letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ...
letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ... letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ...
126 V. KOMLÓSI A.–RÓZSA S.–MILANOVICH D.–LÉNÁRT Á.–KOMLÓSI P.Katasztrófavédelmi Főigazgatóság már 2001-ben a beregi árvíznél is alkalmazottönkéntes pszichológusokat, 2007-ben pedig megkezdte egy elsősorban pszichológusönkéntesekből álló, ún. Krízis Intervenciós Team (KIT) felépítését. 2 Európában,pl. Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországbanmár régebb óta létezik ilyen szervezet. A magyar team létrehozása európaimintára, osztrák kiképzők támogatásával indult. Napjainkban ez a képzés folyamatos,és már magyar kiképzők végzik a betanítást. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóságfelügyelete alatt jelenleg olyan országos KIT hálózat működik, amely a 2010.áprilisi adatok szerint 94 főt számlál, és majdnem teljes országos lefedettséget jelent(legmagasabb számban Budapesten vannak KIT tagok: 37 fő). A tagok képzésenem zárul le a betanítással, hanem az „éles” bevetések tapasztalatainak megbeszéléséntúl, szimulációs gyakorlatokon fejlesztik a készségeiket (lásd Szabó, 2010).Új fejlemény, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az ELTEPPK 2010-ben szerződést kötött arra, hogy az Egészségfejlesztő Szakpszichológusképzésbe hivatalosan bekerül a KIT ismeretek oktatása. (Az Egészségfejlesztő Szakpszichológusképzésen 2010-ben diplomát szerzett kollégák – 28 fő – már abszolváltákis ezt a kurzust. 3 )A hivatalos KIT tagságnak egy intenzív egy hetes speciális kiképzés az alapfeltétele.Akik a képzés során megfelelnek, azok önkéntesi státuszban behívhatókkáválnak súlyos katasztrófa eseményeknél, a mindenkori kárhelyparancsnok vezetésealá rendelten. A tevékenységük – amely a katasztrófa akut fázisára korlátozódik ésa katasztrófa helyszínén zajlik – szigorúan szabályozott, tartalmi és szervezeti vonatkozásbanegyaránt, jóllehet egyelőre nem törvényben előírt formában, csupána nemzetközi irányelveknek megfelelő módon. Az akut fázisban valójában nem iskifejezetten pszichológusi (főleg nem terápiás!) beavatkozásra van szükség, hanemegyfajta pszichoszociális segítésre (ebből következően a KIT tagsághoz nem is kellfeltétlenül pszichológus képzettség). A pszichológiai szakmai felkészültség azonbanigen nagy előny, hiszen az ilyen helyzetekben alapvetők a stressz- és krízistraumakezelésével kapcsolatos szakismeretekA KIT tagok feladata a katasztrófában érintettek emocionális fájdalmának csökkentése,rövidtávú működésének normalizálása (pl. kiemelés a beszűkült, bénult állapotból,elérni, hogy ne hozzanak ebben az állapotban hosszú távra kiható döntéseketstb.), és a hosszabb távú negatív pszichológiai hatások (pl. PTSD megjelenésivalószínűségének) megjelenésének prevenciója.A katasztrófa-pszichológia 4 egyre rohamosabban fejlődő részdiszciplínává válikaz utóbbi évtizedekben sajnálatosan egyre gyakoribb természeti katasztrófák (ára-2 A KIT kiépítésének lépéseit és működését részletesen ismertette Szabó Lajos polgárvédelmi ezredes2008-ban, majd 2010-ben tartott konferenciákon. (Lásd a hivatkozások jegyzékében Szabó, 2008, 2010).3 Az ELTE PPK egészségfejlesztő szakpszichológusai nem válnak automatikusan KIT taggá. Lévénez a munka önkéntes, közülük csak az lép be a rendszerbe, aki ezt kéri. Nekik még egy rövid kiegészítőgyakorlaton kell részt venniük a hivatalos taggá váláshoz.4 Lásd összefoglalóan pl. Kéménczy, 1980; Zellei, 2000.
