letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ...

72 S. NAGY ZITA–OLASZ KINGAÖNÉRTÉKELÉS ÉS TESTKÉPMinden pszichológiai irányzat elismeri, hogy a testkép kialakulása alapvető fejlődésiállomása az én differenciálódási folyamatának (lásd pl. Freud, 1923/1937;Mahler et al., 1975; Marton, 1970, 2005; Kulcsár, 1996). Egy gyermek, mielőtt önmagát,mint önálló entitást felismerné, már differenciált formában – a környezettelinterakcióban – reprezentálja funkcionáló testét (Marton, 2005). Tehát egy csecsemőpreverbális korban, mielőtt éntudatra ébredne, kialakít egy képet arról, ahogy a testétmegéli, ahogy a teste, és ez által önmaga az őt körülvevő világban működik. A tárgykapcsolatiteoretikus és terapeuta Margaret Mahler (1975, magyarul lásd Kulcsár,1996) szerint az énfejlődés strukturalizációs feladat, aminek végcélja, hogy a gyermekbenkialakuljon egy belső kép önmagáról, elkülönülve külső tárgyak, illetve másszemélyek reprezentációjától. A szeparáció-individuáció folyamatában a testi én4-5 hónapos kor körül kezd körvonalazódni. Mahler szerint a testi énben kétféle énreprezentációvan: az egyik a „testkép belső magva”, fogalmazhatunk úgy is, hogyegy veleszületett reprezentáció a testről. A test idegi reprezentációjának veleszületettségétfeltételezi Wilder Penfield (Penfield és Boldrey, 1937) kanadai idegsebészis. A Penfield féle homunkulusz az emberi testrészek szenzoros és motoros kérgileképeződését ábrázolja (1. ábra). A test e veleszületett reprezentációja testrészenkéntlokalizálható, erőteljesen fragmentált és nem antropomorfikus (Stamenov, 2005).1. ábra: Penfield féle szenzoros (bal oldal) és motoros (jobb oldal) Homunkulusz(forrás: http://pluto.szikszi.hu/~rip/erzekek)Mahler szerint a testi énben megjelenő másik én-reprezentáció a „szenzoros és a perceptívemléknyomok külső határai”, más szóval a különböző helyzetekben (pl. a gon-