3077 KJ/l energiát képes környezetébõl<br />
kivonni.<br />
c: Víz fajhõje: 4,187 KJ/kgC<br />
p :Víz párolgáshõje: 2684 KJ/kg<br />
dT: hõmérséklet változás<br />
Azaz ha körülbelül ki akarjuk számítani a szükséges oltóvíz<br />
mennyiséget a felszabaduló energiából vissza tudjuk számolni.<br />
E koronatûz 47700 KJ/m 2<br />
m = = ≈ 14 l/ m 2 víz<br />
dE víz 3077 KJ/l<br />
Ez így elsõre nem is olyan sok, csakhogy ahhoz hogy megfékezzük<br />
a tûzfrontot legalább a lánghossznak (nem egyenlõ<br />
lángmagasság!) megfelelõ szélességû sávot kell eloltani, hiszen<br />
akkor nem képes visszagyújtani a tûz az állományt.<br />
L k = (I/300) 1/2 = 6,8 m<br />
L k : lánghossz<br />
Tehát egy méter széles tûzfront szakasz esetén<br />
6,8*14l = 95,2 l oltóvízre van szükségünk.<br />
Természetesen ideális esetben, amikor nem számolunk azzal,<br />
hogy a vizet csak jelentõs veszteséggel tudjuk az „égéstérbe”<br />
jutatni, a nagy fajlagos felülettel rendelkezõ koronán át.<br />
Szabad égési idõ az erdõtûznél<br />
Ami még mindig nem tûnik soknak, de a tûz keletkezése után<br />
fél órával ebben az állománytípusban a fenti meteorológiai paraméterek<br />
mellett már egy 1 hektáros (1. ábra) 500 méter kerületû<br />
(2. ábra) tûzzel találkozunk.<br />
Statikus paraméterek Dinamikus paraméterek<br />
Állomány magasság H m 11 1 órás biomassza nedvességtartalom 3%<br />
Korona alap magassága H ka m 1,8 10 órás biomassza nedvességtartalom 4%<br />
Korona térfogat V k m 3 4,59 100 órás biomassza nedvességtartalom 5%<br />
Korona sûrûség CBD kg/m 3 0,18 Lágyszárú élõ biomassza nedvességtartalom 70%<br />
Korona biomassza mennyisége egységnyi területen W k kg/m 2 0,92 Fás szárú élõ biomassza nedvességtartalom 70%<br />
Elérhetõ felszíni biomassza Wa kg/m 2 1,5 Középszél sebesség 25 km/h<br />
(1 cm átmérõnél kisebb ágak és tûlevélréteg)<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ FÓKUSZBAN 7
1. ábra<br />
2. ábra<br />
Ennek természetesen csak egy töredéke kb. egy tizede a széllel<br />
égõ, megadott terjedési sebességgel és intenzitással rendelkezõ<br />
tûzfej, ami 50 méteres tûzfej-frontot jelent.<br />
Ennek vízszükséglete már 95,2 l*50= 4760 l.<br />
Természetesen veszteségek nélkül számolva és figyelmen kívül<br />
hagyva azt a tényezõt, hogy nem tudjuk ezt a vízmennységet<br />
egy idõpillanatban kijutatni, így a tûz további területre terjed át<br />
a kijutatáshoz szükséges idõ alatt.<br />
A 4760 l csak a tûzfej oltóvíz szükséglete, nem számoltunk a<br />
tûz szárnyak és a tûzhát oltóvíz szükségletével. Ezek a szakaszok<br />
hosszabbak, de itt a tûz terjedési sebessége, ezért a tûz intenzitása,<br />
így a lánghossz és ennek következtében az oltóvíz<br />
szükséglet is kisebb.<br />
8 FÓKUSZBAN ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
MILYEN TAKTIKÁT ALKALMAZZUNK?<br />
A fenti rövid és leegyszerûsített számításból több taktikai szabály<br />
is levezethetõ, illetve alátámasztható elméleti oldalról:<br />
•A meteorológiai tényezõk alapvetõen meghatározzák a tûzterjedést<br />
és a tûz dinamikus paramétereit, így a lokális idõjárási<br />
adatok rögzítése és várható változásuk ismerete alapvetõ a választandó<br />
taktika és az oltásban résztvevõk biztonsága szempontjából.<br />
•A vegetációtûz oltását közvetlen taktika alkalmazásánál is<br />
érdemesebb a tûz hátnál kezdeni, és innen haladni a tûz kerületén<br />
egy, de ideális esetben két irányban. Ezzel a taktikával csökkenthetõ<br />
leggyorsabban a tûz kerületének növekedése, és a tûz<br />
fej is „oldalról” támadható, jelentõsen csökkentve az oltóvíz<br />
veszteséget és a beavatkozó állomány füst és hõ terhelését.<br />
• A légi tûzoltás elõnye, hogy egy idõpillanatban nagyobb<br />
területre képes kijutatni az oltóvizet ezzel megállítva a tûzfront<br />
növekedését.<br />
• Közvetlen taktika alkalmazása egy fenyves koronatûznél a<br />
tûz keletkezése után fél órával is igen nagy mennyiségû oltóvizet<br />
igényel, melyet ritkán sikerül ilyen gyorsan a terepi körülmények<br />
között a helyszínre jutatni. Az idõ múlásával a szükséges<br />
oltóvíz mennyiség exponenciálisan nõ.<br />
• A biomassza mennyiségének csökkentése, felszíni biomassza<br />
eltávolítása vagy kiégetése a keletkezõ hõt és ezért a szükséges<br />
oltóvíz mennyiséget is jelentõsen csökkenti.<br />
• Koronatûznél kedvezõtlen idõjárási körülmények esetén, a<br />
kialakuló tûzterjedési viszonyok következtében nem alkalmazható<br />
közvetlen taktika 3 , csak párhuzamos 4 vagy közvetett 5 taktika.<br />
Dr. Nagy Dániel<br />
NYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global<br />
Fire Monitoring Center, daniel.nagy@gfmc.org<br />
Jegyzetek:<br />
1 (Rothelmel (1972) – Albini (1976) terjedési modell<br />
2 Rothelmel koronatûz modell (1991)<br />
Van Wagner (1977) aktív koronatûz feltételrendszerrel<br />
3 Tûzfront közvetlen oltása kézi eszközökkel, vízzel vagy<br />
más oltóanyaggal<br />
4 Tûzszárnyakkal párhuzamos védekezés a tûzfej<br />
kiszélesedésének megakadályozásával<br />
5 Megfelelõ szélességû biomassza mentes pászta<br />
kialakítása mechanikusan vagy kiégetéssel<br />
és/vagy ellentûz alkalmazása<br />
VÉDELEM <strong>Online</strong> – virtuális szakkönyvtár<br />
Minõségi tartalom – a szakmai információ forrása<br />
www.vedelem.hu
DR. NAGY DÁNIEL<br />
Magyarországi tûzoltóságok<br />
felszerelése vegetációtûz-oltási<br />
szempontból<br />
A vegetációtüzek elleni hatékony védekezéshez a megfelelõ<br />
taktika megválasztása mellett, elengedhetelen a megfelelõ felszerelés<br />
is. Milyen eszközök állnak rendelkezésre? Milyen lehet<br />
a célszerû fejlesztések iránya?<br />
ERDÕTÜZES- SZEREK MAGYARORSZÁGON<br />
Magyarországon a 6/2006. (XI. 20.) ÖTM rendelet alapján<br />
24 erdõtûzoltó-szer hely van a tûzoltóságokon. (1. ábra) Az, hogy<br />
a tûzoltósági nyilvántartás is elkülönít erdõtüzes szert, azt mutatja,<br />
hogy a hazai tûzoltó szakemberek is világosan látják, tapasztalják,<br />
hogy a vegetációtüzek speciális eszközöket igényelnek.<br />
Az erdõtüzes szerek száma elsõ ránézésre is nagyon alacsony<br />
(2. ábra), tovább árnyalja a képet, hogy sok parancsnokág a régi,<br />
kiöregedett, hagyományos szerét vagy egyéb gépjármûvét tartja<br />
rendszerben erdõtüzes szerként. (van köztük dobozos UAZ,<br />
Lada Niva, Gazella, platós IFA, stb.) (Magyarországon erdõtüzes<br />
szerként állományban tartott szerek típusát és felszereltségét<br />
mutatja a melléklet 1. táblázata).<br />
Pedig a szabadterületi (vegetáció) tüzek száma Budapest kivételével,<br />
minden megyében meghaladja a lakástüzek számát,<br />
a megyék majdnem felében, pedig az összes esetszám 2/3-a vegetációtûz<br />
1 .<br />
A vegetációtüzekhez az esetek kb. 90 százalékában „hagyományos”<br />
közúti-városi használatra tervezett szer vonul elõször.<br />
Példának nézzük a csúcstechnikát képviselõ Mercedes-Rosenbauer<br />
4000-es tûzoltó gépjármûvet.<br />
Ez a szer öszkerékhajtású, de a túlnyomóan közúti használat<br />
miatt ritkán rendelkezik igazi terepgumikkal. A 4000 liter víz<br />
miatt, a 16 tonnás teherautó súlypontja magasan van, terepjáró<br />
képessége, még a nagyon ügyes sofõrrel is minimális. Kapaszkodóképessége<br />
kicsi, már közepes keresztdõlésû utak is leküzdhetetlen<br />
akadályt jelentenek számára, homokos terepen hamar<br />
elássa magát.<br />
A szer kisebb átmérõjû, de fajlagosan nehéz, gyorsbeavatkozó<br />
tömlõn kívül csak C sugár (52 mm) szerelésére alkalmas tömlõkkel<br />
rendelkezik. Gyorsbeavatkozó tömlõbõl 25-30 méter van<br />
egy dobon, tehát összekapcsolva maximum 60 méter hosszú D<br />
sugár építhetõ ki. C tömlõbõl lehet sugarat építeni, de a C tömlõ<br />
mozgatása terepen nagyon nehéz. Egy 30 méter hosszú C<br />
tömlõszakasz tömege nyomás alatt kb. 250 kg!<br />
Összességében a Mercedes-Rosenbauer 4000-es (de állhatna<br />
itt a többi hagyományos tûzoltó gépjármû is) nem alkalmas<br />
a vegetációtüzek elleni hatékony küzdelemre, nem is ilyen feladatra<br />
tervezték:<br />
– gumiköpenye, málházata, súlypontja miatt rossz terepjáró-képességgel<br />
rendelkezik,<br />
– nem tudja a tûzoltókat, eszközöket a tûz közelébe szállítani,<br />
– ha tud is, csak lassan képes a terepen mozogni, ez idõveszteséget<br />
okoz, nem képes biztosítani a gyors vízutánpótlást,<br />
1. ábra. Erdõtüzes szerek száma Magyarországon<br />
2. ábra. Erdõtüzes szerek megoszlása kategóriánként<br />
– málházata nem alkalmas hosszabb, könnyen áthelyezhetõ<br />
sugarak szerelésére,<br />
– tetején elhelyezett, drága felépítményei könnyen sérülnek<br />
az erdei utakon.<br />
A MEGVÁSÁROLT ERDÕTÛZOLTÓ<br />
SZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA ÉS<br />
KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGA<br />
Új erdõtüzes szerek beszerzésének szükségességét az illetékesek<br />
is felismerték. A kérdés az, hogy az erdõtüzes szerek beszerzésére<br />
szánt, korlátozott források mennyire hatékonyan, átgondoltan<br />
kerülnek felhasználásra, és az egy-két év alatt beszerzett<br />
szerek képesek-e már rövid távon is orvosolni, a vegetációtûzoltás<br />
területén fennálló eszköz és felszerelés hiányt.<br />
Sok más erdõtûz szempontból fejlõdõ országhoz hasonlóan,<br />
a közvetlen taktika kizárólagos alkalmazhatóságának bûvkörében,<br />
mi is beszereztünk több csúcsminõségû, de költséghatékonyság<br />
szempontjából megkérdõjelezhetõ eszközt.<br />
A 2006-ben megvásárolt Mercedes Unimog U-500-as gépjármûfecskendõk<br />
kb. 350.000 Euroba kerültek. Jó terepjáró képességgel<br />
rendelkeznek, de nem alkalmasak csak egy fél raj (3fõ)<br />
szállítására, pedig a tûzoltásban részvevõk helyszínre juttatása<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ FÓKUSZBAN 9
különösen fontos feladat lenne. Ráadásul az Unimognak van olyan<br />
típusa (kétségtelenül drágábban), amely egy egész raj (5+1) számára<br />
megfelelõ helyet biztosít, így ezeket alkalmazni lehetne különösen<br />
nagy vegetációtûz esetszám arányú területeken (BAZ, Bács-<br />
Kiskun) 2-es de kisebb parancsnokságokon akár egyes szerként<br />
is. Az már csak a hab a tortán, ha egy erdõtüzes gépjármûrõl<br />
lemaradt a bukócsõ, galytörõrács vagy a TLT kihajtás. A 3.-as<br />
kép egy valóban erdõtûz oltáshoz málházott unimogot mutat,<br />
természetesen a szárzúzó csak opcionálisan felhelyezett segédeszköz,<br />
ami azonban számos vegetációtûznél könnyítheti meg<br />
a tûzoltók munkáját. (Az unimog kétségtelenül hatalmas elõnye<br />
hogy elöl és hátul is rendelkezik TLT kihajtással, amely speciális<br />
eszközökkel gyors gépi-tûzpászta kialakítást tesz lehetõvé)<br />
A középkategóriás vegetációtüzes gépjármûvek hatékony<br />
felszerelése a távirányítható monitorfej (4. kép), mely elsõsorban<br />
kis, de legnagyobb terjedési sebességû gyeptüzeknél segíti<br />
a tûzfront gyors és hatékony oltását. Sajnos a beszerzett Unimogok<br />
ezzel sem rendelkeznek.<br />
1. kép. A beszerzett U-500 Unimog<br />
2. kép. 6 személyes erdõtüzes Unimog<br />
A megvásárolt három darab UNIMOG országon belüli elhelyezése<br />
elsõ látásra nincs összhangban az erdõtûz-veszélyeztetettségi<br />
adatokkal, bár tudom, hogy egy szer beszerzése önrész<br />
és egyéb tényezõk függvénye is. Minden szer a Dunántúlra Somogy,<br />
Zala és Fejér megyébe került. A Keleti régió, ahol a legveszélyeztetettebb<br />
megyék is vannak (Borsod, Nógrád, Bács-<br />
Kiskun) – egyenlõre - nem kapott ilyen speciális szert.<br />
10 FÓKUSZBAN ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
3. kép. Erdõtüzes Unimog, elején szárzúzóval<br />
4. kép. Távvezérlésû monitorfej<br />
erdõtüzes Unimogon<br />
Egy UNIMOG U-500-as erdõtüzes gépjármûfecskendõ beszerzései<br />
költsége kb. 350.000 Euro, ami 88,2 2 millió forint. A<br />
következõkben azt vizsgálom, hogy a vegetáció tûzoltás szakmai<br />
szempontjai és a nemzetközi tapasztalatokat alapján, a költséghatékonyság<br />
szem elõtt tartásával milyen eszközök beszerzése<br />
lenne megoldható azonos nagyságú forrásból.<br />
KISKATEGÓRIÁS ERÕTÜZES SZEREK<br />
ALKALMAZÁSÁNAK ÖKONÓMIAI INDOKOLTSÁGA<br />
Vegetációtüzeknél világszerte alkalmazzák a kiskategóriás (500-<br />
1000 l vízkapacitású) erdõtüzes szereket, melyek gyorsak, mozgékonyak,<br />
jó terepjáró-képességgel rendelkeznek, kiválóan alkalmasak<br />
a közvetlen és közvetett taktika megvalósítására, a<br />
tûzoltásban résztvevõk gyors mozgatására.<br />
GÉPJÁRMÛ KIVÁLASZTÁSA<br />
Áttekintve 8 platós terepjáró mûszaki adatait, két típus jöhet<br />
szóba. A Land-Rover Defender (1350 kg-val a legnagyobb teherbírású<br />
és legjobb terepjáró képességû) és a Ford Ranger (kategóriájában<br />
legolcsóbb és a legnagyobb teherbírású.) A Mitsubishi,<br />
Toyota és Mazda platós terepjárók hasznos tömege csak<br />
800 kg, ami kevés a feladat teljesítéséhez. A Land-Rover beszerzési<br />
ára viszont 7,3 millió forint, ami jóval meghaladja a<br />
Ford Ranger 4,7 milliós árát<br />
Mobil tûzoltó egység<br />
A tûzoltóságnál a terepjárókat esetleg fix beépítésû vízzeloltó<br />
egységgel is érdemes lehet felszerelni, de a terepjárók univerzális<br />
alkalmazhatósága miatt (mûszaki mentés, árvíz) egy robosztusabb,<br />
de leszerelhetõ változatokkal számoltam. Mindkét<br />
egység habkeverõ fejjel van szerelve, és két tömlõdobbal.
Személyi védõfelszerelés<br />
A hazai tûzoltóságokon általában a Bristol vagy Vektor védõruha<br />
és Drager védõsisak van rendszeresítve. Ezek a maga kategóriájuk<br />
legjobbjai, csakhogy nem vegetációtûz-oltásra tervezték õket.<br />
A védõruha nehéz, rosszul szellõzik, akadályozza a szabad mozgást,<br />
sötét színe miatt nehezen észrevehetõ terepen. (Az erdõtûzoltásnál<br />
a védõruházat legalább felsõ része a terepi körülmények<br />
közötti könnyû felismerhetõséget szolgálja.)<br />
Mivel a védõruha, kényelmetlen, meleg, és ergonómiailag nem<br />
egész napos viselésre tervezték, az állomány gyakran leveszi a<br />
kabát részét ezzel teljesen védtelenné válik nemcsak az égési<br />
sérülésekkel, hanem az erdei növényzet mechanikai behatásaival<br />
szemben is. A kényelmes és biztonságos munkavégzés miatt,<br />
szükséges minden vegetációtûz-oltásban résztvevõ tûzoltót<br />
könnyû nomex vagy kevlár védõöltözettel ellátni.<br />
Navigáció<br />
A vegetációtüzeknél különösen ismeretlen terepen nagy segítséget<br />
jelent, ha legalább a szer rendelkezik GPS készülékkel.<br />
Ez ma már a többi felszereléshez képest nem jelent jelentõs többlet<br />
kiadást, de nagyban könnyíti a tájékozódást és a védekezés összehangolását.<br />
Emellett a vegetációtûz adatlap kitöltésénél és a tûz<br />
helyzetének késõbbi azonosításánál is hasznos.<br />
JAVASOLT FELSZERELÉS<br />
Bruttó kiskereskedelmi árakon számítva, a rendelési tételbõl<br />
származó esetleges kedvezményeket figyelmen kívül hagyva:<br />
5. kép. Tûzoltók gyorsbeavatkozóval, Bristol védõruhában<br />
(Fotó: Kis-Guczi Péter (www.langlovagok.hu)<br />
6. kép. A „könnyített” védõruha<br />
(Fotó: Kis-Guczi Péter (www.langlovagok.hu)<br />
A változat<br />
KISKATEGÓRIÁS ERÕTÜZES SZER<br />
B változat<br />
Gépjármû Ford ranger nyújtott kabin Land rover, szimpla kabin<br />
Hasznos teher 1225<br />
Plató méret (mm) 1753*1456 2010*1670<br />
Szállítható személyek száma 4 3<br />
Beszerzései ár eFt 4745 7100<br />
Málházat WFC 600 mobil egység WFC 750 mobile egység<br />
Jellemzõk<br />
Szivattyú teljesítmény<br />
600l polietilén tartály, foampro habkeverõ rendszer, szimpla<br />
kétoldalra forgatható tömlõdob motoros visszacsévéléssel<br />
1517 kPa, 330 l/perc<br />
750l polietilén tartály, foampro habkeverõrendszer,<br />
dubla tömlõdob motoros visszacsévéléssel<br />
2310kPa, 380 l/perc<br />
Beszerzési ár<br />
Kiegészítõ felszerelés<br />
2900 3600<br />
Drip torch 1 db (eft) 45 45<br />
Speciális lapát 2db 20 20<br />
Hordozható víztározó (1100 l) 350 350<br />
Puttonyfecskendõ 1 db 35 35<br />
Motorfûrész 1 db 120 120<br />
Hûtõláda 1 db 30 30<br />
Egység beszerzési ára<br />
(személyes védõfelszerelés nélkül)<br />
7245 10690<br />
Védõfelszerelés (sisak, ruházat) 240 320<br />
Mindösszesen 7422 10867<br />
KÉZI FELSZERELÉS ÉS VÉDÕFELSZERELÉS EGY RAJRA (6 FÕ)<br />
db eFt/db Összesen<br />
Nomex védõruházat (nadrág+ felsõ) sárga színben, fényvisszaverõkkel<br />
Drip torch<br />
Hátizsák<br />
Kulacs (1l)<br />
6<br />
1<br />
6<br />
12<br />
39<br />
45<br />
15<br />
1,5<br />
234<br />
45<br />
90<br />
18<br />
Könnyített sisak arc és tarkóvédõvel<br />
Puttonyfecskendõ<br />
Speciális lapát<br />
Speciális gereblye<br />
Motorfûrész<br />
Mobil tömlõ (D 30 m)<br />
Kismotorfecskendõ<br />
6<br />
3<br />
2<br />
2<br />
1<br />
6<br />
1<br />
20<br />
35<br />
12<br />
14<br />
80<br />
30<br />
300<br />
120<br />
105<br />
24<br />
28<br />
80<br />
180<br />
300<br />
Összesen 1224<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TANULMÁNY 11
ÉRTÉKELÉS<br />
• Egy Mercedes UNIMOG beszerzési költségébõl 10 db A<br />
változat szerinti vagy 7 db B változat szerinti vízzeloltó egység<br />
a személyzet védõfelszerelésével együtt, és 10 raj felszereléséhez<br />
elegendõ védõfelszerelés és kézi eszközök szerezhetõ<br />
be. Szükség esetén a szeren rendszeresített hordozható víztározó<br />
és a „kézi” raj kismotorfecskendõjének segítségével további<br />
sugarak szerelhetõk. Tekintettel arra, hogy a vegetációtûz-veszélyes<br />
idõszakok jól körülhatárolhatók, málházat cserével a szer<br />
akár országúti gyorsbeavatkozóként, vagy parancsnoki gépjármûként<br />
is alkalmazható, ez tovább növeli a kiskategóriás erdõtûzoltó<br />
szer költséghatékonyságát.<br />
• Az UNIMOG 2500 l vizet képes a helyszínre szállítani, míg<br />
az A változat 10 egysége összesen 6000 litert, míg B változat 7<br />
egysége 5250 litert. Fontos körülmény, hogy az UNIMOG a legzordabb<br />
terepviszonyok között is képes a nagyobb mennyiségû<br />
vizet terepen szállítani, de olyan mély nyomvályúkat képes hátrahagyni,<br />
melyen késõbb az erdészet hagyományos terepjárói<br />
sem képesek átjutni.<br />
• Egy nagyobb erdõtûz esetén nyilvánvaló a 10+10 vagy 7+10<br />
jól felszerelt egység elõnye a csúcstechnikát képviselõ egy darab<br />
UNIMOG-val szemben. Kisebb vegetációtüzeknél kétségtelen,<br />
hogy egy UNIMOG vs. 1 mobil egység összehasonlításban<br />
az UNIMOG kerül elõnyösebb helyzetbe, de 2 mobil egy-<br />
IV-V. szervezési kategória<br />
12 TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
MELLÉKLET 1. TÁBLÁZAT<br />
ERDÕTÜZES SZER ÁLLOMÁS-HELYEK A 6/2006. (XI. 20.) ÖTM RENDELET ALAPJÁN<br />
ÉS A MEGLÉVÕ SZEREK TÍPUSA ÉS MÁLHÁJA (2007. AUGUSZTUSI ÁLLAPOT)<br />
Tûzoltó parancsnokság Megye Szer típusa Málha<br />
Veszprém Veszprém nincs<br />
Vác Pest UAZ (doboz) üzemképtelen Kéziszerszám és személy szállítás<br />
Salgótarján Nógrád Toyota hilux 500 l Honda szivattyú<br />
Eger Heves UAZ (doboz) üzemképtelen Kéziszerszám és személy szállítás<br />
Nagykanizsa Zala Nincs<br />
Kaposvár Somogy Ford ranger 100 liter Brix szivattyú, nagynyomású<br />
Gyöngyös Heves Platós IFA 4*4 600l+1000l, szivattyú, habkeverõ,<br />
Tatabánya Komárom-Esztergom nincs<br />
Pécs Baranya GAZ 69 1000l Honda,<br />
Miskolc BAZ nincs<br />
Zalaegerszeg Zala Unimog Rosenbauer 2500<br />
Székesfehérvár Fejér Unimog Rosenbauer 2500<br />
Kecskemét Bacs-Kiskun L-400 4*4 400l , HONDA,<br />
II-III. szervezési kategória<br />
Tûzoltó parancsnokság Megye Szer típusa Málha<br />
Marcali Somogy UNIMOG Rosenbauer 2500<br />
Szentendre Pest LADA Niva<br />
Sopron Gyõr-Moson Opel campo, 4*4 -<br />
Sátoraljaújhely BAZ Nincs (IFA üzemképtelen)<br />
Pétfürdõ Veszprém, nincs<br />
Ózd BAZ L-200 Rosenbauer, alu, 200l, hab<br />
Lenti Zala IFA 4*4, W50platós Kéziszerszám és személy szállítás<br />
Körmend Vas Steyr Bronto<br />
Komló Baranya Nincs<br />
Esztergom Komárom-Esztergom Nincs<br />
Balassagyarmat Nógrád L-200 200 l HONDA,<br />
I. szervezési kategória<br />
ség már egy kisebb tûznél is sokkal hatékonyabb taktikákat tud<br />
alkalmazni.<br />
A vegetációtûz oltásban vitán felül szükség van a közép kategóriás<br />
(1000-2500 l vízkapacitású) nagy terepjáró-képességû<br />
gépjármûvekre, melyek jól kiegészítik a kiskategóriás (500-1000<br />
l) szerek alkalmazhatóságát. De abban az esetben, amikor az<br />
összes parancsnokság közül körülbelül 8-10 rendelkezik vegetációtûz<br />
oltásra alkalmas szerrel, a többiek a városi használatra<br />
tervezett nagy értékû szereiket kénytelenek vegetációtûz-oltásra<br />
