8 BONCSÉR ÁGNES–POLONYI TÜNDE ÉVA–ABARI KÁLMÁNZwaan és Rapp (2006) munkájukban több olyan tényezőt is kiemeltek, amelyeksegíthetik vagy éppen össze is zavarhatják az olvasót a szöveg értelmezésekor. Őka szövegértést egy olyan összetett mentális folyamatnak tekintik, ami magában foglaljaa leírtakról létrehozandó mentális reprezentációt és annak megfelelő alkalmazásátis. Kiemelik, hogy a megértéshez elengedhetetlen az új információk és az emlékezetbenmár meglévő információk közötti kapcsolatok kialakítása, az új ismeretekneka régiekhez kapcsolása (Adamikné, 2002). Zwaan és Rapp felhívja a figyelmeta szövegben lévő nyelvi kulcsokra, ezek olyan kritikus információkkal szolgálhatnak,amelyek segíthetik vagy gátolhatják a megértést. Ilyenek például a határozottvagy határozatlan névelők a szövegben, amelyek okozhatják, vagy éppen csökkenthetikis a kétértelműséget, így befolyásolva a megértést. Két típusú nyelvi kulcsotkülönböztethetünk meg, a lexikai és a szerkezeti kulcsokat. A lexikai kulcsokahhoz biztosítanak információt, hogy a különálló nyelvi egységek között kapcsolatokattudjunk találni. A szöveg értelmezése során segítségükkel mindig azok a fogalmaklesznek aktívak, melyek a témával összefüggésben vannak. Ilyen lexikai kulcsokpéldául a kötőszavak a szövegben. Szerkezeti kulcsra jó példa a mondatnaka szövegben elfoglalt helye. A szöveg elején lévő mondatoknak különleges szerepevan a figyelem szempontjából, megragadják az olvasó figyelmét, információt közvetíteneka témáról, annak fontosságáról és segítségül szolgálnak az olvasónak ahhoz,hogy elő tudja hívni emlékezetéből a témával kapcsolatos tudást. A megértéssorán a lexikai és szintaktikai kulcsok gyakran működnek együtt egymással és azolvasónak a már meglévő tudásával.AZ OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE: KÍSÉRLETI EREDMÉNYEKGósy Mária (1996) második, harmadik, negyedik és ötödik osztályos gyermekekkelvégzett vizsgálatában arra kereste a választ, hogy az életkornak megfelelő tartalmúszöveg milyen feldolgozást mutat eltérő bemenet esetén (hangzó beszéd értése,illetve hallás alapú szövegértés). Az egyik csoport feladata az elhangzott szöveghallás utáni, míg a másik csoporté az olvasás utáni megértése és értelmezése volt.Az eredmények azt igazolták, hogy a hangzó beszéd megértése fokozatosan fejlődikaz életkor előrehaladtával. Továbbá, a hallás alapú szövegértés szignifikánsanjobb eredményt hozott az olvasott szöveg értéséhez képest negyedik osztályig. Azötödikesek olvasásértésének szintje megegyezik a hallás utáni szövegértés eredményével,vagyis négy év olvasástanulás szükséges, hogy az értési és az értelmezésifolyamatok ugyanolyan szintűek legyenek olvasáskor, mint hallottak feldolgozásaesetén.Egy másik vizsgálatban 14 éves tanulók szövegértését vizsgálták. A kísérleteredménye, hogy a tanáraik szerint gyenge olvasók helyes szövegértési átlaga 49,7%,míg a jó olvasóké 69% lett. A különbség nagy, mégis még a jó olvasónak számítótanulók sem érték el a korosztályuktól elvárt szintet (90–100%), így ez a vizsgálat
Szövegértő olvasás a két tannyelvű oktatásban résztvevő diákok körében 9arra hívja fel a figyelmet, hogy tanítani kell az olvasott szöveg helyes megértését azáltalános iskola alsó tagozatán túl is (Gósy, 2008).Az olvasásértés tanítása során tehát készségszintűvé kell emelni a vizuális információértő dekódolását. Magyar szakos főiskolásokkal végzett kísérletek eredményei(Gerliczkiné, 2007) azt mutatták, hogy erre még sokszor az érettségit követőenis szükség van. A kísérletben részt vett hallgatók 19–57%-ban mutattak beszédészlelésitévedéseket, szövegértési zavara átlagosan a hallgatók 20%-ának adódott. Ezerőteljesen nehezíti az előadások, magyarázatok megértését, illetve megfelelő rögzítéséta tanulmányok folytatása közben.Bransford és Johnson (1972, 1973; idézi: Zwaan és Rapp, 2006) kísérletükbenegy mosásról szóló szöveget olvastak fel a különböző háttérinfomációval rendelkezőkísérleti csoportoknak. A legérthetőbbnek az a csoport találta a szöveget, amelyikbena vizsgálati személyek a felolvasás előtt kapták meg az információt, és őkis tudták felidézni a legtöbb részletet a szövegből, szemben azokkal a csoportokkal,akik csak utólag vagy egyáltalán nem kaptak információt a szöveg témájáról. Ahogyana kísérlet is mutatja, ezek az információk elősegíthetik a szöveg megértését,de ehhez szükséges, hogy ezek az információk aktivizálva legyenek a szöveg olvasásakor.Ahhoz, hogy megértsük, hogy hogyan hatnak a háttérinformációk a megértésre,képet kell alkotnunk arról, hogy ezek az információk hogyan szerveződneka hosszú távú memóriában.ANYANYELVI SZÖVEGÉRTÉS ÉS GRAMMATIKAI TUDÁSLaczkó Mária (2008) középiskolába felvételiző nyolcadik osztályosok körében vizsgáltaaz anyanyelvi grammatikai ismeretek és a szövegértés közötti összefüggést.Tanulmányában azt vizsgálta, hogy a tanulók grammatika tudásának a szintje, a leírónyelvtani ismeretek (azaz a különböző morfémák előhívása, a szórendre vonatkozóelőzetes tudás, mondatszerkesztési szabályok) alkalmazása milyen szerepetjátszhat egy szöveg megértésében. A feladatban a diákoknak egy teafőzőhöz mellékelt,idegen nyelvről hibásan lefordított, úgynevezett „külföldi