Katasztrófa utáni komplex pszichológiai támogatási rendszer elvei 127dások, cunami, földrengések, viharok stb.) nyomán. A sokakat érintő traumatikusesemények számát a természeti katasztrófákon túl természetesen egyéb történésekis növelik (tömeges balesetek, légikatasztrófák, terrortámadások, ámokfutók lövöldözései,lakótelepi tűzesetek, vagy akár csak építkezésnél előkerült robbanóanyagokmiatti kitelepítések stb.). Az ilyen súlyú traumák a kríziskezelés olyan speciálistechnikáját is igényelhetik, amelyek túlmutathatnak a krízis-intervenció általánoselvein. A katasztrófakezelés témakörének ismertetésére ma már a krízis-kézikönyvekönálló fejezeteket szánnak (lásd pl. Hajduska, 2008), a nemzetközi szakirodalombanpedig egyre több tanulmány is foglalkozik a témával.Tekintve, hogy az utóbbi évtizedben néhány igen nagy tömeget érintő katasztrófais sújtotta világunkat (2001. szeptember 11. New York, terrortámadás, 2004. március11. Madrid, pályaudvari pokolgépes robbantás, 2004. december 26. Dél-Ázsia,cunami, 2005. London, terrortámadás stb.) nemcsak a rövid távú hatásokkal, hanema hosszú távú következményekkel kapcsolatos tapasztalatok szakirodalma isgyarapszik. Egyrészt az ilyen típusú szakirodalmi adatok, másrészt a hazai (korábbiés idei tavaszi) árvízi tapasztalatok tanulságait szeretnénk jelen tanulmányunkbanösszegezni.Ahogy ezt a fentiekben érzékeltetni próbáltuk, a tömeges katasztrófák esetén azakut pszichológiai beavatkozás szakszerűen és szervezetten történik már Magyarországonis. A KIT tagok azonban – szervezeti és szakmai okokból – nem vehetnekrészt a későbbi trauma-feldolgozási feladatokban, és nem tartoznak a kompetenciakörükbea célzottan az újrakezdést támogató pszichológiai beavatkozások. A KITtevékenység utolsó lépéseként – a katasztrófa helyszínén – még információt adnakaz érintetteknek a későbbi pszichológiai támogatási lehetőségekről: konkrétan, listáta pszichológiai ellátó intézményekről. Ezek az intézmények azonban csupán a normálellátó tevékenységük keretei között tudják fogadni a katasztrófák áldozatait, a többikliensük közé besorolva.Információnk van ugyanakkor arról, hogy pl. Madridban, Londonban és a cunamisújtotta területeken a katasztrófát követően olyan speciális poszttrauma szolgálatotállítottak fel, melyet bárki felkereshetett tanácsadásért, mentális és jogi segítségnyújtásért,és ezek a központok a mai napig működnek (Szabó, 2010).Az utánkövetéses vizsgálatok egy része nemcsak arra terjed ki, hogy a traumátátéltek pszichés állapota (pl. PTSD tünetek fennmaradása) vagy kockázatészlelésehogyan alakul hosszú távon (lásd pl. Terpstra, Lindell, Gutteling, 2009), hanema pszichés állapot változásának igen komplex pszichoszociális kontextusát is igyekeznekfeltérképezni. Ez utóbbi vonatkozásban a kormányzati intézkedésektől, ésaz azokkal kapcsolatos elvárásoktól a legkülönfélébb segítő támogatásokon és azegyéni megküzdő stratégiákon át az életkori sajátosságokig számos tényezővel foglalkoznak(lásd pl. Vári, 2001; Vari, 2002; Bokszczanin, 2007; Tyler, 2006; Pullinset al., 2005; Yoon, 2009; Brody et al., 2009).
- Page 76 and 77: 76 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAMérőes
- Page 78 and 79: 78 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAA kapott
- Page 80 and 81: 80 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAA tests
- Page 82 and 83: 82 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAtív kor
- Page 84 and 85: 84 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGACOSLETT,
- Page 86 and 87: 86 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAWERNER,
- Page 88 and 89: 88 KARNER ORSOLYAjön létre, és a
- Page 90 and 91: 90 KARNER ORSOLYAA tanácsadásra,
- Page 92 and 93: 92 KARNER ORSOLYAA képesítések t
- Page 94 and 95: 94 KARNER ORSOLYAAz Európai Szakk
- Page 96 and 97: 96 KARNER ORSOLYAEurópai Karrierta
- Page 98 and 99: 98 KARNER ORSOLYAA MAGYARORSZÁGI P
- Page 100 and 101: 100 KARNER ORSOLYA
- Page 102 and 103: 102 KARNER ORSOLYAMagyarországiké
- Page 104 and 105: 104 KARNER ORSOLYAműködhet, és p
- Page 107: ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA IX. ÉVFO
- Page 110 and 111: 110 BAGDY EMŐKEvetítve, amely a j
- Page 112 and 113: 112 BAGDY EMŐKErendszer, amely az
- Page 114 and 115: 114 BAGDY EMŐKEés képzési csere
- Page 116 and 117: 116 BAGDY EMŐKEAz egészségügybe
- Page 118 and 119: 118 BAGDY EMŐKEA KLINIKAI PSZICHOL
- Page 120 and 121: 120 BAGDY EMŐKEAMIT A KÉPZÉS SOR
- Page 122 and 123: 122 BAGDY EMŐKE6. A pszichoszomati
- Page 124 and 125: 124 BAGDY EMŐKE13. 122/2009/VI.12.