(el)használni, véleményem szerint ökonómiai és stratégiai<br />
szempontból is érdemesebb lenne a kisebb kategóriás erdõtüzes<br />
szerek beszerzésével kezdeni a fejlesztést.<br />
Dr. Nagy Dániel NYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi<br />
Intézet - Global Fire Monitoring Center, daniel.nagy@gfmc.org<br />
Köszönöm Kis-Guczi Péternek, hogy fényképei közléséhez hozzájárult.<br />
Jegyzetek:<br />
1 Adatokat lásd Heizler Gy. 2006. A tûzesetek száma és a biztonság<br />
alakulása. Területi Statisztika, 46. évf. (4): p. 411-427<br />
2 252 HUF/EUR árfolyamon<br />
Nagyatád Somogy GAZELLA 600 l HONDA
Tûzvédelem<br />
• Tûzvédelmi dokumentációk készítése<br />
engedélyezési eljáráshoz.<br />
• Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek,<br />
tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése.<br />
• Kockázat elbírálás, - elemzés végzése.<br />
• Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység.<br />
• Elektromos – és villámvédelmi<br />
rendszerek felülvizsgálata.<br />
• Tûzoltó készülékek, berendezések,<br />
tûzoltó vízforrások ellenõrzése,<br />
javítása, karbantartása.<br />
• Tûzvédelmi eszközök forgalmazása.<br />
• Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének,<br />
karbantartásának megszervezése.<br />
• Folyamatos tûzvédelmi<br />
szaktevékenység végzése.<br />
Munkavédelem<br />
• Munkavédelmi szabályzatok,<br />
dokumentációk készítése, ezek<br />
elkészítésében való közremûködés.<br />
• Idõszakos biztonságtechnikai<br />
felülvizsgálatok végzése.<br />
• Munkabiztonsági szaktevékenység végzése<br />
– veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése,<br />
– súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek<br />
kivizsgálása<br />
– egyéni védõeszközök, védõfelszerelések<br />
megállapítása.<br />
• Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek,<br />
berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése.<br />
• Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások.<br />
• Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése.<br />
• Munkavédelmi kockázatértékelés<br />
<strong>Konifo</strong> <strong>Kft</strong>.<br />
Tanfolyamszervezés,<br />
oktatás<br />
• A tûz- és munkavédelem területén kötelezõen<br />
elõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzés<br />
végzése, rendezvényszervezése.<br />
• Egyéb képesítést adó tanfolyamok:<br />
– könnyûgépkezelõi,<br />
– nehézgépkezelõi,<br />
– ADR,<br />
– alapfokú közegészségügyi,<br />
– fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok.<br />
• A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz,<br />
vizsgáztatásokhoz szükséges<br />
formanyomtatványok, szakjegyzetek<br />
forgalmazása.<br />
• Egyedi szakanyagok elkészítése.<br />
1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 67.<br />
Telefon/fax: 221-3877, Telefon: 460-0929<br />
E-mail: konifo@axelero.hu www.konifo.hu
NAGY DÁNIEL<br />
A nagykiterjedésû<br />
vegetációtüzeknél alkalmazható<br />
taktika és vezetési rendszer<br />
követelményei<br />
Milyen hiányosságok fedezhetõk fel a hazai vegetációtûz oltási<br />
taktikában és a beavatkozás irányításában? Milyen válaszokat<br />
adott ezekre a problémákra a világ?<br />
TAKTIKAI IRÁNYÍTÁSI PROBLÉMÁK<br />
A vegetációtûz-oltásnál alkalmazott eszközök hiányosságai<br />
mellett nem kerülhetjük meg, hogy taktikai-irányítási problémák<br />
is vannak a tüzek oltásánál. Ez már a kisebb tüzek oltásánál<br />
is megfigyelhetõ, de a nagyobb tüzeknél (50ha felett) bontakozik<br />
ki a taktika hiányából (és a vezetési struktúra rugalmatlanságából)<br />
következõ probléma a maga teljességében.<br />
Ennek okaként említhetjük, hogy korábban a tûzoltó-, és az<br />
erdészeti szakemberek képzésében igen kis hangsúlyt fektettek a<br />
vegetációtüzek oltásával kapcsolatos ismeretanyagra. Pedig a tûzoltási<br />
szabályzat erdõtüzek oltásánál lehetséges módszerként nemcsak<br />
az ellentüzet, hanem még a robbantásos tûzoltást is javasolja, mégis<br />
úgy hiszem kevesen vannak az országban, akik ilyen mûveletek<br />
végzésére kaptak kiképzést. Sajnos sokszor a térképolvasás/tájékozódás<br />
sem volt tananyag, s így igen nehéz helyzetbe kerülhetnek<br />
a bevetett egységek egy nagyobb erdõtömbön belül.<br />
Ha valaki nincs kiképezve adott típusú és méretû erdõtûzoltási<br />
feladat irányítására, általában pszichésen is nehezebben viseli<br />
a helyzetet, mint egy sokkal komplikáltabb de jól begyakorolt<br />
lakástüzet vagy mûszaki mentést.<br />
OLTÓVIZET A TÛZFRONTRA!<br />
Alkalmazott taktikáról csak korlátozottan beszélhetünk, általánosan<br />
jellemzõ, hogy mindig a tûzfront közvetlen támadását<br />
próbáljuk meg a lehetõ legtöbb sugárral.<br />
Alkalmazott taktika: Tûztípustól és környezeti feltételektõl<br />
függetlenül közvetlen taktika.<br />
Taktikai problémák, hiányosságok<br />
– Horgonypont (kezdõpont) kiválasztásának hiánya: az oltást<br />
több szakaszon, sokszor a szárnyakon kezdjük meg,<br />
ami nemcsak a beavatkozó egységekre veszélyes biztonsági<br />
szempontból de nem is hatékony.<br />
– Tûz szárnyak alulbiztosítottsága: ha a tûz fejet oltjuk, nem<br />
gátoljuk meg a tûzfront szélesedését.<br />
– Koronatûz esetén is kizárólag vízzel oltás.<br />
– Biztonságági zónák kijelölésének és kialakításának hiánya:<br />
új biztonsági zónák szinte sohasem kerülnek kialításra,<br />
de az újonnan érkezõ beavatkozó egységek is csak<br />
a legritkább esetben kapnak felvilágosítást a biztonsági<br />
zónák (rét, vegetációmentes terület, stb.) elhelyezkedésérõl.<br />
14 TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
– Menekülõ utak kijelölésének hiánya (esetleges kitisztítása):<br />
ez szinte mindig elmarad, változó tûzterjedés esetén<br />
az egységek ad-hoc módon keresik a kiutat.<br />
– Idõjárási elõrejelzések alkalmazásának hiánya: az idõjárási<br />
frontok mozgása, idõjárási paraméterek változása jelentõsen<br />
megváltoztatja a tûzterjedési viszonyokat. Sajnos<br />
sokszor még olyankor sem mérjük a helyi idõjárási<br />
paramétereket, amikor a helyszínen van erre alkalmas<br />
berendezés.<br />
– Utómunkálatok hiányos elvégzése.<br />
Korábban is említettem, hogy a taktika és felszerelés kölcsönösen<br />
feltételezi egymást, de a növekvõ intenzitású vegetációtüzek<br />
mellett mindkettõ felülvizsgálatára szükség van. A taktika<br />
fejlesztése, gyakorlása talán a legolcsóbban megvalósítható<br />
lehetõség, mégis mind biztonsági mind hatékonysági szempontból<br />
a legfontosabb.<br />
VEZETÉSI RENDSZER<br />
A nagyobb kiterjedésû (50 hektár feletti) vegetációtüzek számos<br />
szervezet együttmûködését igénylik. A taktikához hasonlóan a<br />
szervezetei struktúra hatékonysága is kiemelten fontos ténye-<br />
Csoport irányítás. Forrás: BM rendelet<br />
Vezetési törzzsel történõ irányítás. Forrás BM rendelet
zõ, az oltás eredményességének és az oltásban résztvevõ erõk<br />
biztonságának szempontjából.<br />
A tûzoltás szervezetét a Tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési<br />
tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet<br />
1. számú melléklete „A tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési<br />
tevékenységének szabályairól” (továbbiakban TSZ) határozza<br />
meg.<br />
A TSZ elsõsorban nem erdõtüzekre, hanem objektumtüzekre<br />
és egyéb nem nagy kiterjedésû káreseményekre készült. A<br />
nagyobb vegetációtüzeknél a csoportirányítás és a vezetési törzzsel<br />
történõ irányítás jöhet szóba.<br />
Mindkét irányítási struktúra a tûzoltó egységek vezetésére<br />
vonatkozik. A tûzoltásnál jelentkezõ feladatokat funkcionálisan<br />
viszonylag jól felosztja, bár furcsa módon még a vezetési törzsnél<br />
is lehetnek közvetlenül a TV alatt operatív feladatokat végzõ<br />
erõk, igaz SZ közbeiktatásával.<br />
Egy erdõtûznél más természeti katasztrófákhoz hasonlóan<br />
számos más szervezet erõi is részt vesznek az oltási mûveletekben,<br />
de a jelenlegi TSZ szerinti struktúra nem alkalmas ezen<br />
szervezetek integrálására az irányítási rendszerbe. Habár a TSZ<br />
szerint „A tûzoltási szervezetbe - a feladatok jellegétõl függõen<br />
- más szervezetek és személyek is bevonhatók”, azoknak<br />
a TSZ 31.4 pontja szerint, a TV jogosult vezetõik útján<br />
utasítást adni.<br />
Ez a szabály merevvé és hierarchikussá teszi az oltási szervezetet.<br />
Sokszor több irányítási struktúra mûködik párhuzamosan,<br />
úgy, hogy csak a legfelsõbb szinten van irányítási kapcsolódási<br />
pont (kedvezõ esetben információs kapcsolódás több<br />
szinten is létrejön, de sajnos ez nem mindig igaz). Mindamellett<br />
a részvevõ erõk legtöbbször nem ismerik a másik szervezeti-vezetési<br />
rendszerét, így kisebb probléma megoldása sem<br />
lehetséges a rendszerben horizontálisan, hanem a vertikális információáramlást<br />
és vezetõi kapacitásokat feleslegesen terhelve,<br />
csak a legfelsõbb szintre telepített irányítási kapcsolaton keresztül.<br />
A több szervezetre kiterjedõ oltási szervezet kialakítása esetrõl<br />
esetre változik, ad-hoc módon történik. A különbözõ szervezetek<br />
munkavégzése már nem funkcionálisan tagozódik, az csak<br />
TV szinten kapcsolódik a rendszerhez.<br />
A jelenlegi erdõtûzoltási irányítási rendszerben a következõ<br />
problémák vannak:<br />
• Nem hatékony a vezetési rendszer.<br />
• Egymással párhuzamos vezetési/szervezési struktúrák alakulnak<br />
ki.<br />
• A problémák horizontális kezelése nehézkes, sokszor egyáltalán<br />
nem megoldott.<br />
• Nem kompatibilis a kommunikációs rendszer, a szervezetek<br />
közötti kommunikáció legtöbbször csak bilaterális<br />
és csak TV szinten kapcsolódik.<br />
• Hiányos az információáramlás, a tûzesetre vonatkozó információk<br />
jelentõs késéssel, áttételesen jutnak az oltásban<br />
résztvevõkhöz.<br />
• Nincs közös tervezési egység, a tûzoltási manõverek az<br />
idõjárási elõrejelzések és állományviszonyok részletes elemzése<br />
nélkül ad-hoc módon kerülnek meghatározásra.<br />
• Nincs egységes terminológia, az egyes szervezetek struktúrája,<br />
terminológiája a többiek számára nehezen érthetõ.<br />
• Az egyes pozíciókat betöltõ személyek más szervezetek<br />
tagjai számára nem ismerhetõk meg azonnal, nem viselnek<br />
beosztásukra utaló könnyen felismerhetõ jelzést (mellényt,<br />
stb.).<br />
Incident Commander, Aspen fire Arizona 2003<br />
ESET PARANCSNOKI RENDSZER (ICS)<br />
A vezetési struktúrával kapcsolatos problémák más országokban<br />
(szövetségi államszervezetnél fokozottan) is jelentkeztek, elõször<br />
pont a nagykiterjedésû erdõtüzek oltásánál. Innen indult ki<br />
a nemzetközileg is egyre szélesebb körben használt Incident<br />
Command System (ICS).<br />
Az ICS a 1970-es években Kaliforniában került kialakításra,<br />
ahol az erdõ- és vegetációtüzek sokszor érintettek lakott<br />
területeket (wildland –urban interface), és az ilyen típusú tüzek<br />
megfékezése a városi-, erdészeti- és nemzeti parki tûzoltó<br />
egységek és számos más szervezetnek az együttmûködését igényelte.<br />
Az ICS legfontosabb jellemzõje, hogy un. többszervezetes<br />
(multy-agency), többfunkciós (multy functional) rendszer,<br />
amely valamennyi szervezet, káresetnek megfelelõ felépítettségû<br />
mégis egységes funkciók szerint csoportosított vezetését teszi<br />
lehetõvé.<br />
Az ICS képzés minden szervezetnél egységes, elkülönül a<br />
szakmai speciális tananyagoktól. Az ICS egyes vezetõ pozícióit<br />
bármely szervezet adott képesítéssel rendelkezõ munkatársa<br />
betöltheti.<br />
Az ICS rendszer a káreset függvényében tetszõlegesen bõvíthetõ,<br />
az incident commander döntése szerint tölthetõk be az<br />
egyes funkciók. Most csak áttekintésszerûen próbálom bemutatni<br />
a rendszert, a részletes ismertetés csak egy külön cikk keretében<br />
lehetséges.<br />
Az ICS fõ elemei a következõk:<br />
Káreset parancsnok (Incident commander)<br />
és az irányító törzs (Command Staff)<br />
1. A tervezési szekció<br />
2. Operációs szekció<br />
3. Logisztikai szekció<br />
4. Adminisztráció/finanszírozási szekció<br />
5. ábra. Az ICS fõ elemei<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MÓDSZER 15
Univerzális, többször használható rugalmas<br />
gát szennyezõdések körülhatárolására,<br />
víznyelõk és folyókák védelmére<br />
BÁRCZY <strong>Kft</strong>. Környezetvédelem<br />
1143 Budapest, Gizella u. 37.<br />
Telefon/fax: (1) 251-2451, 273-1414<br />
E-mail: iroda@barczy.hu<br />
www.barczy.hu<br />
15 éve a tiszta környezetért dolgozunk<br />
TÛZKERÉK KFT.<br />
SZOLGÁLTATÁSAINK:<br />
✖ Új (MSZ EN3 szerinti) tûzoltó készülékek értékesítése<br />
✖ Kézi, hordozható tûzoltó készülékek javítása, ellenõrzése<br />
✖ Tûzcsapok és tartozékaik forgalmazása, felülvizsgálata és javítása<br />
✖ Vízhozam és víznyomás mérés<br />
✖ TKF típusú készülékekhez alkatrészek értékesítése<br />
✖ T.L.-P.P. ’92 ® oltópor eladás, egyedüli forgalmazói joggal<br />
✖ Száraz felszálló vezetékek felülvizsgálata és nyomáspróbája<br />
✖ Beépített tûzoltó berendezések felülvizsgálata és karbantartása.<br />
✖ Füstelvezetõ, tûzi víztározók ellenõrzése, karbantartása.<br />
✖ Tûzvédelmi-, munkavédelmi szabályzat készítése.<br />
✖ Tûz- és munkavédelmi megbízotti teendõk ellátása.<br />
✖ Munkavédelmi kockázatértékelés.<br />
✖ Oktatás, szakmai tanácsadás és segítségnyújtás.<br />
✖ Elektromos biztonságtechnikai felülvizsgálat<br />
✖ Robbanás gátló vegyszertároló szekrények felülvizsgálata, nyomáspróbája.<br />
IRODÁK: 1084. Budapest, Vásár u. 4.<br />
POSTACÍM: 1431. Budapest, Pf.: 181.<br />
E-MAIL: tuzi@axelero.hu ❖ http://www.tuzkerek.hu<br />
TELEFON: 313-7401, 313-8819, TEL./FAX: 334-4569<br />
MINTABOLT: tel./fax: 334-4393,<br />
ELLENÕRZÉS: tel./fax: 334-2126<br />
RAKTÁR, MÛHELY: 1084 Budapest, Bérkocsis u. 18.<br />
TELEPHELYEK:<br />
TELEPHELYEK:<br />
TELEPHELYEK:<br />
9024 Gyõr, Eörsi P.u. 42. Tel.: (96) 423-810<br />
7627 Pécs, Engel J.u.1. Tel.: (72) 311-892<br />
Szeged, Tel.: (30) 942-7839<br />
ISO 9001-2000 szabványminõsítésû cég
Vezetõi törzs (command staff)<br />
Vezetõje a magyar TV-nek megfelelõ IC, tagjai<br />
• az egyes szekciók vezetõi,<br />
• az információs vagy média tiszt,<br />
• az összekötõ tisztek,<br />
• az oltásban részvevõ szervezetek képviselõi.<br />
1) Tervezési szekció (planning section)<br />
a) Erõforrás egység (resource unit):<br />
• Folyamatosan nyilvántartja az oltásban résztvevõ erõket<br />
(nemcsak a tûzoltóságét!), az új egységeknek itt kell<br />
bejelentkezni a távozóknak kijelentkezni,<br />
• nyilvántartja az adott idõpontban bevehetõ erõk és a<br />
pihenõ idõt töltõ egységek számát típusát,<br />
• tervezi az egységek bevethetõségét, a szükséges pihenõ<br />
és karbantartási idõk figyelembevételével.<br />
b) (mûvelet) tervezési egység (situation unit)<br />
• Elkészíti az oltásban részvevõknek szükséges térképeket,<br />
• elemzi az idõjárási elõrejelzések adatait,<br />
• modellezi a tûz várható terjedését,<br />
• kijelöli a fõ biztonsági zónák ideális helyét,<br />
• felderítést végez, összegyûjti a tûz terjedési adatait és<br />
az erre vonatkozó információkat a beavatkozó egységektõl,<br />
• javaslatot tesz az egységek optimális felhasználására<br />
és az alkalmazandó taktikára.<br />
A tervezési speciális képzettséggel rendelkezõ tagjai:<br />
• meteorológus<br />
• térinformatikus<br />
• tûzterjedési/tûzmodellezési szakértõ (egyéb káresetnél<br />
az adott terület modellezési szakemberei)<br />
2) Operációs/beavatkozási szekció (operations section)<br />
Általában rögtön két részre oszlik a légi és földi tûzoltásra.<br />
a) Földi tûz oltás<br />
• A földi oltásnál tûzszakaszonként tagozódik,<br />
• egyes szakaszokon belül kézi-eszközös csoportok, tûzoltó<br />
szerek és földmunkagépes alakulatok különülnek el,<br />
• speciális egységek: robbantó és kiégetést / ellentûz gyújtást<br />
végzõ csoportok.<br />
b) Légi oltás<br />
• merev szárnyas egységek, tûzszakaszonként,<br />
• forgószárnyas egységek,<br />
• földi kiszolgálás,<br />
• lokális káreseti légi irányítás.<br />
3) Logisztikai szekció (logistics section)<br />
a) kommunikációért felelõs egység<br />
b) utánpótlás egység<br />
c) egészségügyi egység<br />
d) pihenõhelyek-irányítási pontok kialakításáért felelõs egység<br />
4) Adminisztráció/finanszírozás szekció<br />
(finance/administration)<br />
Elsõsorban angolszász országokban a bérszámfejtés/fizetés<br />
részben káresetenként történik, minden káresemény költségei<br />
személyre/beavatkozó egységre lebontva kerülnek nyilvántartásra.<br />
Ennek a szekciónak az alkalmazása opcionális, valójában nem<br />
tartozik szorosan az operatív irányításhoz.<br />
NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK<br />
Az ICS-t ma már nemcsak az Egyesült Államokban használják<br />
széleskörûen katasztrófák elleni védekezésnél, hanem alkalmazzák<br />
Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon de használják<br />
Dél Amerika több országában és Dél-Afrikában is. Több nemzetközi<br />
erdõtûzoltási akciónál is alkalmazásra került, és az itt<br />
szerzett tapasztalatok alapján javasolta a 2003-as Sydney-i III.<br />
Nemzetközi Erdõtûzoltási konferencia az ICS nemzetközi standardként<br />
történõ bevezetését.<br />
Az ICS önmagában nem újdonság, számos ország tûzoltási<br />
vagy katonai vezetési rendszerében sokszor ugyanilyen struktúrát<br />
találunk, hasonló elemekkel kis eltéréssel. De az ördög mindig<br />
az apró részletekben bújik meg. Egy nemzetközi mûveletnél<br />
felbecsülhetetlen könnyebbség, ha mindenki egy ábra alapján<br />
azonnal átlátja a vezetési-irányítási rendszert, mert ismeri annak<br />
felépítését, az egyes feladatok-felelõségek tagozódását. Adott<br />
probléma esetén tudja kit kell keresnie.<br />
Ehhez nagyon hasonló eset, amikor egy hazai tûznél több<br />
szervezet erõforrásait kell alkalmazni. Az ICS szerintem legfontosabb<br />
újítása, hogy mindenki ismeri a vezetési struktúra elemeit,<br />
szervezeti hovatartozástól függetlenül, és ugyanaz az irányítási<br />
rendszer kiterjed mindenkire, nincsenek párhuzamos struktúrák,<br />
nincs információhiány.<br />
SPECIÁLIS TÖBBSZERVEZETES VEZETÉSI<br />
CSOPORTOK (INTERAGENCY COMMAND TEAMS)<br />
A nagykiterjedésû erdõtüzek a több szervezetre kiterjedõ integrált<br />
vezetési rendszer mellett, olyan speciális vezetõi és szakmai<br />
ismereteket (mint például légi-tûzoltás irányítása, tûzmodellezés,<br />
tûz-meteorológia, térképészet, ellentûz és kiégetési mûveletek<br />
tervezése, speciális taktikák alkalmazása, stb.), összeszokott,<br />
folyamatosan gyakorlatozó vezetõi-csoportot igénylenek,<br />
melyet érdemes központilag szervezni. Meg kell határozni azokat<br />
a mutatókat (erdõtûz típusa, kiterjedése, alkalmazandó erõk<br />
jellege, száma) melyekkel meghatározhatók azok az esetek, amikor<br />
a speciális csoport bevetése indokolt.<br />
A vezetési csoport általában az érintett szervezetek egymást<br />
ismerõ, összeszokott szakembereibõl áll.<br />
Erdõtüzek vonatkozásában Magyarországon különösen indokolt<br />
egy ilyen egység létrehozása, hiszen sok helyen – szerencsére -<br />
csak ritkán fordulnak elõ nagykiterjedésû vegetációtüzek, de ez<br />
azt is jelenti, hogy az ottani szakemberek lehet, hogy elõször és<br />
utoljára találkoznak ilyen típusú és kiterjedésû tûzzel, ennek<br />
megfelelõen a legnagyobb szakmai hozzáértés és jó szándék mellett<br />
sincs tapasztalatuk. A sok hektár erdõt és több tízmillió forintot<br />
jelentõ tanulópénzt, pedig jó lenne minél kevesebbszer megfizetni<br />
a természetnek.<br />
Dr. Nagy Dániel<br />
NYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global Fire<br />
Monitoring Center, daniel.nagy@gfmc.org<br />
Köszönöm Restás Ágostonnak és Heizler Györgynek a cikkel<br />
kapcsolatos észrevételeiket.<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MÓDSZER 17
i n f o r m a t i k a<br />
SZILÁGYI CSABA<br />
Tûzvizsgálat számítástechnikai<br />
támogatással<br />
A matematikai tûzmodellek egyik felhasználási lehetõsége a<br />
tûzesetek elemzése. A hagyományos eljárásokban az áramlások,<br />
a különbözõ gázok koncentrációjának vizsgálata, a kialakult<br />
hõmérséklet meghatározása okozhat nehézségeket. A<br />
modell lehetõséget ad hogy az eddig meg nem vizsgált szempontokat<br />
is figyelembe vegyük.<br />
2. kép. A két függõleges irányú fa szerkezet a szoba és az<br />
