46 SZÁSZVÁRI KARINAnifikáns, de tendenciaszerű különbséget sem abban, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanaka kornak a személypercepcióban (U=2266,5, Z=–1,58, p>0,05).MEGBESZÉLÉSA magyar munkavállalók körében végzett kutatásunk szerint az idősödő munkavállalókkalkapcsolatos attitűdökben három faktort tudtunk elkülöníteni, a Fejlődőképesség,az Érzelmi stabilitás és a szervezeti Lojalitás faktorokat. A Fejlődőképességfaktorba olyan tartalmak kerültek, mint a rugalmas, terhelhető, ötletes, képesösszpontosítani, hatékony, ambiciózus, nyitott, tanulékony, dinamikus, széles látókörű,az Érzelmi stabilitás faktor a kiegyensúlyozott, türelmes, csoportban hatékony,megbízható tartalmakkal jellemezhető, a Lojalitás faktor pedig elkötelezett,szabálykövető, felelősségteljes tartalmakat takar. A faktorok a munkavállalás szempontjábólfontos dimenziókat mérnek.A faktorok tartalmukban nagy átfedést mutatnak a Big Five kérdőív három faktorával,az energia vagy extraverzió, az érzelmi stabilitás vagy neuroticitás és a lelkiismeretességvagy munka faktorokkal. Ez alapján elmondhatjuk, hogy az idősebbmunkavállalók munkakörnyezetben történő megítélése nagyban hasonlít a vonásalapúszemélyiségdimenziók szerinti megítéléshez.Az általunk kapott faktorok összevethetőek a Rosen és Jerde (1976b) által alkalmazottattitűdkérdőív négy skálájával, amelyekről a szerzők a következő megnevezésekkelés tartalommal számoltak be: Teljesítőképesség (produktivitás, kreativitás,hatékonyság), Fejlődési potenciál (tanulási képesség, rugalmasság, teljesítményvágy),Stabilitás (körültekintő/ gondos, függő, kiegyensúlyozott/megállapodott),Interperszonális készségek (figyel mások érzéseire, hatékony a csoporthelyzetekben).Eredményeink szerint a magyar mintán a Teljesítőképesség és a Fejlődési potenciálnem válik élesen külön, ezek tartalma a Fejlődőképesség faktorban fejeződikki. A Stabilitás skála tartalmában szinte megegyezik az Érzelmi stabilitásfaktorunkkal. Ezzel szemben úgy tűnik, az Interperszonális készségek nem fontosakaz idősödő munkavállalók megítélésében, illetve nem annyira lényegesek, hogykülön faktorban jelenjenek meg (az Érzelmi stabilitás faktorban találunk rá tételt).Viszont a szervezet iránti Lojalitás a magyar mintán sokkal kifejezettebb mutatójaa munkavállalókról való vélekedésnek.Az első hipotézisben megfogalmazott feltételezésünk beigazolódott, az idősebbés a fiatalabb munkavállalók eltérő módon vélekednek az idősebbekről, a 40 évalattiak mindhárom azonosított dimenzióban kedvezőtlenebbnek ítélték az idősebbeket,tehát kevésbé fejlődőképesnek, érzelmileg kiegyensúlyozatlanabbnak ésa szervezethez kevésbé lojálisnak tartják őket.A második hipotézisben az idősebb munkavállalókkal kapcsolatos vélekedésekváltozását fogalmaztuk meg az életkor növekedésével. Hipotézisünk igazolódott,mert eredményeink bizonyítják, hogy az idősebb munkavállalók iránti attitűdök az