használati utasítás”hibáit kellett „átírniuk” úgy, hogy nyelvtanilag helyes és értelmes szövegeketkapjanak. A tanulók számára igen nehéznek bizonyult jól felismerni a szöveg mondataita grammatikai szabályok helyes alkalmazásával, vagyis nehezükre esett a mondatotalkotó szavakat megfelelő toldalékformákkal ellátni. A vizsgálati személyeknektöbb mint a fele követett el valamilyen hibát, és kevesebb, mint a fele nemtudta értelmezni és helyesen leírni az adott szöveget.Az eredmények alapján megállapítható, hogy a leíró grammatikai ismeretek előhívásánalapuló rövid szöveg megértése és megalkotása a tanulók számára morfológiai,lexikai, szemantikai és szintaktikai hibázásokkal járt együtt. Az eredményekígy alátámasztják a szerző feltételezését, miszerint a tanulók felületes és/vagy hiányosleíró nyelvtantudása, előzetes grammatikai ismereteinek nem megfelelő szintű
- Page 6 and 7: 6 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE É
- Page 10 and 11: 10 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 12 and 13: 12 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 14 and 15: 14 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 17 and 18: Szövegértő olvasás a két tanny
- Page 19 and 20: Szövegértő olvasás a két tanny
- Page 21 and 22: Szövegértő olvasás a két tanny
- Page 24 and 25: 24 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 26: 26 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 35: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 38 and 39: 38 SZÁSZVÁRI KARINAtalható (Lee
- Page 40: 40 SZÁSZVÁRI KARINAMódszerVizsg
- Page 43: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 47 and 48: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 49 and 50: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 51 and 52: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 53: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 56 and 57: 56 HOLECZ ANITAnyújtva motiváció
- Page 58 and 59:
58 HOLECZ ANITAfaktorokból tevődi
- Page 60 and 61:
60 HOLECZ ANITAEREDMÉNYEKA pedagó
- Page 62 and 63:
62 HOLECZ ANITAtottság és az egy
- Page 64 and 65:
64 HOLECZ ANITAhet meg, amennyiben
- Page 66 and 67:
66 HOLECZ ANITAkonstruktumok (pszic
- Page 68 and 69:
68 HOLECZ ANITAMASLOW, A. (2003): A
- Page 70 and 71:
70 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAtóbban
- Page 72 and 73:
72 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAÖNÉRT
- Page 74 and 75:
74 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAtens akc
- Page 76 and 77:
76 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAMérőes
- Page 78 and 79:
78 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAA kapott
- Page 80 and 81:
80 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAA tests
- Page 82 and 83:
82 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAtív kor
- Page 84 and 85:
84 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGACOSLETT,
- Page 86 and 87:
86 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAWERNER,
- Page 88 and 89:
88 KARNER ORSOLYAjön létre, és a
- Page 90 and 91:
90 KARNER ORSOLYAA tanácsadásra,
- Page 92 and 93:
92 KARNER ORSOLYAA képesítések t
- Page 94 and 95:
94 KARNER ORSOLYAAz Európai Szakk
- Page 96 and 97:
96 KARNER ORSOLYAEurópai Karrierta
- Page 98 and 99:
98 KARNER ORSOLYAA MAGYARORSZÁGI P
- Page 100 and 101:
100 KARNER ORSOLYA
- Page 102 and 103:
102 KARNER ORSOLYAMagyarországiké
- Page 104 and 105:
104 KARNER ORSOLYAműködhet, és p
- Page 107:
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA IX. ÉVFO
- Page 110 and 111:
110 BAGDY EMŐKEvetítve, amely a j
- Page 112 and 113:
112 BAGDY EMŐKErendszer, amely az
- Page 114 and 115:
114 BAGDY EMŐKEés képzési csere
- Page 116 and 117:
116 BAGDY EMŐKEAz egészségügybe
- Page 118 and 119:
118 BAGDY EMŐKEA KLINIKAI PSZICHOL
- Page 120 and 121:
120 BAGDY EMŐKEAMIT A KÉPZÉS SOR
- Page 122 and 123:
122 BAGDY EMŐKE6. A pszichoszomati
- Page 124 and 125:
124 BAGDY EMŐKE13. 122/2009/VI.12.
- Page 126 and 127:
126 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 128 and 129:
128 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 130:
130 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 134 and 135:
134 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 136 and 137:
136 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 138 and 139:
138 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 141 and 142:
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA XII. ÉVF
- Page 143:
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA X. ÉVFOL
- Page 146 and 147:
146 BUDA BÉLAlyen foglalkozásban
- Page 148 and 149:
148 BUDA BÉLAA kötetben éppen az
- Page 150 and 151:
150 BERCZIK KRISZTINAA kötet első
- Page 153 and 154:
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA XII. ÉVF
- Page 155 and 156:
Lying and Deception in Human Intera
- Page 157:
Lying and Deception in Human Intera
- Page 160 and 161:
160 KAPITÁNY MÁTÉnyaltabb megít
- Page 162 and 163:
162 KAPITÁNY MÁTÉvel fejtik ki.
- Page 164 and 165:
164 KAPITÁNY MÁTÉA holland krimi
- Page 167 and 168:
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA XII. ÉVF
- Page 169:
CONTENTB3EMPIRICAL STUDIESBONCSÉR,