elõtér helyiségek között húzódó válaszfal tartó szerkezete.<br />
A baloldalon a bejárati ajtó felé látható a nagyobb fokú<br />
szenesedés.<br />
1. kép. A konténer bejárati oldalán látható égésnyomok.<br />
A kép jobb oldalán a sparhelt füstcsõ nyílása látható.<br />
1. ábra. Alaprajz<br />
1. Bejárati ajtó<br />
2. Ablak<br />
3. Ablak<br />
4. Elõtér<br />
5. Szoba<br />
6. Sparhelt<br />
7. Asztal<br />
8. Tv állvány<br />
9. Ágy<br />
10. Szekrény<br />
11. Gáztûzhely<br />
12. Konyha szekrény<br />
13. Konyha szekrény<br />
2. ábra. A levegõ áramlás sebesség vektorai a 240s-ban a<br />
sparhelt elõtt az ajtónyílás középvonalában<br />
5. ábra. A tûz képe a 250s-ban a sparhelt elõtt az ajtónyílás<br />
középvonalában<br />
FIRE DYNAMICS SIMULATOR<br />
Szeretném leszögezni, hogy a számítógép csak a bevitt adatokkal<br />
képes dolgozni, így az eredmény a felhasználó felelõssége.<br />
Az elemzéshez a NIST által kifejlesztett Fire Dynamics<br />
Simulator (FDS) szoftvert használtam. Ebben az esetben igen<br />
egyszerû, -modellezési szempontból- azonban tanulságos tûzesetet<br />
vizsgáltam meg. Nyílván a tûzmodell nélkül is megállapítható<br />
lett volna a tûz keletkezési oka, és helye, de a példa jól<br />
szemlélteti a mûködést.<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ INFORMATIKA 19
A TÛZESET LEÍRÁSA<br />
A tûzeset egy lakó konténerben keletkezett. A konténer külsõ<br />
borítása acéllemez, míg a belsõ burkolata fából készült. Az<br />
alaprajzot, valamint a belsõ elrendezést az 1.ábra szemlélteti. A<br />
meghallgatások alapján tényként volt kezelhetõ, hogy a lakó a<br />
sparhelt begyújtása után a konténert elhagyta. Amikor késõbb<br />
kb. ¾ óra múlva visszaérkezett már láng és füst csapott ki a konténer<br />
nyílásain. A konténer berendezési tárgyai nem egyenletesen<br />
égtek el. A legmélyebb szenesedés a sparhelt melletti sarokban<br />
lévõ fa szerkezeteken volt tapasztalható. Így a belsõ fa<br />
szerkezeten és a konténer oldalán látható égésnyomok alapján<br />
[1.;2. kép] a tûz keletkezési helyét könnyû volt a sparhelt környezetére<br />
szûkíteni. A további vizsgálatnak már csak arra kellett<br />
választ adnia, hogy a tûz ezen a területen belül hol és hogyan<br />
keletkezhetett.<br />
A MODELL<br />
1. A MODELL ALAPJAI<br />
A tûzmodell melyet felhasználtam egy CFD (Computational<br />
Fluid Dynamics) elvû tûz modell, a NIST Fire Dynamics Simulator<br />
(FDS) szoftvere és az ehhez a programhoz készült szintén a NIST<br />
Smokieview megjelenítõ szoftver. A modell matematikai eredményei<br />
alapján a Smokieview egy háromdimenziós ábrát hoz<br />
létre, mely az elõre meghatározott idõlépcsõnek megfelelõen kép<br />
kockákon szemlélteti a különbözõ megjeleníteni kívánt eseményeket,<br />
értékeket. Ilyenek lehetnek többek között, a tûz, a füst<br />
terjedése, a hõmérsékletek, a különbözõ gázok koncentrációja,<br />
az áramlási sebességek, irányok és az égési sebesség. Az ábrák<br />
alján szerepel az idõpont másodpercben, a jobb oldalán az érték,<br />
és annak skálája, amelyet megjelenít az ábra. A vizsgálatban<br />
szereplõ ábrák ezen megjelenítõ program által készültek. A<br />
szereplõ ábrákon természetesen csak a lényegesebb idõpontokat,<br />
fordulópontokat jelenítettem meg.<br />
A CFD modell lényege, hogy a modellezett tér, épület derékszögû<br />
kis méretû számítási egységekre, cellákra bontható legyen.<br />
A számítások során a modell az egyes cellák fizikai jellemzõit<br />
külön-külön számítja ki, a cellák geometriai középpontjára. Az<br />
áramlásokat a cellák falán keresztül vizsgálja, úgy hogy figyelembe<br />
veszi a cella belsejében jelen levõ forrást, vagy nyelõt.<br />
Az ismételt számításokat akár több tízezerszer végzi el, mire a<br />
végeredmény megszületik. A rendkívül sok számítás, igen jelentõs<br />
számítástechnikai erõforrásokat igényel. A számítógép<br />
egy-egy modellel akár heteket is dolgozhat, függõen annak paramétereitõl.<br />
A modell a sûrûséggel, a sebességgel, a hõmérséklettel,<br />
a nyomással és a különbözõ anyagok koncentrációjával<br />
számol. A fõbb matematikai egyenletek a tömeg áram egyenlet,<br />
Newton második törvénye és a termodinamika elsõ fõtétele.<br />
A modell mûködését tekintve három részre bontható a hidrodinamikai,<br />
az égési, és a hõsugárzási modellre. A hidrodinamikai<br />
modell a Navier-Stokes egyenletre alapul. Az anyagok<br />
égésének kevert, illetve direkt égési szimulációjához szükség<br />
van az anyagok hõfelszabadulási sebességére, vagy párolgáshõjére,<br />
a gyulladási hõmérsékletükre, sûrûségükre, és az égéshõjükre.<br />
A hõsugárzási modellben a teljes hullámhossz tartomány<br />
6 sávban kerül számításra, majd a sávok eredményeit összegezve<br />
kapjuk meg a beesõ sugárzás mennyiségét. A cellába érkezõ<br />
teljes hõmennyiséget pedig, a hõvezetéssel és hõsugárzással<br />
szállított hõmennyiség összege adja.<br />
20 INFORMATIKA ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
2. A MODELL KIINDULÁSI ADATAI<br />
Az FDS számításaihoz szükség van a számítási tér, a bútorok,<br />
berendezések geometriájára, a falak, a berendezések, bútorok<br />
termodinamikai tulajdonságaira, illetve a szellõzés paramétereire<br />
a nyílászárók nyitásának, csukódásának idejére.<br />
2.1. Felbontás<br />
A tûzeset szimulációjához egy 6,6mX3,6mX3,2m-es teret<br />
használtam, amelyet 10X10X10 cm-es egységekre bontottam.<br />
Ezek az egységek képezik a számítási cellákat, amelyeknek<br />
középpontjaira a számítógép elvégzi a szükséges számításokat.<br />
2.2. Szellõzés<br />
A szellõzés rendkívül fontos tényezõ a tûz lefolyása során.<br />
Az ajtók, ablakok bezáródásának, nyitásának, az üveg törésének<br />
idõpontja, sarkalatos kérdés. Éppen ezért a tûz modellezésnél<br />
is e tényezõk kiemelt figyelmet kapnak. A meghallgatások,<br />
valamint a konténer ajtaján látható égésnyomok [1.kép] alapján<br />
megállapítható volt, hogy a konténer ajtaja valamint az ablakok<br />
a tûz fejlõdési szakaszában zárva voltak. Az ablakok nyílván a<br />
tûz hatására kitörtek, de ehhez már megfelelõ hõmérséklet emelkedés<br />
és hõsugárzás volt szükséges. Az feltételezhetõ, hogy a<br />
legsúlyosabb károsodást szenvedett szerkezeteknek már a tûz<br />
elsõ perceiben meg kellett gyulladniuk, ezért a vizsgálat során<br />
csak a tûz korai szakaszát elemeztem. Korai szakasznak tekintettem<br />
a még zárt, sértetlen nyílászárók melletti tûzfejlõdést. Az<br />
ablaküvegek törésének idõpontjára, így csak a késõbbi szakasz<br />
elemzése során lett volna szükség.<br />
2.3. Anyagok<br />
A modellben szereplõ anyagok tulajdonságai:<br />
Fenyõ[3]:<br />
• Gyulladási hõmérséklet 320.0 (C)<br />
• Párolgás hõ 500. (kJ/kg)<br />
• Sûrûség 450. (kg/m 3 )<br />
Acél [3]:<br />
• C_DELTA_RHO: 20. (kJ/m 2 /K)<br />
A padlón lévõ szõnyeg [3]:<br />
• Gyulladási hõmérséklet: 290.0 (C)<br />
• Párolgás hõ 2000. (kJ/kg)<br />
• Sûrûség 750. (kg/m 3 )<br />
Kárpitozott bútor: [3]:<br />
• Gyulladási hõmérséklet: 280.0 (C)<br />
• Párolgás hõ 1500. (kJ/kg)<br />
• Sûrûség 40. (kg/m 3 )<br />
A berendezések méretei (1. számú táblázat):<br />
Megnevezés Anyag Méret<br />
Gáztûzhely Acél 1m hosszú 60 cm mély 110 cm magas<br />
Konyhaszekrény ajtóval szemben Fenyõ 2m széles 60 cm mély 110 cm magas<br />
Konyhaszekrény válaszfal mentén Fenyõ 1 m széles 30 cm mély 0 cm magas<br />
Sparhelt Acél 110 cm széles 60 cm mély 110 cm magas<br />
Asztal Fenyõ 120 cm széles 1 m mély 110 cm magas<br />
TV állvány Fenyõ 50 széles 26 cm mély 40 cm magas<br />
Ágy Kárpitozott bútor 180 cm széles 120 cm mély 30 m magas<br />
Szekrény Fenyõ 120 cm széles 40 cm mély 260 cm magas<br />
VIZSGÁLAT<br />
AZ ELSÕ ESET<br />
A tûz a legsúlyosabb károkat a sparhelt melletti sarokban,<br />
valamint a válaszfalban okozta. A sparheltet éppen a távozás
7. ábra. Égési sebesség a szõnyeg felületén a 250s-ban a<br />
sparhelt elõtt.<br />
8. ábra. A sparhelt melletti sarokban mért falhõmérséklet.<br />
10. ábra. A levegõ áramlás sebesség vektorai a 72s-ban a sparhelt<br />
tetejének környezetében a válaszfalra merõleges síkban.<br />
elõtt gyújtották be, így a legkézenfekvõbb keletkezési ok a nyílással<br />
ellátott, vagy nyitva hagyott hamutér ajtón keresztül kipattanó<br />
parázs volt. A parázs az éghetõ anyagú padlóburkolatra<br />
hullva meggyújthatta azt, majd a tûz a szõnyegen tovább terjedhetett<br />
a sparhelt felé és a sparhelt melletti falakra.<br />
12. ábra. A tûz képe az 72s-ban a sparhelt tetején.<br />
14. ábra. A sarokban a falfelületre beesõ hõsugárzás nagysága<br />
az 72s-ban<br />
15. ábra. A sparhelt melletti sarokban mért falhõmérséklet<br />
A vizsgálat kérdése: A szõnyegen a sparhelt elõtt keletkezett<br />
tûz vajon okozhatta-e a terjedési nyomokat?<br />
1. Gyújtóforrás<br />
Az FDS-ben gyújtóforrásként több féle megoldás használható.<br />
Lehet egy adott hõfelszabadulási sebességgel égõ gázláng,<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ INFORMATIKA 21
és lehet egy adott hõmérsékletû felület, ami hõvezetéssel, hõáramlással,<br />
hõsugárzással gyulladást eredményez a környezetében.<br />
A tûz az elsõ esetben a sparhelt elõtt a szõnyegen a kipattanó<br />
parázstól keletkezett. A gyújtóforrás egy 30cm X 30cmes<br />
1000KW/m 2 –es hõfelszabadulási sebességgel égõ gázláng,<br />
a szõnyegen a sparhelt elõtt. Ez nyílván nem a kezdeti állapotot,<br />
de a kialakult tûznek egy viszonylag kis területû korai szakaszát<br />
tükrözi.<br />
2. A tûz terjedése<br />
A vizsgálat során megfigyelhetõ, hogy a tûzre ható légáramlatok<br />
eltérõ sebességûek [2.;3. ábrák]. Az elõtér és a szoba közötti<br />
ajtónyílás felõl a 30s-ban 0.5 m/s, a 240s-ban 0.75 m/s, a<br />
szoba közepe felõl jóval kisebb a 30s-ban 0.1 m/s, a 240s-ban<br />
0.15 m/s sebességgel áramlik a levegõ a tûz irányába. A közeg<br />
mozgásának sebesség vektorai 120s-ig nem mutatnak jelentõs<br />
változást, azonban a 240s-ban az irányváltoztatás mértéke már<br />
számottevõ. A láng dõlése a 135s-ban és a 250s-ban is azonos<br />
[4.;5. ábrák]. A légáramlatok hatására a 135s-tól a tûz, a szoba<br />
belsõ részei felé kezd terjedni. Az égés során, a szõnyeg felületén<br />
az égés sebessége a szoba közepe felé kétszer gyorsabban<br />
növekszik, mint az ajtó irányába. A kezdeti tûz állapothoz képest<br />
az ajtó irányába a 135s-ban 10cm-es a 250s-ban 20cm-es<br />
távolságban, a szoba közepe felé a 135s-ban 20cm-es a 250sban<br />
40cm-es távolságban az égési sebesség 1.40x10 -7 kg/m 2 s[6.;7.<br />
ábrák]. A sparhelt melletti sarokban a 250s-ban a fal hõmérséklete,<br />
az eltelt idõhöz képest még csak 80 C fok [8. ábra].<br />
Figyelembe véve a terjedési irányt, valamint a rögzített nyomokat<br />
megállapítható, hogy ha a tûz a sparhelt elõtt a szõnyegen<br />
keletkezik, akkor a legnagyobb károsodásokat valószínûleg<br />
nem a sparhelt melletti sarokban okozza.<br />
A tûznek más irányba kellene terjednie????!!!!<br />
A MÁSODIK ESET<br />
A vizsgálat során rögzítésre került, hogy a konténer elõtt a<br />
kimentett sparhelt tetején egy edény volt. A meghallgatás nem<br />
támasztotta alá, hogy az edény a sparhelten lehetett a tûz idején,<br />
de nem volt kizárható sem. Így a következõ vizsgálat tárgya<br />
a sparhelt tetején az edényben keletkezõ tûzeset volt.<br />
A vizsgálat kérdése: A sparhelt tetején keletkezett tûz vajon<br />
okozhatta-e a terjedési nyomokat?<br />
1. Gyújtóforrás<br />
A gyújtóforrás az elõzõ esethez hasonló módon, de most a<br />
sparhelt tetején volt. Egy 30cm X 30cm-es a 1000KW/m 2 –es<br />
hõfelszabadulási sebességgel égõ gázláng.<br />
2. A tûz terjedése<br />
A tûz környezetébõl a tûz felé a 60s-ban 0.5 m/s, a 72s-ban<br />
0.8 m/s sebességgel áramlik a sarok irányába a levegõ [9.;10. ábrák].<br />
A 11. 12. ábrákon jól látható, hogy a tûz az 50s-ban a sarok, illetve<br />
a válaszfal felé terjed. A 72s-ban, pedig az a terület ég, ahol a<br />
legnagyobb károsodások keletkeztek. A sarokban találkozó falfelületeket<br />
érõ hõsugárzás mértéke egyenletes növekedést mutat.<br />
A válaszfal felületére érkezõ hõsugárzás az 50s-ban 42KW/m 2 , a<br />
60s-ban 48KW/m 2 , a 72s-ban 60KW/m 2 [13.;14. ábrák]. Megfigyelhetõ,<br />
hogy a sarokban a falaknak egymásra gyakorolt hatása<br />
miatt nagyobb a beesõ hõsugárzás értéke. Ezen a területen a fal<br />
hõmérséklete már a 70s-ban 300 C fokra emelkedik [15. ábra].<br />
A második esetben már röviddel a tûz kialakulása után az a<br />
terület ég, ahol a tûz a valóságban a legnagyobb károsodásokat<br />
okozta.<br />
22 INFORMATIKA ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
ÖSSZEFOGLALVA<br />
A vizsgálat eredményeképpen megfigyelhetõ, hogy a kialakuló<br />
légáramlatoknak jelentõs szerepe lehet a tûz lefolyásában.<br />
Az elsõ esetben a légáramlás a tüzet a szoba közepe felé terelte.<br />
A terjedés iránya ezáltal csökkentette annak a valószínûségét,<br />
hogy a tûz a kihulló parázstól keletkezhetett volna. Az elsõ eset<br />
ezért indokolttá tette egy második keletkezési ok vizsgálatát. A<br />
második esetben a tûz a sparhelt tetején felejtett edény környezetében<br />
keletkezett. Ebben az esetben a tûz terjedését az áramlások<br />
számottevõen nem befolyásolták. A sarokban találkozó<br />
falak egymásra gyakorolt hõsugárzása viszont meggyorsította<br />
a felületek felmelegedését. A faszerkezet ennek hatására gyorsabban<br />
érte el a gyulladási hõmérsékletét, ezért a tûz határozottan<br />
a falak találkozásának irányába terjedt tovább.<br />
A két modellt összehasonlítva a terjedési jellemzõk valamint<br />
a legnagyobb károsodások helye alapján megállapítható hogy a<br />
tûz nagy valószínûséggel, a második esetnek megfelelõen a sparhelten<br />
felejtett edény, illetve az edényben lévõ étel túlmelegedésének<br />
következménye volt.<br />
Ennek a tûzesetnek a vizsgálata nem használta ki az FDSben<br />
rejlõ lehetõségeket, de az egyszerûsége révén jól áttekinthetõ<br />
a felhasználás néhány módja. Nyílván nem a hasonló súlyú<br />
tûzesetek vizsgálati eljárásában kell e programokat használni,<br />
de elképzelhetõ hogy egy-egy nagyobb tûzesetnél meglepõ<br />
eredményekkel szolgálhatnak. A jelenlegi eljárási formában<br />
a tûzvizsgáló pontos adatokat gyûjthet be az anyagokról,<br />
tárgyakról, épületekrõl. A döntését azok elhelyezkedése, tulajdonsága,<br />
állapota, valamint a terjedési nyomok alapján hozza<br />
meg. Az áramlásokat, az oxigén, illetve a CO koncentrációját<br />
viszont nehéz elemezni, pedig ezek is fontos tényezõk lehetnek.<br />
A szoftver nem oldja meg a feladatot, de segít hogy a vizsgáló<br />
olyan tényezõket is elemezhessen, amelyeket egyébként<br />
igen nehezen és költségesen vizsgálhatna meg.<br />
Irodalom jegyzék:<br />
[1]: Kevin McGrattan, Editor. Fire Dynamics Simulator<br />
(Version 4) Technical Reference Guide.<br />
Nist Technology Administration U.S.<br />
Department Of Commerce 2006.<br />
[2]: Kevin McGrattan, Glenn Forney Editor.<br />
Fire Dynamics Simulator (Version 4) User Guide.<br />
Nist Technology Administration U.S.<br />
Department Of Commerce 2006.<br />
[3]: Database4.data file of NIST Fire Dynamics<br />
Simulator. U.S. Department Of Commerce 2006.<br />
[4]: Dr. Beda László. Tûzmodellezés, Tûzkockázat<br />
Elemzés. Szent István Egyetem<br />
Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kar. Budapest 1999.<br />
[5]: Dr. Beda László. Égés- És Oltás- Elmélet I.<br />
Szent István Egyetem Ybl Miklós<br />
Mûszaki Fõiskolai Kar. Budapest 2001.<br />
A cikk minden ábrával a Védelem <strong>Online</strong> (www.vedelem.hu)<br />
tanulmanyok rovatában olvasható.<br />
Szilágyi Csaba tûzvédelmi mérnök<br />
Szolnok MVJÖ Hivatásos Tûzoltóság
t e c h n i k a<br />
Csuklós létratag a Metz L32A<br />
gépezetes tolólétra újdonsága<br />
Október 22-én Karlsruheban mutatták be a Rosenbauer konszernhez<br />
tartozó Metz Aerials új gépezetes tolólétráját a Metz<br />
L32A típust, amelynek újdonsága az 5. létratag csuklós kialakítása.<br />
MEGNÖVELT TELJESÍTMÉNY<br />
A 165 éves Metz Aerials cég központjában mutatták be a legújabb<br />
fejlesztést, amely már 1998 óta a Rosenbauer konszernhez<br />
tartozik így, ennek szakmai iránymutatásai alapján készült.<br />
A 2006-ban gyártott új létratípus a Metz L32 típus (Lásd:<br />
Védelem 2007/5 37-39. oldal) már megmutatta azokat a csúcstechnológiai<br />
és dizájn megoldásokat, amelyek egy jövõbeni új<br />
létra program alapjai. Ez a létra a magasból mentésben a csúcstechnológiát<br />
eredeti technikai megoldásokkal és jövõbemutató<br />
formai kialakítással társította. Egy nagyteljesítményû hidraulikus<br />
rendszerrel a létra mozgássebességét sikerült 25 %-al növelni<br />
miközben a felszerelési idõt az EU norma felére csökkentették.<br />
Mindez társult az üzemelést segítõ CAN Bus technológiával<br />
és egy a mûködést támogató <strong>Online</strong> szervizportállal, a<br />
service4fire-val.<br />
TOVÁBBFEJLESZTETT MENTÕKOSÁR<br />
A fejlesztést most egy csuklós létratagú, billenthetõ kosaras<br />
változat kibocsátása jelenti. Ez a megoldás további mentési alkalmazásokat<br />
tesz lehetõvé. Ennek érdekében a mentõkosarat<br />
is továbbfejlesztették, a helytakarékosság és a sokoldalúság követelményeit<br />
szem elõtt tartva. (Pl.: hordágy, vízágyú, túlnyomásos<br />
szellõztetõ elhelyezése)<br />
A Metz 20 és 53 méter közötti tartományban gyártja magasból<br />
mentõ jármûveit. Az új típus 30 méteres mentési magasságban<br />
és 32 méteres munkamagasságig képes hatékonyan mûködni.<br />
A teljesen automatikus, hidraulikus létra az új nagyteljesítményû<br />
hidraulikus rendszernek tulajdoníthatóan megnövelt mozgássebességgel<br />
képes mûködni. Az új generációs CAN Bus vezérlés<br />
mellett a világító kezelõ pontokkal ellátott nagyfelbontású<br />
színes LCD képernyõ segíti a kezelõ munkáját a létra fõkezelõhelyén<br />
és a kosárban. A vezetõfülkében egy további display<br />
segíti a teljes létra felügyeletét.<br />
A biztonságos mûködtetést egy integrált vezérlés és folyamatos<br />
kitámasztás mérés biztosítja, amihez a fokozatmentes létrakitámasztást<br />
2,50 – 4,85 méter között lehet megválasztani.<br />
Fokozatmentes kitalpalás<br />
Sokoldalú mentõkosár<br />
Takart, szûk helyeken elõnyös<br />
Az 5 részes létratag utolsó tagja 75 o -ban billenthetõ, ami a<br />
bonyolult épületszerkezeteknél jelenthet elõnyt a mentésben.<br />
Maga a 270 kg terhelésû mentõkosár is sok új megoldást tartalmaz,<br />
elõröl 3, hátúról 1 belépési lehetõséget biztosít, az elején<br />
egy kihajtható létrával segítve a magasban történõ biztonságos<br />
beszállást.<br />
A létra szerkezetben ill. a kosárban számos egyedi megoldás<br />
kialakítására nyílik lehetõség, így az egyedi igények alapján az<br />
alapjármû sokféle kialakítással szállítható.<br />
Pl.:<br />
• Vízágyú és szállító vezeték kialakítás (1550 l/perc)<br />
• 14 kVA-os szállítható agregátor<br />
• elektrohidraulikus szükségmeghajtás<br />
• 2 db. 230V/1000W-os menekülési utat megvilágító fényszóró<br />
• 2 db. 24V-os xenon fényszóró a létra alatti terület megvilágításához<br />
• automatikus távdiagnózis (Service4fire)<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TECHNIKA 23
✘ A FINIFLAM német tûzoltó habképzõ anyagokat,<br />
✘ A Holmatró holland hidraulikus mentõszerszámokat<br />
(feszítõvágók stb.) és pneumatikus emelõpárnákat,<br />
✘ Az EWS német tûzoltó védõcsizmákat,<br />
✘ A TUBEX angol habgenerátorokat,<br />
✘ A PULVEX ABC EURO tûzoltóport,<br />
✘ A PROCOVES tûzoltó-és munkavédelmi kesztyûket.<br />
✘ Ziegler tûzoltójármûvek<br />
és felszerelések teljes skálája<br />
1071 Budapest<br />
Hernád u. 40.<br />
Telefon: (1) 461-0109<br />
Rádiótelefon: (30)952-9352<br />
E-mail:<br />
ter-exim@axelero.hu<br />
ISO 901:2000<br />
Nyilvántartási szám:<br />
503/0804<br />
Tûzvédelmi Szolgáltató <strong>Kft</strong>.<br />
● tûzvédelmi szolgáltatást,<br />
● tûzvédõ anyagokat,<br />
● bevonatokat,<br />
● tûzoltó készülékeket,<br />
● tûzvédelmi eszközöket,<br />
● felszereléseket,<br />
● tûzoló készülékek, felszerelések<br />
ellenõrzését, javítását,<br />
● faanyagvédõ szereket,<br />
● tûzgátló ajtókat<br />
egy helyrõl<br />
PIRO-VÉD <strong>Kft</strong>.<br />
1102 Budapest,<br />
Szent László tér 20.<br />
Tel./fax: 260-9163<br />
Telefon: 433-2475<br />
E-mail: piroved@freestart.hu<br />
Web oldal: www.piro-ved.hu<br />
PIRO-VÉD A TÛZTÕL VÉD!
