Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

41 Salamon király.S ha nem tekintem tisztét, s e helyet.Mely tiszteletben áll a jók eltt,A mennyi rossz szót mondott, annyiszorElöltem volna minden életét,Hogy jó nevemben kételkedni mert.László. Jól tetted ezt, s hogy többet nem tevéi,Inkább becsüllek érte. Szólj, magadValál az els, kit kerülgetett?Bátor. Elttem Szónok, Petrud és BikásJövének erre, s Szónokot veleBizton beszélve leltem, hogy jövék.László (kezét fogva). Te h maradtál. Bátor. IfjúságodCsábíthatóbb volt, mint a többiek,S te h maradtál. — Menj, hidd Ernyeit.Bátor. És eltemessem azt a bn fiát?László. Hagyd el, hitünkben áll kimélni t.Bátor. Oh bár hitünkben állna föld aláKüldözni mindent, a mi ördögé.Hségem addig csorba, míg Vid él,S míg t pihegni látom, vétkezem.Mert átkaimmal töltöm a napot.Hagyd t pokolra vernem, oh ne kíméld.László. Nem, Bátor, az már nem lehet, nyugottanKell a dolognak végét várni. Menj,Hozzá ne szólj, csak hidd el Ernyeit.Bátor (memébcn). Megyek ; de most ez egyszer kény-Kár élve hagyni ily egy f gonoszt [telén.Egy ilynek élte, melyet elszalasztasz.Ezer halállal j majd vissza ránk. (El.)László. H lélek, azt te meg nem óhatod. (LcoL)És így vagyunk már ismét, mint valánk.A mit nagy ügygyei annyi jók füzének.Megbontja könnyen azt egy álhit.De Vid közöttünk többé nem marad ;Mert bár hivek még fbbeink, idvelFog rajtok még is a hizelkedés :Salamon kezesség nélkül is hihet,S talán fog hinni ; én a jámbor szt