Az idősödő munkavállalókkal kapcsolatos sztereotípiák tartalmi vizsgálata ... 47életkor előrehaladtával pozitívabb tartalmakkal töltődnek meg. Továbbá arra is meggyőzőbizonyítékot találtunk, hogy az életkor mellett, a nemi hovatartozás is hatássalvan az attitűdök tartalmára, a nőknek pozitívabbak az attitűdjeik az idősebbekkelkapcsolatban, mindhárom faktorban, mint a férfiaknak.A harmadik hipotézis a kognitív stílus és a személypercepció összefüggéseirevonatkozott. Vizsgálati eredményeink szerint a zárt gondolkodású személyek öszszességébenkedvezőbben vélekednek az idősebb munkavállalókról, a fejlődőképességés az érzelmi stabilitás vonatkozásában pedig pozitívabb vélekedésük különösenkifejezett, a nyílt gondolkodásúak véleményéhez képest. Sőt adataink azta megállapítást is alátámasztják, hogy minél zártabb gondolkodású a személy annálkedvezőbben viszonyul az idősebb munkavállalókhoz.Kezdeti eredményeink szerint tendenciaszerű kapcsolatot találtunk a zárt gondolkodásés az életkornak a személypercepcióban betöltött szerepe között. Ezért előszörazt az óvatos megállapítást tettük, hogy az idősebb munkavállalókról alkotottvéleményben a zárt gondolkodásúak az életkornak nagy szerepet tulajdonítanak.Az összefüggést alaposabb elemzés alá vetettük, és nem találtunk sem szignifikáns,sem tendenciaszerű összefüggést a nyílt és zárt gondolkodás és a személypercepcióbanaz életkornak tulajdonított jelentőség között. Tehát megállapíthatjuk, hogy azéletkor nem játszik fontosabb szerepet a zárt gondolkodásúak személypercepciójában,mint a nyílt gondolkodásúakéban.A vizsgálat lényegében igazolta az idősebb munkavállalókkal szemben a munkaerő-piaconmegjelenő sztereotípiák létezését, és azok munkával kapcsolatos relevanciáját,valamint a fiatal és idősebb munkavállalók eltérő vélekedését. A fiatalokszerint az idősebb munkavállalók kevésbé fejlődőképesek, érzelmileg kiegyensúlyozatlanabbak,és kevésbé lojálisak a munkahelyükhöz, de ezek a vélekedések azéletkor előrehaladtával megváltoznak, ugyanezen dimenziók mentén pozitívabbtartalmakkal töltődnek fel. A vélekedéseknek ez a jellegzetessége a társas kategorizációval(saját csoport–külső csoport) magyarázható. Minél távolabb van életkorábana személy a 45 éves kortól, annál kedvezőtlenebb az idősebbek megítélése,és minél inkább megközelíti vagy meghaladja ezt az életkort, annál pozitívabbanvélekedik róluk. A nők kedvezőbben vélekednek az idősebb munkavállalókról, ezfeltételezésünk szerint annak a következménye lehet, hogy a nők a munkavállalásban,elsősorban életszerepeik és a nemi sztereotípiák miatt, gyakran élhetnek megdiszkriminációt, ami érzékenyebbé teszi őket más munkavállaló csoportok esetlegesnehézségei iránt. A zárt gondolkodás az idősebb munkavállalókkal kapcsolatbanpozitívabb attitűdök megjelenésével jár együtt, de a személyészlelésben az életkoralapján kimutatott különbségek a kognitív stílussal önmagában nem magyarázhatók.Az eredményünk, miszerint a zárt gondolkodásúak az idősebb munkavállalókkalkapcsolatban pozitívabban vélekednek, feltételezésünk szerint a csoportközimegkülönböztetés elmélet alapján úgy magyarázható, hogy az idősebbeket zárt gondolkodásúnakfeltételezik, és ezáltal hozzájuk közelebb állónak (saját csoport) tartják.Ezen feltételezésünk igazolása újabb kutatás kiindulópontjául szolgálhat.