TÛZOLTÓ<br />
BERENDEZÉSEK<br />
IFEX Tûzõr Tervezõ és Fõvállalkozó <strong>Kft</strong>.<br />
1131 Budapest, Szent László út 109.<br />
Tel./Fax: (06-1) 320-9888, (06-1) 350-2328<br />
E-mail: ifex@chello.hu, www.ifextuz.hu<br />
FÕBB VÁLLALKOZÁSI<br />
TERÜLETEINK:<br />
◆ Sprinkler és nyitott szórófejes<br />
oltórendszerek<br />
◆ Gázzal oltó rendszerek<br />
◆ Habelárasztó rendszerek<br />
◆ Vízköddel oltó berendezések<br />
◆ Tûzivíz szivattyútelepek<br />
◆ Tûzveszélyes tartályok<br />
tûzvédelme
Éghajlatváltozás<br />
és technikai fejlesztés<br />
Az éghajlat megváltozása olyan kockázat, amely az élet szinte<br />
minden területét érintheti. A VAHAVA projekt keretében<br />
számos tanulmány vázolta fel a lehetséges hatásokat, ezekre<br />
már ma el kell kezdeni a felkészülést.<br />
MELEGEDÉS VÁRHATÓ<br />
Minden évszakra egyértelmû melegedés várható, amelynek<br />
mértéke az elmúlt évtized átlagához képest nyáron a legnagyobb:<br />
4-5°C, tavasszal a legkisebb: 3-3,5°C. Nyáron a csapadék csökkenése,<br />
míg télen a csapadék növekedése várható. (Nyáron 8%os<br />
csökkenés, télen 9%-os emelkedés). Ez akár a 30-35%-ot változás<br />
is lehet, szélsõséges csapadékmennyiségekkel. A kutatók<br />
azzal számolnak, hogy a magyarországi folyók évtizedeken belül<br />
nyaranta akár a jelenleg szokásos szint felére apadhatnak. A<br />
talajvízszint a völgyekben és az alacsonyabb területeken süllyedni<br />
fog. A záporok ugyanakkor gyakoribbá válnak, ami miatt nõ a<br />
hirtelen árhullámok kockázata. Nagy bizonyossággal növekszik<br />
a hõhullámok és az aszályos idõszakok száma. Az intenzív, özönvízszerû<br />
esõk következtében hazánkban fokozódik az árvízveszély,<br />
a mélyen fekvõ területeken, pedig fokozott belvízveszélyre<br />
lehet számítani.<br />
Az intenzívebb (özönvízszerû) csapadékok következtében<br />
a vízelvezetés szerepe települési léptékben és az épület körül<br />
egyaránt felértékelõdik. Nõ a földcsuszamlás veszélye, amely<br />
az épületek telepítése; a jégesõk intenzitása, amely a tetõfedés,<br />
tetõablak, napkollektor kialakításában igényel további meggondolásokat.<br />
ÁRVÍZ ÉS ASZÁLY<br />
Szimulációs vizsgálatok az árvízi kártételek 20 százalékos<br />
növekedését prognosztizálják, s nem zárható ki új árvízi szélsõségek<br />
jelentkezése a nagy és közepes folyókon. A hegy- és dombvidéki<br />
kisvízfolyásainkon a felhõszakadások hatására a gyors<br />
levonulású heves árhullámok kialakulásának valószínûsége nõni<br />
fog. A Dunát és a Drávát a közepes vízhozamok mérsékelt csökkenése<br />
mellett az évszakos megoszlás változása, eltolódása fogja<br />
jellemezni. Az állóvizek, és vizenyõs területek természetes vízellátása<br />
hosszabb idõszakokra csökkenhet, a Balaton, a Fertõtó<br />
és a Velencei-tó vízforgalma lelassul, a hosszú vízhiányos<br />
idõszakok esetleg gyakrabban fordulhatnak elõ. Az Alföld és<br />
ezen belül a Duna-Tisza közének egyes kisebb tavai, az elszigetelt<br />
holtágak, sõt a folyókkal összeköttetésben lévõ vízfelületek<br />
is csökkenhetnek, de akár teljesen meg is szûnhetnek. Felszín<br />
alatti vizeink közül az Alföld térsége és – kisebb mértékben<br />
– a Dunántúli középhegység karsztvíz-készlete minõsül leginkább<br />
veszélyeztetettnek.<br />
A növekvõ párolgás a felszín alatti vízkészlet drasztikus csökkenését<br />
is okozhatja. A hosszan tartó aszályos idõszakok ellátási<br />
nehézségeket, a hirtelen lezúduló esõzések a szennyvíz- és<br />
csatornarendszer túlterhelését, esetleg szennyezések kialakulását<br />
okozhatják.<br />
26 TECHNIKA ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
VESZÉLYHELYZETEK KEZELÉSE<br />
A változó feladatok, az új kihívások a hagyományos feladatokon<br />
túl az új típusú veszélyhelyzetekhez igazodó mûszaki és szervezeti<br />
fejlesztéseket igényelnek. A Nemzeti Katasztrófavédelmi<br />
Stratégia kiterjed az összes katasztrófatípus következményeinek<br />
kezelésére, de ezen belül a természeti okok miatt bekövetkezett<br />
események kiemelkedõ szerepet kaptak. A stratégia számol azzal,<br />
hogy a szélsõséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válnak.<br />
Kiemelt feladat:<br />
– a széleskörû tájékoztatás hatékonyságának javítása;<br />
– a lakosságvédelmi feladatokra való felkészülés;<br />
– a kritikus infrastruktúra védelme;<br />
– az ipari katasztrófák megelõzése.<br />
Lehetséges megoldások:<br />
– az elhárításhoz és lokalizáláshoz szükséges mûszaki feltételek,<br />
felszerelések, informatikai és logisztikai rendszer<br />
megteremtése és mûködõképességének biztosítása;<br />
– anyagtartalékok készletezése;<br />
– gyors elõrejelzõ rendszer kiépítése és mûködtetése;<br />
– erdõ és bozóttüzek megelõzése, illetve felkészülés a hatékony<br />
védekezésre;<br />
– szennyvíztisztítás és fertõtlenítés;<br />
– védekezés az árvízi kártételek ellen, a bekövetkezett vízkárok<br />
felszámolása;<br />
– árvízvédelmi alegységek anyagi, technikai eszközökkel<br />
történõ ellátása;<br />
– lakosság felkészítése.<br />
MILYEN ESZKÖZÖKET CÉLSZERÛ BESZEREZNI?<br />
– víztisztító és vízszállító eszköz,<br />
– mobil világító eszközök, kézi lámpák,<br />
– mobil gátak,<br />
– aggregátorok és kompresszorok,<br />
– vízszivattyú (tömlõvel) és zagyszivattyú (tömlõvel),<br />
– motoros gumi, illetve alumínium csónak,<br />
– üzemanyag-szállító, illetve tároló eszköz,<br />
– sátrak és sátorfûtõ berendezés,<br />
– fektetõ anyagok,<br />
– kézi szerszámok (ásólapát, csákány, fejsze, kézi fûrész,<br />
bontó, vágó eszközök)<br />
– motoros (elektromos) láncfûrész,<br />
– fenyõfûrész árú,<br />
– homokzsáktöltõ berendezés és homokzsák,<br />
– fáklya és takarófólia,<br />
– személyi védõfelszerelések (mûanyag védõcsizma,<br />
csizmás védõnadrág, esõkabát, védõkesztyû, védõsisak,<br />
védõruha, láthatósági mellény)<br />
– étkezéshez szükséges anyagok<br />
– csomagoló és kötõzõ anyagok,<br />
– fertõtlenítõ anyagok és eszközök,<br />
– terepjáró teher- és személygépjármûvek,<br />
– híradó- és informatikai eszközök.<br />
A felkészülés hosszú távú folyamat, amelyben a lehetséges<br />
hatásokra való reagáláshoz szükséges felszerelések megválasztása<br />
a jövõbeni sikeres védekezés feltétele. Ennek alapja,<br />
pedig a tudósok prognózisainak figyelemmel kísérése.
MSA Evolution<br />
a hõkamerák evolúciója<br />
Az MSA cég az EVOLUTION hõkamerák folyamatos fejlesztésével,<br />
a legújabb mûszaki megoldások alkalmazásával, a<br />
tûzoltók számára a bevetések során egyedi felderítési lehetõségeket<br />
teremt.<br />
ALKALMAZÁSI TERÜLETEK<br />
Az EVOLUTION 5000 sorozat három kamerája:<br />
• EVOLUTION 5200 – a sokoldalú<br />
• EVOLUTION 5200 HD – az egyedülálló<br />
• EVOLUTION 5600 – a gazdaságos<br />
A praktikus moduláris rendszer sajátossága, hogy mindhárom<br />
típus kiegészíthetõ képátviteli és képrögzítõ rendszerrel. A<br />
képátviteli rendszer a háttérben dolgozó tûzoltók számára teszi<br />
lehetõvé, hogy valósidejû felvételen kövessék az eseményeket.<br />
Ezen kívül, dokumentációs céllal mindhárom kamerához könnyen<br />
csatlakoztatható egy egyedi képrögzítõ rendszer is.<br />
• Tûzoltás Bármelyik EVOLUTION 5000 hõkamera-típus<br />
kiválóan alkalmas a tûzfészkek fellelésére, valamint a rejtett<br />
tüzek felderítésére és elszigetelésére.<br />
• Bevetésirányítás, Veszélyes anyagok figyelése, Szellõzés<br />
A nagyfelbontású EVOLUTION 5200 HD és a sokoldalú<br />
EVOLUTION 5200 a valósidejû képátvitel segítségével lehetõvé<br />
teszi a tûzesetek helyszínének megfigyelését. Lehetõvé<br />
válik a szennyezõanyagok forrásának és mozgásának<br />
szisztematikus azonosítása és nyomon követése, valamint a<br />
forró zónák és a lehetséges szellõzési pontok felderítése.<br />
• Helyzetelemzés - Kutatás és mentés – Erdõtüzek oltása<br />
Az EVOLUTION 5600 ill. az EVOLUTION 5200 a<br />
legjobb választás, ha a helyzet gyors áttekintésére, pl. eltûnt<br />
vagy sérült személyek helyének meghatározására vagy<br />
gócpontok gyors feltérképezésére van szükség.<br />
• Tûzfigyelés Az EVOLUTION 5600 célszerû választás,<br />
ha pl. az oltás után azt kell megvizsgálni, hogy az adott<br />
területen nem maradtak-e hátra rejtett tüzek vagy parázsló<br />
anyagok.<br />
• Személyek keresése Kutatási és mentési feladatoknál,<br />
valamint helyszíni vizsgálatoknál/kutatásnál kiválóan alkalmazhatók<br />
az EVOLUTION 5200 HD éles, nagyfelbontású<br />
képei. A technológia olyan mûveleteket is lehetõvé<br />
tesz, mint a komplikált, rossz látási viszonyok között történõ<br />
keresést, nehezen látható vagy rejtõzködõ személyek<br />
képének megjelenítését.<br />
Az EVOLUTION 5200 és 5200 HD típusok kiemelkedõen<br />
fontos jellemzõje, hogy velük a tûz mellett közvetlenül fekvõ<br />
embert is észlelni lehet.<br />
MÉRET, SÚLY ÉS EGYÉB FONTOS JELLEMZÕK<br />
Az alábbi adatok valamennyi EVOLUTION 5000 típusú<br />
kamerára érvényesek<br />
• Súly [akkumulátorral] 1,2 kg<br />
• Méretek [MagxSzélxMélység] 275 x 205 x 112 mm<br />
FELHASZNÁLÓBARÁT KIALAKÍTÁS ÉS KEZELHETÕSÉG<br />
Mindhárom az EVOLUTION 5000 sorozathoz tartozó kamera ergonomikus<br />
kialakítású és egyetlen gombbal kesztyûben is jól kezelhetõ. Az IP67<br />
(1 méteres vízmélységben 30 perc) védettségû kamerák valamennyi<br />
külsõ behatásnak - por, víz, hõhatás, lángok, ütések, esés és rezgések<br />
- ellenállnak. Mindemellett képesek fennmaradni a víz felszínén,<br />
ami rendkívüli helyzetekben igen hasznos lehet.<br />
• Áramellátás Újratölthetõ Lítium ion akkumulátor<br />
• Ütésállóság: 2 m-es ejtési teszt 3-szor – nincs sérülés<br />
• Lángállóság: 950°C 10 sec-ig<br />
• Hõállóság: 260°C 8 percig<br />
ÉRZÉKELÕK ÉS KÉPMINÕSÉG<br />
Az EVOLUTION 5000 hõkamerák olyan hûtés nélküli vanádium-oxid<br />
mikrobolométer szenzorral mûködnek, amely kis<br />
mérete és tömege ellenére kitûnõ képminõséget biztosít.<br />
A hõkamerák képminõségét az ISDR [lnstantaneous Scene<br />
Dynamic Range – Pillanatnyi Kép Dinamikus Tartománya] érték<br />
jellemzi a legjobban. Az ISDR értéket a magas- és az alacsony<br />
érzékenységû tartományokban mutatott érzékenység figyelembevételével<br />
az alábbi képlettel lehet meghatározni:<br />
160 560<br />
Nagy Érzékenység ——— + Alacsony Érzékenység —— = 4795 ISDR<br />
0,065 0,24<br />
Az MSA Evolution 5200 és 5200 HD hõkamerák rendkívüli<br />
képminõségét a kiemelkedõen magas - 4795-ös - ISDR érték<br />
mutatja. Minél nagyobb ugyanis az ISDR értéke, annál pontosabb<br />
a mérés, és annál nagyobb a mérési tartomány az adott<br />
üzemmódban. Az érzékenység növelése a mérési tartomány kiszélesítésével<br />
és a kamera dinamikájának növelésével érhetõ el.<br />
Így az EVOLUTION 5200 és 5200 HD típusok a Nagy Érzékenységû<br />
üzemmódban, a 160 °C-ig terjedõ mérési tartományban<br />
elérik a 0,065 °C-os érzékenységet. Az Alacsony Érzékenységû<br />
üzemmódban a hõmérsékleti tartomány egészen 560 °C-ig<br />
terjed, és az érzékenység még mindig 0,24 °C.<br />
Minden Evolution 5000 hõkamera két hõmérséklet-érzékenységi<br />
üzemmóddal rendelkezik.<br />
Nagy Érzékenységû (High Sense) üzemmód a 160 °C-ig terjedõ<br />
tartomány. A nagyobb érzékenység finomabb részletek megjelenítését<br />
teszi lehetõvé egy kisebb dinamikus tartományban.<br />
Alacsony Érzékenységû (Low Sense) üzemmód az 560°C-ig<br />
terjedõ tartomány.<br />
A megnövekedett érzékenységének köszönhetõ magasabb<br />
dinamikus tartomány, az EVOLUTION hõkamerák Alacsony<br />
Érzékenységû üzemmódja lehetõvé teszi a tárgyak részletes<br />
megjelenítését magas környezeti hõmérséklet esetén - még a tûz<br />
fészke mögött is. Ebben a tartományban ezek a kamerák egyedülállóan<br />
jó minõséget adnak.<br />
Ha a Nagy Érzékenységû üzemmódban a hõkép több mint<br />
15%-a telített (azaz átlépte a 160 °C-ot), akkor az EVOLUTION<br />
5000 hõkamerák automatikusan átváltanak az Alacsony Érzékenységû<br />
üzemmódra. Az átváltás ideje kevesebb, mint egy<br />
másodperc, így megelõzhetõ, hogy a felhasználó figyelmét fontos<br />
részletek elkerüljék.<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TECHNIKA 27
FORRADALMIAN ÚJ MEGOLDÁSOK<br />
• A fényzárjelzõ arról tájékoztatja a felhasználót, hogy folyamatban<br />
van az automatikus újrakalibrálás. Ezt egy zöld négyzet<br />
jelzi a kijelzõ bal felsõ sarkában, az egész folyamat alatt, ami<br />
az MSA AUER hõkamerák egyedülálló sajátossága.<br />
• Heat Seeker PLUS – Hõkeresõ technológia a sárgától a<br />
sötétpiros színû képpontokig terjedõ színskálán jeleníti meg a<br />
megfigyelt szerkezeti elemek hõmérsékletének változását. Ez<br />
alapvetõ fontosságú a tûz intenzitásának és irányának meghatározásakor,<br />
ugyanakkor a hõképek olyan minõségû megjelenítését<br />
teszi lehetõvé, ami korábban elképzelhetetlen volt.<br />
• A kezelõgomb egyszeri megnyomásával az Evolution 5000<br />
kamerák készenléti üzemmódba kapcsolnak. Ilyenkor annak<br />
érdekében, hogy az akkumulátor kapacitása ne csökkenjen, a<br />
kijelzõ kikapcsolja önmagát.<br />
HÕMÉRSÉKLETMÉRÉS<br />
Ha egy hõkamerát hõmérsékletmérésre használunk, akkor a<br />
mérés pontossága az érzékelõ képméretarányától függ. 20:1 képméretarány<br />
esetén minél messzebb van a kamera a forró tárgytól,<br />
annál pontatlanabb a mérés, mivel ebben az esetben a helyszínen<br />
található összes tárgy az átlaghõmérséklettel jelenik meg.<br />
Az EVOLUTION 5000-es modellek szenzációs, 85:1 távolságaránya<br />
kiemelkedõ pontosságot eredményez. A megjelenített<br />
terület, amelynek hõmérsékletét a készülék méri, a célterületnek<br />
a kamerától mért távolságától függ. Az arány nagyjából 85:1, azaz<br />
85 m távolságból a mért terület átmérõje kisebb mint 1 m.<br />
A „Quick-Temp” üzemmód a hõmérsékletet kétféle módon tünteti<br />
fel: egyfelõl hõmérsékleti analóg oszlopdiagramként, másfelõl digitálisan<br />
(számértékkel) is megjeleníti. A Nagy Érzékenységû üzemmódot<br />
zöld hõmérsékletszimbólumok, míg az Alacsony Érzékenységû<br />
üzemmódot kék hõmérsékletszimbólumok jelenítik meg.<br />
KIJELZÕ ÉS DIGITÁLIS ZOOM<br />
A hõkamerák 8,9 cm-es kijelzõvel rendelkeznek, s az<br />
EVOLUTION 5200 HD kamera választhatóan, egy magasan fejlett,<br />
2x-es digitalis zoom funkcióval is rendelkezik, amely különösen<br />
a tûzoltósági alkalmazásoknál elõnyös.<br />
KÉPÁTVITEL ÉS KÉPRÖGZÍTÉS<br />
A Video Capture képrögzítõ moduljával a bevetési területekrõl<br />
készített felvételek rögzíthetõk.<br />
• A kisméretû és különálló Video Capture modul könnyen,<br />
másodpercek alatt illeszthetõ a kamerához.<br />
• A beépített memóriakártya 2 órányi, MPEG-1 formatumú<br />
felvétel készítését teszi lehetõvé.<br />
Az EVOLUTION képátviteli rendszerével, amely egy adóés<br />
egy vevõké-szülékbõl áll, megvalósítható a valós idejû képek<br />
közvetítése a bevetési helyszínrõl az irányító központ felé.<br />
A Videójel átviteli távolsága<br />
• Nyílt terepen : > 5000 méter<br />
• Erdõben: 200 - 1000 méter [az erdõ sûrûségétõl függõen]<br />
• Metróalagútban: kb. 750 méter<br />
• Beton szervizalagútban: kb. 60 méter<br />
28 TECHNIKA ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
AZ MSA EVOLUTION 5000 HÕKAMERÁK KÉPMINÕSÉGI JELLEMZÕI<br />
KÉPMINÕSÉG<br />
EVOLUTION EVOLUTION<br />
5200 5200 HD 5600<br />
Érzékelõ Hûtés nélküli vanádium oxid mikrobolométer<br />
Felbontás [pixelben] 160 x 120 320 x 240 120 x 120<br />
Dinamikus tartomány [ISDR] 4795 4795 3482<br />
Magas érzékenységû Üzemmód [mK] 65 65 85<br />
Alacsony érzékenységû Üzemmód [mK] 240 240 350<br />
Látószög [vízszintes / függõleges] 55 ° / 41° 36 ° / 41° 41 ° / 41°<br />
A tûz intenzitását és irányát is segíti meghatározni<br />
Az eltérõ hõmérsékletek jól<br />
érzékelhetõk<br />
Kesztyûben is jól kezelhetõ<br />
Hõmérsékletmérés: 85 méterrõl 1 méter átmérõjû terület<br />
hõmérsékletét képes mérni<br />
Feicht Ferenc igazgató<br />
MSA-AUER Hungaria Biztonságtechnika <strong>Kft</strong>., Budapest<br />
Email: info@msa-auer.hu
SZKD FOREIGN TRADE<br />
1027 Budapest, Margit krt 3. III. 20.<br />
Tel/fax:315-0896; 315-1037; 438-0527; 438-0528; 438-0529<br />
e-mail: koszkd@t-online.hu ■ Honlap: www.globalbusiness.hu/szkd-kidde-deugra
k u t a t á s<br />
A hegesztés, lángvágás,<br />
mint tûzkeletkezési ok<br />
Ezeknél a munkáknál az üzemszerûen jelenlévõ szikrák okozzák<br />
a tûzesetek többségét, kisebb része a hõvezetésre vezethetõ<br />
vissza. Mivel az izzó anyagrészecskék okozzák a legnagyobb<br />
veszélyt, a veszélyességi övezet és gyújtás lehetõségét vizsgáljuk<br />
a külföldi szakirodalmi adatok alapján.<br />
SZABÁLYSZEGÉSEK<br />
A hegesztés, lángvágás (darabolás), forrasztás, a tetõtéri munkák,<br />
a nyílt lánggal járó olvasztásos munkák (szigetelések), a gyorsdarabolóval<br />
végzett munkák a leginkább tûzveszélyes tevékenységek.<br />
A tûzkeletkezési statisztikák ezt a megállapítást bõségesen<br />
alátámasztják. Gyakori, hogy a hegesztésnél az alapvetõ<br />
biztonsági elõírásokat is megsértik. A biztosító társaságok statisztikái<br />
szerint a hegesztéssel járó munkavégzéseknél a tüzek<br />
50 %-a szétrepülõ izzó anyagrészecskék miatt keletkezik. A jelentõs<br />
tûzkárokért a hegesztõk figyelmetlensége és a munkahelyi<br />
tûzvédelmi szervezetek ellenõrzõ, engedélyezõ tevékenységének<br />
hibái mellett, döntõ mértékben az izzó részecskék gyújtóhatásának<br />
figyelmen kívül hagyása, illetve téves megítélése<br />
okolható. Szakértõi vizsgálatok során mérték az izzó anyagrészecskék<br />
kirepülési távolságát és felületi hõmérsékletét. Lángvágásnál<br />
például az izzó részecskék még 4 méter repülési távolság<br />
után is 1600 - 1700 0 C hõmérsékletûek voltak. Ez lényegesen<br />
melegebb, mint amit eddig feltételeztek. A mérési<br />
eredmények alapján pedig meg lehet becsülni a különféle méretû<br />
izzó részek „gyújtási potenciálját”.<br />
A TECHNOLÓGIÁTÓL FÜGGÕ<br />
TÛZKELETKEZÉSI OKOK<br />
A hegesztési technológiánál az izzó anyagrészek a különbözõ<br />
röppályából eredõen lehetnek gyújtóforrások. Ilyenek:<br />
• A sugárzó hõforrás, beleértve a munkahely közvetlen<br />
közelében felmelegített gáztömeget.<br />
• A hõvezetés által felmelegedett munkadarab felületi hõmérséklete,<br />
ha éghetõ anyag érintkezik a munkadarabbal.<br />
• A nagy mozgási energiával rendelkezõ repülõ izzó részecskék,<br />
lecsöppenõ izzó anyagok a röppályájuk függvényében.<br />
30 KUTATÁS ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
1. ábra. Az izzó részecskék maximális vízszintes<br />
gyújtási távolsága<br />
2. ábra. Az eddigi ábrázolások szerint a szétrepülés a<br />
hegesztési nyomástól függött<br />
A leírtakon túl a technológiai zavarok, meghibásodások is<br />
okozhatnak tüzet, sõt robbanást pld. lánghegesztésnél/vágásnál<br />
a visszaégés, nyomásszabályozók meghibásodása, acetilén, vagy<br />
oxigén bejutása üreges helyekbe, esetleg kóboráram az ívhegesztésnél.<br />
Acélok hegesztéssel történõ kötéseinél majdnem mindig keletkeznek<br />
izzó anyagrészecskék.<br />
1. A lángok okozta nyomásnövekedés az anyag felületén lévõ<br />
oxidréteg kis részecskéinek lepattogzódásához vezet (az<br />
átmérõje mikrométer). A lángokban ezek a részecskék fém<br />
részecskévé redukálódnak és az égõ gázzal a környezõ<br />
levegõbe szállítódnak. Itt – a csekély energiával rendelkezõ<br />
– részecske egy karakterisztikus fénycsík formájában<br />
elizzik.<br />
2. A megolvadt munkadarabból, vagy a hegesztésnél a hegesztõanyag<br />
átalakulása során a hegesztési illesztésnél az<br />
olvadék leválasztódik és az égõ gáz mozgási energiájától<br />
szétfreccsen.<br />
3. Ívhegesztésnél a részecskék szétszóródásáért, kirepüléséért<br />
az elektromechanikai erõk felelõsek. A megolvadt elektróda<br />
anyaga is szétfreccsenhet.<br />
4. Az olvadt fém lecsöpög a hegesztõpálcáról, vagy az izzó<br />
munkadarabról. Az ilyen olvadék cseppek a nem szakszerû<br />
melegítésnél, olvasztásnál (lángvágás helyett) is keletkeznek.<br />
A fémolvadék szökõkútszerûen szétfreccsenhet,<br />
ha a hegesztõpisztolyt tévedésbõl az izzó anyagba<br />
merítik. Itt az égõfejben lévõ gázkeverék a fúvókából kilépve<br />
robbanásszerûen meggyullad és a megolvadt anyagból<br />
izzó anyagcseppeket szakit le, amelyeknek áltagon felüli<br />
mozgási energiát és röppályát kölcsönöz.<br />
5. Lángvágásnál acélok és más anyagok esetében is a munkadarab<br />
felülete hamar eléri a gyulladási hõmérsékletét.
