Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

T>Jegyedik felvonás. 71CsATÁs. Fajúit teremtmény, kardom van, jere IBátor. A szent egekre kérlek, szólj elbb.CsATÁs (magában). Oh mit kereshet ez húgom körül ?Bátor (ismét hátrálva).Ne hirtelenkedj', szólj elbb, ha hs vagy.CsATÁs. Ne késedelmezz, harczolj meg, ha hs vagy.Bátor. Ott a mezn majd megtalálsz ; ereszsz.CsATÁs. Ott csak merészek harcza van ; de teBátor te nem vap^y, ellopád nevét.Add vissza most, vagy veszsz el itt vele.Bátor. Veszsz hát te, vakmer fiú.(összecsapnak, Csatás elesik.)CsATÁs (haldokolva). Nagy Isten! Oh Bátor, ne bántsad t.Bátor (ijedve). Ne bántsam t? ég s föld, ki az, Csatás?Csatás. Szegény, szegény húgom, ne bántsad t.(Meghal.)Bátor (iszonyodva). Ez bátyja volt hát, s én öltem meg t 1Én, kit gonosz munkákra szült anyám,S boldogtalanná jegyzett csillagom.Veszsz el, te rút kard, száradj el, gonosz kéz,S te kárhozott f, égj el bánatodban. —A legvitézebb itt vész általamA legvitézebb, a ki éltemet.Szerelmem éltét rzé, én halállalTakartam t el háladatlanúl,Haj! most közelget a leányka is.Elébe térek, hogy ne lepje itt.(A testet félrehúzván, visszatér. Jolánkct j).(Magában.)vagy mit hallgassak el ? (jolánkához.)Mit szóljak oh !Az Istenért, Jolánka, mit cselekszel ?Gyilkos dühében félig álmadozva.Nem messze innen nyugszik a sereg.Halál borong a hsek álmain.Halál nyomul a kardok élire,S rémítve szunyád a két táboron.S ha majd riadni fognak kürtéi nk,