letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ...
letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ... letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ...
10 BONCSÉR ÁGNES–POLONYI TÜNDE ÉVA–ABARI KÁLMÁNaktiválása egyértelműen rontja az olvasott szöveg megértését. Ha a grammatikaiismeretek előhívása elősegíti a tanulók olvasott szövegértésben mutatott teljesítményét,akkor felmerülhet a kérdés, hogy azok a diákok, akik az átlagosnál többetelemzik a szövegeket/mondatokat grammatikai szempontból, jobb teljesítménytnyújtanak-e az olvasott szöveg megértését vizsgáló tesztekben.Moreno és munkatársai (2010) kutatásukban egynyelvű és kétnyelvű vizsgálatiszemélyek esetében mértek eseményhez kötött potenciált (ERP) különböző mondatelemzőfeladatokban. A feladat során a személyeknek mondatokat mutattak,melyek között egyenlő arányban szerepeltek helyes mondatok, szintaktikailag hibás,de jelentéssel bíró mondatok, szemantikailag szabálytalan, de grammatikailaghelyes mondatok és mind szintaktikai, mind szemantikai szempontból helytelenmondatok. Egy személy összesen 120 mondatot olvasott a vizsgálat során és kétfeladatban vett részt. Az „elfogadhatóságot” mérő feladatban 1-1 mondat megjelenéseután a résztvevőknek igennel kellett válaszolni, ha a mondatot helyesnek találtákés nemmel, ha úgy érezték, hogy nem jó a mondat, anélkül, hogy meg kellettvolna magyarázniuk, hogy mi volt rossz a mondatban. A „nyelvtani” feladatbanakkor kellett igennel válaszolniuk, ha a mondatot nyelvtanilag helyesnek találták ésakkor nemmel, ha nyelvtanilag helytelennek gondolták, a mondat jelentésétől függetlenül.A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kétnyelvűek nyelvitapasztalatai hatással vannak agyi folyamataikra a mondat szintű nyelvi ingerek feldolgozásasorán. Az ERP eredmények azt mutatják, hogy azokban a mondat elemzőfeladatokban, melyekben szelektív figyelemre volt szükség, a kétnyelvű személyekelőnyben voltak az egynyelvűekhez képest. A figyelem megosztása és a problémamegoldás is könnyebben megy a kétnyelvűek számára.KÉT TANNYELVŰ ISKOLÁK ÉS A KOGNITÍV KOMPETENCIAA két tannyelvű oktatásban részt vevő tanulóknak a második nyelv elsajátítása sorántöbb alkalmuk van az anyanyelv és az idegen nyelv grammatikai jellegzetességeinekösszehasonlítására, ezáltal gyakrabban hívják elő ismereteiket, és mélyebbenelemzik is azokat, mint az egynyelvű oktatásban részt vevő társaik.A kétnyelvűség és a két tannyelvű oktatás meglehetősen összetett jelenség, ígycsoportosításuk is nehéz és ellentmondásos feladat. Egy definíció szerint (Vámos,1993) kétnyelvű az iskolarendszer akkor, ha a tanítás bármely fokán, illetve típusábankülönböző tannyelvek vannak. Emellett a külföldi szakirodalomban találhatunkpéldát arra, hogy olyan oktatási formák is kétnyelvűnek minősülnek, melyek egyénivagy csoportos kétnyelvűséget eredményeznek, vagy a különböző etnikumok oktatásáhozkapcsolódnak (Skutnabb-Kangas, 1988; Baker, 1993; idézi: Lesznyák, 1996).A Baker által alkalmazott tipológia (1993; idézi: Lesznyák, 1996), tartalmazza a kéttannyelvű oktatás utóbbi évtizedekben elterjedt formáit is. Baker alapvető szempontkéntemeli ki azt, hogy a két tannyelvű oktatás típusai célként az egynyelvűséget