Az acél vonatkozásában a fúvókából hangsebességgel kilépõ<br />
tiszta oxigén salakká ég el (reve) ez a vasoxidok keveréke<br />
FeO és a Fe 3 O 4 és a nem oxidált vas részecskékbõl<br />
áll. A megolvadt oxidok magas hõmérséklettel (nagyobb,<br />
mint 1600 0 C) és alacsony viszkozitással rendelkeznek,<br />
így a hegesztési illesztésekbõl, fugákból a pisztolyból kilépõ<br />
oxigénsugár könnyen kifújhatja ezeket az oxidokat.<br />
Az izzó salak szétömlik a munkadarab hátoldalán és szétszóródik<br />
a környéken.<br />
6. A plazmahegesztésnél és vágásnál, illetve a védõgázas<br />
hegesztésnél hasonló hatások lépnek fel. Itt a szétrepülõ<br />
részecskék túlnyomórészt nem oxidált fémrészecskék.<br />
A gyújtóképes részecskék mennyisége függ a hegesztés, forrasztás<br />
és a vágás technológiai sajátosságaitól. Miközben a hegesztésnél<br />
az ember arra törekszik, hogy minél kevesebb anyagveszteség<br />
legyen, ezáltal az olvadékképzõdés is kisebb lesz, a<br />
termikus hegesztésnél az illesztési rést hozaganyaggal telítik,<br />
ezáltal nagy mennyiségû izzó részek keletkeznek és repülnek<br />
szét.<br />
MILYEN TÜZEKET OKOZTAK A HEGESZTÉSEK?<br />
Több mint 400 tûzeset tanulmányozása alapján értékelték<br />
a hegesztés technológiáját, a tûzkeletkezés helyét, a munka helyszínét<br />
és a munkahelyi szervezetet. Megállapításuk szerint az<br />
állandó, helyhez kötött hegesztõ munkahelyeknél, lángvágó és<br />
forrasztó gépeknél szinte soha nem keletkezett tûzeset. A tüzek<br />
szinte kizárólag építési, bontási, javítási munkáknál keletkeztek,<br />
ahol a gyakran változó munkahelyekre a néha kaotikus<br />
munkahelyi feltételek a jellemzõk.<br />
A tüzek keletkezése szempontjából vezetõ helyen van a lánghegesztés,<br />
villamos ívhegesztés, ezt követi a lángvágás, forrasztás,<br />
majd csökkenõ számban vannak jelen más hõtechnikai<br />
munkafolyamatok pld. tetõszigetelés, betonvágás, olvasztások<br />
lánggal és más hõtermelõ berendezésekkel, illetve újabban a<br />
védõgázos hegesztés. A gyújtóforrás szerinti csoportosításnál<br />
figyelemre méltó, hogy a tüzek 50 %-áért a munka helyszínén<br />
szétrepülõ, vagy lehulló izzó anyagrészecskék voltak a felelõsek.<br />
A „repülõ szikrákat”, mint gyújtóforrást csak akkor zárták<br />
ki, ha a tûz keletkezési helye a munka helyszínétõl nagyobb<br />
távolságra volt. A munka helyszínének oldalsó, alsó és felsõ<br />
területei meg lettek adva, mint gyújtási helyek. A tûzvizsgálati/kárszakértõi<br />
jegyzõkönyvekben ezek a távolságok 15 m-ig<br />
lettek megnevezve. Jellemzõ, hogy a tényleges bekövetkezett<br />
gyulladáshoz képest a tûz keletkezését csak tetemes késedelemmel<br />
veszik észre.<br />
A gyakorlatból is tudjuk s ezt a vizsgálatok is igazolták,<br />
hogy a tûz keletkezés veszélyére a falak mögött, mennyezeten,<br />
padlón, állmennyezet felett, a nehezen ellenõrizhetõ terekben,<br />
sõt a szomszéd helyiségekben különösen figyelni kell.<br />
A gyújtási veszély megelõzéséhez szükséges tûzvédelmi intézkedések<br />
be nem tartása az egyik legfontosabb oka a tûz keletkezésének.<br />
A vizsgálat megállapításai szerint, azoknál a tüzeknél,<br />
ahol a hegesztési munkálatokat megbízás alapján egy<br />
külsõ cég végezte a keletkezett károk nagyobbak voltak, mintha<br />
ezt saját szervezeten belül oldották volna meg. Nyilvánvaló,<br />
hogy egy belsõ ember a helyi lehetõségeket ismerve a keletkezõ<br />
tüzet hatékonyabban tudja oltani, mint egy külsõ vállalkozó.<br />
3. ábra. A különbözõ méretû részecskék eloszlása a munkahelytõl<br />
való távolság függvényében. (10 mm-es lemez,<br />
3 m-es munkamagasság, 3,5 bar nyomás)<br />
4. ábra. Az egyes olvadékrészecskék gyújtási potenciálja<br />
és a lemezvastagság közötti összefüggés vágásnál. (10 és<br />
20 mm-es lemezvastagság)<br />
IZZÓ RÉSZECSKÉK – KIREPÜLÉSI TÁVOLSÁGOK<br />
Mint említettük a szétrepülõ izzó részecskék jelentik a legnagyobb<br />
veszélyt. A kérdés, hogy milyen távolságokra repülnek<br />
és mekkora ez a veszély.<br />
A részecskék általában az elektródától ballisztikus törvényszerûségek<br />
szerint repülnek szét a munka helyszínén, majd a padlón,<br />
vagy egyéb akadályba ütközve a tulajdonságai (viszkozitás,<br />
hõmérséklet, nagyság), vagy a padló minõsége alapján összegyûlnek,<br />
vagy további részecskékre esnek szét. A kirepülést befolyásolja<br />
a hegesztési munka magassága, a munkadarab alakja (hornyok,<br />
oszlopok), továbbá a hegesztõ munkamódszere.<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ KUTATÁS 31
Két fajta repülési irányt kell megkülönböztetnünk:<br />
1. vízszinteset a munka irányába és<br />
2. függõlegeset lefelé.<br />
Összesen az izzó részecskék maximális vízszintes gyújtótávolsága<br />
(z n,m ) az a vízszintes hatótávolság, amelynél a gyújtás<br />
még létre jöhet, ez a távolság a maximális repülési távolság (f n.m )<br />
és a „szétfreccsenési” távolság (s n,m ) összegébõl jön létre, ezt a<br />
„szétfreccsenési” távolságot alternatívaként a részecskék csúszási,<br />
gördülési távolságának is nevezhetjük (lásd 1. kép). A<br />
maximális függõleges gyújtótávolság (z v,m ) az a függõleges<br />
távolság a hegesztés helyétõl a szilárd padlóig, ameddig a gyújtóképes<br />
szikra leeshet. A z v,m megfelel az esési, vagy függõleges<br />
repülési távolságnak f v,m . Ezenkívül figyelembe kell venni,<br />
hogy a részecskék akadályoknál oldalirányban, illetve nem<br />
szakszerû hegesztésnél a hegesztés irányával ellenkezõ irányban<br />
freccsenhetnek szét.<br />
A részecskék kirepülésével a hegesztéseknél, vágásoknál, illetve<br />
nem szakszerû olvasztásoknál több külföldi szakirodalom<br />
foglalkozik. Az idézett kísérletet kemény padlón végezték, aminél<br />
a legnagyobbak repülési távolságok. Az ilyen padlón az olvadt<br />
fémrészecskék szétrobbantak és a lerepedt részecskék tovább<br />
gördültek. A részecskék repülési mozgását röppályaszámításokkal<br />
is ellenõrizték. Ez igazolta, hogy a repülési távolságok alig függnek<br />
a vágásnál használt oxigén nyomásától. Az 1. kép sémája hitelesen<br />
ábrázolja lángvágásnál a részecskék szétrepülését, ellentétben<br />
az eddig ismert ábrázolásokkal szemben (2. kép).<br />
Néhány kísérletnél a részecskéket méretük alapján osztályozták,<br />
itt arra jutottak, hogy a legnagyobb részecskék rendelkeztek a<br />
legkisebb vízszintes gyújtótávolsággal, azonban a hõkapacitásuk<br />
miatt ezeknek volt a legnagyobb a függõleges gyújtótávolsága.<br />
A legnagyobb vízszintes gyújtótávolságot a 0,6-1 mm átmérõ<br />
közötti részecskék érték el. A 3. képen egy empirikus határgörbe<br />
van ábrázolva, amelynek segítségével kiszámolható, hogy a<br />
részecske elõfordulási valószínûsége a munka helyszínétõl mért<br />
10 m távolság után kevesebb, mint 5x10 -7 m -2 , ami elhanyagolhatóan<br />
kicsi értéket jelent.<br />
HÕMÉRSÉKLET ÉS HÕKAPACITÁS<br />
A részecskék gyulladási képessége mindenekelõtt a hõmérsékletüktõl<br />
és hõkapacitásuktól függ. (Vizsgálatoknál mérik az<br />
izzó részecskék felületi hõmérsékletét, méretét és sebességét.)<br />
Egy vizsgálatnál a 10 mm és 20 mm vastag acéllemezek vágásánál<br />
a vágási helytõl 4 méterig a keletkezõ részecskék maximális<br />
és minimális hõmérsékletét, a részecske halmaz számtani<br />
és súlyozott átlagértékét mérték. A hõmérsékleti középérték 1600-<br />
1750 o C között helyezkedett el, tehát lényegesen magasabban,<br />
mint amit ez idáig gondoltak. Néhány részecske még ennél is<br />
magasabb hõmérsékletû volt. Itt felismerhetõ, hogy a sugárzás<br />
általi energiaveszteség ellenére a részecske hõmérséklet középértéke<br />
a nagyobb repülési távolságok után sem csökken számottevõen,<br />
sõt vastagabb (20 mm-es) lemezek vágásánál hõmérsékletnövekedés<br />
volt megfigyelhetõ. Ez a melegedés és a magasabb<br />
felületi hõmérséklet az utólagos oxidációval magyarázható,<br />
ugyanis repülés közben a levegõ oxigén tartalma a részecskében<br />
lévõ vasat oxidálja.<br />
A vágási salak fajlagos negatív entalpiájának tömegére határozták<br />
meg a gyújtási potenciált. A tömeg fajlagos gyújtási potenciálból<br />
lett a különbözõ nagyságú részecskék (H z,p ) gyújtási<br />
potenciálja meghatározva. 4. képen Extrapolációval megbecsül-<br />
32 KUTATÁS ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
hetõ, hogy egy 5 mm átmérõjû anyagrészecske maximálisan 250<br />
J gyújtási potenciállal rendelkezik. Ennél azonban figyelembe<br />
kell venni, hogy a vágás során keletkezõ anyagrészecskék gázrészecskékkel<br />
körülvett szerkezetûek, így az átmérõjük lényegesen<br />
kisebb, mint a tömör anyagoké.<br />
Ugyancsak mérték a felületi hõmérsékletét a lánggal megolvasztott<br />
és felületi oxidréteggel rendelkezõ acél olvadékcseppeknek,<br />
amelyeknek a hõmérséklete 1500 -1750 o C közé esett,<br />
ez középértékben valamivel alacsonyabb, mint a vágásnál keletkezett<br />
részecskék hõmérséklete. Ennek ellenére az 5 mm átmérõjû<br />
olvadási cseppek gyújtási potenciálja a nagy tömeg miatt<br />
1,1 kJ. Az ilyen olvadék cseppek hatékony gyújtóforrások.<br />
ÖSSZEGZÕ MEGÁLLAPÍTÁSOK<br />
Az izzó részecskék nem viselkedtek olyan rugalmasan, hogy<br />
a padlón tovább pattanjanak, mint egy teniszlabda. A repülési<br />
távolság és a vágási oxigén nyomása közötti szoros függõség<br />
– több szakirodalomban közöltekkel ellentétben - téves megítélés.<br />
A maximális vízszintes repülési, illetve gyújtótávolságot a<br />
régi ábrázolásokban 10 méterrel jellemezték, ezt a kísérletek<br />
alátámasztották. A vízszintesen legmesszebb repült részecske<br />
viszonylag kis energiával rendelkezik. Ezzel szemben teljesen<br />
elhanyagolható, hogy a nagy energia tartalommal ezáltal nagy<br />
gyújtási potenciállal rendelkezõ részecskék jelentõs szakaszt<br />
tesznek meg szabad esésben. 20 méteres függõleges távolság is<br />
elõfordulhat a hegesztés helye és a tûz keletkezés helye között.<br />
Irodalom:<br />
Schönherr, W: Brandgefahren beim Arbeiten<br />
mit Schweißbrennern, Der Praktiker 7/1981<br />
Hölemann-Wolperberg: Brandursache Schweißen,<br />
Brennschneiden und Löten – Reichweite und<br />
Zündpotential glühenden Partikel, vfdb 2/92<br />
Hölemann–Wolperberg: Brandursache Schweißen,<br />
Brennschneiden und Löten – Zündmechanismen<br />
glühenden Partikel, vfdb 2/94<br />
Összeállította: Bajna Balázs tû. õrgy.<br />
Somogy megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Kaposvár
PARATECH<br />
kézi mûszaki<br />
mentõ<br />
TÛZVÉDELMI KFT.<br />
1116 Budapest, Hunyadi János út 162.<br />
Tel.: 204-8669 Fax: 206-7233 E-mail: tuzvedelem@ifex.hu Web: www.ifex.hu<br />
TELJESKÖRÛ TÛZ- ÉS MUNKAVÉDELEM, TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK,<br />
GYÁRTÁS, FORGALMAZÁS, ELLENÕRZÉS, SZERVIZ, SZAKTANÁCSADÁS, DOKUMENTÁCIÓK<br />
IFEX porral oltó Tohatsu kismotor szivattyú Úszó szivattyú Túlnyomásos ventilátor SORBEX vegyi semlegesíõ<br />
LEADER nagyteljesítményû sugárcsövek Professzionális kézi szerszámok mentési feladatokra THÖNI tûzoltósági nyomótömlõk Fali tûzcsapszekrények<br />
Állandóan bõvülõ minõségi választékkal várjuk kedves vásárlóinkat!
f ó r u m<br />
Szakképzési hozzájárulás<br />
tûzvédelmi szakvizsgához<br />
Egy vezetõ cég ajánlatot kért dolgozóinak tûzvédelmi szakvizsgáztatására.<br />
Érkeztek is az ajánlatok szép számmal, de<br />
az ajánlatot adók egyikével sem kötött szerzõdést a cégvezetés.<br />
A tender tanulságait a tûzvédelmi vezetõk és tûzoltósági<br />
szakemberek figyelmébe ajánljuk.<br />
FELNÕTTKÉPZÉSI AKREDITÁCIÓ KELL!<br />
A tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról,<br />
munkakörökrõl és a szakvizsga részletes szabályairól szóló 53/<br />
2005. (XI. 10.) BM rendelet értelmében a tûzvédelmi szakvizsgáztatásra<br />
kötelezett foglalkozási ágakhoz, munkakörökhöz a<br />
vizsga elõtt tanfolyamot is kell tartani. Az oktatásszervezõk nagy<br />
számban regisztráltaták magukat az OKF-nél, s ezzel letudottnak<br />
vélik kötelezettségeiket.<br />
Napjainkig országosan 2237 oktatásszervezõz regisztráltak.<br />
Rendelkeznek a felkészítéshez szükséges oktatási segédanyaggal<br />
és a regisztrációs szervezet által jóváhagyott oktatási tematikával.<br />
A kérdés, hogy milyen követelményeknek felelnek meg ezzel<br />
a szakmai regisztrációval?<br />
Ezzel az oktatási szervezet ugyanis még nem felel meg a 2001.<br />
évi CI. törvényben, és a 48/2001. (XII.29.) OM rendeletben leírtaknak,<br />
amely szerint „A felnõttképzést folytató intézmény a<br />
felnõttképzési tevékenység megkezdésére kizárólag akkor jogosul”<br />
ha az OM rendelet szerinti nyilvántartásban szerepel. Ez a<br />
nyilvántartásba történõ bejegyzés 4 évig érvényes.<br />
LEÍRHATÓ KÉPZÉSI KÖLTSÉGEK<br />
Az említett cég – ismerve a jogszabályokat – szerette volna a<br />
tûzvédelmi szakvizsgára fordított költségeit a saját szakképzési<br />
hozzájárulásából leírni. Nos a pályázó szakvizsgaszervezõk ennek<br />
a feltételnek nem feleltek meg. (Néhányan olyan alacsony<br />
árajánlatot adtak, hogy az már a cég számára is gyanússá tette a<br />
leendõ oktatás minõségét. De ez egy másik történet.)<br />
A saját munkavállalói részére szervezett képzést végzõ cég a<br />
13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet szerint ugyanis jogosult a<br />
szakképzési hozzájárulását csökkenteni a saját dolgozóinak<br />
képzésére fordított összeg mikro- és kisvállalkozások esetében<br />
legfeljebb 60 százalékával, egyéb hozzájárulásra kötelezettek<br />
esetében legfeljebb 33 százalékával, a mi esetünkben ha:<br />
• a saját munkavállalói részére, a felnõttképzésrõl szóló 2001.<br />
évi CI. törvény (Fktv.) szerint akkreditált felnõttképzési<br />
34 FÓRUM ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
intézmény közremûködésével valósít meg;<br />
• a képzés minimális idõtartama 20 óra;<br />
• a teljes képzési óraszám szakmai képzés, vagy legfeljebb<br />
30 százaléka általános képzés<br />
Külsõ képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képzõ<br />
intézmény közötti szolgáltatási szerzõdés és az annak alapján<br />
kiállított számla képezi az elszámolás alapját. Ezután a<br />
hozzájárulásra kötelezettnek a jogszabály 5. §-ban meghatározott<br />
adatszolgáltatást kell teljesítenie.<br />
Nikicser Ildikó ügyvezetõ<br />
KONIFO <strong>Kft</strong>., Budapest<br />
Email: konifo@t-online.hu<br />
Regisztráció és az oktatás minõsége<br />
A címben szereplõ két kérdést is felvetnek a szakképzési hozzájárulásról<br />
írottak.<br />
FELNÕTTKÉPZÉSI ELLENÕRZÉS<br />
A tûzvédelmi szakvizsgáztatás felnõttképzésnek minõsül. Ezért<br />
az oktatásszervezõnek az illetékes munkaügyi központban nyilvántartásba<br />
kell magát vetetnie. Ezt követõen regisztráltathatja<br />
magát a regisztrációs szervezetnél. Az oktatásszervezõ felnõttképzési<br />
tevékenységre való jogosultságának ellenõrzését az illetékes<br />
munkaügyi központ végzi.<br />
OKTATÁS – TÁVOKTATÁS – SZAKVIZSGA MEGÚJÍTÁS<br />
Az oktatási tematika jelzi a szakmai tartalmat. Az oktatásszervezõ<br />
regisztrációs kérelméhez mellékelt anyag minimum<br />
követelménye, hogy tartalmazza az elõadások címét, óraszámát,<br />
rövid tartalmát, továbbá az OKF által közétett törzsanyaghoz<br />
kapcsolódó oktatási segédanyagokra való hivatkozásokat. Az<br />
alap az oktatási tematikában leírtak szerinti képzés színvonalas<br />
végrehajtása.<br />
A tûzvédelmi szakvizsgára felkészítés távoktatás formájában<br />
is történhet, azonban az oktatásszervezõknek ennek megfelelõ<br />
oktatási tematikát kell beadnia. A jelenlegi gyakorlatban a törzsanyag<br />
ajánlott óraszámokat határoz meg a felkészítés tanfolyami<br />
keretek közötti minimális óraszámáról. Távoktatási formában<br />
is indokolt a törzsanyagban meghatározott óraszámok minimum<br />
25 %-át tanfolyami keretek között megtartani. A fennmaradó<br />
óraszámban a tûzvédelmi szakvizsgára jelentkezõk felkészülhetnek<br />
az oktatásszervezõ által elõzetesen rendelkezésükre<br />
bocsátott oktatási segédanyagból.<br />
Ismételt vizsga (oklevél megújítás, pótvizsga) esetén nem kötelezõ<br />
újabb felkészítõ oktatás szervezése. Erre a törzsanyagban<br />
javasolt óraszámok nem vonatkoznak. A rendelet 5. § (3) bekezdése<br />
szerint sikertelen vizsga, valamint az oklevél érvényességének<br />
lejárta esetén ismételt szakvizsga tehetõ, a felkészítõ tanfolyam<br />
újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül. Más kérdés, hogy<br />
a munkáltató jól felfogott érdeke az ismeretek felújítása.
