Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

T^egyedik fehonás. 75Még gyilkolóbbá tette ; add bár angyalokKezébe, ott is öldökl leszen.Ha a harag szózatja megriad.S Jolán, te megvetsz, gylölsz tettemért?Minden szavad feldúlja keblemet.Azt, mely tenéked rejt egy h szivet.JoLÁNKA. Oh Bátor, nékem is van egy szegény szi-Minden szavadra vérzik az, s szakad, [vem.Mit nyersz avval, ha nem tud érezni ?(Borzadva távozik tle.)Irtózatos, pillantatod gyilok,Lélekzeted fojtó lesz énnekem,S ha csókod ég majd halvány arczomon,Vér fog fakadni abból, mint sebéblCsatásnak, a kit eldöntött karod.Halál borít, ha átölelsz ; halálIjeszt, ha víg örömre csalsz,S szerelmed éneke síri hang leszen.Bátor. Boldogtalan, mivé tett bánatod!JOLÁNKA (megindul, meglátja a holt testet).Ott fekszik , nagy Isten ! végy magadhoz.(Elfut a holt testhez, Bátor háborodottan áll. Azonban messzirl kflrtszó hallik.Az öreg könys szemekkel asszonya után megy.)Bátor. Hah! ez nekem szól, most nj, szikla mell,S teremj magadban erezet szív helyett.Itt eltiportam éltem szép virágát.Tüskék virítnak eztán utamon,S fölöttök én, mint bujdosó szoborKedvetlenül lejárom évemet. (Az öreghez.)Öreg, te ódd az árvát, én megyek;Mert ütközetre hí a kürt szava. (Ei.)Az ÖREG (mentében).Mért nem takarnak el síromnak hant-Mért kell megérnem e gyászos történetet? (jai,A kedves ifjú porba száll, s fölötteAz sz öreg hullatja könnyeit! (Ei.)