A futballszurkolók szlengje - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

elérni. Ezek a pozitívumok vagy a csoportban, a tagokhoz való vonzódásban és a velükvaló együttlét örömében valósulnak meg – a törzsszurkolók esetében inkább ezigaz – vagy a csoport révén érhetők el. Csoportképző tényező a közös sors is, amelya tagokat kívülről determinálva eleve megszabja az együttes élménylehetőségeket.Csepeli György szerint a csoportot alkotó egyének önös érdekeik alapján cselekszenek,vagyis ha egy csoport tagjainak közös érdekei vagy célkitűzései vannak, és úgylátják, hogy a szóban forgó célok realizálása esetén mindannyian jobban járnának,mintha egyenként akarnák e célokat megvalósítani, akkor az egyének önérdeküketszem előtt tartva csoportokba társulnak. (CSEPELI 1997: 409)A különböző ultracsoportok jó példa arra, hogy a közösségi szerveződésekvalamiféle identitást és egy ahhoz kapcsolódó gondolatvilágot hoznak létre. A rendszerüktehát egyfajta közös tudáson alapul, egységtudatukat szimbólumokkal és rituálékkaljelölik ki. A rituálé ismétlési elemei a biztonság fontos támaszául szolgálnak,azonban egy rituálén csak a közösséghez tartozók osztozhatnak, a kívülállóknak nagyvalószínűséggel üresnek és mesterségesnek fog tűnni. Néhány példával támasztomalá a szimbólumok szerepét. Az Aryan Army nevű csoport így ír magáról honlapján:„1995-ben már egész Európa elé kilépett. Drapiját rettegték egész Amszterdamban,miután Vincze Ottó második góljával mind a Fradit, mind a közönséget újra megismerték!”Az Aryan Greens pedig így büszkélkedik drapériájával: „A csoport drapijahamar bekerült a közismeretbe, hiszen elsőként a hazai lelátói csoportok között egykeltakeresztes zászlót is felhasznált a drapija készítéséhez.”SCHÖPFLIN GYÖRGY „Az identitás dilemmái” című könyvében azt írja, hogy az identitás,a közösségi normák, az érték-hierarchia és kritériumainak kifejezése különböződiskurzusokban kódolva jelenik meg. A kifejezés e módozatai sajátosan arra az adottközösségre jellemzőek, mely létrehozta őket, és egyúttal a felismerés formáját, valaminta kulturális reprodukció eszközét is jelentik. A jelentések kötöttek, specifikusakaz adott közösségre nézve. Tehát saját értékei, elgondolásai, kifejezésmódjai vannak.(SCHÖPFLIN 2004: 43)A közösségek vagy csoportok nem létezhetnek egy közös kulturális nyelvezetnélkül, az egyének pedig nyelv nélkül vagy kívülállók maradnak, vagy pedig hallgatásrakárhoztatnak. Schöpflin szerint a nyelvnek három olyan dimenziója van, mely aközösségeket is érinti: a filológiai, a kulturális és a társadalmi-politikai. „A nyelvkulturális dimenziója azokra a közös jelentésekre, értékekre utal, melyeket egy nyelv24