HFC oltógázok<br />
szivárgás ellenõrzése<br />
Lassan, de biztosan beszivárognak azok a környezetvédelmi<br />
elõírások, amelyek a tûzoltó gázokat sem kímélik. A tûzvédelmi<br />
hatóságokat egy kormányrendelet e témában környezetvédelmi<br />
bírság kiszabására is felhatalmazta.<br />
MI AZ ÜZEMELTETÕ KÖTELESSÉGE?<br />
A Rendelet értelmében az üvegházhatású gázokat tartalmazó<br />
tûzvédelmi rendszerek üzemeltetõi kötelesek minden olyan<br />
intézkedést meghozni, amely mûszakilag kivitelezhetõ és nem<br />
jár aránytalanul magas költséggel, hogy megakadályozzák a gázok<br />
szivárgását; illetve minden észlelt szivárgást a lehetõ leghamarabb<br />
megszüntessenek.<br />
MIKOR, MIT KELL ELLENÕRIZNI?<br />
Az üzemeltetõk kötelesek biztosítani, hogy a tûzvédelmi rendszereknél<br />
a szivárgást olyan képesítéssel rendelkezõ személyzet<br />
ellenõrizze, aki megfelelõ képzettséggel rendelkezik. (Jelenleg<br />
a beépített tûzoltó berendezés karbantartói tûzvédelmi<br />
szakvizsga megfelelõ képzettséget jelent a szivárgás ellenõrzéséhez,<br />
azonban a közeljövõben egységes európai képzés és vizsgarendszer<br />
bevezetése várható.)<br />
Az ellenõrzés ütemezése:<br />
1. Tizenkét havonta kell ellenõrizni szivárgási szempontból<br />
a 3 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt<br />
tartalmazó alkalmazásokat; kivéve a hermetikusan zárt rendszerekkel<br />
rendelkezõ berendezésekre, amelyek erre utaló szövegû<br />
címkével vannak ellátva és 6 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású<br />
gázt tartalmaznak;<br />
2. hathavonta kell szivárgási szempontból ellenõrizni a 30<br />
kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó<br />
alkalmazásokat;<br />
3. háromhavonta kell ellenõrizni a 300 kg vagy annál több<br />
fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat.<br />
MILYEN NYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI?<br />
A 3 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó<br />
alkalmazások üzemeltetõinek nyilvántartást kell vezetniük<br />
• a beépített fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségérõl<br />
és típusáról,<br />
• minden hozzáadott, visszanyert mennyiségrõl,<br />
• a szervizelést vagy karbantartást végzõ vállalat vagy személy<br />
adatairól;<br />
• az ellenõrzések idõpontjáról és eredményeirõl.<br />
MILYEN SZANKCIÓK VÁRHATÓK<br />
SZABÁLYSÉRTÉS ESETÉN?<br />
A tagállamoknak meg kellett állapítaniuk a Rendelet meg-<br />
sértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat,<br />
és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az egyes<br />
fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységre<br />
vonatkozó bírságról szóló 107/2007. (V.9.) Korm. Rendeletet e<br />
kérdéseket szabályozza. Ebben a tûzoltóságok ellenõrzési jogkörrel<br />
rendelkeznek a tûzoltó berendezések üzemeltetõi kötelezettségekkel<br />
összefüggésben. Az oltóberendezéseknél tapasztalható<br />
szivárgás ellenõrzés egyben tûzvédelmi kötelezettség is.<br />
A szivárgás ellenõrzés elvégeztetése, és egyéb a tûzoltó berendezések<br />
üzemeltetéséhez kapcsolódó szabálytalanságok esetén<br />
a kormányrendelet környezetvédelmi bírság kiszabására a tûzvédelmi<br />
hatóságot jogosítja fel. A tûzvédelmi és a környezetvédelmi<br />
bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás nagyon<br />
hasonló. Ha a fluortartalmú oltógázt tartalmazó beépített tûzoltó<br />
oltóberendezés karbantartásáról az üzemeltetõ nem gondoskodik<br />
a jogszabályoknak megfelelõen a tûzvédelmi hatóság tûzvédelmi<br />
és környezetvédelmi bírságot is kiszabhat.<br />
HOVA MEGY A BESZEDETT PÉNZ?<br />
A tûzvédelmi és a környezetvédelmi bírság kiszabásának alapjául<br />
szolgáló tényállás nagyon hasonló, de az összeg nagyságában<br />
és a bevételek felhasználásában nagy különbség van.<br />
A környezetvédelmi bírság összegének megállapítását a Kormányrendelet<br />
részletesen szabályozza, bírság bevételének felhasználásáról<br />
a környezet védelmének általános szabályairól 1995.<br />
évi LIII. Törvény 58. § (2) ad útmutatást.<br />
• A hivatásos önkormányzati tûzoltóság által, a Kormányrendelet<br />
alapján kiszabott jogerõs környezetvédelmi bírság összegének<br />
70 %-a a saját bevétele, és 30 %-át továbbítania kell az<br />
illetékes település önkormányzata számára. Célszerûen a jogerõs<br />
környezetvédelmi bírságról szóló határozatról az összeg<br />
harminc százalékra jogosult önkormányzatot is értesíteni kell.<br />
• A fluortartalmú tûzoltógázok forgalomba hozatalával összefüggõ<br />
szabálytalanságok esetében – a tûzvédelmi bírsághoz hasonlóan<br />
– az OKF jogosult eljárni.<br />
Még idõben célszerû megtenni azokat az intézkedéseket,<br />
amelyek a szabályok betartását segítik elõ.<br />
MELY OLTÓGÁZOK TARTALMAZNAK FLUORT?<br />
Az Európai Unió intézkedéseket hozott egyes fluortartalmú üvegházhatású<br />
gázok felhasználásáról, valamint a fluortartalmú üvegházhatású<br />
gázokat tartalmazó termékek és készülékek forgalomba<br />
hozatalára és címkézésére vonatkozó követelmények összehangolásáról.<br />
Ennek a környezetvédelmi célnak a tûzvédelemre is hatása<br />
van, mert az aktív tûzoltó gázok jelentõs része fluortartalmú gáz.<br />
Az engedélyezett fluortartalmú oltógázok kereskedelmi nevei:<br />
• HALOTRON II.;<br />
• FS-400;<br />
• FS-49;<br />
• FM 200;<br />
• FE 227;<br />
• Pyrostop H7;<br />
• Pyrostop 5;<br />
• NAF S-227 ea/i;<br />
• NAF S-125;<br />
• HFC-227;<br />
• HFC-23 (FE-13).<br />
Az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendeletének<br />
(2006. május 17.) elsõdleges célja a fluortartalmú üvegházhatású<br />
gázok kibocsátásának csökkentése, ezáltal a környezet<br />
védelme.<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ FÓRUM 35
Fej-, légzés- és gázvédelem<br />
A düsseldorfi A+A védõfelszerelés szakkiállítás számos újdonsága<br />
közül a Dräger cég standjának több újdonságát tartottuk<br />
tûzoltói szempontból figyelemre méltónak. A fej-, légzés-<br />
és gázvédelem új megoldásait mutatjuk be.<br />
FEJ – HPS 6200 TÛZOLTÓSISAK<br />
Kompromisszum mentes védelem a fejnek – hirdették a kiállításon.<br />
Valóban nagyon magasra tették a mércét a tervezõk. A<br />
legújabb szabványkövetelményeknek (prEN 443) megfelelõ sisak-álarc<br />
kombináció jó komfortja kiemelkedõ biztonsági paraméterekkel<br />
társul. A sisakhéj magas hõmérsékletnek ellenálló<br />
duroplastból, a felnyitható sisakálarc pedig karcmentes borostyánkõszínû<br />
hõálló Polysulfonból készült.<br />
A tájékoztatóból az is kitûnt, hogy tartozékok széles köre választható<br />
hozzá, s a több kivitele közül lehet választani.<br />
LÉGZÉS – PSS 7000 LÉGZÕKÉSZÜLÉK<br />
A háton mutatja meg igazán, hogy mit tud! Akkor érezhetõ,<br />
hogy mennyit jelent az ergonómiai kialakítás és az állítható széles<br />
hevederek nyújtotta mozgásbiztonság. Talán nem véletlen, hogy<br />
a bemutatón ezt a típust nevezték a Drägernél a tûzoltói fejlesztések<br />
jövõbeni személyi védelmi alapjának és szívének. Valóban<br />
innovatív és flexibilis megoldások sorát fedezhetjük fel a<br />
készüléken, de a lényeg, hogy jó a súlyeloszlása, jól és szilárdan<br />
fekszik a háton, miközben nem gátolja a mozgást. Azt, hogy<br />
az anyaga extrém módon hõálló, nem próbáltuk ki, de az égésminták<br />
alapján készséggel elhittük.<br />
LÉGZÉS – FPS 7000 TELJES ÁLARC<br />
Az ergonómiai kialakítású és nagy látómezõjû teljes álarc 3<br />
méretben (S, M, L) és sok egyedi megoldással szolgálja a tûzoltók<br />
védelmét. Felpróbálva a jó fekvés, a tömör zárás (ami,<br />
PSS 7000<br />
légzésvédõ<br />
36 FÓRUM ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
Dräger X-am 5000<br />
gázmérõkészülék<br />
HPS 6200 tûzoltósisak<br />
Dräger FPS 7000 teljes álarc<br />
mint kiderült a dupla tömítésnek tulajdonítható) és a torzításmentes<br />
látás tûnt fel elsõsorban. A hevederek segítségével egyedileg<br />
jól beállítható.<br />
GÁZ – DRÄGER X-AM 5000 GÁZMÉRÕKÉSZÜLÉK<br />
A könnyû és mégis robusztus kis készülék öt gáz mérésére<br />
alkalmas multifunkcionális eszköz. Az éghetõ gázok, gõzök, és<br />
az oxigén mellett a toxikus gázok széles palettájának mérésére<br />
alkalmas. (H 2 S, CO, CO 2 , CL 2 , HCN, NH 3 , NO 2 , PH 3 , SO 2 )<br />
Az Ex szenzor 0 – 100 térfogat % közötti mérésre alkalmas.<br />
A kis készüléket kifejezetten a bevetéseknél személyi védelemre<br />
tervezték, ennek megfelelõen IP 67-es víz elleni védettséget<br />
kapott. A legújabb XXS szenzortechnológiának köszönhetõen<br />
a maximális biztonságot sikerült alacsony üzemelési költségekkel<br />
társítani.<br />
Információ:<br />
Dräger<br />
www.draeger.hu<br />
info.hungary@draeger.hu
GÖCSEJÁN ANTAL, KLEMAN DÓRA<br />
Hirdrofóbizált perlit<br />
felhasználása a kárelhárításban<br />
A vízi és közúti szállítás során elõforduló mûszaki mentések<br />
egyik fõ problémája a baleset során kijutó veszélyes anyagok<br />
károsító hatása. A környezeti károk és a további veszélyek<br />
elhárításának egyik hatékony módja a hidrofóbizált perlit<br />
felhasználása lehet.<br />
PERLIT ÉS PERLIT – MI A KÜLÖNBSÉG?<br />
Elöljáróban néhány szót a perlitrõl: a perlit olyan mélymagmás<br />
vulkanikus (üveg) kõzet, amely a felszínre kerülve közvetlenül<br />
érintkezett vízzel (pl.: tengerbe ömlõ láva).<br />
Ezt a kibányászott kõzetet õrlik, szárítják, osztályozzák, majd<br />
egy speciális kemencében 900-1100 o C-ra hevítik. A kõzetben<br />
a kötött víz a hõ hatására gõzzé válik és a felszabaduló gõztõl<br />
10-15-szeresére duzzad. Az így átalakult anyagból egy nyitott<br />
pólusszerkezetû nagy felülettel rendelkezõ, a vízen úszó könnyû<br />
fajsúlyú termék keletkezik, amelynek térfogatsúlya 40-120 g/l.<br />
A perlit ilyen állapotában az olajszármazékokat és a vizet is magába<br />
szívja. A perlitet ezért egy úgynevezett vizes szilikon szuszpenzióval<br />
kezeljük, majd szárítjuk. A szilikonos kezelés után a<br />
már hidrofóbizált perlitnek nevezett termék a vizet nem, de a<br />
kõolajat és annak származékait a felületén megköti. Felszívó<br />
képességét jelzi, hogy egy kg perlit 3 – 5 liter olajszármazékot<br />
képes megkötni.<br />
VÍZEN ÉS SZÁRAZFÖLDÖN<br />
A kõolajszármazékokat felszívó tulajdonságát kihasználva tudjuk<br />
a hidrofóbizált perlitet a vízen úszó olajszennyezõdések összegyûjtésére<br />
felhasználni. A technológia ezek után már egyszerû.<br />
A szennyezett szakasz elõtt egy úszógátat alakítunk ki felfújt vagy<br />
hidrofób perlittel töltött tömlõ segítségével, amellyel a part félé<br />
tereljük a már víz felszínére szórt hidrofóbizált és olajat összegyûjtõ<br />
perlitet, amelyet szûrõlapát segítségével a víz felszínérõl<br />
összegyûjthetünk. A Pannon-Perlit <strong>Kft</strong>. fejlesztése alatt vannak<br />
még olyan termékek, mint hidrofóbizált perlittel töltött úszógát,<br />
perlites olajfelszívó paplanok és párnák. Az autópálya mûtárgyaiban<br />
alkalmazható olajfelszívó hurkák és párnák. Ezek mind a<br />
csapadékvíz olajmentesítésében játszanak szerepet.<br />
TECHNIKAI ADATOK<br />
Szemszerkezet (mm) 0,0-2,0<br />
Laza halmazsûrûség (kg/m 3 ) 80-120<br />
Vízfelvétel (súly %-ban) 5-10<br />
Olajfelvétel (ml/g) 5-6<br />
Szemcseszilárdság (N/mm 2 ) 0,05-0,3<br />
100 L-es PE hegesztett zsákokban valamint perlit tömlõkben<br />
forgalmazzuk.<br />
Tervezzük olyan speciális kovaföld gyártását és forgalmazását,<br />
amely por és granulátum formában a közutakra kiömlõ olaj-<br />
szennyezõdések felitatására és összegyûjtésére használhatunk.<br />
Fõ tulajdonságai - a nagy adszorbció, alacsony térfogatsúly, magas<br />
olvadáspont, regenerálhatóság – miatt alkalmazása különösen<br />
elõnyös, de közlekedésbiztonsági szempontból fõ elõnye ezeken<br />
túl, hogy nedvesen is csúszásmentes felület biztosít. A 20<br />
kg-os PE zsákokban szállított kovaföld a kiömlött anyag sûrûségétõl<br />
függõen 0,5-1,5 olaj/kg felitatására képes.<br />
A perlit és a kovaföld kármentesítõ anyag nagy elõnye, hogy<br />
hulladék megsemmisítõ kemencében az olajszármazék kiégethetõ.<br />
Így a megmaradt salakanyag a hagyományos hulladéktemetõkben<br />
elhelyezhetõ. Mindezen termékek alapanyaga és<br />
gyártása magyar termék.<br />
Göcseján Antal, Kleman Dóra<br />
Pannon-Perlit <strong>Kft</strong>., 1141 Budapest, Öv u. 64/b<br />
Tel.: +36-1-46-000-64, Fax: +36-1-252-69-19<br />
www.pperlit.hu<br />
Új fejlesztésû fényárbóc<br />
a Rosenbauernél<br />
A Rosenbauer új fejlesztésû fényárbóca a FLEXILIGHT mozgatható<br />
és a xenon fényforrásoknak köszönhetõen eddig elképzelhetetlen<br />
teljesítményû megvilágítást biztosít.<br />
20-SZOR FÉNYESEBBEN<br />
A fejlesztés eredményeként a fényárbóc 360 fokban körbeforgatható<br />
és 90 fokban dönthetõ. A hét xenon fényvetõ pedig<br />
pontszerûen fókuszálható, így a sugár pontosan a kívánt objektumra<br />
irányítható.<br />
Ennek köszönhetõen a fénysugár a jármû környezetében hatékony<br />
munka-megvilágítást tud biztosítani. Ez a xenon fényforrásoknak<br />
köszönhetõen akár 300 méterig terjedhet.<br />
Mindez távirányítással kb. 100 méter távolságig mûködtethetõ.<br />
(CMD - CAN Multi Device)<br />
A FLEXILIGHT xenon fényvetõi spotállásban 10 méteres<br />
távolságban 560 lux fényerõsséget képesek leadni. Ezzel az eddigi<br />
fényárbócok megvilágítás teljesítményének 17-szeresére képes.<br />
Forrás: www.rosenbauer.com<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ FÓRUM 37
m e g e l õ z é s<br />
PERLINGER FERENC<br />
Szikraoltó rendszerek<br />
Cikkünkben összefoglaljuk a porrobbanásveszélyt jelentõsen<br />
lecsökkentõ szikraoltó rendszerekkel kapcsolatos igények, követelmények<br />
sorát, valamint a jelenlegi szabványi hátteret és<br />
a tanúsítási tapasztalatokat.<br />
NÕ A PORMENNYISÉG – NÕ A ROBBANÁSVESZÉLY<br />
A napjainkban is zajló technikai fejlõdés a porrobbanásveszélyes<br />
technológiáknál is megnövelte a veszélyeket. A faiparban is<br />
megnõtek a gyártási igények, megnõttek a megmunkálási folyamatokban<br />
keletkezõ – porrobbanásveszélyes – pormennyiségek.<br />
A termelékenység növekedésével arányosan megnõtt az<br />
elszívó- és leválasztórendszerek mérete, teljesítménye – ezzel<br />
együtt nõtt a porrobbanásveszélye is.<br />
A szikraoltó rendszerek eredetileg a faipar számára lettek kifejlesztve,<br />
azonban ma már találkozunk más olyan technológiákban<br />
is, ahol létjogosultsága van.<br />
Észlelés, indítás, oltás<br />
A szikraoltó rendszerekre ott van szükség, ahol egy elszívórendszerben<br />
égõ, izzó anyag vagy nagyobb energiájú szikra/<br />
Egy szikraoltó rendszer elvi vázlata, amely teljesíti a szikraoltó<br />
rendszerrel szembeni követelményeket (észlelés,<br />
hatástalanítás, ellenõrzés, akadályozás)<br />
Infra érzékelõ<br />
Oltófúvóka<br />
Gyorsmûködésû csappantyú<br />
szikracsoport haladhat egy porszûrõ vagy porleválasztó felé,<br />
amelyben az ott üzemszerûen lebegõ állapotban elõforduló port<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MEGELÕZÉS 39
egyújtva porrobbanást idézhet elõ.<br />
Ilyen gyújtóforrások lehetnek (a teljesség igénye nélkül<br />
felsorolva):<br />
• fémdarab vágásakor, csiszolásakor keletkezõ szikrák, szikracsoportok<br />
(pl. tûzõkapocs, szög, stb.)<br />
• ventilátorlapáttal ütközõ fém vagy kõ szikrája<br />
• csiszoló- vagy kontaktcsiszológép csiszolószalagja alatt<br />
„megszoruló” csomó vagy faréteg izzó csomója (ún.<br />
„glimmelõ” anyag)<br />
• sorozatvágógép fûrészlapjai között megszoruló csomó<br />
felizzó darabja („glimmelõ” anyag)<br />
• habosított hõszigetelõ panel darabolásakor keletkezõ izzó<br />
fémforgács (nem faipari alkalmazás)<br />
A SZIKRAOLTÓ RENDSZERREL<br />
SZEMBENI ELVÁRÁSOK<br />
• az elszívócsõben haladó szikrát/szikracsoportot/izzó csomót<br />
észlelje<br />
• még az elszívócsõben hatástalanítsa azt<br />
• ellenõrizze a hatástalanítás sikerességét<br />
• szükség esetén – ha nem volt sikeres a hatástalanítás –<br />
akadályozza meg a gyújtóforrás bejutását a védendõ berendezésbe<br />
(porszûrõ, porleválasztó, siló, stb.)<br />
LÉTESÍTÉSI SZEMPONTOK<br />
A rendszer felépítésekor a következõ létesítési szempontokat<br />
kell figyelembe venni:<br />
• a telepítési távolságok a csõben levõ légsebesség függvényében<br />
számítandók:<br />
–L 1 (m) = 0,3 (s) . légsebesség (m/s)<br />
(0,3 s az elektronikus elemek idõállandója)<br />
–L 2 (m) = pl. 2 m (általában a gyártó adja meg)<br />
–L 3 (m) = Z (s) . légsebesség (m/s)<br />
(Z (s) a csappantyú zárási idõállandója, amely általában<br />
0,3 s ∅ 400 mm csõátmérõig<br />
0,4 s ∅ 700 mm csõátmérõig<br />
• az infraérzékelõk és az oltófúvókák elhelyezését és számát<br />
a csõátmérõ függvényében szükséges meghatározni:<br />
–D = ∅ 500 mm-ig 2 db érzékelõ és 2 db oltófúvóka<br />
180°-os szögben elhelyezve<br />
–D = ∅ 500 mm felett ∅ 1.000 mm-ig 3 db érzékelõ és<br />
3 db oltófúvóka 120°-os szögben elhelyezve<br />
–D = ∅ 1.000 mm felett egyedileg kell mérlegelni az<br />
érzékelõk és oltófúvókák számának növelését, illetve<br />
az esetleges szögben és távolságban változtatott duplázásának<br />
lehetõségét.<br />
A szikraoltó rendszerek faipari alkalmazása esetén az oltóanyag<br />
a víz – más éghetõ porok elszívórendszereiben való alkalmazáskor<br />
mindig külön vizsgálandó, hogy a víz, mint oltóanyag<br />
alkalmazható-e!<br />
A vízzel oltó rendszereknél az oltáshoz szükséges víznyomás<br />
7-9 bar, amely nyomást ún. víztápegységgel állítanak elõ, és ez a<br />
nyomás áll rendelkezésre „szünetmentesen”, azaz rövid hálózatkimaradás<br />
vagy a vezetékes oltóvíz rövid kiesése esetén is.<br />
Szabadtéren szerelt vizes oltórendszernél a fagyveszély miatt<br />
az állandó víznyomás alatti csõszakaszokat fûtõkábellel kell<br />
szerelni, miután az oltófúvókák gyors mûködését biztosítandó<br />
40 MEGELÕZÉS ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
a vezérlésüket adó mágnesszelepek közvetlenül a fúvókák<br />
(fúvókapárok) elõtt vannak, ezért a mágnesszelepekig az állandó<br />
víznyomást tartani kell.<br />
A szikraoltó rendszerek biztonságát egy állandó öntesztelõ rendszer<br />
is növeli. Ez azt jelenti, hogy az infraérzékelõk mûködõképességét<br />
egy beépített tesztadó a vezérlõközpontban beállított idõközönként<br />
folyamatosan és automatikusan ellenõrzi – hiba esetén<br />
jelzést ad, naplóz és meg is állítja a védendõ technológiát.<br />
MÉRETEZÉSI KÖVETELMÉNYEK<br />
Az ismertetett szikraoltó rendszer azonban csak a következõket<br />
figyelembe véve adhat teljes biztonságot:<br />
• az elszívócsõ hossza legalább annyi legyen, mint az L 1 +<br />
L 2 + L 3 távolság,<br />
• ha az elszívócsõ hossza kisebb, mint az L 1 + L 2 + L 3 távolság,<br />
de legalább az L 1 távolsággal egyenlõ, akkor az elsõ érzékelõ<br />
az oltófúvókákkal együtt vezérelje a csappantyút is,<br />
• ha az elszívócsõ hossza kisebb, mint az L 1 + L 2 + L 3 távolság,<br />
akkor nincs értelme beépíteni a szikraoltó rendszert – más<br />
módot, vagy gépelrendezést kell választani.<br />
Még egy fontos dolgot kell említenem a szikraoltókkal kapcsolatosan:<br />
az ATEX direktíva szerinti 20-as és 21-es zónákban<br />
kerül alkalmazásra – e szerint legalább az infraérzékelõnek Ex<br />
II 1D vagy Ex II 2D alkalmazási jellel kell rendelkeznie!<br />
SZIKRAOLTÓK SZABÁLYOZÁSA<br />
A szabványi és rendeleti háttérrõl a következõket lehet ma<br />
tudni:<br />
1. Eddig a ZH 1/730:1997 német ágazati elõírás tartalmazott<br />
minden szükséges információt a szikraoltók alkalmazásához.<br />
2. Az MSZ EN 12779:2005 honosított harmonizált úniós szabvány<br />
csak ajánlást tartalmaz a szikraoltók alkalmazására –<br />
illetve a porelszívó rendszer használatbavételéhez szükséges<br />
vizsgálatot végzõ szakértõ feladatának szabja a szikraoltó<br />
alkalmazásának elõírását.<br />
3. Az MSZ EN 1127-1:2000 honosított harmonizált szabvány<br />
azt mondja:<br />
• A technológiák biztonságos mûködéséhez elõször a megelõzés<br />
módszereit kell alkalmazni (esetünkben ez pl. a<br />
szikraoltó rendszer).<br />
• Ha a megelõzés nem ad 100%-os biztonságot, akkor a<br />
védelem módszereit is alkalmazni kell. (ezek a porelszívó<br />
rendszereknél a nyomásleeresztés (hasadó-nyíló<br />
felületek), a robbanástechnikai elválasztás (csappantyúk,<br />
cellás adagolók, stb.))<br />
Ebbõl az következik, hogy nem kötelezõ a szikraoltó rendszer<br />
beépítése, azonban ekkor számolni kell egy esetleges porrobbanás<br />
következményeivel és persze költségeivel is! Ehhez<br />
adódnak még a helyreállítás költségei!<br />
TANUSÍTÁS<br />
A tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítás gyakorlatában éppen<br />
most történik elõrelépés: A GÉPMI KFT (aki a porrobbanásveszélyes<br />
technológiai berendezések tanúsítására van kije-
Szikraoltó vízellátása Más megoldás: hõelemes csappantyú<br />
lölve) megkérte a kijelölést „szikraoltó rendszerek” tanúsítására<br />
is.<br />
Lépésünket az indololta, hogy rendeleteinkben konkrétan<br />
nem szerepel a „szikraoltó” elnevezés – a 2/2002 BM rendelet<br />
II/1 fejezete sprinkler berendezésekre tartalmaz elõírásokat.<br />
Az azonban már a meghatározásokból kiderül, hogy a szikraoltó<br />
egyetlen pontban sem felel meg ezen meghatározásoknak<br />
– tehát ezt a joghézagot az egyértelmû használat miatt szükséges<br />
volt áthidalni.<br />
A szikraoltó rendszerek kizárólag porrobbanásveszélyes technológiák<br />
és berendezések védelmére alkalmazhatók és csak a<br />
rendszerek belsõ tereibe építve, vizsgálatuk is csak ezen rendszerek<br />
vizsgálatával együtt végezhetõ el, ezért tartottuk kézenfekvõnek,<br />
hogy a szikraoltók – mint védelmi berendezések –<br />
tanúsítását is a GÉPMI <strong>Kft</strong> végezze a továbbiakban is, azonban<br />
most már egyértelmû kijelölés alapján és birtokában.<br />
Perlinger Ferenc ipari szakértõ<br />
GÉPMI <strong>Kft</strong>., Budapest<br />
Kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, békés, boldog új évet kívánunk olvasóinknak<br />
A VÉDELEM és a VÉDELEM <strong>Online</strong> szerkesztősége nevében<br />
Heizler György tű. ezds.<br />
VÉDELEM <strong>Online</strong> – a virtuális szakkönyvtár<br />
www.vedelem.hu<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MEGELÕZÉS 41
Korszakváltás a<br />
szendvicspanelek történetében?!<br />
Újhartyánban - 2007. október 11-én - tûzvédelmi szakmai<br />
napon mutatták be a szakembereknek a KINGSPAN <strong>Kft</strong>. magyarországi<br />
üzemében elõállított hõszigetelt szendvicspanel<br />
termékeket, ezen belül is elsõsorban Kingspan FIREsafe fantázia<br />
nevû termék kedvezõ tûzvédelmi tulajdonságait.<br />
PUR ÉS PIR HAB<br />
Az elmúlt idõszak PUR hab szendvicspanel szerkezetû csarnok<br />
épületeinek tûzoltási és tûzvizsgálati tapasztalatai számos<br />
negatív tapasztalatot hoztak, ezért felfokozott várakozás elõzi<br />
meg a tûzvédelmi szempontból kedvezõbb tulajdonságú termékekrõl<br />
szóló híreket.<br />
Az elõadásokat követõ égetési kísérletek nagyon meggyõzõ<br />
eredményeire utalva az OKF részérõl Csuba Bendegúz tûzoltó<br />
alezredes elõadásában kifejtette, hogy a jelenleg alkalmazott<br />
éghetõségi és tûzállósági határérték vizsgálati módszerek és<br />
kategóriák nem alkalmasak az elterjedt PUR (poliuretan) habos<br />
tûzvédelmileg kedvezõtlen tulajdonságú panelek és a PIR<br />
(poliizocianurat) habos tûzvédelmi szempontból kedvezõbb tulajdonságú<br />
panelek közötti különbség markáns kimutatására. A<br />
szendvics panelekre a jövõben elõírásokat tartalmazó – kiadás<br />
elõtt álló - Országos Tûzvédelmi Szabályzatban szereplõ vizsgálati<br />
módszerek és jelölések már lehetõséget adnak a két termékfajta<br />
közötti tûzvédelmi különbségek kimutatására és a tûzvédelmi<br />
szempontból kedvezõbb termékek elterjedésére.<br />
Következõ elõadóként Trabach János a Kingspan KFT. kereskedelmi<br />
vezetõje bemutatta a nagyméretû tesztek és tûzesetek<br />
tapasztalatait. Ezekben a tüzekben a FIREsafe kemény hõszigetelõ<br />
szendvicspanel magban a tûz nem terjedt, a panelek<br />
nem segítették a tûzterjedést és a láng elvételével az égés megszûnt.<br />
Az önkioltóként viselkedõ anyag másik nagy elõnye, hogy<br />
nem olvad, így a keresztmetszet integritása még kiterjedt tûznél<br />
is megmaradt. Ezzel párhuzamosan kedvezõek a hõszigetelési<br />
és káros anyag kibocsátási tulajdonságai is. Ismertette a termék<br />
széleskörû felhasználási lehetõségeit (ipari csarnok, raktár, hûtõház,<br />
egészségügyi- ,oktatási-, sportlétesítmény, stb.), hisz a<br />
tûzállósági tesztek alapján a termék rendelkezik az FM és LPCB<br />
jóváhagyásokkal, amit a nagy biztosító társaságok elismernek.<br />
VIZSGÁLATOK ÉS MINÕSÍTÉSEK<br />
A termék ÉMI engedélyéhez szükséges égetési vizsgálatokban<br />
résztvevõ Geier Péter elõadásában ismertette, hogy eddig a<br />
Kingspan terméke az egyetlen Magyarországon bevizsgált PIR<br />
habos termék. A kevés tapasztalat ellenére a vizsgálattal kapcsolatos<br />
több, a jövõre nézve bíztató jelrõl is beszámolt. Figyelemre<br />
méltó volt az égetési vizsgálat során a termék PUR habokhoz<br />
képest csekélyebb tömegvesztesége, kedvezõbb füstfejlesztõ<br />
képessége, a kisebb mértékû fegyverzetek közötti égés<br />
és a nagyobb tûzállósági határérték.<br />
A találkozón résztvevõ tûzvédelmi szakemberek a következõ<br />
elõadásban Richard Zammitt úr jóvoltából megismerkedhet-<br />
42 MEGELÕZÉS ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
Tûzoltói érdeklõdés<br />
Egy óráig égették<br />
tek az FM Global Biztosítótársaság tudományos eredményekre<br />
és nagymodell kísérletekre alapozott minõsítési rendszerével.<br />
Az elõadó megpróbált rávilágítani az „FM Diamond” és a „CE”<br />
jelölés megszerzése mögött húzódó alapvetõ biztonság filozófiai<br />
különbségekre.<br />
„KÉZZEL FOGHATÓ VOLT”<br />
Az elõadás sorozat a Kingspan RIREsafe termékének égetési<br />
kísérletével zárult. A kísérlet során saját érzékszerveikkel<br />
gyõzõdhettek meg a szakemberek, hogy a több mint 1órán át<br />
több ezer Celsius fok hõmérsékletû gázlángnak kitett védelem<br />
(fegyverzet) nélküli habanyag csak minimális károsodást szenvedett.<br />
A 10 cm-nél vékonyabb szerkezet ezen idõ alatt nem<br />
égett át és a tûz átellenes oldalán kézzel a kísérlet befejezéséig<br />
tapintható maradt. Meglepõ volt, hogy a gázláng eloltása után a<br />
néhány másodperccel azelõtt még izzó anyag nem okozott égési<br />
sérülést az emberi kézen.<br />
Klem Róbert tû. alez.
