Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

Harmadik felvonás. 59S tüstént Jovászom áltaJküldöm c].(Az asztalhoz megy, s megírja levelét.)Innen kitudhat mindent, és ha egyEmber serényebb, mint egész sereg,Még jókor intem a veszély eltt.Szent Isten, és ti égnek angyali,Vegyétek pártul e csekély irást,Hogy menjen a hségnek szárnyainAhhoz, kiért e bús szív félve veri (El.)(Erds táj.)Géza. "Bikás. Szónok. Petrud(jnek).Géza. Itten nyugodjunk. Nyugszik a nap is már.Végs sugarai most enyésznek azErds tetjü halmok domborán.Oh vajha kelte oly csendes legyen,Mint most elttünk kedves alkonya. (Körülnéz.)De hol maradt el Bátorunk? Talán csakUj ritkaságot nem fogott megint?messzirl szemem,Szónok. Pedig, ha nem csalAlig ha úgy nincs.PetrudEgy idegen lovagLéptet nyomában.Géza.Mondom, nyugta nincs.Ilyen szemes, vitéz, h emberemHa kett volna, sárkányok közöttMernék alunni, s tigrisek tanyájánMert ez megrzi minden léptemet.(Szónok, Bikás boszankodnak.)Elször lelke, mint a sas szeme,S eltte titkon semmi sem marad. (Bátor j.)Bátor, mi újság? mit hozál nekem?Bátor. Kárhozva kell, akármely bnömértKárhozva lennem : én neked gonoszHírt hoztam ismét.Géza.Olly igen gonoszt?megértjük, tán nem oly gonosz.Ha jól