- Page 6 and 7: 6 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE É
- Page 8 and 9: 8 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE É
- Page 10 and 11: 10 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 12 and 13: 12 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 14 and 15: 14 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 17 and 18: Szövegértő olvasás a két tanny
- Page 19 and 20: Szövegértő olvasás a két tanny
- Page 21 and 22: Szövegértő olvasás a két tanny
- Page 24 and 25: 24 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 26: 26 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 35: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 38 and 39: 38 SZÁSZVÁRI KARINAtalható (Lee
- Page 40: 40 SZÁSZVÁRI KARINAMódszerVizsg
- Page 43: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 49 and 50: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 51 and 52: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 53: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 56 and 57: 56 HOLECZ ANITAnyújtva motiváció
- Page 58 and 59: 58 HOLECZ ANITAfaktorokból tevődi
- Page 60 and 61: 60 HOLECZ ANITAEREDMÉNYEKA pedagó
- Page 62 and 63: 62 HOLECZ ANITAtottság és az egy
- Page 64 and 65: 64 HOLECZ ANITAhet meg, amennyiben
- Page 66 and 67: 66 HOLECZ ANITAkonstruktumok (pszic
- Page 68 and 69: 68 HOLECZ ANITAMASLOW, A. (2003): A
- Page 70 and 71: 70 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAtóbban
- Page 72 and 73: 72 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAÖNÉRT
- Page 74 and 75: 74 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAtens akc
- Page 76 and 77: 76 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAMérőes
- Page 78 and 79: 78 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAA kapott
- Page 80 and 81: 80 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAA tests
- Page 82 and 83: 82 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAtív kor
- Page 84 and 85: 84 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGACOSLETT,
- Page 86 and 87: 86 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAWERNER,
- Page 88 and 89: 88 KARNER ORSOLYAjön létre, és a
- Page 90 and 91: 90 KARNER ORSOLYAA tanácsadásra,
- Page 92 and 93: 92 KARNER ORSOLYAA képesítések t
- Page 94 and 95:
94 KARNER ORSOLYAAz Európai Szakk
- Page 96 and 97:
96 KARNER ORSOLYAEurópai Karrierta
- Page 98 and 99:
98 KARNER ORSOLYAA MAGYARORSZÁGI P
- Page 100 and 101:
100 KARNER ORSOLYA
- Page 102 and 103:
102 KARNER ORSOLYAMagyarországiké
- Page 104 and 105:
104 KARNER ORSOLYAműködhet, és p
- Page 107:
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA IX. ÉVFO
- Page 110 and 111:
110 BAGDY EMŐKEvetítve, amely a j
- Page 112 and 113:
112 BAGDY EMŐKErendszer, amely az
- Page 114 and 115:
114 BAGDY EMŐKEés képzési csere
- Page 116 and 117:
116 BAGDY EMŐKEAz egészségügybe
- Page 118 and 119:
118 BAGDY EMŐKEA KLINIKAI PSZICHOL
- Page 120 and 121:
120 BAGDY EMŐKEAMIT A KÉPZÉS SOR
- Page 122 and 123:
122 BAGDY EMŐKE6. A pszichoszomati
- Page 124 and 125:
124 BAGDY EMŐKE13. 122/2009/VI.12.
- Page 126 and 127:
126 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 128 and 129:
128 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 130:
130 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 134 and 135:
134 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 136 and 137:
136 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 138 and 139:
138 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 141 and 142:
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA XII. ÉVF
- Page 143:
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA X. ÉVFOL
- Page 146 and 147:
146 BUDA BÉLAlyen foglalkozásban
- Page 148 and 149:
148 BUDA BÉLAA kötetben éppen az
- Page 150 and 151:
150 BERCZIK KRISZTINAA kötet első
- Page 153 and 154:
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA XII. ÉVF
- Page 155 and 156:
Lying and Deception in Human Intera
- Page 157:
Lying and Deception in Human Intera
- Page 160 and 161:
160 KAPITÁNY MÁTÉnyaltabb megít
- Page 162 and 163:
162 KAPITÁNY MÁTÉvel fejtik ki.
- Page 164 and 165:
164 KAPITÁNY MÁTÉA holland krimi
- Page 167 and 168:
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA XII. ÉVF
- Page 169:
CONTENTB3EMPIRICAL STUDIESBONCSÉR,