- Page 128 and 129: 128 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 130: 130 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 134 and 135: 134 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 136 and 137: 136 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 138 and 139: 138 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 141 and 142: ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA XII. ÉVF
- Page 143: ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA X. ÉVFOL
- Page 146 and 147: 146 BUDA BÉLAlyen foglalkozásban
- Page 148 and 149: 148 BUDA BÉLAA kötetben éppen az
- Page 150 and 151: 150 BERCZIK KRISZTINAA kötet első
- Page 153 and 154: ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA XII. ÉVF
- Page 155 and 156: Lying and Deception in Human Intera
- Page 157: Lying and Deception in Human Intera
- Page 160 and 161: 160 KAPITÁNY MÁTÉnyaltabb megít
- Page 162 and 163: 162 KAPITÁNY MÁTÉvel fejtik ki.
- Page 164 and 165: 164 KAPITÁNY MÁTÉA holland krimi
- Page 167 and 168: ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA XII. ÉVF
- Page 169: CONTENTB3EMPIRICAL STUDIESBONCSÉR,
Katasztrófa utáni komplex pszichológiai támogatási rendszer elvei 127dások, cunami, földrengések, viharok stb.) nyomán. A sokakat érintő traumatikusesemények számát a természeti katasztrófákon túl természetesen egyéb történésekis növelik (tömeges balesetek, légikatasztrófák, terrortámadások, ámokfutók lövöldözései,lakótelepi tűzesetek, vagy akár csak építkezésnél előkerült robbanóanyagokmiatti kitelepítések stb.). Az ilyen súlyú traumák a kríziskezelés olyan speciálistechnikáját is igényelhetik, amelyek túlmutathatnak a krízis-intervenció általánoselvein. A katasztrófakezelés témakörének ismertetésére ma már a krízis-kézikönyvekönálló fejezeteket szánnak (lásd pl. Hajduska, 2008), a nemzetközi szakirodalombanpedig egyre több tanulmány is foglalkozik a témával.Tekintve, hogy az utóbbi évtizedben néhány igen nagy tömeget érintő katasztrófais sújtotta világunkat (2001. szeptember 11. New York, terrortámadás, 2004. március11. Madrid, pályaudvari pokolgépes robbantás, 2004. december 26. Dél-Ázsia,cunami, 2005. London, terrortámadás stb.) nemcsak a rövid távú hatásokkal, hanema hosszú távú következményekkel kapcsolatos tapasztalatok szakirodalma isgyarapszik. Egyrészt az ilyen típusú szakirodalmi adatok, másrészt a hazai (korábbiés idei tavaszi) árvízi tapasztalatok tanulságait szeretnénk jelen tanulmányunkbanösszegezni.Ahogy ezt a fentiekben érzékeltetni próbáltuk, a tömeges katasztrófák esetén azakut pszichológiai beavatkozás szakszerűen és szervezetten történik már Magyarországonis. A KIT tagok azonban – szervezeti és szakmai okokból – nem vehetnekrészt a későbbi trauma-feldolgozási feladatokban, és nem tartoznak a kompetenciakörükbea célzottan az újrakezdést támogató pszichológiai beavatkozások. A KITtevékenység utolsó lépéseként – a katasztrófa helyszínén – még információt adnakaz érintetteknek a későbbi pszichológiai támogatási lehetőségekről: konkrétan, listáta pszichológiai ellátó intézményekről. Ezek az intézmények azonban csupán a normálellátó tevékenységük keretei között tudják fogadni a katasztrófák áldozatait, a többikliensük közé besorolva.Információnk van ugyanakkor arról, hogy pl. Madridban, Londonban és a cunamisújtotta területeken a katasztrófát követően olyan speciális poszttrauma szolgálatotállítottak fel, melyet bárki felkereshetett tanácsadásért, mentális és jogi segítségnyújtásért,és ezek a központok a mai napig működnek (Szabó, 2010).Az utánkövetéses vizsgálatok egy része nemcsak arra terjed ki, hogy a traumátátéltek pszichés állapota (pl. PTSD tünetek fennmaradása) vagy kockázatészlelésehogyan alakul hosszú távon (lásd pl. Terpstra, Lindell, Gutteling, 2009), hanema pszichés állapot változásának igen komplex pszichoszociális kontextusát is igyekeznekfeltérképezni. Ez utóbbi vonatkozásban a kormányzati intézkedésektől, ésaz azokkal kapcsolatos elvárásoktól a legkülönfélébb segítő támogatásokon és azegyéni megküzdő stratégiákon át az életkori sajátosságokig számos tényezővel foglalkoznak(lásd pl. Vári, 2001; Vari, 2002; Bokszczanin, 2007; Tyler, 2006; Pullinset al., 2005; Yoon, 2009; Brody et al., 2009).