Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

NEGYEDIK FEI VONÁS.(Kémei sik, Géza tábora.)Bátor (fegyverben). Mi tévedcz szereliTiem halmain ?Széllel lebeg fehérl köntöse,S fején lobogva játszik fátyola. (Mern né?.)Ha , bizonynyaj , az én Jolánkám,Egyedül lakója puszta Széphalomnak.De mit bolyong ott oly magányosan ?Kémelve néz majd a vadság fia,Meglátja, s martalékul jegyzi t,Mig tán epedve várja kedvesét,S ohajtásit hordozzák a szelek.Hah! itt is, ott is fegyveres bolyong.Soká magára hagynom nem lehet,Szúnyadjatok boszúnak lángjai.Késsél pirulni, küzdés hajnalaNem retteg a bajtól egy bajnok is;De a szerelmes félt, és elsiet. (EI.)(indultában.)Géza, Szónok, Bikds (jnek).Géza. Nem nyughatom, napom, mely jni fog,Megölte csendes éjem álmait,Es szörnysége minden táborávalUralkodó lett gondbús lelkemen.Ha térsz meg, László, ismét táborombalNélküled oly az, mint az árva raj,S nekem, mig el vagy, jobb karom hibázik.De ím helyenként ébred népem is,Ezek ne lássák csüggedésemetMert bár szivemben, mint rokon, kesergek,Vezéri tisztem eltitkolni azt.(Föl s alá jár, azonban Szónok, Bikás jnek.)