Szövegértő olvasás a két tannyelvű oktatásban résztvevő diákok körében 11vagy a kétnyelvűséget tűzik-e ki, hogy az iskolázás additív vagy szubtraktív kétnyelvűkörnyezetet teremt-e. A szubtraktív kétnyelvűséget eredményező, azaz a kétnyelvűségetcsak átmeneti állapotnak tekintő, és valójában egynyelvűségre törekvőoktatási formákat gyenge hatékonyságú típusoknak („weak types”) nevezzük, míga hosszú távon kétnyelvűséget megcélzó formákat erős/magas hatékonyságú típusokként(„strong types”) jelöljük. További osztályozási szempontként szerepelnek:a megcélzott társadalmi csoport, az iskolában használt nyelv és a kisebbség státuszávalkapcsolatos társadalmi célok is. E szerint az osztályozás szerint a magyarországi,két nyelven oktató iskolák a magas hatékonyságú típusba sorolhatók.A kétnyelvűség és a kognitív kompetencia közötti összefüggéseket már korábbanis több szempontból elemezték. Ezek a kutatások erősítették azt a 20. századelején érvényben lévő feltevést, hogy a kétnyelvű személyek intellektuális növekedésea két nyelv használatának következtében nem duplázódik, hanem fele az egynyelvűegyénekének (Laurie, 1890, idézi: Cs. Czachesz és Vidákovich, 2003). Például azintelligenciatesztekben, az egynyelvű személyek által nyújtott teljesítményeketSaer jobbnak találta kétnyelvű kortársaikénál (Saer, 1923; Darcy, 1953, idézi: Cs.Czachesz és Vidákovich, 2003). Később ezeket az eredményeket Jones (Jones,1963, idézi: Cs. Czachesz és Vidákovich, 2003) újraelemezte, és azt találta, hogya két csoport teljesítménye között nincs szignifikáns különbség. A korábbi eredményekvalószínűleg az intelligenciatesztek kidolgozatlanságának, valamint a méréskorhasznált nyelv státuszának voltak köszönhetők. A későbbi vizsgálatok márszinte egyöntetűen a kétnyelvűség kognitív kompetenciára gyakorolt pozitív hatásaitmutatták ki (Peal és Lambert, 1962, idézi: Lesznyák, 1996). Az egynyelvűek éskétnyelvűek csoportjai között fellelhető különbségek arra utalnak, hogy a többnyelvűségnem redundáns állapot. Egyre inkább az a szemléletmód az elfogadott,hogy a többnyelvűségnek sajátos feldolgozási és reprezentációs módozatai vannak,melyek tanulmányozása értékes adatokat nyújthatnak a két- vagy többnyelvű egyénekreprezentációs rendszeréről és a kognitív rendszer működéséről általában (Polonyiés Kovács, 2005). A legfontosabb pozitív hatásokat a metanyelvi tudatosság és azáltalános nyelvi érzékenység területén találták a kutatók. Ilyen pozitívan érintett területek:a szóválasztás differenciáltsága (Swain, 1986, idézi: Cs. Czachesz és Vidákovich,2000), a kétnyelvűek általában nagyobb szókincse, a nagyobb kreativitás,valamint a problémamegoldásban mutatott jobb teljesítmény is.További kutatások (Bialystok, 1988) azt mutatták ki, hogy a kétnyelvű fiatalokaz egynyelvűeknél eredményesebben kontrollálják nyelvi folyamataikat, kognitívfolyamataik jobban gátolják, hogy félrevezető információkat vegyenek figyelembe,és lehetővé teszik, hogy könnyebben váltsanak versengő válaszok, lehetőségek közül(Bialystok et al., 2004). Bialystok szerint (2001) a kétnyelvű gyerekek is sokkalkönnyebben alakítják ki a kontroll folyamatokat, mint az egynyelvűek. Ez valószínűlegazért van, mert a kétnyelvűeknél mind a két nyelv egyformán aktív, de amikora kétnyelvű személy adott nyelvi környezetben van, akkor csak az egyik működik,
- Page 6 and 7: 6 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE É
- Page 8 and 9: 8 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE É
- Page 12 and 13: 12 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 14 and 15: 14 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 17 and 18: Szövegértő olvasás a két tanny
- Page 19 and 20: Szövegértő olvasás a két tanny
- Page 21 and 22: Szövegértő olvasás a két tanny
- Page 24 and 25: 24 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 26: 26 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 35: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 38 and 39: 38 SZÁSZVÁRI KARINAtalható (Lee