s z e r v e z e t<br />
KRISTÓF ISTVÁN<br />
Ütemezett mûszaki fejlesztés<br />
– 15 milliárdból<br />
A gazdaságban és az idõjárásban bekövetkezett változásokat<br />
is tükrözi az elmúlt és a következõ év mûszaki fejlesztése.<br />
A 2006-2009 közötti idõszakban várható közel 15 milliárdos<br />
fejlesztés újabb minõségi változást jelenthet.<br />
2006-2007. ÉVI FEJLESZTÉSEK<br />
A biztosítói hozzájárulás 1 %-ról 1,5 %-ra bõvülése a fejlesztési<br />
célok bõvülését is jelentette. Ez 2006-ban a hivatásos<br />
tûzoltóságok számára 57 új gépjármû beszerzését jelentette, 4,761<br />
millió Ft értékben. Az önkéntes tûzoltóságok 30 gépjármûfecskendõhöz<br />
jutottak, míg a mûszaki mentõbázisok 16 új jármûvel<br />
gyarapodtak. 2007-ben ez a fejlesztés folytatódott. 19 használt<br />
gépjármûfecskendõ teljeskörû felújítására került sor. Ezen túl 3<br />
db. konténerszállító gépjármû, 3 db. életmentést szolgáló darukosár<br />
és egy darab tûzszimulációs konténer javítja a beavatkozások,<br />
illetve a képzés hatékonyságát. 18 darab új híradópult a<br />
jelzésfogadást szolgálta. A tûzoltóság eddigi legnagyobb létszámfejlesztését<br />
jelentõ 500 fõ teljes védõruházatának (sisak, bevetési<br />
ruha, kesztyû, légzõkészülék, csizma) biztosítása is nagy<br />
kihívást jelentett. Ezzel párhuzamosan az úgynevezett nagyértékû<br />
felszerelésekre 800 millió forint értékû pályázat érkezett, de az<br />
idei pályázati felhívások (amelyek beadási határideje október<br />
30. volt) már a 2010-ig szóló fejlesztéseket is meghatározzák.<br />
ÚJ PRIORITÁSOK<br />
Több olyan tényezõ van, amelyre a technikai fejlesztés szintjén<br />
is reagálni kell. Ezek közül az egyik a közlekedési baleseti beavatkozások<br />
számának növekedése, amelynél figyelembe kell<br />
vennünk az ország útfejlesztési koncepcióját. Erre reagálva az<br />
országúti gyorsbeavatkozó gépjármûvek irányába tervezzük a<br />
fejlesztéseket. A klímaváltozás hatásai az egymással ellentétes,<br />
szélsõséges idõjárási tényezõk jelenlétében mutatkoznak meg.<br />
A száraz idõszakok, a hõségnapok számának növekedése az erdõés<br />
vegetáció tüzek gyakoriságát és méretét növeli. Ezért az oltás<br />
feltételeinek javítása érdekében az erdõtüzes gépjármûvek,<br />
a nagyteljesítményû vízszállítók, erdõtûzoltási konténerek, a légi<br />
tûzoltóeszközöz és a hosszantartó esetekre légzõbázis beszerzését<br />
irányoztuk elõ. A viharos erejû széllökések számának növekedése<br />
már nem csupán prognózis, ebbõl következõen a kom-<br />
A tûzoltóságok rendszeresített gépjármû fajtái<br />
binált magasból mentõ gépjármûvek, a daruval felszerelt mûszaki<br />
mentõk, a motoros fûrészek lehetnek a lehetséges válaszaink<br />
erre a kihívásra. Az ország helyzetébõl adódóan az árés<br />
belvizekre való felkészülés elengedhetetlen eszközei a speciális<br />
konténerek, mentõcsónakok, nagyteljesítményû szivattyúk,<br />
homokzsáktöltõ berendezések és az infokommunikációs eszközök.<br />
MI VÁRHATÓ 2008-BAN?<br />
Már a közeljövõben – várhatóan januárban – átadható lesz<br />
21 db. Renault-Brontó típusú gépjármûfecskendõ, amelyet Ziegler<br />
gyártmányú tûzoltószivattyúval szereltek fel. Ezen túl 3 db. Iveco<br />
gyártmányú középkategóriájú gépjármûfecskendõ nyert tendert,<br />
amelyeket elõkészítés után ugyancsak megkapnak a nyertes pályázók.<br />
Szintén januárban tervezzük átadni azt a 6 db. 42 m-es<br />
Bronto Skylift típusú magasból mentõt, amelyek a régi elavult<br />
jármûvek lecserélésével a mentési biztonságot és a kapacitást<br />
hivatottak növelni. A 2008-as év a magasból mentés fejlesztésének<br />
éveként fog bekerülni a fejlesztések történetébe, ugyanis<br />
május-június hónapban 3 db. 30 m-es METZ L32 típusú gépezetes<br />
tolólétrát (lásd: Védelem 2007/5-37. oldal), augusztusban<br />
pedig 10 db. 37 méter munkamagasságú Iveco Magirus típusú<br />
gépezetes tolólétrát vehetnek át a pályázó tûzoltóságok képviselõi.<br />
Az igények feldolgozása, valamint a tenderkiírások idõ<br />
igénye miatt a beszerzések, mûszaki átadások bonyolítása mellett<br />
az új kiírások elõkészítése is folyamatos.<br />
Ilyen elõkészítés alatt álló projektek:<br />
– mûszaki mentõ gépjármûvek: 10 + 5 db. könnyû és 1 + 1<br />
db. középkategóriájú<br />
– vízszállító gépjármûvek: 4 + 2 db. 8000 liter és 8 + 4 db.<br />
6800 liter szállítási kapacitású<br />
– kombinált (magasból mentõvel) jármû: 4 db.<br />
– 18-24 m-es magasból mentõ gépjármû: 4 db.<br />
2007. az egyéni védõeszközök fejlesztésének éveként említhetõ!<br />
2008—ban a 83 rendszeresített magasból mentõ közül 19<br />
darab vonulhat nyugállományba! Erre szükség is van, hisz sok<br />
– ha nem is öreg, de technikailag korszerûtlen – létra lát el „készenléti<br />
szolgálatot”. A mintegy 75-80 db üzemben lévõ eszköz<br />
átlagéletkora 18 év. A legidõsebb létrák 33 évesek, míg 12<br />
db magasból mentõ eszköz 5 évnél fiatalabb. Ez az összes eszköz<br />
mintegy 15 %-a. Eddig összességében 9 db magasból mentõ<br />
átadására került sor 2002-ben, 2002 és 2006 évek között további<br />
14 db.<br />
Kristóf István tû. ezds., fõosztályvezetõ<br />
Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, Budapest<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ SZERVEZET 43
Milyen nagy értékû<br />
felszerelésekre pályáztak<br />
a tûzoltóságok?<br />
A gépjármûfecskendõkön, különleges szereken túl folytatódott<br />
a tûzoltási és mûszaki mentési szakfelszerelések és az<br />
egyéni védõeszközök pályázati úton történõ beszerzése és átadása.<br />
SZABAD GYÁRTMÁNYVÁLASZTÁS.<br />
Az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, hogy nagy az igény a<br />
nagy értékû tûzoltási és mûszaki mentési szakfelszerelések pályázati<br />
úton történõ beszerzésére. A 2005. évi pályázati felhívásra<br />
például 800 millió Ft-os pályázati igény érkezett. E pályázati<br />
forma népszerûségét döntõen a nagyfokú igénybevételnek<br />
és a kedvezõ önrészû beszerzési lehetõségnek tulajdoníthatjuk.<br />
Ugyanakkor bizonyos félreértések is tapasztalhatók, amikor<br />
10-15 ezer forint egyedi értékû nyomótömlõk, vagy hidraulikus<br />
szerszámok alkatrészeire is adtak be pályázatot. Az ilyen<br />
típusú eszközfejlesztéseknél változatlanul alapelvként kezeltük<br />
a szabad gyártmányválasztást, valamint a gazdaságosság jegyében<br />
lehetõség van az egymás közötti cserére is. E lehetõséggel elsõsorban<br />
a légzõkészülékek, a feszítõ-vágó berendezések és a védõsisakok<br />
vonatkozásában éltek az egyes tûzoltóságok.<br />
ESZKÖZCSOPORTOK ÉS FÕ TÍPUSOK<br />
A nagy értékû felszerelések közül az egyéni védõeszközök<br />
alkották a legfontosabb csoportot, különösen azzal az 500 fõvel<br />
kiegészítve, akik elsõ felszerelésként jutottak vadonatúj védõeszközökhöz.<br />
A legtöbbet választott/beszerzett típus:<br />
• csizma: Haix Florian Pro<br />
• bevetési védõruha: Vektor 07<br />
• tûzoltó védõsisak: MSA AUER F1S, F1SA, Rosenbauer<br />
Heros, Schubert<br />
• tûzoltó kesztyû: Seiz<br />
A légzésvédelemben a légzõkészülékek, mentõálarcok,<br />
kompozit palackok és a kiegészítõ biztonsági berendezések közül<br />
a Dräger PSS 7000, PSS 90, az AUER BD 96 és az Interspiro<br />
típusok volt a legtöbbet választott típusok sorrendje. A mûszaki<br />
mentések hatékonyságát nagyban elõsegítõ feszítõ-vágó berendezések<br />
pályázott sorrendje szoros eredményben:<br />
• Lucas<br />
KI MIRE PÁLYÁZOTT<br />
• Holmatró<br />
• Weber típusok.<br />
A pályázott eszközök széles skáláját mutatja, hogy az eszközöket<br />
38 tételcsoportba soroltuk a beszerzések elõkészítése<br />
során, amit az egyedi igények és a típusváltozatok megsokszoroztak.<br />
Más oldalról jól látható az önkéntes tûzoltóságok fokozott<br />
fejlesztési szükséglete, hisz az eszközfejlesztések 22 %-a az önkéntesek<br />
bevetési képességeinek javítását szolgálta. (Ennél az összehasonlításnál<br />
az 500 fõ 318 146 ezer forintértékû egyéni védõfelszerelés<br />
fejlesztési igényét nem vettük figyelembe. Ezt figyelembe<br />
véve az önkéntesekre az összes fejlesztés 14 %-a jutott.)<br />
NAGYÉRTÉKÛ FELSZERELÉSEK KATEGÓRIÁI:<br />
Összeg / Ár mindösszesen<br />
KATEGÓRIA ÖSSZESEN<br />
alpintechnika<br />
áramfejlesztõ<br />
2 903 832 Ft<br />
738 511 Ft<br />
búvár felszerelés<br />
búvárszivattyú<br />
17 989 200 Ft<br />
3 215 928 Ft<br />
tûzoltó védõcsizma<br />
csizma egyéb<br />
motoros mentõcsónak<br />
54 637 583 Ft<br />
92 736 Ft<br />
8 878 800 Ft<br />
csörlõ<br />
emelõpárna<br />
4 395 480 Ft<br />
6 161 026 Ft<br />
feszítõ-vágó berendezés<br />
motoros fûrész<br />
fûrész-védõeszköz<br />
99 593 490 Ft<br />
2 887 092 Ft<br />
2 309 040 Ft<br />
kámzsa<br />
kesztyû<br />
kismotorfecskendõ<br />
249 600 Ft<br />
17 978 400 Ft<br />
11 243 880 Ft<br />
lámpa<br />
légzõ készülék<br />
10 332 448 Ft<br />
24 337 152 Ft<br />
légzõpalack<br />
létra<br />
mászóöv<br />
37 813 562 Ft<br />
2 257 416 Ft<br />
16 035 600 Ft<br />
mélyszívó<br />
mûszer<br />
1 461 120 Ft<br />
3 316 296 Ft<br />
nagynyomású oltó<br />
oltó<br />
palacktöltõ berendezés<br />
14 555 640 Ft<br />
3 733 260 Ft<br />
12 136 680 Ft<br />
rádió<br />
bevetési védõruha<br />
sisak<br />
6 497 880 Ft<br />
179 205 055 Ft<br />
77 951 095 Ft<br />
sisakmikrofon<br />
sugárcsõ<br />
4 874 400 Ft<br />
4 028 610 Ft<br />
szerszám<br />
szivattyú<br />
távhõmérõ<br />
7 747 381 Ft<br />
15 764 034 Ft<br />
754 320 Ft<br />
tömlõ<br />
tömlõ nyomáspróbázó<br />
7 204 110 Ft<br />
1 225 440 Ft<br />
úszószivattyú<br />
vegyi<br />
vegyi védõruha<br />
1 164 708 Ft<br />
1 404 300 Ft<br />
10 051 752 Ft<br />
ventilátor 6 523 943 Ft<br />
Végösszeg 683 650 799 Ft<br />
2005. évi tûzoltási és mûszaki mentési szakfelszerelés pályázat<br />
(bruttó Ft) Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok Önkéntes Köztestületi Tûzoltóságok Összesen:<br />
Egyéni védõfelszerelés 366 630 000 Ft 43 887 000 Ft 410 517 000 Ft<br />
Tûzoltási és mûszaki<br />
mentési eszközök<br />
176 095 000 Ft 97 039 000 Ft 273 134 000 Ft<br />
Összesen: 542 725 000 Ft 140 926 000 Ft 683 651 000 Ft<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ SZERVEZET 45
t a n u l m á n y<br />
KOCZKA SÁNDOR, CSÍZI BÉLA<br />
Fagyveszélyes<br />
létesítmények védelme beépített<br />
tûzoltó berendezéssel I.<br />
Milyen veszélyt rejt magában a különbözõ oltó-berendezés<br />
típusokra nézve a fagy? Milyen speciális gondokat vet fel a<br />
„téliesítés” elmulasztása? Hogyan mûködik a száraz sprinkler<br />
és mire kell vigyázni a megvalósításánál? Ezekre a kérdésekre<br />
válaszol a cikk.<br />
FAGYVESZÉLYES ÜZEM<br />
Majd ha fagy és hó lesz nagy, akkor gyûlik meg a baja a<br />
beépített oltóberendezések üzemeltetõinek és karbantartóinak a<br />
tûzoltó-berendezésükkel, amennyiben elmulasztották a folyamatos<br />
karbantartás „téliesítési” programját. A tavaly elõtti mínusz 15-<br />
20 C fokos hidegben a helytelenül megvalósított, illetve rosszul<br />
üzemeltett beépített oltóberendezések teljesen szétfagytak, és<br />
ezáltal mûködésképtelenné váltak.<br />
A kockázatok elkerülése céljából a tél beállta elõtt minden<br />
beépített oltóberendezést ellenõriztetni kell, mivel 80-90%-uk<br />
vízzel olt, a többi oltóberendezés típusban pedig a habbal oltók<br />
aránya is jelentõs, és a haboldatok (nem összetévesztendõ a habkoncentrátummal,<br />
vagy más néven habképzõanyaggal, mely lehet<br />
fagyálló) fagyáspontja is 0 o C körüli.<br />
Fagyveszélyes helyen a sprinklerek ún. ”száraz” kivitelben<br />
alkalmazhatóak. Ez a rendszer úgy mûködik, hogy az oltóvíz<br />
tartályból az oltóvíz szivattyú csõvezeték-rendszeren keresztül<br />
a „száraz” riasztószelepig vízzel felöltött állapotú, a riasztószelep<br />
másik oldalán a sprinkler háló csõvezetékrendszere légkompresszor<br />
segítségével préslevegõvel van feltöltve. A száraz riasztószelep<br />
csak a sprinkler-berendezés beindulásakor nyitja rá a<br />
levegõvel töltött részre az oltóvizet, és a nagynyomású oltóvíz<br />
kitolva maga elõl a levegõt a sprinkler-fejeken keresztül permetezni<br />
kezd.<br />
Ellenõrzés nélkül a fagy a „száraz sprinkler” rendszereket,<br />
és a magas harmatpontú közeggel mûködõ beépített -gázzal, -<br />
vízköddel -porral oltó berendezéseket sem kíméli.<br />
Hogy is van ez? A légnemû, szilárd és folyékony oltóanyag<br />
is elfagyhat? Igen! Az üzemeltetõk megdöbbenése a legnagyobb,<br />
amikor az elsõ fagy alkalmával szembesülnek a mûködésképte-<br />
46 TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
Magasraktári elfagyás jégcsapokkal<br />
Száraz sprinkler fõszelep (IFEX-Tûzõr <strong>Kft</strong>.)<br />
len, szétfagyott, esetenként „totálkáros” oltóberendezésükkel.<br />
Az üzemeltetõk, a karbantartást végzõk, sõt a beépített oltóberendezések<br />
tervezõinek, kivitelezõinek rossz munkája miatt<br />
az oltóberendezések bármikor elfagyhatnak! Az oltóberendezés<br />
elfagyási veszélye már a tervezõ kezében benne van, és ezt<br />
fokozza minden, a folyamatban résztvevõ kivitelezõ, üzembe<br />
helyezõ, üzemeltetõ, idõszakos ellenõrzést végzõ, hatósági felülvizsgáló<br />
szakszerûtlen munkája. A hiba (vagyis az „ördög”)<br />
itt is, mint mindig, a részletekben rejlik.<br />
SZÁRAZ SPRINKLER FÛTÕSZÁLLAL<br />
A száraz sprinkler csõvezeték-rendszere vízzel van feltöltve<br />
a riasztószelepig, tehát az oltóvíz-szivattyútól a riasztószelepig
a csõvezetéknek temperált területen kell haladnia. A vízzel telt<br />
csövek fagyvédelmére elektromos kísérõ-fûtõ szálat alkalmaznak<br />
a fagyveszélynek kitett helyeken, azonban ezek a legtöbb<br />
esetben nem megfelelõ gondossággal készülnek.<br />
Cégünk a fûtõszál mechanikai és egyéb védelmérõl is gondoskodik,<br />
a karbantartási tervben pedig a szeptemberi „téliesítési”<br />
mûveletben a fûtõszál épségének ellenõrzése is szerepel. A fûtõszál<br />
áramfelvételét folyamatosan ellenõrizzük és ennek hiányát<br />
érzékelve a tûzjelzõ felé üzemzavar-jelet küldünk. Ezzel a<br />
bekövetkezõ üzemzavar idõben elhárítható. A vezeték szétfagyásakor<br />
ugyanis az oltórendszer javítási költségei szinte a teljes<br />
kivitelezési költséggel azonosak, a másodlagos vízkárok határa<br />
pedig a csillagos ég.<br />
ROSSZ TÖMÍTÉS – IDÕZÍTETT BOMBA<br />
A másik gond a karbantartás. Tapasztalataink szerint a száraz<br />
sprinklerek többségének kivitelezését végzõ cégek, nem<br />
gyakorlottak ebben a feladatban. A menetes csatlakozásoknál a<br />
megfelelõ menet-tömítõ anyag, és az alkalmazott rossz tömítéstechnika<br />
okoz gondot. Ráadásul ez a probléma „idõzített bomba”-ként<br />
mûködik, mert a mûszaki átadás elõtti víznyomás-próbákon<br />
a csõvezetékek a vízben bedagadt tömítéseikkel jelesre<br />
vizsgáznak, csak több hónap múlva indul be naponta egy-két<br />
alkalommal a száraz rendszer, miután a tömítések kiszáradtak.<br />
A tömítetlenségeken keresztül elszivárog a préslevegõ, a nyomás<br />
leesik, a riasztószelep kinyit, és a száraz csõvezeték-rendszerbe<br />
betódul a víz. Általában percek kérdése az elfagyás, és<br />
1-2 óra a totális szétfagyás.<br />
SZÁRÍTOTT LEVEGÕ KELL<br />
Minél kisebb a tömítetlenség, annál késõbb veszik észre a<br />
hibát, és annál nagyobb bajt okoz. A kis tömítetlenség levegõveszteségét<br />
ugyanis a kompresszor pótolni tudja és nagy mennyiségû<br />
friss, környezeti levegõt komprimál a csõvezeték-rendszerbe,<br />
mely azonban mindig tartalmaz vízgõzt (párát) is, ha ez nem is<br />
látszik, és ez újabb fagyveszély forrása. Ennek mértéke, lekondenzálása,<br />
a relatív páratartalom fogalma a Moliere-féle i-x diagrammon<br />
követhetõ nyomon.<br />
Kevés az olyan száraz rendszer, ahol a sprinkler csõvezetékrendszerbe<br />
benyomott levegõt szárítják. Pedig a levegõszárító<br />
hiánya szintén meghibásodáshoz vezet.<br />
A kompresszor a környezeti pl. 40%-os relatív nedvességtartalmú,<br />
és mínusz 2 o C hõmérsékletû, 1 bar nyomású levegõt<br />
8 bar-ra komprimálja. A komprimálástól felmelegedett levegõ<br />
a száraz sprinkler csõvezeték-rendszerében lehûl a környezeti<br />
hõmérsékletre, tehát cca. -2 o C hõmérsékletre, de elõbb a „harmatpontjánál”<br />
lecsapódik a csõ falán (mint a hideg jénai-üvegfedõn<br />
a forró víz gõze, vagy a gépkocsi ablakának belsõ felén a<br />
pára). Itt azonban a víz azonnal meg is fagy. A berendezés elõször<br />
üzemképtelen lesz a jégdugók miatt, majd szétfagy. A tömítetlen<br />
száraz sprinklert legjobb azonnal teljesen újraszerelni,<br />
mert az elsõ szétfagyásnál további hibák is keletkeznek.<br />
TERVEK ÉS TERVTELENSÉG<br />
Sajnos a hibalehetõségek listája ezzel még nem ért véget. A<br />
Amikor a gyorslégtelenítõk sem „bírják” a telet<br />
Az üríthetõség csõdje<br />
sprinkler berendezés száraz részének csõvezeték-rendszerét<br />
monoton lejtéssel kell szerelni a száraz riasztószelep irányában,<br />
abban egyetlen kanyar, könyök, fitting, (csõvezeték-) kerülés<br />
nem lehet, amely megsértené a folyamatos lejtés szabályát.<br />
A tervezõnek és a kivitelezõnek itt kell igazán a helyzet magaslatán<br />
állnia, és ráadásul „ellenszélben” kell dolgozniuk. A<br />
sprinkler berendezés ugyanis a leginkább „mostohagyermek”<br />
(a beruházók, fõvállalkozók, üzemeltetõk sokszor „mûtyúkszemnek”,<br />
hatóságilag elõírt csapásnak, felesleges költségnek tekintik<br />
a beépített oltóberendezést), ezért minden más, „hasznos”<br />
szakág mögé sorolják idõben is és fontosságát tekintve is.<br />
Tehát a világítás elektromos kábelei és lámpatestei, a szellõzés,<br />
fûtés, klíma, és a többi épületgépészeti szerelvény és nyomvonali<br />
berendezés mind megelõzi a sprinklert, de úgy, hogy a<br />
legtöbb „fontos” épületgépészeti szerelés a technológiai gépészethez<br />
és az építészethez alkalmazkodik, és az alá van rendelve.<br />
10-20 évvel ezelõtt minden szakág részletes diszpozíciós és<br />
csõtervvel volt megtervezve, az utolsó alkatrészig, fittingig lerajzolva,<br />
kiírva, ahol a szakmák berendezés-elemei és nyomvonali<br />
elemei egyeztetve voltak egymáshoz. A generálterv részletes<br />
organizációs fejezetet tartalmazott a szakmák együtt-, és egymás<br />
után dolgozására, és az összes szakma kivitelezési ütemtervét<br />
részletesen összefésülték. Ezzel szemben az elmúlt tizenöt évben<br />
(2004-ben) egyetlen részletesen és korrektül megtervezett<br />
létesítmény együttes volt: a tiszaújvárosi MOL-TVK Olefin2<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TANULMÁNY 47
Az utóbbi 15 év legnagyobb beruházása (IFEX-Tûzõr <strong>Kft</strong>.)<br />
Irodaházi mélygarázs (IFEX-Tûzõr <strong>Kft</strong>.)<br />
és Polietilén4 létesítmények több mint százmilliárd forintos beruházási<br />
értékkel.<br />
A projekt minõségét deklarálja az is, hogy Bánsági Tamás<br />
projekt-igazgató annak idején állami kitüntetést kapott érte.<br />
Ma már errõl szó sincs, minden terv, köztük a sprinkler is<br />
csak olyan mélységû, hogy azzal szerzõdni lehessen a munkára,<br />
és létesítési engedélyre be lehessen nyújtani a tûzoltóságnak.<br />
A többi szakág még elnagyoltabb tervekbõl dolgozik, és<br />
sajnálatos módon mindenki egymás ellen. Aki elõbb odajut, az<br />
jobb pozícióban van a berendezés-elemeinek elhelyezéséhez -<br />
aki kapja, marja elven. Ebben a dzsungelben kell tehát a száraz<br />
sprinkler - esetenként több kilométer hosszú - csõvezeték-rendszerét<br />
hibamentesen összeszerelni.<br />
48 TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
A HATÓSÁG DOLGA<br />
A száraz sprinkler-berendezés hatósági engedélyezési munkáit<br />
említve el kell ismerni, hogy a beépített oltóberendezést<br />
használatba vevõ hivatásos tûzoltóságnak rendkívül nehéz a dolga<br />
az engedélyezésénél. A vázlatos jellegû engedélyezési tervbõl<br />
nem lehet „megjósolni”, hogy a beépített oltóberendezés megbízhatóan<br />
mûködik-e majd, de az I. fokú hatóságnak mégis határozatot<br />
kell kiadni az engedélyezési kérelemrõl. Az I. fokú<br />
tûzoltóság tekintélyének nem használt a hatósági jogkör önkormányzatnak<br />
adása, majd visszavétele. További problémát jelent<br />
a beépített oltóberendezésekre vonatkozó elõírások szabályozatlansága,<br />
és a meglévõ szabályok korszerûtlensége, a nemzetközi<br />
szabványok alkalmazhatóságának egyedi jellege.<br />
Az elkészült rendszer megítélése szintén rendkívül nehéz. A<br />
tüzivíz ellátás berendezéseit (tartály, szivattyúk, gépházi csõvezetékrendszer)<br />
ugyan meg lehet érdemben vizsgálni, de a<br />
sprinkler csõhálózat vizsgálata az esetenként 12-17 m magas<br />
létesítményben kimerül abban, hogy a mennyezeten lévõ apró<br />
sprinkler-alkatrészeket szemrevételezik (esetleg távcsõvel), és<br />
ezen kívül a riasztószelep-teszt(ek)et szokták elvégezni az<br />
üzembehelyezési procedúrán – tehát semmi lényeges, ami a száraz<br />
sprinkler rendszer megbízhatóságára némi garanciát adna. Utoljára<br />
9 éve volt sprinkler berendezésen (ráadásul habsprinkleren) éles<br />
próba végrehajtva tudomásom szerint, a MOL-TVK BOPP II.<br />
üzemben, ahol a legkedvezõtlenebb védõfelület sprinklereit kicsavarva<br />
5 percig oltottuk a nem égõ tüzet. Ma már ilyenre gondolni<br />
sem lehet (talán szerencsére). Mindenesetre a hatóság képviselõit<br />