- Page 40: 40 SZÁSZVÁRI KARINAMódszerVizsg
- Page 43: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 47 and 48: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 49 and 50: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 51 and 52: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 53: Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 56 and 57: 56 HOLECZ ANITAnyújtva motiváció
- Page 58 and 59: 58 HOLECZ ANITAfaktorokból tevődi
10 BONCSÉR ÁGNES–POLONYI TÜNDE ÉVA–ABARI KÁLMÁNaktiválása egyértelműen rontja az olvasott szöveg megértését. Ha a grammatikaiismeretek előhívása elősegíti a tanulók olvasott szövegértésben mutatott teljesítményét,akkor felmerülhet a kérdés, hogy azok a diákok, akik az átlagosnál többetelemzik a szövegeket/mondatokat grammatikai szempontból, jobb teljesítménytnyújtanak-e az olvasott szöveg megértését vizsgáló tesztekben.Moreno és munkatársai (2010) kutatásukban egynyelvű és kétnyelvű vizsgálatiszemélyek esetében mértek eseményhez kötött potenciált (ERP) különböző mondatelemzőfeladatokban. A feladat során a személyeknek mondatokat mutattak,melyek között egyenlő arányban szerepeltek helyes mondatok, szintaktikailag hibás,de jelentéssel bíró mondatok, szemantikailag szabálytalan, de grammatikailaghelyes mondatok és mind szintaktikai, mind szemantikai szempontból helytelenmondatok. Egy személy összesen 120 mondatot olvasott a vizsgálat során és kétfeladatban vett részt. Az „elfogadhatóságot” mérő feladatban 1-1 mondat megjelenéseután a résztvevőknek igennel kellett válaszolni, ha a mondatot helyesnek találtákés nemmel, ha úgy érezték, hogy nem jó a mondat, anélkül, hogy meg kellettvolna magyarázniuk, hogy mi volt rossz a mondatban. A „nyelvtani” feladatbanakkor kellett igennel válaszolniuk, ha a mondatot nyelvtanilag helyesnek találták ésakkor nemmel, ha nyelvtanilag helytelennek gondolták, a mondat jelentésétől függetlenül.A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kétnyelvűek nyelvitapasztalatai hatással vannak agyi folyamataikra a mondat szintű nyelvi ingerek feldolgozásasorán. Az ERP eredmények azt mutatják, hogy azokban a mondat elemzőfeladatokban, melyekben szelektív figyelemre volt szükség, a kétnyelvű személyekelőnyben voltak az egynyelvűekhez képest. A figyelem megosztása és a problémamegoldás is könnyebben megy a kétnyelvűek számára.KÉT TANNYELVŰ ISKOLÁK ÉS A KOGNITÍV KOMPETENCIAA két tannyelvű oktatásban részt vevő tanulóknak a második nyelv elsajátítása sorántöbb alkalmuk van az anyanyelv és az idegen nyelv grammatikai jellegzetességeinekösszehasonlítására, ezáltal gyakrabban hívják elő ismereteiket, és mélyebbenelemzik is azokat, mint az egynyelvű oktatásban részt vevő társaik.A kétnyelvűség és a két tannyelvű oktatás meglehetősen összetett jelenség, ígycsoportosításuk is nehéz és ellentmondásos feladat. Egy definíció szerint (Vámos,1993) kétnyelvű az iskolarendszer akkor, ha a tanítás bármely fokán, illetve típusábankülönböző tannyelvek vannak. Emellett a külföldi szakirodalomban találhatunkpéldát arra, hogy olyan oktatási formák is kétnyelvűnek minősülnek, melyek egyénivagy csoportos kétnyelvűséget eredményeznek, vagy a különböző etnikumok oktatásáhozkapcsolódnak (Skutnabb-Kangas, 1988; Baker, 1993; idézi: Lesznyák, 1996).A Baker által alkalmazott tipológia (1993; idézi: Lesznyák, 1996), tartalmazza a kéttannyelvű oktatás utóbbi évtizedekben elterjedt formáit is. Baker alapvető szempontkéntemeli ki azt, hogy a két tannyelvű oktatás típusai célként az egynyelvűséget
Change language