nem szabadna olyan helyzetbe hozni, hogy zsákbamacskára<br />
adják a felelõs döntésüket.<br />
A fentiekben ismertetett problémák ellenére a száraz sprinkler<br />
a legelterjedtebb oltástechnika, akár a beépített oltórendszerrel<br />
védett alapterületet, akár a létesítmények légköbméterét<br />
vesszük alapul. Egy tökéletesen megszerelt és kivitelezett<br />
száraz sprinkler rendszer tökéletes biztonságot nyújt, általában<br />
a legalacsonyabb áron, a referenciák már évtizedek<br />
óta kifogástalanul mûködnek.<br />
És mit hoz a holnap a száraz sprinklerek területén? További<br />
fejlõdést! Már dörömböl az új sprinkler-technika egyik csillaga,<br />
a „Quell system” ante portas(!), azaz a vadonatúj, jelen<br />
pillanatban a legnagyobb oltási kapacitású rendszer bevezetés<br />
elõtt áll! Fagyveszélyes magasraktárak védelmében<br />
bizonyára széles körben elterjed.<br />
(Folytatjuk – szerk.)<br />
Kocka Sándor, Csízi Béla ügyvezetõ igazgatók<br />
IFEX-Tûzõr <strong>Kft</strong>., Budapest<br />
VÉDELEM <strong>Online</strong> – virtuális szakkönyvtár<br />
Minõségi tartalom – a szakmai információ forrása<br />
www.vedelem.hu
SZÛTS JENÕ<br />
A lángérzékelõk helye<br />
a tûzérzékelésben<br />
Az éghetõ anyagokat elõállító, feldolgozó, tároló és szállító<br />
iparágakban a tüzek általában lángoló fázissal indulnak. Itt<br />
a védelem nagyon megbízható és nagyon korai lángérzékelést<br />
igényel. Ezeken a területeken az optikai lángérzékelõk a<br />
tûz észlelésére legalkalmasabb eszközök, hiszen a kis méretû,<br />
még kialakulóban levõ tüzeket is nagy távolságból képesek<br />
észlelni.<br />
EXTRÉM KÖRÜLMÉNYEK<br />
Ezekben az iparágakban a védendõ területek eleve magas<br />
tûzkockázatúak. Mind az ipari területekre jellemzõ extrém környezeti<br />
hatások (hõmérséklet, víz, gõzök, jég, dér stb.), melyek<br />
a tûz vagy láng érzékelését nehezítik, mind az ilyen területeken<br />
megtalálható zavaró sugárforrások, melyek könnyen téves jelzéseket<br />
válthatnak ki, csak nagyon megbízható és az adott körülményekhez<br />
alkalmazkodni vagy azokat elviselni képes lángérzékelõket<br />
igényelnek.<br />
Optikai lángérzékelõket a legnagyobb számban az alábbi területeken<br />
alkalmazzák:<br />
– Olaj- és gázipari létesítmények: kitermelés, finomítás,<br />
elõállítás, tárolás<br />
– Vegyipar: gyártás, tárolás és szállítás<br />
– Energia termelés: generátor helyiségek, turbinák, emberi<br />
felügyelet nélküli állomások, gáz- vagy széntüzelésû<br />
reaktorok<br />
– Gyógyszeripar: automatizált folyamatok, szárítók<br />
– Nyomdaipar: oldószer kezelés, nyomtatási és szárítási<br />
eljárások<br />
– Repülõgép hangárok: szárny-alatti és -feletti védelem<br />
– Gépkocsi gyártás: festõ mûhelyek, gyártósorok, nedves<br />
technológiák<br />
– Robbanó anyagok, lõfegyverek: gyártása és tárolása<br />
– Tartályok: fix és úszó tetejû tartályok<br />
– Hulladékkezelõ és feldolgozó telepek<br />
– Veszélyes anyagok: égetés, feldolgozás és tárolás<br />
– Raktárak: éghetõ anyagok tárolására szolgáló tároló és<br />
rakodó terek,<br />
A LÁNG ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSA<br />
Az összes folyékony és gáznemû, valamint a legtöbb szilárd<br />
éghetõ anyag lángképzõdés közben ég el. A láng tehát olyan<br />
anyagok égésére jellemzõ, amelyek tûz vagy más gyújtóforrás<br />
okozta hõ hatására párologva, vagy gáznemû anyagok fejlõdésével<br />
éghetõ elemekre képesek bomlani. A láng az a tér, ahol a<br />
gõzök és gázok égése végbemegy.<br />
Az éghetõ anyagokból felszabaduló gõzök, gázok nem tartalmaznak<br />
oxigént, ezért az égéshez szükséges levegõ oxigénje<br />
az égéssel egy idõben hatol be (diffundál) az égési térbe.<br />
Lángoláskor az energia döntõ része elektromágneses sugár-<br />
zás formájában közvetítõdik a környezet felé, melynek nagy része<br />
hõenergia, azaz az infravörös (IR: InfraRed) tartományba esõ<br />
sugárzás, de az ultraibolya (UV: Ultra Violet) és a látható tartományba<br />
esõ sugárzás is számottevõ. Sugárzáskor az energia<br />
közvetítõ közeg nélkül jut el az egyik testrõl egy távolabb levõ<br />
másikra. A sugárforrástól távolodva az észlelhetõ energia a távolság<br />
négyzetével csökken, sõt a sugárzás útjában levõ tárgyak<br />
a sugárzást visszaverhetik vagy el is nyelhetik. A láng által kibocsátott<br />
sugárzási energia a tûz (láng) hõmérsékletével rohamosan<br />
növekszik.<br />
A HÕMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS<br />
Földünkön minden 0 o K-nál magasabb hõmérsékletû test elektromágneses<br />
sugárzást bocsát ki magából. A sugárzás intenzitása<br />
alapvetõen csak a test anyagától, hõmérsékletétõl és felületétõl<br />
függ az ún. Stefan-Boltzmann törvény szerint. A testek<br />
hõállapotával kapcsolatos és a teljes elektromágneses spektrumra<br />
kiterjedõ sugárzást, hõmérsékleti sugárzásnak nevezzük.<br />
STEFAN-BOLTZMANN TÖRVÉNY:<br />
P=A e ρ T 4 , ahol<br />
P: a kisugárzott teljesítmény (W),<br />
A: a sugárzó test felülete (m 2 ),<br />
e: a test emisszióképessége (anyagfüggõ: 0 és 1 között)<br />
ρ (rho): a Stefan-Boltzmann állandó (5,6699x10 -8 Wm -2 K-4),<br />
T: a test abszolút hõmérséklete ( o K)<br />
A képletbõl azonnal két következtetés adódik:<br />
1. A kisugárzott energia (teljesítmény) a test felületével egyenesen<br />
arányos, vagyis egy nagyobb méretû tûz, nagyobb<br />
energiát bocsát ki. (Ezt a tételt a lángérzékelõk észlelése szempontjából<br />
a késõbbiekben módosítjuk, mivel nem a tûz felülete,<br />
hanem a lángfront mérete lesz a meghatározó tényezõ.)<br />
2. A hõmérséklet növekedésével a kisugárzott energia rohamosan<br />
növekszik. Például egy 1200 o K-os (927 o C) test,<br />
mely hõmérséklet megfelel egy tipikus szénhidrogén láng<br />
hõmérsékletének, 100-szor akkora energiát bocsát ki, mint<br />
egy azonos anyagú és méretû 380 o K-os (107 o C).<br />
A törvénynek megfelelõ, különbözõ hõmérsékletekhez tartozó<br />
sugárzási görbéket a hullámhossz függvényében az ún. fekete<br />
test görbékkel vagy Planck görbékkel szokták bemutatni<br />
(ld. 1. ábra). A görbék alapján jól látható, hogy a test által kibocsátott<br />
energia (a görbék alatti területek) a hõmérséklet növekedésével<br />
milyen mértékben növekszik.<br />
A görbéket megnézve egy újabb következtetést is levonhatunk:<br />
egy test hõmérsékletét növelve a kibocsátott sugárzás<br />
spektrális eloszlása is változik. Minél magasabb egy test hõmérséklete,<br />
annál kisebb hullámhosszak felé tolódik el a görbe.<br />
A görbe csúcspontját, azaz azt a hullámhosszt, amelyen a legnagyobb<br />
intenzitású a test sugárzása egy adott hõmérsékleten, a<br />
Wien törvény adja meg:<br />
WIEN TÖRVÉNY<br />
λ m =2,9 10 -3 [m o K] / T , ahol<br />
λ m (lambda)= a maximális energia kibocsátás hullámhossza (m)<br />
T = a sugárzó test hõmérséklete ( o K)<br />
A hõmérséklet növekedésével a görbe a látható fény és az<br />
UV tartomány felé tolódik: pl. egy 800-1200 o K közötti szén-<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ TANULMÁNY 49
1. ábra. Az ideális fekete testek energia kibocsátási görbéi<br />
különbözõ hõmérsékleteken<br />
2. ábra. A szénhidrogének égésekor keletkezõ láng spektruma<br />
és a keletkezett köztes és végtermékek emissziós hullámhosszai<br />
hidrogén láng hõmérsékleteken az energia számottevõ része a<br />
közepes IR (1-10 μm) sávban keletkezik, de bizonyos intenzitás<br />
tapasztalható a látható fény és az UV sávban is.<br />
A spektrális eloszlás változásának jó példája az acél hevítése,<br />
mely elõször vörös színben világít, majd a további hõmérséklet<br />
emelkedés hatására, 700 o K felett már fehéren izzik, azaz a görbe<br />
egyre inkább a látható fény és az UV tartomány felé tolódik.<br />
Egy hétköznapi szénhidrogén (benzin) égésekor a láng által<br />
kibocsátott energia spektruma mégis jelentõsen eltér az 1. ábra<br />
Planck görbéitõl. A hullámhossz függvényében ábrázolt spektrális<br />
eloszlás itt is a Planck görbéken alapul (azaz minél magasabb a<br />
láng hõmérséklete, annál nagyobb lesz a kisugárzott összenergia,<br />
és annál kisebb hullámhosszakon is lehet összetevõket találni),<br />
de annál jóval összetettebb: néhol erõs csúcsokat, máshol hullámvölgyeket<br />
mutat (ld. 2. ábra).<br />
A KÉMIAI VAGY KVANTUMSZERÛ SUGÁRZÁS<br />
De miért különbözik ennyire a két görbe? Égéskor a lángban<br />
különbözõ kémiai folyamatok játszódnak le, különbözõ köztesés<br />
végtermékek keletkeznek az égõ anyagból és az oxidáló szerbõl.<br />
50 TANULMÁNY ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
Ezen átalakulások során felszabaduló illetve elnyelõdõ energia<br />
hatására jönnek létre a látható csúcsok, völgyek a görbén.<br />
Az égés folyamán az éghetõ anyag molekuláinak oxidációja<br />
során keletkezõ köztes molekulák energiavesztéssel jutnak újra<br />
stabil molekuláris állapotba. Ez az energiavesztés adott hullámhosszúságú<br />
foton kibocsátásával jön létre.<br />
Az égés során az alábbi hullámhossz tartományokban keletkezik<br />
jelentõs elektromágneses sugárzás:<br />
• az UV tartományban a 0,1–0,35 μm-es sávban,<br />
• a látható fény tartományában (a 0,35–0,75 μm-es sávban), és<br />
• az IR tartományban a 0,75–220 μm-es sávban.<br />
Hullámhossz Kölcsönhatás<br />
λ < 50 μm Molekuláris átalakulások<br />
50 μm > λ > 1,0 μm Molekuláris vibráció és forgás<br />
1,0 μm > λ > 0,05 μm Vegyérték elektronkötések vibrációja<br />
0,3 μm > λ > 0,05 μm Elektronvesztés és rekombináció<br />
1. táblázat. Hullámhossz függõ anyag-foton kölcsönhatások<br />
Emberi szemmel e hullámhosszak többsége nem érzékelhetõ.<br />
Szabad szemmel leginkább csak a sárga-vörös színû lángokat<br />
érzékeljük, mely színeket a lángban található szénatomok<br />
okozzák. A láthatatlan infravörös (IR) sugárzást hõként érzékeljük.<br />
A szenet nem tartalmazó anyagok, pl. a hidrogén égésekor<br />
a láng színe világoskék vagy teljesen láthatatlan, és nyilván<br />
a CO 2 keletkezésre jellemzõ 4,4 μm-es kibocsátás csúcs is hiányzik.<br />
Ezek a lángok általában az UV tartományú összetevõik<br />
révén detektálhatók.<br />
Egy adott anyag égése során keletkezõ hullámhosszak alapvetõen<br />
megfeleltethetõk az anyag és az energia közt létrejövõ<br />
kvantum-mechanikai kölcsönhatásoknak. Az anyagi részecskék<br />
és a foton kölcsönhatásai az 1. táblázat szerinti hullámhossz tartományokkal<br />
jellemezhetõk.<br />
Általában azoknak az anyagoknak a lángjában, melyek több<br />
éghetõ gázból állnak és égésük gáznemû oxidáló hatására jön<br />
létre, a kvantumszerû sugárzás dominál. Ilyenek az éghetõ gázok,<br />
folyadékok és a lánggal égõ szilárd anyagok.<br />
A szilárd halmazállapotban oxidálódó éghetõ anyagok vagy<br />
csupán a hõmérsékletük hatására sugárzó testek (pl. szikrák, parázs)<br />
ellenben a Planck görbék szerint sugároznak. Ebbe a körbe tartoznak<br />
a szén-alapú éghetõ anyagok (szén, faszén, fa, cellulóz<br />
szálak) és a hõhatásra (mechanikai hatás vagy súrlódás) felmelegedett<br />
fémek.<br />
Általában mindenfajta égés során keletkezik Planck-féle sugárzás,<br />
mely az égõ anyag hõmérsékletébõl adódik. A szikraérzékelõk,<br />
melyeket pont az ilyen jellegû sugárzás észlelésére<br />
fejlesztettek ki, általában nem éghetõ anyag-specifikusak.<br />
A lángérzékelõk azonban mindig a molekulaszerkezet megváltozásából<br />
illetve a gázfázis energiaváltozásából adódó kvantumváltozásokat<br />
hivatottak figyelni. Az ezekbõl adódó energia<br />
kibocsátások egy-egy adott anyagra jellemzõek. A lángérzékelõk<br />
fejlesztõi igyekeznek olyan hullámhossz tartományokat<br />
kiválasztani és figyelni, melyek minél több anyag lángjában<br />
megjelennek, és lehetõleg más, nem tûztõl származó<br />
sugárforrások spektrumából hiányoznak.<br />
(Folytatjuk)<br />
Szûts Jenõ mûszaki vezetõ, Promatt Elektronika, Budapest
m ó d s z e r<br />
JAMBRIK RUDOLF<br />
Légi támogatás nélkül<br />
nehéz lett volna.<br />
2007. júliusában a szokásosnál több erdõ-, bozót- és tarlótûzhöz<br />
riasztották a tûzoltókat. Az hatalmas erdõtüzek alakultak<br />
ki Kecskemét és Nyárlõrinc között.<br />
ÖSSZEFOGÁS ERDÕTÛZBEN<br />
A Kéleshalom és Kunfehértó közötti erdõ, amely zömében<br />
fenyves és õsborókás igen nehéz és összetett feladat elé állította<br />
a tûzvédelemben dolgozó szakembereket.<br />
Az oltásához a földi egységeken kívül a tûzoltóvonatot és<br />
helikoptereket is be kellett vetni.<br />
A kunfehértói tûzeset minden képzeletet felülmúlt. A megye<br />
szinte teljes állománya és azon túl más városok tûzoltó erõi is<br />
segédkezetek a tûz megfékezésében: több hivatásos, önkéntes,<br />
egyesületi tûzoltóság, a civil lakosság több mint száz fõvel, a<br />
MÁV tûzoltóvonata, a Magyar Honvédség két MI-8–as harci<br />
helikoptere, az erdõgazdaság emberei és nehézgépei, a budapesti<br />
Polgárvédelmi Igazgatóság, Fõvárosi Központi Rendeltetésû<br />
Mentõszervezetének szakemberei és nem utolsó sorban a<br />
Magyarországi Mentõcsoportok Szövetségével együttmûködõ<br />
Forgószárny <strong>Kft</strong>. MI-2 helikoptere.<br />
Tapasztalatból leírhatnám milyen érzés Bristol védõruhában,<br />
nyáron 38 C o –os melegben a tûztõl pár méterre hadakozni, de<br />
ezt a lap olvasói is tudják.<br />
Azt viszont már kevesebben hallották, hogy a tavalyi esztendõtõl<br />
kínálkozik a tûzoltók megsegítésére egy hazai fejlesztésû<br />
tûzoltó és mentõ helikopter is.<br />
TÛZOLTÁS A KISKUNSÁGBAN<br />
Kunfehértói tartózkodásunk ideje alatt négy napon keresztül<br />
támogattuk az egységek munkáját. Ez idõ alatt a gépünk 316<br />
felszállást, egyben bevetést hajtott végre, átlag 8-900 liter oltóanyaggal,<br />
ez majdnem 300 000 liter víz célra juttatását jelenti.<br />
A helyszínen folyamatosan mértük a bevetési idõket, ez rendkívül<br />
sok tapasztalatot adott a további védekezésekhez. Bármennyire<br />
is hihetetlen a kicsi, ámde fürge helikopter 2 perc 10 másodpercenként<br />
érkezett a felszállási pontra oltóanyagot tankolni. Ezt<br />
Tankolás 3 percenként<br />
Úton a bevetéshez<br />
Összehangolt légi és földi oltás<br />
csupán azért érdemes megjegyezni, mert a nagyobbik testvére<br />
– akinek a munkája ugyancsak nélkülözhetetlen volt – méreteinél<br />
és repüléstechnikai paraméterei miatt ugyanezt a tankolást<br />
VÉDELEM 2007. 6. SZÁM ■ MÓDSZER 51
csak 11,5 perc leforgása alatt volt képes megoldani. A közepes<br />
kategóriájú gép, igaz csak a fele töltettel volt képes felszállni,<br />
de azt sokkal sûrûbben és nem utolsó sorban tized annyi költséggel<br />
tette. Arról már nem is beszélve, hogy a nagyobb gépek<br />
a talajszint felett 80-100 méter magasságban voltak képesek a<br />
víztömeg kibocsátására, míg a kisebb, fürge gép ugyanezt a<br />
mûveletet 20-40 méteren már biztonsággal volt képes megoldani.<br />
Nyílván ezért is volt többszörösen hatékony a bevetése és<br />
persze a gazdaságosságához sem fér kétség.<br />
LÉGI ELÕZMÉNYEK<br />
A hosszú bevezetõ után röviden felvázolnám ezt a kicsi hazai<br />
bravúrt, amivel sikerült a sikeres oltáshoz hozzájárulnunk.<br />
Immáron közel húsz esztendeje a balatonedericsi tõzegtûznél<br />
- annak veszélyessége és szinte leküzdhetetlensége miatt -<br />
helikoptereket vetett be a tûzoltóság. A légi tûzoltás természetesen<br />
nem volt új már akkor sem, azonban az is tény, hogy a<br />
Magyar tûzoltóság soha nem rendelkezett légi jármûvekkel. Ilyen<br />
esetekben a Honvédség és egyéb légi jármûveket üzembentartókkal,<br />
a megkötött együttmûködési megállapodások keretein<br />
belül sikerült eredményeket elérni. Nos az említett tõzegtûznél<br />
furcsa dolgok derültek ki, mesélte Imreh Lajos. A 2 m 3 -es Bambi<br />
Buckettel üzemelõ MI-8 helikopterek ugyan erõsek, de lassúak<br />
is, üzemidejük akkor sem volt olcsó. Ma 1 millió Ft körül mozog<br />
az egy órára vetített költsége. A MI-2 típus ugyan jóval<br />
kevesebb, csak a 800 literes Bambi Buckettel tudott beavatkozni,<br />
de sokkal 2,5-szer hatékonyabban és az órabérét tekintve tized<br />
annyi ráfordítással dolgozott.<br />
Ez azonban nem volt kielégítõ a MI-2 személyzete számára,<br />
ezért az eddigi tapasztalatokat is felhasználva mára egy új technológiát<br />
dolgoztak ki, amely a kunfehértói erdõtûz oltásánál<br />
vizsgázott.<br />
VIZSGÁZOTT AZ ÚJ TECHNOLÓGIA<br />
A függesztett teherrel repülés bonyolult, az oltóanyag kibocsátás<br />
pontossága esetenként a legnagyobb odafigyeléssel<br />
is a pontatlan minõsítéssel jellemezhetõ, akkor hol van a megoldás?!<br />
A megoldás a kérdés mögött van. A törzs alá függesztett<br />
terhet máshová kell beépíteni és a gazdaságosságát is növelni<br />
szükséges. Megszületett a terv, a tartályt be kell építeni az utastérbe<br />
és egy jól irányzott dobással a tûz fészkét el kell találni.<br />
Ez eddig egyszerû, a kivitelezés és kísérletezés már kevésbé<br />
volt az. A belsõ tartály kialakítása az utastérben megoldható,<br />
csupán az üléseket kell eltávolítani és a megfelelõ formát kell<br />
alkalmazni.<br />
A kiömlõnyílás kivágása már nem volt ennyire egyszerû. Elõször<br />
kicsivel volt nagyobb, mint a Bambi Bucketté. Aztán sok-sok<br />
próbálkozás után kiderült, hogy annak a duplája a legideálisabb,<br />
vagyis egy 600 mm átmérõjû nyílás már megfelelõ lehet a kiáramlási<br />
idõ lehetõ legalacsonyabb elérésére. Ez ma 1,5 mp és<br />
ekkor a tartályban lévõ 1000 – 1200 liter oltóanyag a kijelölt<br />
helyre szinte egy tömegben dobható. Itt említeném meg az oltóhatás<br />
növekedését, a kinetikai erõ kihasználását. A víz ütõhatása<br />
és az a tény, hogy nem porlad el, nem szóródik szét, hanem<br />
egyszersmind részt vesz az oltásban, mintegy jótékonyan befolyásolják<br />
az oltás gazdaságosságát is.<br />
52 MÓDSZER ■ 2007. 6. SZÁM VÉDELEM<br />
A BELSÕ TARTÁLY ELÕNYEI<br />
Elõnye, hogy a tankolás gyorsan és sokrétûen megoldható,<br />
míg a függesztmény esetén természetes tó, folyó, vagy mesterséges<br />
vízfelület kialakítása szükséges, addig a belsõ tartályos<br />
megoldásnál egy tûzoltó gépjármû, vagy tartálykocsi, de még<br />
egy tûzcsap is elegendõ, tehát amennyiben nincs a tûz közelében<br />
vízfelület addig is használható.<br />
A gép törzse alá akasztott tartályos megoldás következtében<br />
a szûkre szabott 800 l, is tovább csökkenhet, hiszen a teljes merítés<br />
szinte soha nem valósul meg. A rugalmas falú tartály pulzálása<br />
közben értékes literek vesznek kárba. Így az a merítést követõen<br />
már csupán a 700 l körül mozog, a repülés, a fordulók további<br />
vesztességeket okozhatnak, így mire egy Bambi Buckett odaér<br />
a bevetés helyére jó, ha 600-650 liter víz van a tartályában. Ennek<br />
a hatékonyságát tovább rontja a kis átmérõn történõ leürítés,<br />
a víz porladása és szóródása.<br />
A belsõ tartályos szerkezet tehát képes volt önmagát felülmúlni<br />
és a sok hibát kiküszöbölve egy sokkal gazdaságosabb<br />
rendszert a tûz elleni védekezés szolgálatába állítani.<br />
A rendszerrel, a súlypont ideális megválasztása miatt könnyebb<br />
a tankolás, a repülés és a manõverezés során sincs vesztesség.<br />
Pontosabb a dobás és szinte minden csepp odaér, ahová azt szántuk,<br />
terítési hatékonysága 60 – 80 liter/m 2 . Továbbá van egy eddig<br />
el sem képzelhetõ elõnye is: a felszerelt forgószárnyas légi jármû<br />
egyszersmind alkalmas mentésre is. A fülkében marad annyi<br />
hely, hogy egy légimentõ és a mentéshez elengedhetetlenül szükséges<br />
eszközök is elférjenek, így ez a MI-2 helikopter alkalmassá<br />
válik arra a feladatra is, amit a modernebb változatok<br />
sem képesek produkálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy a<br />
beavatkozásban résztvevõ állomány a szél irányának hirtelen<br />
változása miatt a lángoló erdõ mélyén veszélybe kerül, úgy a<br />
gép egy töltet vízzel odarepül és az oltóanyag megfelelõ helyre<br />
történõ kidobásával késleltetve a tûz terjedését azonnal - ismételt<br />
rárepülés nélkül - a biztonságos kimenekítést megkezdheti.<br />
Egyszerre akár 3 fõ evakuálását is képes megoldani, de a szokásos<br />
egyenkénti kiemelés is járható út, amennyiben megfelelõ idõ<br />
áll a rendelkezésre.<br />
E témában is számtalan megoldás létezik a világon. Akad,<br />
ahol a gép törzse alá építik az oltóanyag tartályt, de ha csak a<br />
Bambi Bucket befogadóképességét nézzük: létezik 270 litertõl<br />
9840 liter befogadóképességig sok, összesen 18 méret. A fantáziának<br />
azonban határt szab a szállítóeszköz, a helikopter teherbíró<br />
képessége, a manõverezõ képessége és hát valljuk be, hazánkban<br />
a rendszerben lévõ helikopter típusa a mérvadó, mert<br />
ellentétben más országokkal egy ilyen kritikus idõszakban sem<br />
áll módunkban más országoktól helikoptereteket és repülõket<br />
bérelni.<br />
Jelen esetben, azt hiszem a sokat említett határok kitolása, a<br />
leleményesség és a kombinatív elgondolás találkozott a gazdaságosság<br />
oly sokszor egymást elkerülõ fogalmával, és ettõl<br />
lett olyan nagyszerû a találmány, amire méltán lehetünk<br />
büszkék.<br />
Jambrik Rudolf tûzoltó alezredes<br />
Tûzoltási osztályvezetõ<br />
Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság, Budapest<br />
A cikk teljes szövege a www.vedelem.hu weboldalon olvasható.
Change language